Nemzetk zi sszehasonl t s a v s rl er parit s sz m t s elm lete s alkalmaz sa
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 36

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása PowerPoint PPT Presentation


  • 57 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása. Györffy Balázs. 2014. március 21. Tartalom. 1.) Bevezetés 2.) Alapfogalmak 3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai 4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP) 5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program

Download Presentation

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása

Györffy Balázs

2014. március 21.


Tartalom

1.) Bevezetés

2.) Alapfogalmak

3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program

(ICP)

6.) Adatok

7.) Publikációk


1.) Bevezetés

Területi adatsor

  • Melyik országban ér többet a nettó jövedelem?

    • Azonos pénznemben kell meghatározni a jövedelmeket;

    • A nominális jövedelmi adatokból a valuták vásárlóértékét

    • figyelembe vevő reáljövedelmeket kell számítani (deflálás).

Árindex (területi)


1.) Bevezetés

Idősor

Magyarország

  • Mikor ért többet az átlagcsalád jövedelme ebben a háztartás-típusban?

  • A nominális jövedelmi adatokból a forint eltérő időszakokban

  • fennálló vásárlóértékét figyelembe vevő reáljövedelmet kell

  • számolni (deflálás). Árindex (időbeli)


1.) Bevezetés

A reáljövedelem számításának (volumenmérés) célja:

a nominális jövedelemből megvásárolható termékek és szolgáltatások mennyiségének meghatározása (közvetett úton, árindex segítségével).

Időbeli adatsoron alapuló összehasonlítás esetében ez az árváltozás hatásának kiszűrését jelenti.

Nemzetközi adatokon alapuló összehasonlítás esetében ez a különböző országok eltérő árszínvonala hatásának kiküszöbölését jelenti.


1.) Bevezetés

Hogyan számoljunk?

BANKI ÁRFOLYAMON

VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON

Gustav Cassel,1920-as évek


1.) Bevezetés

További érvek a vásárlóerő-paritás mellett (a banki devizaárfolyammal szemben):

  • A nemzetközi fizetések mögött ma már jelentős részben nem árupiaci, hanem pénzpiaci tranzakciók állnak. A spekuláció és a hozamelvárás nagyban befolyásolja a banki devizaárfolyamot.

  • A nemzeti valuták árfolyama függ továbbá egyebek között a makrogazdasági folyamatoktól, a jegybanki politikától, a külkereskedelmi cserearányoktól is.

    KÖVETKEZMÉNY: a devizaárfolyam mértékét a nemzeti valuta belső vásárlóerején

    kívüli egyéb körülmények is nagyban befolyásolják. A

    devizaárfolyam ezért nem alkalmazható deflátorként.


1.) Bevezetés

Bécsben: 3,20 EUR

Budapesten: 760 Ft

Vásárlóerő-paritás 1 db termék (hamburger) esetén:237,50 Ft/EUR

Devizaárfolyam:310,45 Ft/EUR


1.) Bevezetés

Területi adatsor


2.) Alapfogalmak

Vásárlóerő-paritás (purchasingpowerparity, PPP):

A nemzeti valuták vásárlóerejének összehasonlítására alkalmazott statisztikai mérőszám. Megmutatja, hogy egy adott ország egységnyi valutája egy másik ország hány egységnyi valutájával azonos vásárlóerejű, a termékek és szolgáltatások adott körében.

A vásárlóerő-paritás jelentősége a makrogazdasági

adatok nemzetközi összehasonlításában:

Vásárlóerő-paritás alapján kerül sor – egyebek között - a bruttó hazai termék (GDP) és összetevői volumenének nemzetközi összehasonlítására.


2.) Alapfogalmak

A vásárlóerő-paritás számításához kapcsolódó GDP-

számítási megközelítés:

Felhasználási oldalú megközelítés.

Alapinformációk: - árak reprezentánsok

- súlyok (aggregálás)

Ár:

A piaci körülmények között értékesített áruk és szolgáltatások esetében az az ár, amelyet a felhasználó ténylegesen fizet; a nem piaci áron értékesített javak esetében a bekerülés.

A GDP számítási módszereinek sémája ide kattintva nyitható meg:


2.) Alapfogalmak

Alapcsoportok (basic headings):

A GDP felhasználási (fogyasztási, felhalmozási stb.) aggregátumain belül képzett részsokaságok, amelyekben a termékek, szolgáltatások rendeltetés szerint többé-kevésbé homogén csoportot alkotnak. Az alapcsoport az a legkisebb aggregátum, melyre önálló vásárlóerő-paritást számítunk.

GDP-súlyok:

A GDP felhasználási összetevőihez tartozó kiadási összegek.

Árszínvonal-index:

Egy ország valamilyen felhasználási aggregátumára jellemző árszínvonal indexe. A bázisvalutához mért vásárlóerő-paritás és a bázisvaluta éves átlagos jegybanki árfolyamának hányadosa. (PPP/Jegybanki árfolyam.)

Az alapcsoportok ide kattintva

tekinthetők meg:


3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai

  • Általános cél:

  • A nemzetgazdaságok teljesítményének összehasonlíthatóvá tétele

  • Az áruk és szolgáltatások különböző csoportjaira jellemző árszínvonal mérése

  • Nemzetközi intézményi célok:

  • A források hatékonyabb elosztása a szegénység elleni küzdelemben (Világbank, ICP)

  • Nemzetközi pénzügyi alapok részesedési és hozzájárulási kvótái (pl. IMF)

  • Gazdaságpolitikai és egyéb igazgatási célok; az EU-ban nagyon fontos: a források elosztásánál figyelembe veszik (Strukturális Alapok, Kohéziós Alap).


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

ECP = European Comparison Programme

Európai Összehasonlítási Program (ECP):

37 európai ország és az Eurostat együttműködése a vásárlóerő-paritás számítása céljából.

Vásárlóerő-egység (purchasing power standard, PPS):

Az Európai Összehasonlítási Program eredményeit nem egy adott pénznemben kifejezve, hanem egy mesterséges elszámolási egységben, a PPS-ben mérve alkalmazzuk.

Az Európai Unió 28 tagországának átlagában: 1 PPS = 1 euró.


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Ciklusonként szolgáltatott adatok (árösszeírások):

- élelmiszerek, italok, dohányáruk,

- szolgáltatások,

- bútorok, üvegáruk, konyhafelszerelési cikkek,

- közlekedési eszközök,

- gyógyszerek, egyéb gyógyászati termékek, szolgáltatások,

- tartós fogyasztási cikkek,

- ruházat és cipőtermékek,

- egyéb áruk és szolgáltatások.

 gördülő felvételek (rolling benchmark):

- 3 éves ciklus

- egy évben csak 2 felvétel

- továbbvezetés fogyasztói árindex alapján


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Évenként szolgáltatott adatok:

- a referencia év GDP felhasználási adatai, alapcsoportok szerint,

- fogyasztói árindexek (CPI), COICOP szerint részletesen,

- területi kiigazítási koefficiensek,

- lakásbérleti díjak felvétele,

- kereseti adatok a közszféra egyes foglalkozási reprezentánsaira,

- kibocsátási szemléletű alapadatok az oktatási tevékenységekre

vonatkozó PPP-khez,

- kibocsátási szemléletű alapadatok az egészségügyi (kórházi)

szolgáltatásokra vonatkozó PPP-khez,

- gépek és berendezések árösszeírása, (2 évente)

- építési létesítmények árkalkulációja,

- borravalóra vonatkozó adatok,

- a beruházások vissza nem igényelhető ÁFÁ-jára vonatkozó adatok.


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

A referencia év GDP felhasználási adatai, alapcsoportok szerint

  • A háztartások fogyasztási kiadásai (jelenleg: 148, hamarosan: 224 alapcsoport)

    COICOP osztályozás szerint

    (COICOP: Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása)

  • Természetbeni társadalmi juttatások a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől (jelenleg 6, hamarosan 6 alapcsoport)

    COPNI osztályozás szerint

    (COPNI: A háztartásokat segítő nonprofit intézmények céljainak

    osztályozása)


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

  • Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól (jelenleg: 29, hamarosan: 5 alapcsoport)

    COFOG osztályozás szerint

    (COFOG: Államháztartási funkciók osztályozása)

  • Közösségi fogyasztás (jelenleg: 7, hamarosan: 5 alapcsoport)

    COFOG osztályozás szerint

  • Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jelenleg: 32, hamarosan: 16 alapcsoport)

    CPA osztályozás szerint

    (CPA: Tevékenységenkénti statisztikai termékosztályozás)


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

  • Készletváltozás (jelenleg: 1, hamarosan: 1 alapcsoport)

  • Értéktárgyak állományváltozása (jelenleg: 1, hamarosan: 1 alapcsoport)

  • Külkereskedelmi egyenleg (jelenleg: 1, hamarosan: 1 alapcsoport)

    ÖSSZESEN: jelenleg 225

    hamarosan 259 alapcsoport


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Fogyasztói árindexek

  • COICOP szerinti bontásban,

  • havi részletezettséggel.

    Jelentősége: a gördülő felvételek (rolling benchmark) miatti időbeli eltérések kiküszöbölése a PPP-k továbbvezetése (visszavezetése) által.


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Területi kiigazítási koeffíciensek

Alkalmazása: a fogyasztási javak összeírása esetében

  • Az árösszeírásokra az országok túlnyomó többségében a fővárosban kerül sor, az erőforrások korlátozottsága miatt.

  • Cél a nemzeti átlagárak figyelembe vétele.

  • A fogyasztói árindex alapadatait (cikkenkénti átlagárakat) dolgozzuk fel ebből a célból.

  • Képlet egy alapcsoport esetében:


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Lakásbérleti díjak felvétele

Kétféle megközelítés: - „ár” megközelítés

közvetlen módszer

fejlett lakáspiac esetén

- „mennyiségi” megközelítés

közvetett módszer

nem eléggé fejlett lakáspiac

esetén

Érték  Volumen = Ár

A számításhoz felhasznált adatok:

„ár” megközelítés:

  • árak és súlyok lakástípusonként

    „mennyiségi” megközelítés:

  • lakáscélú kiadási adatok a nemzeti számlákból,

  • a lakásállomány mennyiségi és minőségi összetétele.


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Kereseti adatok a közszféra egyes foglalkozási reprezentánsaira

  • Hagyományos, input-szemléletű megközelítés.

  • A közszféra azon tevékenységei esetében, ahol nem lehet valamilyen output-szemléletű ármegfigyelést alkalmazni (pl. közigazgatás, védelem stb.).

    Felhasznált adatok:

  • éves bruttó kereset,

  • munkaadói járulékok,

  • tényleges éves munkaidő.


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Kibocsátási (output) szemléletű alapadatok az oktatási tevékenységekre vonatkozó PPP-khez

  • Output szemléletű megközelítés (nem az input árat, hanem az output árat vesszük figyelembe).

  • Közvetett számításon alapuló módszer (Érték  Volumen = Ár).

    Felhasznált adatok:

  • oktatásra fordított kiadások intézménytípusok szerint,

  • tanulói létszám intézménytípusok szerint,

  • OECD PISA felmérésének eredményei (minőségi kiigazítás céljából).


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Kibocsátási (output) szemléletű alapadatok az egészségügyi (kórházi) szolgáltatásokra vonatkozó PPP-khez

  • Output szemléletű megközelítés (nem az input árat, hanem az output árat vesszük figyelembe).

  • Közvetlen és közvetett számításon alapuló módszer.

    Felhasznált adatok:

  • esetszám, kvázi árak, átlagos tartózkodási idő betegségtípusok szerint,

  • esetszám, kiadások ellátási típusok szerint.


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Gépek és berendezések árösszeírása (2 évente);

építési létesítmények árkalkulációja

  • A bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz kapcsolódó felvételek;

  • A gépek berendezések árösszeírása hagyományos összeíráson alapul;

  • Az építési létesítmények árkalkulációja szakértői árazás (becslés).


4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Egyéb adatszolgáltatások

  • Beruházásokvissza nem igényelhető ÁFÁ-ja,

  • Borravalókkal kapcsolatos adatszolgáltatás.

  • Közvetlenül az adatgyűjtések során pontosan meg nem figyelhető adatok, amelyeket a nemzeti számlákban szereplő (makro szintű) adatokkal pótolunk.


5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

ICP = International Comparison Program

Világméretű vásárlóerőparitás- számítás

Elszámolási egység = Nemzetközi dollár

A nemzetközi dollár értéke az USA esetében:

1 USA dollár = 1 nemzetközi dollár


5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

  • Első ICP: 1968-ban

    • az ENSZ irányításával

    • Magyarország a résztvevők között volt

  • Legutóbbi ICP-forduló: 2005-ben

    • a Világbank irányításával, az ENSZ szakmai felügyeletével

    • 144 ország vett részt (146 gazdasági térség)

    • A vásárlóerő-paritásokat a GDP valamennyi felhasználási aggregátumára (155 alapcsoportra) igyekeztek kiszámítani (ez számos fejletlen gazdasági és statisztikai hátterű ország esetében nem valósult meg)

    • Magyarország a 40. helyet érte el az országok között az egy főre jutó GDP alapján (17 014 USD)


  • 5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

    • 2011. évi ICP-forduló

      • a résztvevő országok száma 199

        (jobb földrajzi lefedettség, a Föld népességének 98%-a);

      • a globális eredmények megjelenése hamarosan


    5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

    Szervezeti felépítés (Globális irányító testületek)

    Világbank

    ENSZ Statisztikai Bizottsága

    ICP Végrehajtó Tanácsa

    Főbb támogatók, érdekeltek

    Technikai Tanácsadó Testület

    ICP Global Office


    5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

    Szervezeti felépítés (Regionális szervezetek):

    ICP Global Office

    Afrika

    Ázsia

    Eurostat-OECD országok

    Nyugat-Ázsia

    Független Államok Közössége

    Eurostat

    OECD

    Latin-Amerika és a Karibi térség

    Magyarország (KSH)

    Csendes-óceáni

    szigetek


    6.) Adatok

    Balassa-Samuelson hatás


    6.) Adatok


    7.) Publikációk

    Eurostat PPP-oldal:

    • http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction

      KSH, Stadat-tábla:

    • http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int024b.html

      KSH, metaadatok:

    • http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=120&p_ot_id=100&p_obj_id=QPV&p_session_id=83629774


    Köszönöm a figyelmet!


  • Login