1 / 17

Talajképző folyamatok

Talajképző folyamatok. Zonális folyamatok Intrazonális folyamatok Azonális folyamatok. H umuszosodás. Egyiptom („felismerik a termékenység hordozóját”) Berzeliusz (Svéd biokémikus 1779-1848) talaj kőzet (humusz) Energia raktározás Mállás folyamán felszabaduló elemek

Download Presentation

Talajképző folyamatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Talajképző folyamatok

  2. Zonális folyamatok • Intrazonális folyamatok • Azonális folyamatok

  3. Humuszosodás • Egyiptom („felismerik a termékenység hordozóját”) • Berzeliusz (Svéd biokémikus 1779-1848) • talaj kőzet (humusz) • Energia raktározás • Mállás folyamán felszabaduló elemek raktározása • Víz raktározás • Élőlények számára kedvező talajszerkezet kialakítása

  4. Humusz: olyan természetes szerves anyag csoport amely többféle nagymolekulájú vegyületet foglal magába. Leginkább a fehérjékhez hasonlítanak de nem fehérjék. Régebben a humuszt tartották a legfontosabb talajalkotónak, a termékenység hordozójának, a növények közvetlen tápanyagának. Ma azt tartjuk, hogy egyes biológiai folyamatok „mellékterméke” de egyben e folyamatok anyag és energia tartaléka is. A talajba kerülő posztmortális anyag mikroorganizmusok által történő lebontása csak részben megy végbe. Azaz megáll egy viszonylag nehezen lebomló anyagok szintjén. Ezek a közbenső anyagok lesznek a humusz építőkövei. Szénhidrát egyszerűcukrok Fehérjék aminósavak Aromás zártláncú vegyületek fenolok, kinonok

  5. Az egyszerű vegyületek polimerizálódnak és kondenzálódnak A folyamat eredménye: sötétszínű, nagymolekulájú amorf, kolloidállapotú anyagok. Azaz összefoglaló nevükön a HUMUSZ A humusz vegyületek talaj specifikusak azaz 85-90 %-ban csak a talajban fordulnak elő.

  6. Humuszképződés v. humifikáció Élőlények: rágás, aprítás stb. • Posztmortális anyag előkészítése a lebontásra.

  7. 2. Biokémiai átalakulás. (biokémiai katalizátorok v. enzimek) Átalakulás sebessége függ • a hőmérséklettől • Oxigén tartalomtól • Aerob környezetben gyors (néhány hét v. hónap) • Anaerob környezetben lassúbb (több hónap) Terméke a frisshumusz /fulvósavak, himatomelán savak, huminsavak

  8. 3. Abiotikus átalakulás: enzimek nélkül megy végbe szervetlen katalizátorok közreműködése friss humusz anyagok polimerizálódnak, kondenzálódnak Folyamat sebessége. Lassú évszázadok sőt évezredek. Végterméke a huminok azaz a valódi humusz!!!

  9. Ha a 2. biotikus szakasz nagyon gyorsan játszódik le (baktériumok gombák jelenlétében) akkor a folyamat nem áll meg a frisshumusz szintjén, hanam a legegyszerűbb végtermékekig végbemegy. • A folyamat neve az ÁSVÁNYOSODÁS Nemképződik humusz!

  10. Humifikáció járulékos folyamata a szénülés: • A bonyolult nagy molekulájú szénvegyületek lebomlanak és az egyszerű szenek aránya növekszik. • A biogén hatás következtében a szénatomok száma abszolút értékben is nőhet!

  11. Humusz további sorsa a talajban: • A humusz ellenálló nehezen bomló, vízben csak meghatározott körülmények között oldódó vegyületek. felhalmozódás, nagyobb mennyiségben csak ritkán játszódik le lebomlás, lassú folyamat /ásványosodás/ végterméke az egyszerű vegyületek Ez a lassú bomlás teszi lehetővé, hogy a humusz hosszú időnát tudjon tápanyagot főleg nitrogént biztosítani a növényeknek. Az ásványosodás szintén mikro organikus közreműködéssel zajlik. Mivel a folyamat rendkívül lassú ezért nem ritkák a több száz vagy több ezer éves humuszmolekulák.

  12. Humuszmolekulák másirányú tovább fejlődése a szénülése. /a polimerizált óriásmolekulák oldláncai leszakadnak, ezáltal csökken a H2 és O2 tartalmuk és nő a C tartalmuk/ biológiailag és kémiailag kevésbé aktív huminanyagok jönnek létre. Ha a lebomlás levegőtől elzárt Pl. vizes környezetben történik meg. A szerves anyag bomlás igen lassú esetleg le is áll. Az így felhalmozódó szerves anyag lápot később tőzeget képez.

  13. Egy átlagos, művelt, ásványi talajban 3-5 % humusz van. • Minél intenzívebb a művelés átszellőzés a humusz annál gyorsabban bomlik le. • Ugyanez a jelenség figyelhető meg a homok és agyagos talajok közötti különbségben.

  14. A szerves anyag lebomlási sebességét és a képződő humusz tulajdonságait elsősorban az éghajlat határozza meg! NEDVES TRÓPUSI területeken: az állandóan magas hőmérséklet, és bőséges csapadék kedvező a talaj mikroszervezeteknek. Rengeteg szerves anyag képződik de! a gyors lebontás miatt a szerves anyag ásványosodik ezért humusz nem v. csak nagyon kevés képződik a talajban nincs humusz felhalmozódás. Az ásványosodott tápanyagokat a növények rögtön felveszik v. gyorsan kimosódnak a talajból. Tehát a biológiai körforgás nagyon gyors, a tápanyag csak rövid ideig tartózkodik a talajban.

  15. Nedves mérsékelt éghajlaton: az átlag hőmérséklet alacsonyabb, kisebb a biológiai aktivitás és rövidebb (száraz és hideg periódusok). Ezért a szerves anyag lebontása lassúbb folyamat, humusz képződik. A talajok tápanyag raktározása kiegyenlítettebb. Hideg éghajlaton: a az alacsony hőmérséklet miatt a mikrobiális tevékenység rendkívül korlátozott. A fagypont feletti időszakokban a talaj teljesen átnedvesedett. Szerves anyag lebomlás gyakorlatilag nincs. A szerves anyag felhalmozódik láp képződés, tőzegesedés. Arid területen: a csapadék és a növényzet hiányában hiányzik a szerves anyag. Szerves anyag felhalmozódás, humusz képződés, ásványosodás teljes hiánya.

  16. Mérsékelt övezeti sztyepp: Sok szerves anyag képződés. (füves puszták), a szerves anyag lebomlása mérsékelt sebességű ezért humusz képződik belőle. A humusz a száraz nyár és a hideg tél következtében csak nagyon lassan bomlik tovább.

  17. A HUMUSZMOLEKULA • Óriásmolekula • Kolloid természetű • Nagyon bonyolult szerkezetű • Elsősorban C, H, N, O, P, és S építi fel. • Aromás alapvegyületek polimerizációja • Sok felületaktív csoport (800-900 m2/g) • Nagy ion és vízmegkötő képesség (pl. agyag 15-20 %, humusz 80-90%) • Nagy puffer kapacitás • Szerkezet alakítás (aggregátumok) • Mikroelemek (Cu, Fe stb.) megkötése „harapofogó” kelát kötés • Nehézfémek megkötése • Nagy reverzibilis abszorpciós képesség /Közvetett tápanyaghatás/ • Kiegyenlíti a talaj tápanyag szolgáltatásának a szélsőségeit • pH kiegyenlítés • A Növények a N csaknem 100%-át a P kb 30%-át a humusz kémiai kötéseiből veszik fel. /Közvetlen tápanyaghatás/ • Részt vesz a talaj hő gazdálkodásában is

More Related