1 / 26

KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD

KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ , igazgató , Pécsi Tudományegyetem, egyetemi adjunktus. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlődésben

Download Presentation

KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KULTURÁLIS IRÁNYTŰ – STRATÉGIA (?) Dr. Bokor Béla PhD Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ, igazgató, Pécsi Tudományegyetem, egyetemi adjunktus A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VIII. VÁNDORGYŰLÉSE A tudás szerepe a regionális fejlődésben Debrecen, 2010. november 18-19.

  2. Kulturális iránytű? Az iránytű:  • 2000 évvel ezelőtt fedezték fel Kínában a nagy utazó kereskedők • egyszerű iránymeghatározó műszer, amely a helyes irányba áll be • apró műszer, mégis hatalmas tettek, felfedezések elérésében segítette az emberiséget Kulturális iránytű ? Helyes út ? Miért? Honnan? Hová? Hogyan? Kivel? Mivel? Mit? Miből?

  3. Általános helyzetkép A globalizáció ténye visszafordíthatatlan: • a kulturális kínálat szélesedik, • megvalósul a világban való egyidejű kulturális jelenlét, • a hálózatok átalakítják az emberek és népek közti kapcsolatrendszert, • a tájékozódás szinte korlátlan (de manipulálható), • a kommersz minőség gáttalanul terjed és hat, • a nemzeti jellegzetességek egyes területeken feloldódnak, értékek devalválódnak, • másrészről viszont ismertté, sőt egyetemessé válhatnak addig elszigetelt nemzeti értékek, • a kultúrák „összeütközésének” hatására felértékelődik a nemzeti identitás,

  4. Helyzetkép 2. • az uniós követelményekhez való igazodás jelentősen leköti a hazai közösségi erőforrásokat, • a forráshiány hosszabb ideig fenntartja a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket, • a jelenlegi szabályok szerint más közszférák számára nyújt lehetőségeket, • nem segíti a kultúrát a közpénzek allokációjánál

  5. Európai - hazai összehasonlításban: • több energiát fordítunk a munkára, mint a szabadidős tevékenységekre, • romlott a magyar fiatalok és középkorúak szövegértése, olvasási és írási képessége, aminek súlyos társadalmi következményei vannak, • visszaesett a közösségi, egyesületi keretben folytatott kulturális tevékenységek aránya, • a szabadidős művészeti tevékenységek súlya jelentősen elmarad a régi EU-s országokétól

  6. A közművelődés színterei • jogállás, tulajdonviszonyok és programok tekintetében sokszínűbbek, mint a korábbi művelődési otthonok hálózati rendszere, • az ország egy részében kínálati piac, túlkínálat alakult ki, • másrészt viszont – a kulturális kínálattal ellátatlan városi peremkerületekben, az egyébként is hátrányos helyzetű falvakban – nincs (szakmailag felkészült) közösségi tér, • a helyi közművelődési intézmények sokhelyütt a szegényebb társadalmi csoportok számára egyedül kínálnak kulturális-közösségi teret, egyfajta „humán” biztonságot, • az állami (önkormányzati) intézmények mellett a közművelődés főszereplőivé léptek elő az öntevékeny civil szervezetek, ezek támogatása állandósuló probléma, • a kulturális kormányzat stratégiai súlyú feladata a kulturális civil szervezetekkel való partnerség és a lehetőségekhez és szerepvállaláshoz igazodó támogatás elősegítése

  7. Kulturális stratégia 2005 2010 • Az EU-csatlakozás következményeként hazánkban szűkült a központi állami akarat érvényesíthetőségének köre ? • A döntési jogkörök egy része Brüsszelhez került, másik – jelentősebb – része pedig a régiók és kistérségek hatókörébe? • Módosította a hagyományos nemzetállami kulturális politika, illetve itthoni kulturális piac közvetlen lehetőségeit ? • Az EU-csatlakozás újrarendezi a kapcsolatokat a Kárpát-medencében.? • Harmonikusabb kulturális együttélés esélyeit teremtette meg ? • Javíthatja a határon inneni és túli magyarság kapcsolatait, erősítheti a korszerű, európai távlatú „globális” magyar nemzettudatot ?

  8. A kultúraközvetítő rendszer változásainak folyamata: • a hagyományos közművelődési intézmények állapota, • a digitalizáció, • az internet-elérhetőség szélesedése, • alkalmasak és használhatók az esélykülönbségek csökkentésére, • (de) tudatos „beavatkozások” nélkül tovább atomizálják a társadalmat

  9. A kultúra értéknövelő szerepe miatt világszerte felértékelődik: • a gazdaságba való beépülése, a gazdaságot megtermékenyítő hatásának tudatos növelése, • a vizuális és digitális kultúra tanítása, • a felnőttképzés, • a „kreatív” iparágak (film, tv; az ipari, az építészeti és életmódbeli design) stratégiai kezelése látványos eredményeket hoz magával, • a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt és igényeket támaszt a kulturális értékek létrehozása és közvetítése területén (archiválás, digitalizálás, …)

  10. A kulturális kínálat kiszélesedésével egyidejűleg: • pl. tompul a választás tudatossága, az értékválasztás képessége, • pl. a több szabadidő, a hosszabb élettartam a kulturális befogadóképesség és igény növekedéséhez vezethet, • pl. többletigényként jelentkezik a korábban jórészt a kulturális fogyasztás peremére szorult (idősek, fogyatékosok, kisebbségek) rétegek fogyasztása, • … • ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása és az igényes kínálat bővítése az elkövetkező évek feladata, • egyben a további gazdasági innováció és a társadalmi konszolidáció feltétele is

  11. Célkitűzés lehet: • szakmailag megalapozott politikai akarattal és tudatos forráskoncentrációval csillapítható a feszültség, • az olló szűkíthető a „társadalmi közép” kiszélesítésével, • az országos és helyi kulturális alapintézmények fokozottabb védelme, illetve vonzóbbá tétele (… mivel folytatódik a kulturális színterek eltolódása a hagyományos intézmények felől az otthonok falai közé /televízió, CD, videó, internet/ és az utcákra, más funkciójú terekre /pl. plázák/ )

  12. A stratégia készítésének idején ismertté váltak az Európai Bizottság kulturális stratégiai irányelvei: • a kreatív ágazatok növekedése • a digitalizáció elősegítése a kultúra minden területén • a műalkotások és gyűjtemények mobilitásának élénkítése • a személyek (pl. művészek) mobilitása • az interkulturális párbeszéd erősítése A folyamatos tájékozódás és tájékoztatás, a pénzügyi és más természetű rásegítés révén a kulturális kormányzat lényegesen javíthatja a kulturális élet szereplőinek esélyeit az uniós együttműködési lehetőségekért (nem csak pénzről van szó!) vívott versengésben.

  13. Stratégiai célok, értékelvek Magyarországon: (2007-től - …) stratégiai irány: a kulturális vidékfejlesztés programja stratégiai irány: több építő kultúrát iskolás korban stratégiai irány: az új közösségek elérése stratégiai irány: új távlatokat a kulturális örökségvédelemnek stratégiai irány: a magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön stratégiai irány: kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért stratégiai irány: a kultúra, mint gazdaság- és versenyélénkítő tevékenység

  14. Megállapítások • A kultúra maga is olyan eszköz lehet, amely képessé teszi az egyént a szelektálásra, • Új motivációkat kell alkalmazni, és animálni/serkenteni a kultúrák találkozását, hogy folyamatos párbeszéd és a kölcsönös cserekapcsolatok fejlődjenek, • A közösségeknek nincs elegendő regionális identitást erősítő élménye, • Megerősített és új kulturális regionális hálókra van szükség

  15. Regionális tér - identitás • több/kiterjedtebb / presztizst a kultúrának, • az identitással rendelkező közösségek újszerű összefogása, • a helyi - regionális és nemzeti identitásra épülő kulturális integráció megjelenítése a különböző terekben, és a nemzetek közötti interregionális terekben, • a kulturális integráció segít megőrzni a lokális identitást, megerősíti a nemzeti identitást, és fejleszti az európai identitást (regionalizmus kulturálisan serkentheti, gyorsíthatja a lokálistól felépülő európai identitást), • a regionális tér transzformáló funkciót is teljesít, részt vesz a kultúra középszintű közvetítésben, vagyis a lokalitástól nem csak felfelé halad, hanem a globális kulturális hatás lokális szintre való adaptációjában közreműködhet, • szűrő-szelektáló funkciója is lehet,regionális tartalmak altarnativ kínálatával, • szükség van a regionális kulturális tér intézményesített formában történő nemzetközi szintű szervezésére

  16. Lokalitás – regionalitás -globalitás • a globalizációs folyamatok több területen jelentősen megrendítették az identitások eddigi formáit, • hogy a kulturális identitás a mindennapok működőképességét és fejlesztéseit befolyásolni tudja, erősíteni kell a lokális-regionális kötődést, • tudatosabban kell az"identitások hálóját" szervezni-fejleszteni, • őrizni a kulturális sokféleséget és segíteni a nemzetek, népek közötti globális megértést

  17. Gondolkozzglobálisan! Cselekedjlokálisan! Fejlessz regionálisan!

  18. Cél 1. • a kulturális régiók felértékelődése, • az önkormányzatok és a közösségek felelősségvállalásának erősítése, • új gazdasági befektetők vonzása, • a gazdasági befektetések megsokszorozása , • a régiók kulturális szereplőinek aktív közreműködése, • kikényszeríteni, hogy a régiók és államok politikusai a jövőben egyértelműen kultúrapártoló és támogató politikát folytassanak (!) • A felértékelődő régiókba tehát kulturális befektetések, „befektetők” kerestetnek!

  19. Cél 2. • a kulturális befektetések az eddiginél nagyobb és komplexebb haszonnal járhatnak, • ennek feltétele, hogy a kulturális tevékenységek és terek felértékelődjenek, • a befektetések fő irányai: a fejlesztendő kulturális térszintek és a működést szervező terek Fejlesztési terek: • A regionális szint • Interregionális térszint • Nemzeti – állami szint • Kisebbségi kultúrák szintjei • Művészeti szakterületek szintjei Működtetési-szervezési térszintek: • Lokális terek (város, falu) • Mikrotérségek • Mezoszintű térségek(megyék,földrajzi kultúrtájak) • Regionális terek

  20. Cél 3. • Erősítendők a regionális kultúraközvetítő rendszerek és a kulturális hálózatok. • Növelendő a kulturális kontroll szerep , hiszen a globalizáció nem tudja és nem is érdekelt a regionális és lokális diverzitást értékkén kezelni, sőt háttérbe szorítja. • Alapvető fontosságú a következő években a kulturális ipar és a szociokulturális szolgáltatások megkülönböztetése, szétválasztása. • A művelődéshez való jog egyetemes emberi jog, ezért államok és önkormányzatok együttesen felelősek, hogy polgáraik művelődése, szociokulturális szolgáltatásai közpénzekből élvezzenek támogatást.

  21. Cél 4. A kulturális folyamatok és tevékenységek interregionális és nemzetközi presztizsének újrafogalmazásához sürgősen szükség van : Nemzetközi munkacsoportra: • interregionális tapasztalatokkal rendelkező szakemberekkel, • az UNESCO képviselőivel, • kutatókkal

  22. A jövő kutatási feladatai: A nagymértékű átstrukturálódás miatt átfogó képet akkor adhatunk, ha figyelembe vesszük valamennyi indikátort: • az intézményrendszereket, formáit • azok helyzetét, környezetét • technikai eszközeit, módszereit • virtuális tereit • fentiek viszonyát, egymáshoz viszonyított arányait • igénybevételeit ... és ezek folytonosan átalakulnak, változnak, fejlődnek, bővülnek, …..

  23. A kutatási fontos elemei pl.: • új kommunikációs eszközök • mennyiségi mutatók mellé tartalmi/minőségi indikátorok • régi és új kultúraközvetítés, -fogyasztás kapcsolódása • fiatalok kultúrafogyasztói magatartása • a motivációk, az érdeklődés változásainak okai • a finanszírozás adatainak elemzése Mindezek nélkül nem lehet sikeres stratégiát készíteni!

  24. Szükséges: A vizsgálatok (szempontok) radikális és folytonos megújítása! azaz: A „kulturális iránytű” folytonos ellenőrzése!

  25. Az út maga a cél ! Márai Sándor: Arról, hogy mindig útközben élsz „Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.” (Füveskönyv, 1998. - Első kiadás: Révai Kiadó, Budapest, 1943)

  26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! bokor.bela@baranyaikultura.hu

More Related