Stratégiai Környezeti Vizsgálat

1. Stratégiai Környezeti Vizsgálat Dr. Kardoss László

2. Alapelvek Az Európai Közösség környezetpolitikája szerint minden tagállamnak hozzá kell járulnia a környezet minőségének megóvásához, javításához; az emberi egészség védelméhez és a természeti erőforrások ésszerű és körültekintő felhasználásához. Ezen tevékenységek közben az elővigyázatosság elvét kell követni, valamint törekedni kell a fenntartható fejlődés megvalósítására és a biológiai sokféleség megóvására.

3. Stratégiai Környezeti Vizsgálat Alapja az Európai Parlament és Tanács irányelve, ami bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatát határozza meg. A környezeti vizsgálat kereteinek meghatározása az irányelv révén közösségi szinten történik, ám a részletek kidolgozását minden tagállamnak önállóan kell elvégeznie (szubszidiaritás elve).

4. Stratégiai Környezeti Vizsgálat Az irányelv értelmében környezeti vizsgálatot kell végezni minden olyan tervvel és programmal kapcsolatban, amely az alábbi tevékenységek terén készül: • Mezőgazdaság • Erdészet • Halászat • Energetika • Közlekedés • Hulladékgazdálkodás • Vízgazdálkodás • Távközlés • Idegenforgalom • Területrendezés • Földhasználat

5. Stratégiai Környezeti Vizsgálat Ahol nem kell SKV-t készíteni: • Nemzetvédelmi • Polgári védelmi • Pénzügyi/költségvetésitervek, programok esetében

6. Stratégiai Környezeti Vizsgálat Az említettek olyan tervek és programok, melyeket valamely nemzeti, regionális vagy helyi szintű hatóságnak kell kidolgoznia vagy elfogadnia, esetleg jogalkotási céllal a parlamentnek vagy a kormánynak benyújtania. Ide tartoznak azok a tervek és programok is, amelyeket törvény, rendelet vagy közigazgatási rendelkezés ír elő.

7. Az SKV folyamata A környezeti vizsgálat a terv, illetve program kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának része, nem utólagos eljárás. A környezeti értékelést általában szakértő szervezetek, megbízott cégek végzik el együttműködve a felelős hatóságokkal.

8. Az SKV folyamata Az előzetes környezeti vizsgálat biztosítja, hogy az ilyen tervek és programok megvalósításának jelentős környezeti hatásait már az előkészítés során, elfogadásukat megelőzően felmérjék és számításba vegyék.

9. Az SKV 9 lépése • A felhasznált környezetvédelmi adatok, célok, mutatók meghatározása • A környezeti állapot felmérése és a tervezett változások értékelése • Célok és prioritások értékelése • Alkalmas eljárások, mérési módszerek vizsgálata • Az összesített hatások vizsgálata

10. Az SKV 9 lépése • Javaslatok a projektek elbírálásának kritériumaihoz • A program monitoring rendszerének elbírálása • A Környezeti jelentés összeállítása, a hatóságok és a nyilvánosság tájékoztatása • Döntéshozatal, tájékoztatás a döntésről

11. Stratégiai döntések SKV folyamat Célok, intézkedések, terv tárgyának meghatározása Konzultáció és társadalmi részvétel Felmérés: kell-e SKV Hatáskör: témák, irányvonalak, célok Kiegészítések, új célok hozzáadása Vizsgálat: kompenzál, elkerül, minimalizál, maximalizál Alternatívák kiválasztása, eldöntése Előzetes dokumentum elkészítése, átnézése Környezeti jelentés, annak átnézése Döntéshozás – Jóváhagyott Terv Döntéshozás – Jóváhagyott SKV Végrehajtás nyomon követése, környezeti monitoring Projekt végrehajtása, monitoring elvégzése

12. Vizsgált jellemzők A vizsgálat során a tervek és programok következő jellemzőit vizsgálják: • a terv vagy program milyen mértékben van hatással a projektek és tevékenységek helyszínére, jellegére, méretére, működési feltételeire vagy erőforrás igénybevételére • a terv vagy program milyen mértékben befolyásol más terveket és programokat

13. Vizsgált jellemzők • a terv vagy program mennyire teszi lehetővé a környezeti szempontok figyelembe vételét és a fenntartható fejlődés elősegítését • melyek a terv vagy program szempontjából lényeges környezeti problémák • milyen jelentősége van a tervnek vagy programnak a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtásában

14. Jelentős környezeti hatás A jelentős környezeti hatás megállapításához feltétlenül figyelembe kell venni a következőket: • a hatások valószínűsége, időtartama, gyakorisága, visszafordíthatósága • a hatások kumulatív jellege • a hatások határon átnyúló jellege • az emberi egészségre vagy a környezetre vonatkozó kockázatok • a hatások mértéke és térbeli kiterjedése

15. Jelentős környezeti hatás • a valószínűleg érintett területre mennyire igaz, hogy: • különleges természeti jellemzői vannak vagy kulturális örökség része, • környezeti minőségi szabványok vagy határértékek túllépése lehetséges, • intenzív földhasználat szükséges. • azon hatások mértéke, melyek elismert nemzeti, közösségi vagy nemzetközi védettséget élvező területekre vagy tájakra terjednek ki

16. Környezeti jelentés • A környezeti vizsgálat során minden esetben környezeti jelentést kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell olyan lényeges információkat, amelyek meghatározzák, leírják és értékelik a terv vagy program megvalósításának feltételezett jelentős környezeti hatásait. • A terv vagy program célkitűzéseinek és földrajzi elhelyezkedésének megfelelően a környezeti jelentésnek ésszerű alternatívákat is tartalmaznia kell a megvalósításhoz.

17. Konzultációk • A környezeti jelentést az érintett hatóságok és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani. A környezeti vizsgálatba azokat a hatóságokat kell bevonni, amelyeket konkrét környezeti felelősségük folytán a tervek vagy programok megvalósításának környezeti hatásai feltehetőleg érintenek. • Amennyiben a várható hatások határokon átnyúlnak, akkor konzultációkat kell folytatni a szomszédos ország(ok) felelős szerveivel.

18. Konzultációk A tagállamok saját rendelkezéseik révén megszabhatják, hogy milyen fórumok segítségével kell a nyilvánosságot értesíteni, de az egyeztetési folyamat így zajlik: • Tartalom meghatározása • Értékelés változatainak honlapon történő folyamatos nyomon követhetősége és véleményezhetősége • Az első teljes körű értékelés egyeztetése

19. Döntéshozás, hatályba lépés Az elkészített környezeti jelentést, a feldolgozott véleményeket a hatóságok és a nyilvánosság részéről, valamint a határokon átnyúló konzultációk eredményét figyelembe veszik a terv vagy program végső változatánál és elbírálásánál. A döntést követően a tagállamok rendelkezései szerint az érintett hatóságokat, a nyilvánosságot és a konzultációkban résztvevő tagállamokat tájékoztatni kell a fejleményekről.

20. Monitoring A tagállamoknak folyamatosan ellenőrizniük kell a tervek és programok végrehajtásának jelentős környezeti hatásait, hogy időben azonosíthassák az előre nem látott kedvezőtlen hatásokat és megtehessék a megfelelő korrekciós intézkedéseket.

21. Az SKV gyakorlata Nincs általános útmutató, de több kézikönyv is elérhető, amelyek részletes módszertani leírásokat, praktikus tanácsokat tartalmaznak. A rendelethez az Európai Bizottság kiadott egy útmutatót: „A 2001/42/EK irányelv végrehajtása bizonyos tervek és programok környezeti hatásának értékelésére” (Implementation of Directive 2001/42 on the Assessment of teh Effects of Certain Plans and Programmes on the Environment)

22. Az SKV magyar szabályozása Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról a 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet rendelkezik. A rendelet pontosan megfogalmazza, hogy mely esetekben kell környezeti vizsgálatot végezni, illetve a vizsgálatnak milyen szempontok szerint kell lezajlania.

23. A rendelet hatálya A következő esetekben kell környezeti vizsgálatot folytatni: • Területi tervek • Településszerkezeti tervek, építési tervek és szabályozási tervek (település egészére vagy egy részére vonatkozóak) • Nemzeti Fejlesztési Terv • A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai • Hulladékgazdálkodási tervek (országos, területi, megyei, helyi) • Agrárpolitikai középtávú tervek • Vízgazdálkodás országos koncepciója és nemzeti programok • Vízgyűjtő gazdálkodási terv • Közúthálózat fejlesztési terv (országos, helyi)

24. Az SKV gyakorlata Magyarul is léteznek gyakorlati útmutatók: • Módszertan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program (2007-2013) Stratégiai Környezeti Vizsgálatához, 2006. október 12., Vidékfejlesztési SKV Munkacsoport • NFT Regionális Operatív Program (ROP) Ex-ante Értékelése, a ROP Stratégiai Környezeti Vizsgálata – Vizsgálati módszertan adaptációja és értékelési kritériumrendszer kialakítása, 2003. március, VÁTI Kht. • Stratégiai Környezeti Vizsgálatok, Egy lehetséges módszertan a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához, 2003. február, Env-in-Cent Kht., ÖKO Rt.

25. Köszönöm figyelmüket! Dr. Kardoss László kardoss@okean.hu