Bankügyletek - hitelügyletek

1. Bankügyletek - hitelügyletek

2. Hatályos szabályozás • Ptk. kötelmi jog általános rész, 522.-528. § • (ÚPtk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §) • Hpt. 3. § (1), 199-202/A. §, 203. §, 207-211. §, 2. sz. mell. I/10. pont • Fogyasztói Hitel tv. (2009:CLXII.) • Jelzálog-hitelintézetről szóló tv. (1997:XXX.) 5-8. § • Ltp tv. (1996:CXIII.) 6-11. §, 18-22. § • Tpt. 156. § • Bszt. 78. §

3. Hatályos szabályozás (2) • 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról • 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről • 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről

4. Pénzügyi szolgáltatások általában Hpt. 3. § (1)-(2) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) elektronikus pénz kibocsátása; f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; g) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

5. Pénzügyi szolgáltatások általában Mikor tartozik egy ügylet a Hpt. hatálya alá? • a taxatív felsorolás részét képezi • üzletszerű tevékenység része • nem tekinthető csoportfinanszírozásnak Követelmény: engedély megléte (PSZÁF, MNB)

6. Az üzletszerűség fogalma Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Fogalmi elemek: - ellenérték, - nyereség, vagy vagyonszerzési cél, - rendszeresség - előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek

7. Az üzletszerűség fogalma (2) Ellenérték - az ingyenes ügylet nem üzletszerű. Nyereség/vagyonszerzés cél: - a szolgáltatások díj ellenében kerülnek elvégzésre, a díj az ami nyereséget eredményez. - a szerződések szükséges fogalmi eleme az ellenérték meghatározása.

8. Az üzletszerűség fogalma (3) Rendszeresség: - könnyen vitatható, ugyanakkor alapkérdése lehet a jogosulatlan tevékenységnek, - bírósági, PSZÁF gyakorlat. Előre egyedileg meg nem határozott ügyletek: - némi ellentmondás az ÁSZF-fel

9. Pénzügyi szolgáltatás nyújtásának alanyi feltételei Kettős korlát: • Pénzügyi szolgáltatást főszabályként kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat. • A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más szolgáltatást nem nyújthat. Kivételek e korlátozás alól: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást, b) a Bit.-ben foglalt feltételekkel biztosításközvetítői tevékenységet, c) a Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, a Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást, g) a külön jogszabály alapján létrehozott Diákhitel Központ hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, valamint i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében tulajdonába került fedezet, illetőleg biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységet, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést, l) külön jogszabályban meghatározott közösségi támogatások közvetítését

10. Pénzügyi intézmények Pénzügyi intézmény: hitelintézet és pénzügyi vállalkozás. Hitelintézet: • Bank: betétgyűjtés, hitelezés, pénzforgalmi szolgáltatások. Engedély lehetősége minden pénzügyi szolgáltatásra. • Szakosított hitelintézet: külön törvény alapján, de nem kaphat engedélyt minden pénzügyi szolgáltatásra. • Szövetkezeti hitelintézet: mindenre engedélyt kaphat, kivéve hitelreferencia szolgáltatás, pénzváltás, pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

11. Pénzügyi intézmények (2) Pénzügyi vállalkozás: • Egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt (kivéve pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénzkibocsátás), illetve a fizetési rendszert működteti, vagy • Kizárólag pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, vagy • Pénzügyi holding társaság Pénzforgalmi intézmény: • Főszabályként: pénzforgalmi szolgáltatást nyújthat • Meghatározott feltételek esetén a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan nyújthat hitelt és pénzkölcsönt. (Csak saját forrásból, futamidő max 12 hónap, megfelelő szavatoló tőke).

12. Hitelügyletek alanyai – hitelezői oldalon • Nem üzletszerűen: bárki – engedély nélkül, Ptk. alapján • Üzletszerűen, de engedély nélkül: csoportfinanszírozás • Üzletszerűen, engedéllyel: • Hitelintézet (működési feltétel) • Pénzügyi vállalkozás • Pénzforgalmi intézmény (pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan)

13. Hitelnyújtás fogalma (Hpt.)Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott (1) hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, (2) jutalék ellenében és a (3) hitelezőkötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. (Ptk.) 522. § (1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.

14. Hitelnyújtás fogalmi elemei Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: pénzintézet és a másik szerződő fél Forma: - kötelező írásbeliség Kötelezettségvállalás: - hitelkeret rendelkezésre tartása - kölcsönszerződés megkötése - egyéb hitelművelet (pl. bankgarancia) végzése Ellenérték: - jutalék (rendelkezésre-tartási díj)

15. Pénzkölcsönnyújtás fogalma Alapeset (Hpt.) A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. (Ptk.) 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).

16. Pénzkölcsönnyújtás fogalmi elemei Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: pénzintézet vagy más hitelező és adós Forma: Hpt.: kötelező írásbeliség (minden kockázatvállalással járó ügylet esetén) Ptk.: nincs formai megkötés Kötelezettségvállalás: - pénzösszeg rendelkezésre bocsátása - pénzösszeg visszafizetése Ellenérték: - kamat (Hpt.: nem kötelező, Ptk.: bankkölcsön esetén kötelező)

17. Pénzkölcsönnyújtás fogalma (2) Eltérések a Hpt. és a Ptk. között: - Hpt. megengedi a kamat nélküli törlesztést (v.ö. prudenciális szabályok) - Ptk. bankkölcsön esetén kifejezetten előírja a kamatfizetést. - Hpt. a klasszikus pénzkölcsönnyújtás mellett további eseteket is e szolgáltatás fogalmi körébe rendel

18. A fogalmi kör keretei (Hpt.) A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység - a hitelképesség vizsgálatával, - a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, - a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, - a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Tehát a szolgáltatás nem pusztán szerződés, hanem a teljes ügylet! (Felügyelet!)

19. Speciális kölcsönügyletek (Hpt.) a) követelésvásárlás b) értékpapír alapú hitelezés c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység d) zálogkölcsön nyújtása e) csoportfinanszírozás

20. Követelésvásárlás Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

21. Követelésvásárlás (2) A követelésvásárlás elemei: - a követelés megelőlegezése, leszámítolása - fő tartalmi elem - háttér: engedményezés - a kockázat átvállalása (igen/nem, visszkereseti jog) - a követelések nyilvántartása (lehetőség) - a kintlévőségek beszedése (lehetőség, jogi eljárások, összefügg a kockázat átvállalással) Nem azonos a lejárt követelések behajtásával!

22. Követelésvásárlás - faktorálás - a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, - magánjogi szempontból az ellenérték fejében végzett engedményezéshez áll legközelebb (Ptk. 328.-331. §§), - a Ptk. a faktoring szerződést nem szabályozza a nevesített szerződések között, fogalmát sem említi meg semmilyen vonatkozásban sem. - a faktoring ügylet lényege – polgári jogi szempontból – : a követelés megvásárolója meghatározott összeg (a megszerzendő követelés összegénél kisebb összeg) fejében megszerzi a másik szerződő féltől annak valamely harmadik személlyel szembeni követelését A követelést megszerző fél, a faktor megelőlegezi a követelést átruházó jogosult részére járó összeget, - a faktoring alapvető eleme az engedményezés, de emellett megjelenik benne az átruházás és a hitel elem is. (Annyiban, hogy ha a követelés még nem járt le, akkor a faktorálás még döntően leszámítolási jellegű, ha már lejárt, akkor a jogosult a követelés sikeres érvényesítéséig pénzhez – kölcsönhöz – jut. Abban az esetben, ha olyan lejárt követelés átruházására kerül sor, amelynél az átruházó tovább nem felel, akkor a kölcsön elem már formailag sem jöhet számításba). Az engedményezés minden esetben meghatározó elem lesz. - a hitel/kölcsön elem a faktoring ügyletekben jelentős szereppel bír, de nem olyan jellegű, hogy önmagában minősítené az egész ügyletet egy adott típushoz tartozás szempontjából.

23. Követelésvásárlás – faktorálás (2) A faktorálási szerződésben tartalmi elemei: • a megvásárolandó követelés összege, • a vásárlás határideje, és a faktor mérlegelési joga, • a vételár meghatározása és kifizetésének ideje és módja, • az eladó és a faktor felelőssége, • a biztosítékok (az eladó készfizető kezessége, óvadék, felhatalmazás azonnali beszedési megbízásra, az eladó vagyontárgyain elidegenítési és terhelési tilalom), • tájékoztatási kötelezettség tartalma. A faktor saját üzletszabályzatában meghatározhatja, hogy milyen típusú követeléseket vásárol meg. Elhatárolási szempontok: • egyedi követeléseket (ez a gyakoribb), vagy egész követeléscsoportokat, • éven belüli, vagy éven túli esedékességű követeléseket, • belföldi, vagy külföldi követeléseket, • forint, vagy deviza követeléseket vásárol meg.

24. Követelésvásárlás – faktorálás (3) Faktorálás jellemző tárgya: - áruszállításból, vagy szolgáltatásnyújtásból eredő, nem vitatott, nem peresített, és nem elévült, valamint igazolt teljesítésen alapuló követelések. Kulcspont: a kötelezett értesítése A kötelezett értesítése a faktorálásról a jogosult feladata, és ennek megtörténtéről hitelt érdemlő módon köteles a faktort tájékoztatni.

25. Követelésvásárlás – faktorálás (4) A faktorálás díja: Problémát jelenthet, hogy mit jogszerűen fel lehet díjként számolni. A faktorálás díja a követelést megvásárló faktor által fizetett összeg (amely kisebb mint az átruházott követelés összege) és az átruházott követelés összegének különbözete. A díj a faktor által a követelés megvásárlásakor felszámított díjat jelenti, amely két részből áll: - faktordíj (nem más, mint egy, a követelés kiegyenlítésének idejére számított diszkontkamat összege), - a megvásárolt követelés összege után felszámított egyszeri kezelési költség. (A faktorálás díja esetlegesen más költségeket is magában foglalhat). A faktorálási díj mindkét összetevőjének (faktordíj, illetve kezelési költség) megfizetése a követelés megvásárlásakor történik úgy, hogy a követelés ellenértékéből a faktor levonja a faktorálási díjat és a fennmaradó összeg kerül a jogosult részére kifizetésre.

26. Értékpapír alapú hitelezés Definíció: A Hpt. alapján kölcsönnyújtásnak minősül minden olyan megállapodás, amely értékpapírvételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.

27. Értékpapír alapú hitelezés (2) Tartalmi elemek: - értékpapír vásárlás, - értékpapír visszavásárlás, - meghatározott futamidő, - az értékpapírok óvadéki biztosítékul szolgálnak, - az óvadéki biztosítékul lekötött értékpapírokon elidegenítési és terhelési tilalom. Összefüggések, kapcsolatok: Ptk. hitelezési szabályok, Tpt. repo ügyletek, értékpapír kölcsönzés, befektetési hitelezés.

28. Csoportfinanszírozás Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. (Melléklet, fogalmak) Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. (3. § (12)) Mindezek alapján: - a csoporton belüli finanszírozás pénzkölcsön nyújtásnak minősül, de - PSZÁF engedélye nélkül végezhető tevékenység

29. Pénzkölcsön nyújtásnak nem minősülő ügyletek (Hpt.) • a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön, (nem rendszeres, nincs nyereségszerzési cél, viszont konkrét adós, kamat van/nincs) • az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), kivétel: a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyletek, • a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, (speciális szabályozás – Bit.) • az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön, (nem rendszeres, nincs nyereségszerzési cél, viszont konkrét adós, kamat van/nincs)

30. Pénzügyi szolgáltatási szerződések • A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. • Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. • Az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell a magatartási kódexnek való alávetésről. • A magatartási kódexet a pénzügyi intézmény honlapján közzé kell tenni.

31. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (2) Struktúra: - Általános üzletszabályzat - Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételek - Kondíciós listák Közzéteendő: - ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, - elektronikusan (honlapon) Az ügyfél kívánságára részére át is kell adni.

32. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (3) Az üzletszabályzat minimális tartalma A hitel- és a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, f) a KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt, g) deviza alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés esetén a kiválasztott és alkalmazott árfolyam számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

33. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (4) A pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés minimális tartalma: - a kamat egyértelmű meghatározása, - a díjak és minden egyéb költségek és feltételek egyértelmű meghatározása, - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeinek egyértelmű meghatározása - a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módja, következményei. AKKOR IS KÖTELEZŐ ELEM, HA EGYEDI SZERZŐDÉSRŐL VAN SZÓ!

34. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (5) A szerződés formája A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában köthet. (Hpt. 210. §) Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. (Hpt. 77. §)

35. Pénzügyi szolgáltatási szerződések (6) Cégjegyzés (Hpt. 47. §) Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.

36. Ügyfélvédelmi rendelkezések a Hpt.-ben - magas kamatozású kölcsönök korlátozása (199. §) - vételi jog biztosítéki kikötésének korlátozása (200. §) - devizakölcsön esetén alkalmazandó árfolyam (200/A. §) - külön tájékoztatás a nem a magyar jog kikötéséről, illetve nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességéről (203. § (3)) - külön kockázatfeltáró nyilatkozat (203. § (4)) - felmondott lakáscélú kölcsön kamatozása (210/A. § (5))

37. Magas kamatozású kölcsönök korlátozása 199. § (1) A pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek: a) teljes hiteldíj mutatója meghaladja a hatvanöt százalékot és b) összege nem haladja meg a kétszázötvenezer forintot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.

38. Vételi jog biztosítéki kikötésének korlátozása 200. § Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik. A semmisség feltételei: - fogyasztóval kötött szerződésben - biztosítéki célú vételi jog kikötés - a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik

39. Devizakölcsön esetén alkalmazandó árfolyam A kölcsön folyósított összege, az esedékes törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítása vagy az MNB által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam , vagy a pénzügyi intézmény által megállapított és közzétett saját deviza-középárfolyam alapján történik. E korlátozás vonatkozik: - a pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett (a továbbiakban: deviza alapú) - lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződésére vagy - lakáscélú pénzügyi lízingszerződésére, - elő és végtörlesztés esetén is!

40. Tájékoztatás az alkalmazandó jogról és bírósági illetékességről A pénzügyi intézmény speciális tájékoztatási kötelezettsége: - a szerződés megkötése előtt, - ha a szerződéssel kapcsolatos jogvita esetén a) nem a magyar jog alkalmazását, illetve b) nem a magyar bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

41. Kockázatfeltáró nyilatkozat Fogyasztónak minősülő ügyféllel kötendő, devizahitel nyújtására irányuló, illetőleg ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a pénzügyi intézménynek fel kell tárnia a szerződéses ügyletben az ügyfelet érintő kockázatot, amelynek tudomásulvételét az ügyfél aláírásával igazolja. A kockázatfeltáró nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) devizahitel nyújtására irányuló szerződés esetén az árfolyamkockázat ismertetését, valamint annak hatását a törlesztő részletre, b) ingatlanra kikötött vételi jogot tartalmazó szerződés esetén a vételi jog érvényesítésének módját és következményeit, a vételár megállapításának, az ügyfél értesítésének és a pénzügyi intézmény elszámolásának módját, valamint azt, hogy biztosítanak-e az ügyfélnek haladékot, mely időszakban az ügyfél értékesítheti az ingatlant, és ha igen, a haladék időtartamát.

42. Felmondott lakáscélú kölcsön kamatozása A fogyasztóval kötött lakáscélú kölcsönszerződés esetében a szerződés felmondását követő 90. napot követően a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben.

43. Egyoldalú szerződésmódosítás Ptk. 240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak. (3) A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. (4) Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is áll, ha az egyezség megkötése után előkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett volna hárítani.

44. Egyoldalú szerződésmódosítás (2) Főszabály: A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a pénzügyi intézmény számára - külön pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését 15 nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. Az ügyfél hirdetményben történő tájékoztatása során biztosítani kell, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. Az ügyfél számára elérhetővé kell tenni a módosítás okait. Hpt. 210. § (11) és (13)

45. Egyoldalú szerződésmódosítás (3) Az egyoldalú módosítás feltételei és korlátai: - bármit (kamat, díj, egyéb feltétel) - ha a szerződés lehetővé teszi, de - csak a szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén - hirdetményben közzé kell tenni - 15 napos szabály - a tájékoztatás legyen egyértelmű és okszerű! Kiemelendő: Ptk.205/B. § (1) Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

46. Egyoldalú szerződésmódosítás (4) Általános korlátok: Szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható. Nem kedvezőtlen módosítás: A pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja az ügyféllel kötött szerződés feltételeit. Hpt. 210. § (12) és (14)

47. Egyoldalú szerződésmódosítás (5) Fogyasztói kölcsönszerződések módosítása: Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, díjat vagy költséget lehet egyoldalúan módosítani. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra okot adó körülmények felsorolását is, egyoldalúan nem módosítható az ügyfél számára kedvezőtlenül. Az egyoldalú módosítás jogát a hitelező akkor jogosult gyakorolni, ha a módosításra okot adó objektív körülményektételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. (Hpt. 210. § (3)) Korlátok: - csak kamatot, díjat, költséget - objektív körülmények alapján, - amelyek tételesen meg vannak határozva, - ha az árazási elvekben rögzítve vannak.

48. Egyoldalú szerződésmódosítás (6) Árazási elvek minimálisan tartalmazzák: • valamely kamat, díj vagy költség módosítása a szerződésekben foglalt és az adott kamat, díj vagy költség mértékére ténylegesen hatást gyakorló ok alapján történhet; • ha valamely feltétel változása a kamat-, díj- vagy költségelem csökkentését teszi indokolttá, azt is érvényesíteni kell; • az adott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró ok-okozati feltételeket együttesen, tényleges hatásuk arányában kell figyelembe venni; • díjat vagy költséget évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében lehet emelni.

49. Egyoldalú szerződésmódosítás (7) Kamat módosítása fogyasztói szerződések esetén: Fogyasztói szerződések esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal hirdetményben közzé kell tenni. A módosításról és a módosítást követően várhatóan fizetendő törlesztőrészletről - referencia-kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, valamint az állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön kivételével - az érintett ügyfeleket postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott tartós adathordozón értesíteni kell. (60 nappal a módosítás előtt – feladási időpont) A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni. (Hpt. 210. § (6)-(7))

50. Egyoldalú szerződésmódosítás (8) Egyoldalú módosítás állami kamattámogatásos kölcsön esetén: Állami kamattámogatással nyújtott lakáskölcsön esetén kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé kell tenni.