1 / 45

Kállay Miklós miniszterelnöksége.

Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlék­bizottság, szárszói találkozó). Történelem 6 ( Herber , Martos, Moss, Tisza)- Tk 6 Történelem 4( Száray Miklós)- Tk 4 ( Sz ).

hansel
Download Presentation

Kállay Miklós miniszterelnöksége.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Háborúellenes törekvések (pl. Magyar Történelmi Emlék­bizottság, szárszói találkozó). Történelem 6 (Herber, Martos, Moss, Tisza)- Tk 6 Történelem 4(Száray Miklós)- Tk 4 (Sz) 9.5 Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban

  2. Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január 1940.aug.30. Erdély Voronyezstől Don-kanyarban Második zsidótörvény 1944 márc.19 német megszállás Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old Adolf Eichmann Bárdossy László gettó Kassa Sztójay Döme deportálás 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

  3. REVÍZIÓ Háborúba sodródás KÁLLAY HINTAPOLIIKÁJA KIUGRÁSI KÍSÉRLET

  4. Magyarország 1914-től 1945-ig

  5. Tk.6.-152.old: Darányi kezdetben arra törekedett, hogy Gömbös nyomdokain haladva fenntartsa a német orientációt, de közben próbált figyelni London állásfoglalásaira is. A németek számára hamar nyilvánvalóvá vált a magyar külpolitika " kétkulacsossága", Rosenberg a Völkischer Beobachterben figyelmeztette Magyarországot, hogy a határok kiigazítása szükséges ugyan, de nem minden arányban. Darányi értett a szóból, s inkább megpróbálta rendezni viszonyát a kisantat államokkal mintsem, hogy felajánlkozzon Németországnak . A hűvösebb német-magyar viszony idején persze kapóra jött volna a "jól bevált" olaszbarátság, de Mussolini 1937-ben kilépett a Népszövetségből, s elfogadta az Anschlusst, Nagy-Britannia új miniszterelnöke Chamberlain pedig megbékélési politika jegyében szabad kezet adott Hitlernek. Budapesten megértették , hogy a revízióútja Berlinen kersztül vezet. Darányi külügyminisztere, Kánya Kálmán társaságában a német fővárosba látogatott, ahol megegyeztek abban, hogy Magyarországot Csehszlovákia elleni terveiben támogatja a birodalom, ha hajlandó viszonyát normalizálni Jugoszláviával és Romániával . Ezzel lényegében a hadsereg radikálisainak álláspontja győzedelmeskedett. Magyarország megkezdhette a katonai erejének felkészítését a várható erőpróbába. Több nagyléptékű tervezet után Darányi 1938. márc. 5-én Győrön tartott beszédében bejelentette, hogy a hadsereg 1 milliárd pengőt- amit az Imrédy Béla vezette Nemzeti Bank biztosít- kap fejlesztésre. Darányi Kálmán miniszterelnök, Tk ( SZ)-104. old Győri fegyverkezési program

  6. Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította .. .A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújítottták a tárgyalásokat a Kisantanttal. . Augusztus végére elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler

  7. Ciano és Ribbentrop aláírja az I. bécsi döntés 1938. nov.2 Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán. Felvidék Első zsidó törvény . Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.

  8. Teleki Pál 1938-ban visszatér a politikába, először kultuszminiszterként. Az első bécsi döntés tárgyalásánál a magyar delegáció egyik vezetője volt. Az elvesztett területek visszaszerzése érdekében Németország és Olaszország, más szóval a tengelyhatalmak felé forduló Imrédy-kormánnyal szemben a meggyőződéses angolbarát volt. a tragikus sorsú miniszterelnök és utódja; Bárdossy László, aki ekkor még külügyminiszter volt Tk (SZ-132.old. Imrédy lemondása után Teleki Pál az új miniszterelnök http://www.huszadikszazad.hu/1939-februar/politika/imredy-lemondasa-utan-teleki-pal-az-uj-miniszterelnok

  9. 1939. Március 15 Harckocsi század vonul be Husztra Kárpátalja

  10. Választások 1939 70% korm párt, legerősebb ellenzék19%szélsőjobboldal, 5% kisgazda, 2% szocdem második zsidótörvény

  11. Tk.6-167. old : 1940 júniusában a szovjet kormány ultimátumban követelte Romániától Besszarábia és Észak- Bukovina átadását……. Magyarország felhasználva a kínálkozó lehetőségeket- a szovjet követelés keltette román válságot- és mintegy 500 ezer fős hadsereg tiszántúli összevonásával gyakorolt nyomást Romániára, hogy elismertesse revíziós igényeit Erdélyre. Németország ellenezte a Romániával szembeni magyar fellépést, ez ugyanis zavarhatta volna az angol garanciákat felmondó Károly királyt az ország stabilizálásában. A németek tudtul adták, hogy fegyveres konfliktus esetén Magyarország nem számíthat rájuk, de a békés területi revíziót Olaszországgal együtt támogatják. Mivel a magyar-román erőviszonyok még a kezdeti magyar sikereket is kétségessé tették, a magyar kormány hazardírozni kezdett. A mozgósítás fenntartása mellett tárgyalásokat kezdtek a román kormánnyal . Amikor ezek eredménytelenül megszakadtak, közölték a németekkel, hogy Magyarország fegyveres beavatkozásra szánta el magát. Ekkor a román kormány német-olasz döntőbíráskodást kért. 1940. augusztus 30.-án hirdették a második bécsi döntést. Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet. . Fegyveres semlegesség 1940.aug.30. Erdély Ablonczy Balázs /A kegyelmes úr napjai* http://epa.oszk.hu/00400/00414/00012/pdf/08forrasok.pdf

  12. Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946 címmel megjelent a témát feldolgozó, két évvel ezelőtt kiadott könyv második kötete. Grzegorz és Krystyna Lubczyk a II. világháború alatt Magyarországon menedéket találó lengyelek sorsát kutatja. A 2010 áprilisában megjelent első kötet után most a másodikat adták közre - mondta Felvidéki Eszter, a Lengyel Intézet sajtótitkára. http://www.mult-kor.hu/20120924_konyv_a_magyarorszagi_lengyel_menekultekrol

  13. Szavári Attila / Teleki Pál Erdély-politikájáról: http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/006Szavari%20Attila.pdf

  14. 1940. Szeptember Tk 6.-168. old: Németország, Olaszország és Japán az un. új rendszer bevezetésére Európában és a „nagy ázsiai térségben”, megkötötte a 10 évre szóló háromhatalmi egyezményt. 1941-ben azzal egészítette ki a szerződést , hogy egyetlen tag sem köthet békét vagy fegyverszünetet a szerződő partnerek jóváhagyása nélkül. 1940. november 20-án a magyar kormány csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, hogy kifogja a szelet kormánya külső és belső ellenzékének vitorlájából . Ezzel feladta a fegyveres semlegességet , de továbbra is azt remélte, hogy kimaradhat, egy esetleleges balkáni konfliktusból. Két napon belül Románia és Szlovákia , majd 1941 márciusában Bulgária és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Magyarország, hogy rést haggyjon a német „élettérből” az angolszász világ felé, 1940 decemberében örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. … Háromhatalmi- egyezmény 1940.nov. Jugoszlávia 1941.ápr.3-án ….Látva, hogy Hitler Jugoszlávia elleni háborújától nem tudja távol tartani Magyarországot Teleki Pál öngyilkos lett Teleki Pál búcsúlevelei http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/teleki_pal_bucsulevelei.html

  15. 1941áprilisában a németek magyar segítséggel rohanták le Jugoszláviát Kassa Szovjetunió 1941. Június 26 USA Nagy-Brittania Bárdossy László harmadik zsidótörvények (1941. augusztus) Tk (Sz)-143.old Tk.4 Répánszky 148old.): A hatóságok 1941-ben 23600 magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidót kitoloncoltak Ukrajnába, ahol a németek -Kamenyec- Podolszkij térségében – lemészárolták http://www.mult-kor.hu/20110825_kamenyecpodolszkij_egy_elfelejtett_tragedia

  16. http://mtdaportal.extra.hu/books/kozma_miklos_egy_csapattiszt_naploja.pdfhttp://mtdaportal.extra.hu/books/kozma_miklos_egy_csapattiszt_naploja.pdf Kozma Miklós: Egy csapat tiszt naplója 1914-18 az MTI elnöke, rövid ideig honvédelmi miniszter a Gömbös-kormányban, valamint belügyminiszter a Gömbös- és Darányi-kormányban.1940-től kinevezték a trianoni békeszerződéssel 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében ruszinok által lakott területen. Ragaszkodott a ruszin nyelv oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban.Kozma Miklós a Kárpátaljára a zöldhatáron át bemenekült, hivatalos iratokkal nem rendelkező úgynevezett hontalan zsidókat - mintegy 15 ezer embert - azonban a határon túlra visszatoloncoltatta.Jelentős részüket a német SS Einsatzgruppe az ott élő zsidókkal együtt később KamenyecPodolszkijban (a mai ukrajnai Kamjanec-Pogyilszkijban) leöldöste. Ehhez a tömeggyilkossághoz a rágalmakkal szemben Kozmának semmi köze nem volt, a kitelepítés nem a zsidók kiirtásának céljával történt, és a németekkel sem volt egyeztetve. 1941-ben, 57 éves korában bekövetkezett korai halálában közrejátszhatott az a lelkifurdalás, amelyet a zsidók sorsa miatt érzett, amikor tudomást szerzett a tömegmészárlásról. Kozma Miklós Kamenyec-Podolszkij Ormos Mária: „Szent István-i gondolat toleráns szellemét komolyan vette. Mint új hivatalának elfoglalásakor kinyilatkoztatta: "A rutén néppel rövid időn belül anyanyelvén fogok beszélni, ugyanezt megkívánom a tisztviselőkartól is..." ….annak a 17-18 ezer kárpátaljai és részben menekült zsidónak a kitelepítését, akiknek a többsége azután Kamenyec Podolszkij térségében a németek áldozatává vált, maga is helyeselte. Hangsúlyozni kell azonban, hogy - mint a szerző bizonyítja - Kozma a kitelepítést helyeselte, s nem az augusztus végi mészárlást, amelyről nem volt előzetes tudomása. Ormos M: Egy magyar médiavezér http://epa.oszk.hu/00700/00775/00033/1010-1012.html Kozma Miklós: A visszacsatolt Kárpátalja http://www.karpataljalap.net/2010/04/16/kozma-miklos-visszacsatolt-karpatalja

  17. "Az utolsó zsidó Vinnicijában" A II. világháború során rengeteg ikonikus fotó készült, melyek a kegyetlenséggel való szembenézés örök mementói maradtak az utókor számára. Ezek közé tartozik egy, az Einzatsgruppe náci 'munkacsoport' egyik tagjának 1941-es felvétele, amikor is az egyik tiszt éppen lelőni készül az utolsó életben maradt zsidó férfit az ukrajnai Vinnicijában. …Az ismeretlen nevű német fotós később ennyit írt a fotográfia hátlapjára: "Az utolsó zsidó Vinnicijában„ Az SS Kamenyec-Podolszkij közelében, 1941. augusztus 27-28-án, az ukrán milicistákkal együtt közvetlen közelről leadott tarkólövéssel végezte ki a védtelen áldozatokat. A meggyilkolt áldozatok számát Franz Jaeckeln SS-tábornok 23600-ra becsülte, ebből a magyarországi áldozatok számát 10-14 ezerre teszik. …a megmenekültek közül néhány túlélő sikeresen visszajutott Budapestre, ahol értesítették a zsidó szervezeteket. A hír hamarosan Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterhez is eljutott, aki augusztus 15-én leállíttatta a kitelepítési akciót.

  18. Ellenállás, tüntetések: 1941.okt.6.Batthány-örökmécses 1941.nov.Telki Pál sírjánál széles, népfront jellegű a Népszava karácsonyi száma, Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozása – legjelentősebb háború ellenes tüntetés 1942. márc.15.-én Petőfi - szobornál Németh László küzdelme a magyar jövőért Pomogáts Béla http://www.varad.ro/?q=node/896

  19. 1942 Tk 4 Salamon- 151.old.)- 1942 októberében Berlin követelte, hogy Magyarországon távolítsák el a zsidókat a gazdasági és kulturális életből, tegyék kötelezővé számukra a sárga csillag viselését és kezdjék meg munkatáborokba szállításukat. Ezt annál is inkább szorgalmazták, mert a szomszédos országokban- Szlovákiában, Romániában, Horvátországban mindez már megtörtént, s ezekből az országokból mintegy 100 ezer zsidó menekült hazánkba. A Kállay-kormány visszautasította a német követeléseket, ez azonban nem jelentette a magyarországi zsidóság háborítatlanságát. „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Kállay Miklós Titokban a szövetségesekkel kötendő fegyverszünetre törekedett, miközben kiszolgálta a németeket Tk 6- 179.old. : 1942 januárjában Ribbentrop német külügyminiszter…….látogatásán Bárdossy megigérte, hogy Magyarország egy hadsereget küld a keleti frontra. …az új miniszterelnök Kállay küldte ki júliusban, a főleg idősebb tartalékosokból és tartalékos tisztekből álló 2. magyar hadsereget, 200 ezer katonát és 50 ezer munkaszolgálatost a Don-kanyarba.

  20. 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, ahol pár napok alatt óriási veszteségeket szenvedett el a kétszázezres 2. magyar hadsereg. Miért? – A 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=RMgGmkKNSFQ Cseh Tamás – Táborilap Karádi Katalinnak http://www.youtube.com/watch?v=fZJ1WEp-2gs

  21. Jány Gusztáv Egy több mint 200 kilométeres arcvonalszakasz jutott Jány Gusztáv hadseregére, ami irreális volt, különösen ha hozzávesszük ehhez a fegyverzetben, különösen a harckocsikban és a páncéltörő ágyúkban mutatkozó hiányt. Ráadásul ezen az arcvonalszakaszon két jelentős - és néhány kisebb - hídfőt is a kezükben tartottak a szovjetek a Don innenső partján, később ezekből, konkrétan Urivból és Scsucsjéből indították a támadásukat január 12-én, illetve január 14-én. Szakály Sándor

  22. Szakály Sándor „A doni magyar vereség csupán egy apró epizód volt a keleti hadműveleti területen, egy nagyobb szovjet támadási terv kisebb mozaikdarabja. Az már más kérdés, hogy a magyaroknak mit jelentett az, amikor elveszítették a legerősebb hadseregük negyven százalékát. De legalább ekkora veszteség érte később, 1944. nyarán a Kárpátok előterében a magyar 1. hadsereget, s ha a százalékokban kifejezhető arányokat tekintjük, akkor kimagaslóan magasnak látjuk a Budapestet védő honvédegységek veszteségeit is!” „Ott a messzi Donnál” / MTV videótár/ http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/01/12/17/_Ott_a_messzi_Donnal____2013_.aspx

  23. „Nemeskürty Istvánnak komoly érdemei vannak abban, hogy a II. világháború magyar áldozatait meg lehetett egyáltalán siratni.” Requiem egy hadseregért http://mek.oszk.hu/08500/08575/08575.htm „Nemeskürty műve első megjelenése óta jelentős példányszámban hat kiadásban jelent meg (legutoljára 1999-ben), ezért mind a mai napig befolyásolja a témáról folytatott közbeszédet. Mindezt azért is ki kell emelni, mert a progresszív mondanivaló mellett Nemeskürty sok valótlanságot is elterjesztett és ezekből mind a mai napig semmit sem vont vissza” Ungváry Krisztián Ungváry Krisztián – Mítoszok a Don-kanyarról http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/

  24. „Az az érdem, hogy a 2. magyar hadsereg szenvedéstörténete generációk számára kézzel foghatóvá is vált, Sára Sándoré és munkatársaié, akik közül a rövidség kedvéért most csak Csoóri Sándort, Hanák Gábort és Marx Józsefet említem. Krónika című 1982-es huszonöt részes tévésorozatukat már az első néhány rész levetítése után is cenzúrázták, majd a tizenötödik rész után betiltották. Sára Sándor Krónika a Második magyar hadseregről bevezető http://www.youtube.com/watch?v=ECjf54VGXv4 „….. a legtöbb visszaemlékező harci élményeit eltorzítva, csonkán adta elő és elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hadsereg felbomlását, az özönlésszerű visszavonulást mutassa be. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg az eseményeket, nyilvánvalóvá válik, hogy ez a kép a valóságnak egy felnagyított szelete csupán. Ha a magyar katonák csakugyan komolyabb harc nélkül özönlöttek hátra, akkor hogyan lehetséges, hogy a támadás első három napja alatt az urivi hídfőből támadó 132 szovjet harckocsiból 83 megsemmisült? Ha nem volt néven nevezhető ellenállás, akkor egyáltalán miért menekült meg bárki is a hadsereg katonái közül?” Ungváry Krisztián

  25. Miért? Veiszer Alinda Ungváry Krisztián Szakály Sándor http://www.youtube.com/watch?v=4PI2rYrI4IQ Miért? – 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=4PI2rYrI4IQ 2. magyar hadsereg (3. rész) http://www.youtube.com/watch?v=uI8d-GXzfbM 2. magyar hadsereg (4. rész) 2. magyar hadsereg (5. rész) http://www.youtube.com/watch?v=H0TfBcZ-ugU

  26. A II. hadsereg pusztulása – bár a veszteségek valós mértékéről a hivatalos közleményekből nem, hanem csak a londoni és a moszkvai rádió adásából lehetett értesülni – az egész ország lakosságát megrázta. Szinte minden család gyászolta vagy aggódva várta vissza valakijét: apját, fiát, testvérét, rokonát, férjét vagy vőlegényét.

  27. 1944 márc.19 Német megszállás Sztójay Döme A polgári pártokat, a kisgazdapártot feloszlatták, a baloldali és demokratikus lapokat betiltották. Baloldali és ellenzéki politikusokat letartoztattak, köztük a fegyveres ellenállást tanúsító Bajcsy-Zsilinszki Endrét Adolf Eichmann 440000 deportálások Budapesti zsidóság deportálását 1944 június elején a kormányzó leállítatta

  28. 1944. szept. már Magyarországon zajlottak a harcok 1944.okt.15 Kiugrási kísérlet A kormány és a tisztek többsége Németek hívei Lakatos Géza A városparancsnok, Horthy fia Elrabolják a németek Dálnoki Miklós Béla

  29. Tk 6 -200. old) 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3. Ukrán Front (Malinovszkij és Tolbuhin marsall) csapatai bezárták az ostromgyűrűt a fővárosban maradt 50 ezer német és 30 ezer magyar katona körül. Miután Hitler Budapestet „erőddé” (Budapest-Festung) nyilvánította, melyet „ háztól-házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb, időben és térben is a legkiterjedtebb csatája zajlott le a következő hat hétben. A németek felmentő támadásai sorra kudarcot vallottak, és a szovjet csapatok január 18-ra elfoglalták Pestet. Február 10-én már csak a várat és a Citadellát tartották a németek, mikor – Hitler határozott tiltása ellenére- Pfeffer Wildenbruch tábornok a védseregéből megmaradt 43.900 katonájával a kitörés mellett döntött, de csak kevesebb mint 800-an érték el közülük a német vonalakat. Február 13-án befejeződött a Budapestért vívott csata.

  30. Néhány hetes erőgyűjtés után március elején a Balaton és a Velencei-tó között a németek megindították a világháború utolsó jelentős ellentámadását (Frühlingserwachen- Tavaszi ébredés). Az offenzíva hamarosan elakadt, a 68 tonnás Királytigrisek megrekedtek a sárban, de arra is volt példa hogy üzemanyaghiány miatt leállt páncélosaikat maguk a németek robbantották fel, nehogy azok a szovjetek kezére kerüljenek. A német támadás tizedik napján Tolbuhin marsall megindította a nagy offenzíváját Bécs ellen. Április 4-én Nemesmedves elfoglalásakor a szovjetek bejelentették „ Magyarország fasiszta iga alóli felszabadítását”, bár az ország csak április 13-e és 15-e között jutott teljes egészében a Vörös Hadsereg kezére. Ekkor már Bécs fölött is vörös lobogót fújt a szél. Sára Sándor- A vád http://www.youtube.com/watch?v=1BRC_mwpMcs

  31. 1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós SZEB Veszteségek Szovjet hadifogság emigráltak ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás Hadsereg ellátása Ember veszteség Kb. 1 millió fő Katonák fosztogatásai Felszabadítás/megszállás Jóvátételi szállítások

  32. Érettségi feladatok

  33. 2007/május 20. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit 1944-45-ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

  34. „A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat.” (Márai Sándor: Napló; 1944. október 17.)„ „A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [...]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra.” (Ungváry Krisztián történész)

  35. A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén

  36. „A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján »közös« német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a »zabra«, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, »stary babá«-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, »stary papá«-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [...] A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára – vásároltak egy másik lovat.” (Márai Sándor: Föld, föld!...)

  37. A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

  38. Egyéb

  39. Werth Henrik és Szombathelyi Ferenc

  40. Jány Gusztáv

  41. Revízió 1938.nov.2 Kállay Miklós Teleki Pál „Kállay-kettős” „Hintapolitika” Fegyveres semlegesség 1939. Március 15 Kárpátalja 1943. január 1940.aug.30. Erdély Voronyezstől Don-kanyarban Második zsidótörvény 1944 márc.19 német megszállás Háborúba sodródás (Tk. (Sz)-132.old Adolf Eichmann Bárdossy László gettó Kassa Sztójay Döme deportálás 1941. Június 26 Lakatos Géza harmadik zsidótörvények kiugrási kísérlet 1944.okt.15 nyilas uralom Dálnoki Miklós Béla

  42. http://mult-kor.hu/20110609_lengyel_kozepiskola_balatonboglaron_a_masodik_vilaghaboru_alatthttp://mult-kor.hu/20110609_lengyel_kozepiskola_balatonboglaron_a_masodik_vilaghaboru_alatt http://tortenelemportal.hu/2011/12/karacsony-az-ostromlott-budapesten/ A halálra ítélt zászlóalj http://www.youtube.com/watch?v=APb8lrDJCJw

More Related