Az online kommunikáció perspektívái a felsőoktatásban

1. Az online kommunikáció perspektívái a felsőoktatásban SZIEN 2003.08.26. Pitlik László SZIE GTK GMI GINT

2. Bevezetés • Köszönöm mindenkinek, aki eljött (jelenléti ív)! • Levonható-e valamilyen következtetés a résztvevők létszámából? • Kinek kell(ene), hogy köze legyen a témához? • (Szinte) csak email- és web-alapú információ-szórás • Az első pofon: Ki férhet-férjen hozzá mások email-címéhez, ki dönt erről, mikor, hogyan, miért? • Az online regisztráció tapasztalatai • 4 nap 3 rendezvény

3. Cél, célcsoport, hasznosság • 1. nap: Terítéken a felsőoktatás… Mottó: Használjuk az egyetemet, mint tanüzemet! • 2-3. nap: Hatékonyan egymásért!? Mottó: Ha Te is akarod, mi segítünk… • 4. nap: A piac és a felsőoktatás szorosabb kapcsolatának jegyében Mottó: keres-kínál Csehov módra? A 4 nap tapasztalatai, vagyis az Önök véleménye beépül az új és újabb fejlesztési tervekbe…

4. Mai menetrend • Pitlik László: Bevezető előadás (09.00-10.25) Szünet • Pető István: Hallgató (10.35-12.00) Ebédszünet • Pásztor Márta: A piacgazdaság (14.00-15.25) Szünet • Bunkóczi László: A technológia (15.35-17.00) - CD-osztás -

5. 1. nap: Presztízs-kérdés!? HA • Az információ, a tudás hatalom! • Az Egyetem a tudás fellegvára! AKKOR • A felsőoktatás szinte minden érintettje és szereplője a társadalmi átlagnál szignifikánsan magasabb szintű online szolgáltatásokkal szembesül és IT-mély informatikai ismeretekkel rendelkezik. KÜLÖNBEN • talán érdemes átgondolni, mit is tegyünk, hogy egyre inkább így legyen…

6. Induljunk az alapoktól! http://www.mkogy.hu/alkotmany/alkotm.htm - részlet • XII. fejezet: 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. • (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. • (3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. • (4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmány szövege nem tartalmazza pl. az „info” szótöredéket… (III. évezred, XXI. század, információs társadalom, tudás-alapú gazdaság)

7. Evilági e-world I.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, (Stratégiai kérdések) • mennyire átlátható a felsőoktatást érintő jelenségekről szóló adat-, dokumentum-, térkép-és egyéb szellemi vagyon?! Vagyis pontosan tudja mindenki: kik, miről, mikor, miért, hogyan, milyen adatgyűjtést végeznek, milyen dokumentumokat, térképeket archiválnak, milyen egyéb alkotások (tudásvagyon) jön létre? • ahogyan a tudásvagyonhoz való hozzáférés szabályozása alakul?! Vagyis pontosan tudja mindenki: ki, mikor, mit, milyen célból, miért tekintett és tekinthet meg? • milyen információs technológiákra támaszkodva férhetők hozzá a tudásvagyon egyes elemei? • mely szervezet, mely munkaköre felelős a tudásvagyon hasznosítása során fellépő esetleges zavarokért?

8. Referencia és legitimitás Mielőtt a talán sokak szemében semmitmondó, mások szemében túlzottan is provokatív kardinális kérdések még felkavaróbb részleteibe merülnénk, illik az önjelöltséget legitim(itást teremtő) referenciákkal megerősíteni: • (a hírhedt) e-kormányzati projekt: fontos feladatok, zavaros jogi helyzet, MAGISZ vélemény egy tárcaközi albizottság felé (ITFA) • IDARA (egy EU5 projekt): hiteles EU-agrárpolitika szabványos alapadatainak biztosítása • Tanulmányok: FKFP, Networkshop, AVA, IF, MAGISZ, Gazdaságmodellezési Társaság, MTA Jövőkutatási Bizottság, EUKK, NJSZT, MTA-FVM-MAGISZ fórum, PHARE-KSH workshop, Tavaszi Szél, MTESZ, : „eretnek” tanok bemutatása tiltakozás és érdemi visszhang nélkül (az információs társadalom, avagy az agyonhallgatás kora?)

9. Evilági e-world II.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy (Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) • a KSH és az OM nem küldi meg előre az éves adatigényét, s az egyetemek csak ad hoc „füllentenek” valamit a feltett kérdésekre? • az adatgyűjtők nem adják vissza az általuk adott intézményről kezelt (aggregált, korrigált) adatokat az ezeket szolgáltató intézményeknek? • az egyetemekről kikerülő adatok nem egy egységes belső információs rendszer konzisztens (a jelenségek minden részletével kihagyás- és átfedés-mentesen elszámoló) outputjai, hanem véletlenszerű megadott (s ebből következően soha nem ellenőrzött) számhalmazok? • az egyetemi szervezeti egységek nincsenek naprakészen tisztában a saját gazdálkodóikkal, telefonszámlájukkal, átvett számláik hollétével a GH-n belül?

10. Evilági e-world III.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy (Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) • a NEPTUN érdekében a digitálisan rendelkezésre álló adatokat újra be kell gépelni a kötegelt migráció koncepcionális hiányában? • a modern dokumentum-menedzsment beruházást nem igénylő komponenseinek nyoma sem látható (pl. papír-”mentes” iroda, átvett iratok eltűnhetnek, kötelező válaszadási idők nincsenek írásbeli beadványokra, éveken át húzódnak ügyek, az aláírók ügyeleti rendje – tér, idő, személy - előre nem ismert)? • az egyetemi HR IT ismeretei kérdésesek (ECDL kötelezettség nincs, help desk esetleges, kör-email-ben minden címzett látható a BCC használata helyett, még a táblázatkalkulációs szoftverek minimális nyilvántartási funkcióit sem használják ki – pl. tantervek, óraterhelések, tanszéki költségvetés -, körlevelek helyett kézi címzés)?

11. Evilági e-world IV.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy (Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) • a szervezeti egységekre jutó telefon-alapdíjak bevezetése félévkor visszamenőleges hatállyal történik, de az éves költségvetés néha csak ősszel derül ki? • a tantervek kialakításakor nem egyeztetik a tematikák átfedéseit, zavarosak az elő-követelmények? • B-tantárgy válhat Kari Tanácsi határozat és az érintettek megkérdezése nélkül A-tantárggyá úgy, hogy a B-tantárgy elő-követelményét a továbbiakban nem oktatják? • nincs online feltölthető rendezvény-naptára, hír-naplója az intézményeknek? • a keletkező hírek nem jutnak webre 24 órán belül? • az érvényes nyomtatványok nem tölthetők le online? • a VIP és egyéb címek hozzáférése informálisan rendezett?

12. Evilági e-world V.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy (Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) • a hallgatói és oktatói-kutatói cikkeket, dolgozatokat nem archiválja, nem katalogizálja senki online? • az érintetteknek nincs informatikai stratégiája (felelősök, határidők, számonkérés, szankció, motiváció)? • a pályázatok kiírói még jelképesen sem gazdálkodnak a létrejött (szerződésesen őket illető) eredményekkel (még csak nem is katalogizálják és archiválják a dokumentumokat)? • nincs egységes angol nyelvű beosztás-, munkakör-, szervezeti egység nevezéktan a korrekt PR alapjaként? • nincsenek online szakértői rendszerek, csak terjengős tanulmányok? • a közpénzből létrejött projektek adatvagyonáról nem tud senki és nem is férhet hozzá?

13. Evilági e-world VI.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy (Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) • a kutatás eredményeit senki nem ellenőrzi a reprodukálhatóság, a konzisztens kiindulási adatvagyon felhasználása, vagy az előrejelzések beválása szempontjából? • a fokozatszerzéshez szükséges bizonyos pontok (pl. elégséges publikációs aktivitás) megszerzését senki nem igazolja a jelölt felé? • a munkaügyi szerződések fontosabb adatai nincsenek adatbázisban tárolva, s így a szükséges pályázatok kiírása csúszhat automatikus vészjelzés generálás helyett? • részlegesek a szabványok az egyes egyetemek adatcseréjére (pl. online könyvtári szolgáltatások, LDAP, de nincs országos TDK-adatbázis)?

14. Evilági e-world VII.Ha az egyetem a tudás fellegvára, akkor Ön ugye teljesen elégedett azzal, hogy (Saját tapasztalatok, informális hírek alapján) • a hibás magyar adatokat külföldi adatbázisokban senki nem kifogásolja (pl. FAO, FAPRI)? • a hibás külföldi adatokról nem értesíti senki a hazai felhasználókat (pl. OECD)? • nem lehet tudni adott kérdésben mely szervezeti egység mely munkatársa illetékes, mikor van neki fogadó órája? • a volt hallgatók életútját, véleményét nem követi senki szisztematikusan? • az egyes felsőoktatási intézmények összehasonlításhoz (pl. felvételi) szükséges adatok esetlegesen állnak rendelkezésre? • az egyetemi kiadványok mögött nincsenek folyamatosan karbantartott adatbázisok, csak ad hoc adatgyűjtések? • …

15. Az ÖN tapasztalati? • … • … • … • … • … • … • …

16. Referencia és legitimitás- kinek dolgozik az idő? - • (a hírhedt) e-kormányzati projekt: fontos feladatok, zavaros jogi helyzet, MAGISZ vélemény egy tárcaközi albizottság felé (ITFA) • IDARA (egy EU5 projekt): hiteles EU-agrárpolitika szabványos alapadatainak biztosítása • Tanulmányok: FKFP, Networkshop, AVA, IF, MAGISZ, Gazdaságmodellezési Társaság, MTA Jövőkutatási Bizottság, EUKK, NJSZT, MTA-FVM-MAGISZ fórum, PHARE-KSH workshop, Tavaszi Szél, MTESZ: „eretnek” tanok bemutatása tiltakozás és érdemi visszhang nélkül (az információs társadalom, avagy az agyonhallgatás kora?)

17. Zárszó helyett… • Ha nem is minden és mindenhol ilyen rossz, annak csak örüljünk, hiszen a legtöbb fejlesztéshez a szemléletváltáson túl szinte alig kell anyagi forrás… • A hálózat és a végpontok már most is adottak, csak rajtunk múlik mennyi hasznos tartalommal töltjük meg a rendelkezésre álló infrastruktúrát…

18. Köszönöm a figyelmet!pitlik@miau.gau.hu

19. Az online kommunikáció jelene és jövője a SZIE-n A „MIAU services” bemutatása - 2. nap - SZIEN 2003.08.27. Pitlik, Pásztor

20. A „MIAU services” stratégiája • A meglévő kommunikációs típushelyzetek folyamatos megfigyelése, elemzése, kritikája, fejlesztése („szakmai ártalom”) • Önálló szolgáltatási potenciál kialakítása (az oktatás érdekében kialakult kapacitások hatékony tovább-felhasználása) • Források feltérképezése (projektek eredményeinek, hallgatói kapacitásoknak bevonása) • Desing- és IT-minimalizálás, tartalom-maximalizálás • Állandó ügyeleti rendszer, rugalmas reagálás (ügyfélszolgálati mentalitás)

21. Modulok, szempontok I. • Szerver-keresés, • Kézi indexálás (link.xls, INFO-PERISZKÓP, MAINFOKA, navigációs listák) • SSN („Ő már tudja”) • OKAB (LDAP, telefonkönyv) • TKB (Internet, intranet) • SZIEN • MIAÚ-szaklap (digitális könyvtár) • Katalógusok (SZR, diploma, OGIL) • Adatszolgáltatás? (FADN, PÁIR, IDARA) • Jegyadatbázis, hírek (GTK Levelező képzés, EmEM-képzés, NEPTUN)

22. Modulok, szempontok II. • Online regisztráció • Online hírajánlás • Online hírgyűjtés (IP-ellenőrzés) • LOG-elemzés • Időpontok kezelése • File formátumok szerepe • Szakmai szervezetek (MAGISZ) • Online szakértői rendszerek

23. Fejlesztési stratégia alapjai • Nem kell feltétlenül főállású HR, drága szoftver és hardver. • A kommunikációs készséget, a szolgáltatói mentalitást kell fejleszteni a hírt birtoklókban. • Strukturálás, konverzió, migráció csak a legszükségesebb mértékig. • Tisztázni illene az adatok, hírek, dokumentumok és a fogyasztói csoportok hozzáférési rendjét .

24. Néhány, még online megoldásra váró kérdés: • Tanszéki információs rendszer (telefonkeret, gazdálkodók állása) • Aláírásra jogosultak ügyeleti rendszere • Számlák sorsának követése • Minden közpénzből finanszírozott projektadatbázis, publikáció (pl. diploma-, szak-, TDK-dolgozat) katalogizálása, teljes szövegű állományainak hosszú távú tárolása • Központi cím-listák (VIP, hallgatói adatok) használati rendje • …