Download
1 / 36
360 likes | 432 Views
A hulladékgazdálkodás stratégiai kérdései. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014- ig (OHT-II.).
E N D
Országos Hulladékgazdálkodási Terv2014- ig (OHT-II.) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) tervezésről szóló fejezetében foglaltak alapján– a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részeként – hat évre szóló Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) kidolgozása szükséges. Az OHT elsődleges célja a nemzeti hulladékgazdálkodási szakmapolitika kereteinek, középtávú irányainak és céljainak meghatározása, a célok eléréséhez szükséges eszközök és intézkedések meghatározása. E feladat Magyarországon első alkalommal a 2003-2008 évekre vonatkozó terv elkészültével valósult meg.
A második Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT-II.) a hulladékgazdálkodás 2009-2014 évek közötti időtartamára határozza meg a szakmai kereteket és célokat, a megvalósítás eszközeit. A Terv az ugyanazon időszakra szóló III. Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz kapcsolódik, és ezzel összhangban fogalmazza meg a hulladékgazdálkodás feladatait, tartalmazza a 2008. december 12-én érvénybe lépett új hulladék keretirányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket is. Ennek megfelelően az OHT-II. felépítésében, logikájában és tartalmában a Hgt. és végrehajtási szabályai mellett e két alapvető dokumentumot követi. A tervezés alapját a 2008. év végi állapot képezi, figyelembe véve természetesen az azt megelőző évek történéseit és tendenciáit.
A hulladék tematikus stratégia 2005... • Célok: • A hulladék környezeti hatásainak csökkentése • A keletkező mennyiség csökkentése • Az újrafeldolgozás kiterjesztése • A szabályozás modernizálása és egyszerűsítése • A jogszabályok maradéktalan végrehajtása • Eszközök: • Visszavételi, hasznosítási kötelezettség • integrált termékpolitika, integrált megelőzés • Hasznosító ipar és piac
Stratégiai alapelvek … Hosszú távon fenntartható fejlődés: A hulladék mint erőforrás A meg nem újuló erőforrások használatának mérséklése Az anyag- és energiaforrások gazdaságos és hatékony felhasználása A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék-politika Használó fizet Gyártói felelősség A hulladék mint veszélyforrás A környezeti hatások minimalizálása Szennyező fizet
A hulladékgazdálkodás hierarchiája.. Megelőzés A hulladékképződés minimalizálása A veszélyesség csökkentése Újrafeldolgozás Anyag kinyerés Ártalmatlanítás Égetés Lerakás Újrahasználat Eredeti funkció Összetevőnként Anyagában Egyéb Hasznosítás Energia kinyerés
További alapelvek... • Szennyező fizet • Gyártói felelősség • Egységes természeti erőforrás-, termék- és hulladék politika • A fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás érdekében minimalizálni kell a hulladék keletkezését, maximálni kell a termelésbe való visszaforgatást
Általános szabályok... EU Hazai 2006/12/EK keretirányelv a hulladékról (2008/98 EK) Európai hulladék lista (2000/532/EK) Hulladék-statisztika 2150/2002. rendelet Veszélyes hulladék 91/689/EK • 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról • Hulladék-jegyzék 16/2001. (VII.18.) KöM • Nyilvántartás és bejelentés 164/2003. (X. 18.) Korm. • Veszélyes hulladék 98/2001. (VI.15.) Korm.
Új hulladék keretirányelv... • A környezetvédelmi célkitűzés bevezetése a hulladékgazdálkodásban • A hasznosítás és az ártalmatlanítás fogalmának tisztázása • A veszélyes hulladék keverésére vonatkozó feltételek pontosítása • Eljárás bevezetése annak meghatározására, hogy egy adott hulladékáramba tartozó hulladék mikortól nem számít hulladéknak • A nemzeti hulladékkeletkezés megelőzési programok kötelező kidolgozásának előírása a tagországok számára. • A hulladékkezelő létesítmények engedélyezése területén az IPPC irányelvvel az összhang megteremtése. A két szóban forgó irányelv között jelenleg átfedések vannak, amely kettős engedélyezést, a szabályozási és adminisztratív terhek szükségtelen növekedését eredményezi. • Változni fognak a hulladékgazdálkodási tervezés szabályai is, és a hulladék jegyzék módosítása is várható.
Múltból a jövő felé... Nagyobb hangsúly a hulladék keletkezés megelőzésén • Nemzeti megelőzési program 2013-ra • Lakosság: Újrahasználatok elősegítése (gyűjtés, javítási központok, újra forgalomba hozás csatornái) • Gazdaság: hulladékszegény technológiák bevezetése (ösztönző rendszerek kialakítása – már a piacon vagyunk) • Termékek: Öko-tervezés, öko-címke rendszer használatának ösztönzése • Önkéntes vállalások - mindez nehéz, mert kevés a hazai gyártó • Szemléletformálás! • Hogyan mérjük?
Múltból a jövő felé... Újrafeldolgozó társadalom • Tovább kell növelni a hasznosítás mértékét (biohulladék, építési-bontási hulladék, lakossági papír, fém, műanyag, üveg, elektronikai hulladék) • Begyűjtő rendszerek fejlesztése (házhoz menő gyűjtés, hulladék udvarok) • Kellő kezelési kapacitások kiépítése – pályázati források biztosítása – hazai kapacitások védelme • Energetikai hasznosítási rendszer – nincsenek hagyományai, nagy a társadalmi ellenállás • Lakosság, önkormányzatok érdekeltségi rendszerének kialakítása
Hgt – OHT II … • Minden tevékenység, ami nem hasznosítás, ártalmatlanítás • Hulladék megelőzési program 2013-ig • A hulladékgazdálkodási tervek kötelező érvényének megerősítése • Az engedélyezési eljárások során a hatóságok megtagadhatják hulladékok beszállítását vagy kivitelét, ha azáltal a hazai hulladékgazdálkodási célok nem valósíthatók meg • Biohulladékokra, illetve a komposztra vonatkozó minőségi követelmények előírása, • A TSZH tekintetében a papír, üveg, műanyag és fém anyagokra: 50%-os újrahasználat, illetve újrafeldolgozás 2020-ra • Építési-bontási hulladék hasznosítás 70% (2020)
OHT I. … Magyarországon először a 2001. január 1-től hatályos 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) fogalmazza meg a hulladékgazdálkodási tervezés feladatait is. A tervezési hierarchia csúcsa az országos terv Első OHT 2003-2008 közötti időszakra, a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként, azzal összhangban Felmerülő problémák: Nem volt korábbi tervezési tapasztalat Nem volt megbízható adatbázis Nem került a lakosság bevonásra, nem kapott a tervezési folyamat kellő nyilvánosságot Finanszírozása alapvetően a költségvetésre épült
OHT II. előkészítése … Elkészült a tervezési szabályozás és módszertan 2004-től történő adatszolgáltatás megteremtette az adatbázist Civil társadalom fokozódó érdeklődése a hulladékgazdálkodási fejlesztések és intézkedések iránt Célok és intézkedések NKP III-mal összhangban I. Beszámoló az OHT-I. végrehajtásáról II. OHT-II. 2009-2014 stratégiai keretek általános hg. helyzetkép, átfogó célok, intézkedések és eszközök megelőzési program hasznosítási program ártalmatlanítási program hulladékáramok
Célok … Általános cél, hogy hazánkban 2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék, amit megelőzési intézkedésekkel kell biztosítani. (Települési: 5 Mt, Veszélyes: 1 Mt, Nem-vesz: 14 Mt) A hulladék hasznosítása terén el kell érni, hogy a képződő hulladék mintegy 40%-a anyagában, 10%-a energetikai hasznosításra kerüljön. (Települési: 40/10%, Veszélyes:30/5%, Nem-vesz: 45/15%) Ártalmatlanításra kerülő hulladék 50%. (Települési: 60%, Veszélyes: 50%, Nem-vesz: 30%) Továbbra is folyamatosan biztosítani kell a hazai, ártalmatlanítandó hulladék mennyiséget kiszolgálni képes, korszerű ártalmatlanító kapacitásokat
Célok TSZH … A települési szilárd hulladék 2014-ben se haladja meg az 5 millió tonna (500 kg/fő/év), a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget. A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os hasznosítása (2008/98/EK szerint 2020-ig 50%). A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható (papír, műanyag, fém, üveg és szerves) frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése.
Határidők – lerakás... • Gumiabroncs: 2006-tól tilos lerakni • A biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat a következők szerint kell csökkenteni: • 2004. július 1. napjáig 75%-ra, • 2007. július 1. napjáig 50%-ra, • 2014. július 1. napjáig 35%-ra • A műszakilag nem megfelelő lerakókat 2009. július 15-ig be kellett zárni.
Rekultiváció... • 2010 elejéig 59 beérkezett, 30 támogatott pályázat • 1100 lerakó rekultivációját érintik a projektek (a KEOP célkitűzése 2013-ig 1500 lerakó) • A felügyelőségek kb. 900 engedélyes tervet engedélyeztek 2010-ben • A projektek összköltsége meghaladja a rendelkezésre álló forrást
Hulladék égetés … • A hulladékok égetéséről szóló 2000/76/EC, valamint a hulladék olajok ártalmatlanításáról szóló 75/439/EEC irányelvek . • Elsősorban levegő tisztaságvédelmi szempontból közelíti meg a hulladékégetést, megadva a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit, mérési módszereket, a füstgáztisztításból származó szennyvíz kibocsátási határértékeit, meghatározza az engedélyezés és az üzemeltetés feltételeit, valamint az ellenőrzés körülményeit. • Az Unió előírásainak megfelelően 2006-tól csak a jogszabály követelményeinek megfelelő hulladékégetők működhetnek
Kiemelt hulladék áramok POLIKLÓROZOTT BIFENILEK ÉS POLIKLÓROZOTT TERFENILEK • A PCB és PCT tartalmú berendezésekről benyújtott bevallások előzetes összesítése alapján mintegy 13 ezer db PCB-tartalmú berendezés van használatban az országban. • Az ehhez szükséges kezelési kapacitások ma is rendelkezésre állnak.
Kiemelt hulladék áramok – PCB... • Legfontosabb rendelkezés, hogy a PCB-t tartalmazó berendezések csak 2010. június 30-ig üzemeltethetők, a hulladékká vált berendezések megtisztítását és az eltávolított PCB-k ártalmatlanítását legkésőbb 2010. december 31-ig el kell végezni. • A nagy környezeti kockázatú, igen mérgező PCB-k és PCT-k használata 2010. végére egész Európában megszűnik, a hulladékká vált anyagok a rendeletnek megfelelően ártalmatlanításra kerülnek. • Magyarországon elkészültek azok a felmérések és nyilvántartások, amelyek alapján tervezhető a PCB-k hulladékká válásának üteme és mennyisége, illetve a szükséges kezelési kapacitás.
Csomagolás és a csomagolási hulladék... • 2012. december 31-ig a csomagolási hulladék • legalább 60%-át hasznosítják, vagy égetik el energetikai hasznosítás mellett • legalább 55 és legfeljebb 80%-át dolgozzák fel újra. • A hulladékot alkotó anyagok tekintetében a következő minimális, újrafeldolgozási célokat kell elérni: üveg 60%, papír és karton 60%, fémek 50%, műanyagok 22,5%, fa 15%. • A fenti irányszámokat az Unió 2008. végére írta elő, de Magyarország felmentést kapott a teljesítés alól 2012. végéig.
Akkumulátorok és elemek - gyűjtés... • 2012. szeptember 26-ig 25 %, 2016. szeptember 26-ig. 45 %-os visszagyűjtést ír elő. • A magyar jogszabály a tárgyévet megelőző évben forgalomba hozott elem, illetve akkumulátor tömegének %-ában a visszagyűjtést következőképpen határozta meg: • 2008. évben legalább 18% • 2010. évben legalább 21% • 2012. évben legalább 25% • 2014. évben legalább 35% • 2016. évben legalább 45%
Akkumulátorok és elemek - feldolgozás... Legkésőbb 2009. szeptember 26-ig • A gyártóknak rendszereket kellett létrehozniuk a hulladékelemek és -akkumulátorok kezelésére és újrafeldolgozására. • Valamennyi begyűjtött elem és akkumulátornak kezelésen és újrafeldolgozáson kell átesnie. • Hulladéklerakóban ártalmatlanítható a kadmiumot, higanyt, illetve ólmot tartalmazó hordozható elem és akkumulátor, ha nem áll rendelkezésre működő végső piac. Elérendő • A savas ólom elemek és -akkumulátorok 65 tömeg%-os újrafeldolgozása, • A nikkel-kadmium elemek és akkumulátorok 75 tömeg%-os újrafeldolgozása. • Egyéb hulladékelemek és -akkumulátorok 50 tömeg%-os újrafeldolgozása.
Elhasználódott járművek (ELV)... • A következő hasznosítási arányok teljesüljenek: • 2006. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 80 % • 2015. január 1-től az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 95%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 85 % • Az 1980. január 1. előtt gyártott gépjárművekre az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 75%, az újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen legalább évi 70%
Elektronikai berendezések hulladékai... • A jogszabály 10 berendezési kategóriát állít föl. Ezek mindegyikéhez táblázatosan megadja a begyűjtési és hasznosítási célokat. • Részletezés nélkül, a 2008-ra előírt visszagyűjtési arány a nagyméretű berendezések legtöbb kategóriájában meghaladja a 30%-ot, míg a kis méretűeknél 10% alatti. • A hasznosítási arányok a begyűjtött mennyiségekre vonatkoznak, a hasznosítási cél valamennyi kategóriában 70-80% között van, de ezen belül az újrafeldolgozásnak el kell érnie kategóriától függően az 50-80%-ot.
Elért eredmények... • Gumiabroncs: 35.000 t/év (75%) • Elektromos-elektronikai készülékek: 42.000 t/év (30%) • Savas ólom akkumulátorok: 20.000 t/év (100%) • Elemek: 260 t (15%) • Gépjármű roncs: 25.000 t/év • Hulladék olajok: 50.000 t/év (100%) • Építési-bontási hulladék: 760.000 t/év (20%)
