A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban

1. Kaposi József 2011. október A tartalmi szabályzók módosítása a közoktatásban

2. Alapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

3. A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi

4. NAT meghatározásaaz új törvény tervezetében „Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.”

5. A NAT-munkálatok főbb elemei • A NAT küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása • A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése • Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése • A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

6. Kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek • Természettudományos és technikai • Fenntarthatóságra nevelés • Családi életre nevelés • Munkára nevelés • Közösségi életre és közösségi tevékenységekre nevelés

7. Hangsúlyos tantárgyközi elemek (mely műveltségi területen jelenik meg kiemelten) • Egészségtudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat, Ember és természet) • Környezettudatosság (Ember és természet, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat) • Erkölcsi, morális tudatosság (Ember és társadalom) • Jogi és állampolgári tudatosság (Ember és társadalom) • Gazdasági és pénzügyi tudatosság (Ember és társadalom, Földünk – környezetünk, Életvitel és gyakorlat, Matematika) • Média és médiumtudatosság (Művészetek, Informatika, Magyar nyelv és irodalom) • Önismeret, szereptudatosság (Testnevelés és sport, Életvitel és gyakorlat) • Fogyasztóvédelem (Életvitel és gyakorlat, Informatika)

8. Közműveltségi tartalmak • Három iskolai szakaszban: • 1-4. 5-8. 9-12. évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg) • Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása • „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája” • Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában • Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

9. Régi és új tartalmak

10. Általános elvárások • meghatározó szempont legyen az életkori sajátosságok figyelembe vétele, • legyen életszerű, differenciált felépítésű az elméleti tudás megszerzése, • integráltan jelenjenek meg a kereszttantervi elemek (kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek), • legyen utalás a műveltségterület belső- külső kapcsolódásaira, • hangsúlyos legyen a tehetséggondozás • jelenjen meg minden műveltségterületben az informatika használata

11. Műveltségi területekáltalánosan kiemelt területei • a médiumok alkotó használata; • az informatika alkalmazása; • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása;

12. Műveltségi területekspeciális elemei • a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használata (Magyar nyelv és irodalom); • a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztése (Idegen nyelv); • a problémafelvetés pontos megfogalmazása és a modellalkotás folyamata (Matematika); • a történeti gondolkodásmód kialakítását (Ember és társadalom); • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítése (Ember és természet)

13. Műveltségi területekspeciális elemek • törekvés a természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára (Földünk-környezetünk); • önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés kiemelt kezelése (Művészetek); • kapcsolat létesítse a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel (Informatika); • az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozása (Életvitel és gyakorlat); • a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetése (Testnevelés és sport);

14. Magyar nyelv és irodalom Kiemelten érvényesíti: • a műveltségterület kapcsolódását a kultúra állandó és változó elemeihez, • a magyar és az európai közös kulturális szimbólumok használatához, • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez, • a médiumok alkotó használatához, • az emberismeret és a közösségi élet etikai kérdéseihez.

15. Idegen nyelv Kiemelten kezeli: • a megkövetelt nyelvi szintek nemzetközi standardokhoz igazított meghatározását, • a több tanult nyelvre tekintettel a fejlesztési célok, kompetenciák rendszerszintű (nem nyelvenkénti) kezelését, • a kiemelt fejlesztési területek, a tématerületek és a tantárgyközi elemek jelzését • a kapcsolati kultúra – interkulturális készségek fejlesztését.

16. Matematika Kiemelten kezeli: • a logikus gondolkodás fokozatos fejlesztését; • a problémafelvetés, pontos megfogalmazását és a modellalkotás folyamatát, • a műveltségterület összehangolását más tudományterületekkel, • a tanulást, mint szellemi munkát, illetve a kreativitás fejlesztésének eszközét; • az informatika alkalmazását.

17. Ember és társadalom Kiemelten kezeli: • a műveltségterület tantárgyai és a tantárgyközi elemek közötti kapcsolatokat, • a narratív megismerési mód alkalmazását, • a történeti gondolkodásmód kialakítását, • a kulturális kódrendszer megismerését • és a kollektív identitásképzést, • a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését.

18. Ember a természetben Kiemelten kezeli: • a műveltségterületen belüli tantárgyak közötti összefüggések (integrált szemlélet) érvényesítését, • a műveltségterület kapcsolódását a természetes és mesterséges környezethez, a műszaki fejlődéshez és a fenntarthatósághoz, • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítását.

19. Földünk és környezetünk Kiemelten törekszik: • A természetföldrajzi-ökológiai és a társadalomföldrajzi elemek egyensúlyára, • az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségterülethez kapcsolódásra, - a kulturális földrajz elemeinek megjelenítésére.

20. Művészetek Kiemelten kezeli: • az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést, • az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást, • a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait, • a dráma és média integratív elemeit, • a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését, • a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését, • a műveltségterület-közi jelleg érvényesülését pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel.

21. Informatika • Kiemelten fontosnak tartja, hogy: • az informatikai műveltségi tartalmak ne korlátozódjanak csak az informatika tantárgyra, • a tantárgyi keretben elsajátított kompetenciák felhasználhatók legyenek valamennyi műveltségterületen, • kapcsolatot létesítsen a nem-konvencionális tanulási technikákkal és a médiaismerettel, • foglalja magába az informatika műveltségterület a könyvtár- és könyvtárhasználati ismereteket is.

22. Életvitel és gyakorlati ismeretek Kiemelten kezeli: • az életben való gyakorlati boldoguláshoz szükséges elemek (pl. a gyakorlati, műszaki, háztartási, gazdálkodási, közlekedési ismeretek) feldolgozását, • az életvezetési elemek (pl. továbbtanulás, pályaválasztás, munkába állás) gyakorlati megismertetését, • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztését.

23. Testnevelés és sport Kiemelten figyelemmel van: • a testi, lelki, szellemi képességek és készségek egymásra hatására, a tehetséggondozásra, • az állóképesség, a csapatjátékokban erősödő együttműködési képesség (fair play szellem) fejlesztésére, • a szocializáció és a szabálykövető magatartás alkalmazására, • az egészséges életmód kialakítására; • a cselekvő, mozgásos életvitel megismertetésére, • a saját felelősség felismerésére az egészség életmód kialakításában és megerősítésében.

24. Alapelvek és célok 1. (Történelem) 1-4. évfolyam • A műveltségterület egyes tartalmai, olvasmányok, tevékenységek révén kerülnek feldolgozásra. • A tanulók ebben a képzési szakaszban a történelmi látásmód alapelemeit (időbeliség, helyszín, szereplők) sajátíthatják el a személyes, családi történelem, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek, megismerésén keresztül.

25. Alapelvek és célok 2.(Történelem) 5-8. évfolyam • A történelem tananyag feldolgozásának alapelve a történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapuló és tevékenységközpontú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása. • Fontos szempont a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási értékeinek megismertetése, valamint hogy megismerjék a történelmi múltat feldolgozók (történész, régész, nyelvész) munkájának alapelemeit. • A képzési szakasz második felében a történelmi gondolkodás továbbfejlesztése áll a középpontban, a történelmi dokumentumok feldolgozása pedig a társadalmi és állampolgári normák elsajátítására is irányul.

26. Alapelvek és célok 3. (Történelem) 9-12. évfolyam • A tanítás a forrás- és tevékenységközpontú tananyag-feldolgozásra épül. • Ennek keretében a diákoknak meg kell ismerkedniük a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá el kell elsajátítaniuk az a képességet, hogy a különböző típusú forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők nézőpontját. • Kiemelt szerepe van a problémaközpontú és elemző tanításnak is, amely segít a történelmi problémahelyzetek megértésében, illetve a mában felmerülő problémák történeti gyökereinek megértésében.

27. Fejlesztési feladatok

28. Közműveltségi tartalmak 1. (Történelem - hosszmetszeti témák) 5-8. évfolyamon: 9-12. évfolyamon a fentiek a következőkkel egészülnek ki:

29. Közműveltségi tartalmak 2. (Történelem - témák) • Az őskor és az ókori Kelet • Az antikvitás • A középkori Európa • A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába • A világ és Európa a kora újkorban • Magyarország a XVII-XVIII. században • Forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon • A nemzetállamok kora • Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében • Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében • A globalizálódó világ és Magyarország

30. Közműveltségi tartalmak 3. (Történelem – 6. téma felosztása)

31. Közműveltségi tartalmak 3. (Történelem – 7. téma felosztása)

32. A kerettanterv és az új köznevelési törvény „A Nat-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által rendeletben kiadott kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti vagy kétévfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

33. A tervezett koncepció • Alapgondolata: külön kerettantervi csomagok legyenek minden iskolatípusra / képzési formára • Kerettantervi csomagok tartalma: • általános bevezetők, • tantárgy kerettantervek (kötelező és szabadon választható) • Az iskolák feladata/lehetősége: a helyi oktatási program összeállítása az adott csomagban található előírások, tantervek alapján Kulcsszavak: egységes szabályozás; moduláris struktúra; szabályozott választási keretek a helyi tantervek számára

34. Tervezett kerettantervi csomagok • 1-4. évfolyam • 5-8. évfolyam • 8 osztályos gimnázium • 6 osztályos gimnázium • 4 osztályos gimnázium8 • Szakközépiskola • Szakiskola (közismereti és szakképzési program) • Nemzetiségi iskolák • Két tanítási nyelvű iskolák • Speciális nevelési igényű tantervek

35. A kerettantervi csomag1-4. évfolyamon Cél: A művészeti képzés és a testnevelés kereteinek bővítése.

36. A kerettantervi csomag5-8. évfolyamon Cél: Egységesség (kötelező órák) és differenciáltság (szabadon felhasználható órák) együttes érvényesítése.

37. A kerettantervi csomag9-12. évfolyamon • Cél: • 9-10. évf.: egységesség biztosítása; • 11-12. évf.: széleskörű differenciálás, figyelembe véve az érettségi standardokat;

38. Összegzés • a kompetenciafejlesztési elvárások és tartalmak összhangba kerüljenek a közműveltségi tartalmakkal; • a fejlesztés és az ismeretátadás tanórai szinten is komplex és kiegyensúlyozott folyamatban valósulhasson meg; • hangsúlyosabb szerepet kapjanak a gyakorlatorientált tevékenységek, az életviteli kompetenciák (egészségre nevelés, testmozgás, pénzügyi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek); • ezek az új ismeretkörök kereszttantervi szálként hassák át az iskolai pedagógia gyakorlatot.

39. Összegzés • Létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete. • A tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek. • Az ismeretközvetítés és a képesség- tehetségfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani. • A műveltségtartalmak szimbolikus és nemegyszer átélhető üzeneteket tartalmaznak.