1 / 22

A PSZÁF feladatai, hatásköre a felügyelés és a fogyasztóvédelem területén

A PSZÁF feladatai, hatásköre a felügyelés és a fogyasztóvédelem területén. Erdős Mihály Főigazgató-helyettes PSZÁF. Nettó eszközállomány és taglétszám a második pillérben ( taglétszám % az ország lakosságához, nettó vagyon az adott ország GDP-jéhez viszonyítva ).

helen-mayo
Download Presentation

A PSZÁF feladatai, hatásköre a felügyelés és a fogyasztóvédelem területén

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A PSZÁF feladatai, hatásköre a felügyelés és a fogyasztóvédelem területén Erdős Mihály Főigazgató-helyettes PSZÁF

  2. Nettó eszközállomány és taglétszám a második pillérben (taglétszám % az ország lakosságához, nettó vagyon az adott ország GDP-jéhez viszonyítva ) Forrás: CSSPP Éves jelentés, 2008, 15. oldal

  3. Nettó eszközállomány és taglétszám a harmadik pillérben (taglétszám % az ország lakosságához, nettó vagyon az adott ország GDP-jéhez viszonyítva) Forrás: CSSPP Éves jelentés, 2008, 16. oldal

  4. Az EU-s nyugdíjpénztárak a válság után • a gazdasági válság miatti részvényár esések folytán rengeteg pénztári portfólióban nőtt az adósságpapírok aránya főként a DB rendszerben (kormányzati és vállalati is) [pl. ES, SK, PT, PO, NO, NL, LV, DE and BG], • több DC típusú pénztár masszív részvény vásárlásba is kezdett a válság okozta alacsony árakon [pl. IT], míg ezzel párhuzamosan a DB típusú pénztárak [pl. NL] nettó részvényeladók voltak 2008 végén, • az ún. „toxikus” eszközöknek nem volt nagy szerepük a pénztári veszteségekben, • az EU tagállamok folyamatos kamatvágásai miatti alacsony kamatkörnyezetet elsősorban a hozamot garantáló pénztári portfoliók sínylették meg, • a felügyeletek is reagáltak a helyzetre: - sűrűbb adatszolgáltatás [pl. ES negyedévente az éves helyett]; - stressz tesztek a DB országokban; - soron kívüli kitettségi jelentések [pl. ES, PT, PO, NO, FI, IT, DE]; - tagok megfelelő tájékoztatásának nyomon követése [pl. SK, UK, IT].

  5. A 10 legnagyobb európai nyugdíjpénztár 2009. szeptemberében* (HU GDP 2008: 100,245.5 millió euró ) *Forrás: TOP 1000 European Pension Funds (IPE, 2009. szeptember)

  6. …magyar helyezések a TOP 1000-ben* *Forrás: TOP 1000 European Pension Funds (IPE, 2009. szeptember)

  7. Kelet-közép európai kitekintés „I don’t think it is possible to find one solution. Countries should be encouraged to look for the mix of different systems which suits them best.” Vladimir Spidla, EU biztos (Ageing Europe: Filling the Pension Gap)

  8. Kelet-közép európai kitekintés Bulgária: 2010-től: • enyhítik a második pillérben a befektetési korlátozásokat: • megengedett részvényhányad: 20-ról 25%-ra • megengedett vállalati kötvényhányad: 25-ről 40%-ra • a harmadik pillérben bevezetik a választható portfoliós rendszert, az önkéntes pénztárak háromféle portfoliót kínálnak majd: • agresszív (akár 80% részvénykitettség) • kiegyensúlyozott (max. 50% részvény) • konzervatív (max. 15% részvény) Horvátország: • állami nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségének megteremtése 2009-ben, a rendszer reformjának előkészítése Észtország, Lettország, Litvánia: • a második pillérbeli hozzájárulások drasztikus csökkentése 2-3 évig Szlovénia: • a dolgozó lakosság 40%-ának nincs magánnyugdíjpénztári megtakarítása • 2007-ben nyugdíjreform bizottság, 2009 végére javaslatok

  9. Kelet-közép európai kitekintés (2) Románia: • A felügyelet (CSSPP) tervezi az életciklus termékek bevezetését a második pillérben, de még nincs konszenzus • Nagy szakszervezeti nyomás a második pillér inflációt meghaladó hozamainak garantálására (eddig 3x leszavazták) Csehország: • első pillérben(2030-tól): • nyugdíjkorhatár 65 év a férfiaknál és a gyermektelen vagy egy gyermekes nőknél • harmadik pillérben (várhatóan 2011-től): • tagok és a pénztár vagyonának szétválasztása • többportfóliós rendszer bevezetése, korhoz kötött (targetdate portfóliók megjelenése) • megmarad az adó oldali ösztönzés és az állami hozzájárulás, de eltűnik a pozitív hozam jelenlegi garanciája (emiatt most konzervatív befektetések vannak a pénztárakban) • az új rendszer a régivel párhuzamosan működik néhány évig

  10. Kelet-közép európai kitekintés (3) Szlovákia: 2008.nov.-2009.jún.: visszalépési lehetőség az állami nyugdíjrendszerbe 2009. július 1-jétől hatályba lépő új szabályokról: • pénztári vagyonkezelési díjak csökkentése [a kezelt vagyon havi átlagos állományának 0,025%-ára (korábban: 0,065%)] • garanciavállalás/sikerdíj rendszerének bevezetése: • a pénztári vagyonkezelőnek garanciaszámlát kell létrehoznia és a kezelt állomány tőkeértékét 6 hónapos időtávra garantálni kell • a nyereséges vagyonkezelést végző a termelt profit 5,6%-ára jogosult sikerdíjként • veszteséges vagyonkezelés esetén a garanciaszámláról vagy ennek hiányában saját tőkéből kell kipótolni a tőkevesztést Lengyelország: • a nagy részvénykitettségek miatt jelentős veszteségek • pénztári tagdíj a befizetések jelenlegi max. 7%-os szintjéről 3,5%-ra esik 2010-től (eredetileg csak 2014-től lett volna érvényben) • max. 5% külföldi részvénykitettség: COM perli Lengyelországot az ECJ előtt (tőke szabad áramlásának korlátozása)

  11. Életciklushoz igazodó nyugdíjpénztári megtakarítások A fejlett országokban az utóbbi időben elmozdulás a szolgáltatással meghatározott (DB) szisztémától a járulékkal meghatározott (DC) felé [jelentős kockázattranszfer a tagok felé!] . „life cycle/targetdatefunds (TDFs)” • a globális TDF állomány 2002-től 2008. márciusáig 12-szeresére nőtt

  12. Új tagság összetétele

  13. Átlépések helyzete 2009. évi jogszabály módosítások • Felügyelet által kiadott módszertani útmutató aláírása • Átadó-átvevő pénztár hozamadatainak bemutatása az átlépő tag részére • Az átlépő tagok számának jelentős növekedése. Mi váltotta ezt ki?

  14. Átlépések gyakorisága • Az átlépő tagok száma összesen 412.000 fő napjainkig! • Nem jellemző a többszöri pénztárváltás

  15. Átlépések vizsgálata • Havi adatkérés a PKN adatai alapján az átlépő tagokkal kapcsolatban • Mind az átvevő, mind az átadó pénztárnál vizsgáljuk • A jogszabályban előírt dokumentumok rendelkezésre állását • Az átlépés feltételeinek átadó pénztár általi vizsgálatát • A dokumentumok adattartalmának megfelelőségét • Az elszámolások határidőben történő végrehajtását • Negyedévente vizsgáljuk a tagokkal és a munkáltatókkal kapcsolatos pénztári tájékoztatás megtörténtét, adattartalmát • Folyamatos monitoring az esetlegesen szükséges jogszabályi változtatások megtételéhez

  16. Visszalépések vizsgálata • Visszaléphet, aki • önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és • 2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévét betöltötte • A már nyugdíjas pénztártagok kérhetik nyugdíjuk újbóli megállapítását • Ki, mennyi visszalépőre számít? (25%-75%-ig közötti becslések)

  17. Visszalépések vizsgálata

  18. Visszalépések vizsgálata • A pénztár körültekintő tájékoztatást ad-e a tag részére? • Megfelelően bírálja-e el a pénztár a hozzá beérkező dokumentumokat? • Határidőben dolgozza-e fel a pénztár a tagoktól beérkező dokumentumokat? • Határidőben és megfelelő összegben, összetételben kerül-e a vagyon átadásra az ÁKK/ONYF részére? • Fogyasztóvédelmi, panaszügyi vizsgálat, ha szükséges.

  19. Egészségpénztári kérdések • Adószabályok miatt bevételek változása, Cafetéria rendszerek alakulása, • Működés feltételei finanszírozásának biztosítása, • Adatszolgáltatás, nyilvántartás, szolgáltatások (más szférában is)

  20. Fogyasztóvédelem • Nyugdíjszámító program • Termék-összehasonlító tábla • Fókuszált kampányok • Pénzem és a …. nyugdíjam • Ügyfélszolgálat

  21. Fogyasztóvédelem • Bejelentésre, panaszra induló vizsgálati eljárás • Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megakadályozása; tisztességtelen különösen ami megtévesztő vagy agresszív • szakmai gondosság követelménye: az intézménynek az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal kell eljárnia • Belső szabályzat sértése, vagy jogszabálysértés esete áll fenn, súlyosbító körülmény az ismételt elkövetés • Intézkedés: határozat és bírság • A bírság összege 15 ezer forinttól a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig terjedhet • A Felügyelet a határozatokat mindig közéteszi

  22. „A biztonság az a veszély, amit nem érzékelünk!”

More Related