Nemzetk zi sszehasonl t s a v s rl er parit s sz m t s elm lete s alkalmaz sa
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 36

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása PowerPoint PPT Presentation


  • 55 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása. Györffy Balázs. 2014. március 21. Tartalom. 1.) Bevezetés 2.) Alapfogalmak 3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai 4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP) 5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program

Download Presentation

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Nemzetk zi sszehasonl t s a v s rl er parit s sz m t s elm lete s alkalmaz sa

Nemzetközi összehasonlítás, a vásárlóerőparitás-számítás elmélete és alkalmazása

Györffy Balázs

2014. március 21.


Tartalom

Tartalom

1.) Bevezetés

2.) Alapfogalmak

3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program

(ICP)

6.) Adatok

7.) Publikációk


1 bevezet s

1.) Bevezetés

Területi adatsor

  • Melyik országban ér többet a nettó jövedelem?

    • Azonos pénznemben kell meghatározni a jövedelmeket;

    • A nominális jövedelmi adatokból a valuták vásárlóértékét

    • figyelembe vevő reáljövedelmeket kell számítani (deflálás).

Árindex (területi)


1 bevezet s1

1.) Bevezetés

Idősor

Magyarország

  • Mikor ért többet az átlagcsalád jövedelme ebben a háztartás-típusban?

  • A nominális jövedelmi adatokból a forint eltérő időszakokban

  • fennálló vásárlóértékét figyelembe vevő reáljövedelmet kell

  • számolni (deflálás). Árindex (időbeli)


1 bevezet s2

1.) Bevezetés

A reáljövedelem számításának (volumenmérés) célja:

a nominális jövedelemből megvásárolható termékek és szolgáltatások mennyiségének meghatározása (közvetett úton, árindex segítségével).

Időbeli adatsoron alapuló összehasonlítás esetében ez az árváltozás hatásának kiszűrését jelenti.

Nemzetközi adatokon alapuló összehasonlítás esetében ez a különböző országok eltérő árszínvonala hatásának kiküszöbölését jelenti.


1 bevezet s3

1.) Bevezetés

Hogyan számoljunk?

BANKI ÁRFOLYAMON

VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON

Gustav Cassel,1920-as évek


Nemzetk zi sszehasonl t s a v s rl er parit s sz m t s elm lete s alkalmaz sa

1.) Bevezetés

További érvek a vásárlóerő-paritás mellett (a banki devizaárfolyammal szemben):

  • A nemzetközi fizetések mögött ma már jelentős részben nem árupiaci, hanem pénzpiaci tranzakciók állnak. A spekuláció és a hozamelvárás nagyban befolyásolja a banki devizaárfolyamot.

  • A nemzeti valuták árfolyama függ továbbá egyebek között a makrogazdasági folyamatoktól, a jegybanki politikától, a külkereskedelmi cserearányoktól is.

    KÖVETKEZMÉNY: a devizaárfolyam mértékét a nemzeti valuta belső vásárlóerején

    kívüli egyéb körülmények is nagyban befolyásolják. A

    devizaárfolyam ezért nem alkalmazható deflátorként.


1 bevezet s4

1.) Bevezetés

Bécsben: 3,20 EUR

Budapesten: 760 Ft

Vásárlóerő-paritás 1 db termék (hamburger) esetén:237,50 Ft/EUR

Devizaárfolyam:310,45 Ft/EUR


1 bevezet s5

1.) Bevezetés

Területi adatsor


2 alapfogalmak

2.) Alapfogalmak

Vásárlóerő-paritás (purchasingpowerparity, PPP):

A nemzeti valuták vásárlóerejének összehasonlítására alkalmazott statisztikai mérőszám. Megmutatja, hogy egy adott ország egységnyi valutája egy másik ország hány egységnyi valutájával azonos vásárlóerejű, a termékek és szolgáltatások adott körében.

A vásárlóerő-paritás jelentősége a makrogazdasági

adatok nemzetközi összehasonlításában:

Vásárlóerő-paritás alapján kerül sor – egyebek között - a bruttó hazai termék (GDP) és összetevői volumenének nemzetközi összehasonlítására.


2 alapfogalmak1

2.) Alapfogalmak

A vásárlóerő-paritás számításához kapcsolódó GDP-

számítási megközelítés:

Felhasználási oldalú megközelítés.

Alapinformációk: - árak reprezentánsok

- súlyok (aggregálás)

Ár:

A piaci körülmények között értékesített áruk és szolgáltatások esetében az az ár, amelyet a felhasználó ténylegesen fizet; a nem piaci áron értékesített javak esetében a bekerülés.

A GDP számítási módszereinek sémája ide kattintva nyitható meg:


2 alapfogalmak2

2.) Alapfogalmak

Alapcsoportok (basic headings):

A GDP felhasználási (fogyasztási, felhalmozási stb.) aggregátumain belül képzett részsokaságok, amelyekben a termékek, szolgáltatások rendeltetés szerint többé-kevésbé homogén csoportot alkotnak. Az alapcsoport az a legkisebb aggregátum, melyre önálló vásárlóerő-paritást számítunk.

GDP-súlyok:

A GDP felhasználási összetevőihez tartozó kiadási összegek.

Árszínvonal-index:

Egy ország valamilyen felhasználási aggregátumára jellemző árszínvonal indexe. A bázisvalutához mért vásárlóerő-paritás és a bázisvaluta éves átlagos jegybanki árfolyamának hányadosa. (PPP/Jegybanki árfolyam.)

Az alapcsoportok ide kattintva

tekinthetők meg:


3 a nemzetk zi sszehasonl t s c ljai

3.) A nemzetközi összehasonlítás céljai

  • Általános cél:

  • A nemzetgazdaságok teljesítményének összehasonlíthatóvá tétele

  • Az áruk és szolgáltatások különböző csoportjaira jellemző árszínvonal mérése

  • Nemzetközi intézményi célok:

  • A források hatékonyabb elosztása a szegénység elleni küzdelemben (Világbank, ICP)

  • Nemzetközi pénzügyi alapok részesedési és hozzájárulási kvótái (pl. IMF)

  • Gazdaságpolitikai és egyéb igazgatási célok; az EU-ban nagyon fontos: a források elosztásánál figyelembe veszik (Strukturális Alapok, Kohéziós Alap).


4 eur pai sszehasonl t si program ecp

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

ECP = European Comparison Programme

Európai Összehasonlítási Program (ECP):

37 európai ország és az Eurostat együttműködése a vásárlóerő-paritás számítása céljából.

Vásárlóerő-egység (purchasing power standard, PPS):

Az Európai Összehasonlítási Program eredményeit nem egy adott pénznemben kifejezve, hanem egy mesterséges elszámolási egységben, a PPS-ben mérve alkalmazzuk.

Az Európai Unió 28 tagországának átlagában: 1 PPS = 1 euró.


4 eur pai sszehasonl t si program ecp1

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Ciklusonként szolgáltatott adatok (árösszeírások):

- élelmiszerek, italok, dohányáruk,

- szolgáltatások,

- bútorok, üvegáruk, konyhafelszerelési cikkek,

- közlekedési eszközök,

- gyógyszerek, egyéb gyógyászati termékek, szolgáltatások,

- tartós fogyasztási cikkek,

- ruházat és cipőtermékek,

- egyéb áruk és szolgáltatások.

 gördülő felvételek (rolling benchmark):

- 3 éves ciklus

- egy évben csak 2 felvétel

- továbbvezetés fogyasztói árindex alapján


4 eur pai sszehasonl t si program ecp2

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Évenként szolgáltatott adatok:

- a referencia év GDP felhasználási adatai, alapcsoportok szerint,

- fogyasztói árindexek (CPI), COICOP szerint részletesen,

- területi kiigazítási koefficiensek,

- lakásbérleti díjak felvétele,

- kereseti adatok a közszféra egyes foglalkozási reprezentánsaira,

- kibocsátási szemléletű alapadatok az oktatási tevékenységekre

vonatkozó PPP-khez,

- kibocsátási szemléletű alapadatok az egészségügyi (kórházi)

szolgáltatásokra vonatkozó PPP-khez,

- gépek és berendezések árösszeírása, (2 évente)

- építési létesítmények árkalkulációja,

- borravalóra vonatkozó adatok,

- a beruházások vissza nem igényelhető ÁFÁ-jára vonatkozó adatok.


4 eur pai sszehasonl t si program ecp3

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

A referencia év GDP felhasználási adatai, alapcsoportok szerint

  • A háztartások fogyasztási kiadásai (jelenleg: 148, hamarosan: 224 alapcsoport)

    COICOP osztályozás szerint

    (COICOP: Az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása)

  • Természetbeni társadalmi juttatások a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől (jelenleg 6, hamarosan 6 alapcsoport)

    COPNI osztályozás szerint

    (COPNI: A háztartásokat segítő nonprofit intézmények céljainak

    osztályozása)


4 eur pai sszehasonl t si program ecp4

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

  • Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól (jelenleg: 29, hamarosan: 5 alapcsoport)

    COFOG osztályozás szerint

    (COFOG: Államháztartási funkciók osztályozása)

  • Közösségi fogyasztás (jelenleg: 7, hamarosan: 5 alapcsoport)

    COFOG osztályozás szerint

  • Bruttó állóeszköz-felhalmozás (jelenleg: 32, hamarosan: 16 alapcsoport)

    CPA osztályozás szerint

    (CPA: Tevékenységenkénti statisztikai termékosztályozás)


4 eur pai sszehasonl t si program ecp5

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

  • Készletváltozás (jelenleg: 1, hamarosan: 1 alapcsoport)

  • Értéktárgyak állományváltozása (jelenleg: 1, hamarosan: 1 alapcsoport)

  • Külkereskedelmi egyenleg (jelenleg: 1, hamarosan: 1 alapcsoport)

    ÖSSZESEN: jelenleg 225

    hamarosan 259 alapcsoport


4 eur pai sszehasonl t si program ecp6

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Fogyasztói árindexek

  • COICOP szerinti bontásban,

  • havi részletezettséggel.

    Jelentősége: a gördülő felvételek (rolling benchmark) miatti időbeli eltérések kiküszöbölése a PPP-k továbbvezetése (visszavezetése) által.


4 eur pai sszehasonl t si program ecp7

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Területi kiigazítási koeffíciensek

Alkalmazása: a fogyasztási javak összeírása esetében

  • Az árösszeírásokra az országok túlnyomó többségében a fővárosban kerül sor, az erőforrások korlátozottsága miatt.

  • Cél a nemzeti átlagárak figyelembe vétele.

  • A fogyasztói árindex alapadatait (cikkenkénti átlagárakat) dolgozzuk fel ebből a célból.

  • Képlet egy alapcsoport esetében:


4 eur pai sszehasonl t si program ecp8

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Lakásbérleti díjak felvétele

Kétféle megközelítés: - „ár” megközelítés

közvetlen módszer

fejlett lakáspiac esetén

- „mennyiségi” megközelítés

közvetett módszer

nem eléggé fejlett lakáspiac

esetén

Érték  Volumen = Ár

A számításhoz felhasznált adatok:

„ár” megközelítés:

  • árak és súlyok lakástípusonként

    „mennyiségi” megközelítés:

  • lakáscélú kiadási adatok a nemzeti számlákból,

  • a lakásállomány mennyiségi és minőségi összetétele.


4 eur pai sszehasonl t si program ecp9

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Kereseti adatok a közszféra egyes foglalkozási reprezentánsaira

  • Hagyományos, input-szemléletű megközelítés.

  • A közszféra azon tevékenységei esetében, ahol nem lehet valamilyen output-szemléletű ármegfigyelést alkalmazni (pl. közigazgatás, védelem stb.).

    Felhasznált adatok:

  • éves bruttó kereset,

  • munkaadói járulékok,

  • tényleges éves munkaidő.


4 eur pai sszehasonl t si program ecp10

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Kibocsátási (output) szemléletű alapadatok az oktatási tevékenységekre vonatkozó PPP-khez

  • Output szemléletű megközelítés (nem az input árat, hanem az output árat vesszük figyelembe).

  • Közvetett számításon alapuló módszer (Érték  Volumen = Ár).

    Felhasznált adatok:

  • oktatásra fordított kiadások intézménytípusok szerint,

  • tanulói létszám intézménytípusok szerint,

  • OECD PISA felmérésének eredményei (minőségi kiigazítás céljából).


4 eur pai sszehasonl t si program ecp11

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Kibocsátási (output) szemléletű alapadatok az egészségügyi (kórházi) szolgáltatásokra vonatkozó PPP-khez

  • Output szemléletű megközelítés (nem az input árat, hanem az output árat vesszük figyelembe).

  • Közvetlen és közvetett számításon alapuló módszer.

    Felhasznált adatok:

  • esetszám, kvázi árak, átlagos tartózkodási idő betegségtípusok szerint,

  • esetszám, kiadások ellátási típusok szerint.


4 eur pai sszehasonl t si program ecp12

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Gépek és berendezések árösszeírása (2 évente);

építési létesítmények árkalkulációja

  • A bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz kapcsolódó felvételek;

  • A gépek berendezések árösszeírása hagyományos összeíráson alapul;

  • Az építési létesítmények árkalkulációja szakértői árazás (becslés).


4 eur pai sszehasonl t si program ecp13

4.) Európai Összehasonlítási Program (ECP)

Egyéb adatszolgáltatások

  • Beruházásokvissza nem igényelhető ÁFÁ-ja,

  • Borravalókkal kapcsolatos adatszolgáltatás.

  • Közvetlenül az adatgyűjtések során pontosan meg nem figyelhető adatok, amelyeket a nemzeti számlákban szereplő (makro szintű) adatokkal pótolunk.


5 nemzetk zi sszehasonl t si program icp

5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

ICP = International Comparison Program

Világméretű vásárlóerőparitás- számítás

Elszámolási egység = Nemzetközi dollár

A nemzetközi dollár értéke az USA esetében:

1 USA dollár = 1 nemzetközi dollár


5 nemzetk zi sszehasonl t si program icp1

5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

  • Első ICP: 1968-ban

    • az ENSZ irányításával

    • Magyarország a résztvevők között volt

  • Legutóbbi ICP-forduló: 2005-ben

    • a Világbank irányításával, az ENSZ szakmai felügyeletével

    • 144 ország vett részt (146 gazdasági térség)

    • A vásárlóerő-paritásokat a GDP valamennyi felhasználási aggregátumára (155 alapcsoportra) igyekeztek kiszámítani (ez számos fejletlen gazdasági és statisztikai hátterű ország esetében nem valósult meg)

    • Magyarország a 40. helyet érte el az országok között az egy főre jutó GDP alapján (17 014 USD)


  • 5 nemzetk zi sszehasonl t si program icp2

    5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

    • 2011. évi ICP-forduló

      • a résztvevő országok száma 199

        (jobb földrajzi lefedettség, a Föld népességének 98%-a);

      • a globális eredmények megjelenése hamarosan


    5 nemzetk zi sszehasonl t si program icp3

    5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

    Szervezeti felépítés (Globális irányító testületek)

    Világbank

    ENSZ Statisztikai Bizottsága

    ICP Végrehajtó Tanácsa

    Főbb támogatók, érdekeltek

    Technikai Tanácsadó Testület

    ICP Global Office


    5 nemzetk zi sszehasonl t si program icp4

    5.) Nemzetközi Összehasonlítási Program (ICP)

    Szervezeti felépítés (Regionális szervezetek):

    ICP Global Office

    Afrika

    Ázsia

    Eurostat-OECD országok

    Nyugat-Ázsia

    Független Államok Közössége

    Eurostat

    OECD

    Latin-Amerika és a Karibi térség

    Magyarország (KSH)

    Csendes-óceáni

    szigetek


    6 adatok

    6.) Adatok

    Balassa-Samuelson hatás


    6 adatok1

    6.) Adatok


    7 publik ci k

    7.) Publikációk

    Eurostat PPP-oldal:

    • http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_parities/introduction

      KSH, Stadat-tábla:

    • http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int024b.html

      KSH, metaadatok:

    • http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=120&p_ot_id=100&p_obj_id=QPV&p_session_id=83629774


    K sz n m a figyelmet

    Köszönöm a figyelmet!


  • Login