BEKEZDÉSFORMÁZÁS Berger Nikolett

1. BEKEZDÉSFORMÁZÁSBerger Nikolett FELKÉSZÍTŐ TANÁROM: Veres Miklós Iskolám: Debrecen, Fazekas Mihály Általános Iskola, Vásáry István utca 10.

2. Bekezdés formázása A bekezdés formázásának lehetőségei: • Igazítás Azt adja meg, hogy hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a bekezdés sorai. Balra zárás Középre zárás Jobbra zárás Sorkizárás …………… ……………… …………….. ………….. ……… ……….. ……... ………….. …………… ………………. …………….. ………….. ……… ……….. …….. ………….. …………… …………….. …………….. …………..

3. Bekezdés formázás A bekezdés formázásának lehetőségei: 2.Behúzás A bekezdés bal, illetve jobb szélének távolsága a margótól. 3.Térköz A bekezdés függőlegesen elrendezését adja meg. Az előzőt illetve a következő bekezdéstől mért távolság.

4. Bekezdés formázása A bekezdés formázásának lehetőségei: 4.Sorköz A bekezdés sorainak távolságát adja meg. Két sor közötti távolság. Lehet: - Szimpla - 1,5 sor - Dupla - Legalább - Pontosan - Többszörös

5. Bekezdés formázása A bekezdés formátumok beállítása: • Ki jelöljük a bekezdést Helyi menü /Bekezdés Formátum menü /Bekezdés parancs Eszközsor / ikonok Vonalzó

6. Vonalzó bekezdés formázási lehetőségei első sor behúzása jobb oldali behúzás függő behúzás bal oldali behúzás

7. A szöveg igazítása/szerkesztés/ - Ha szövegszerkesztővel írunk egy szöveget, akkor a szöveg bal oldala mindig ugyanazon a függőleges pozíción kezdődik. - A begépelt szövegnek a bal oldala az, amelyik egyenesre ki van igazítva a balra igazításnak nevezzük. - Természetesen, ha a szövegnek a bal-jobb oldala is egyenes, azaz függőleges irányban a sorok kezdete és vége is ugyanazon a pozíción helyezkedik el.

8. Folytatása….. - Ha a rövidebb sorok szavai közötti szóközöket némileg megnöveljük. - Ezt az igazítási módot nevezzük sorkizárásnak. - A középre igazítás általában címek esetén van szükség. - Mindezeket az igazításokat a Formátum menü Bekezdés pontjának Behúzás és térköz részében választhatjuk ki.

9. Behúzások/szerkesztés/ - A behúzás azt jelenti,hogy meghatározzuk, hogy milyen szélesek legyenek a bekezdések. - A bekezdésformázó párbeszédalakban beállíthatjuk a bal-és a jobb oldali behúzás mértékét. - Ugyanez a feladat megoldható a vonalón is.

10. Szövegbeosztás/szerkesztés/ - Fattyú-és árvasorok: itt állíthatjuk be, ha nem engedjük meg,hogy a bekezdés első vagy utolsó sora külön lapra kerüljön. - Együtt a következővel: itt állíthatjuk be, ha a kijelölt és azt követő bekezdés közt nem engedélyezzük az oldaltörést. - Egy oldalra: ha a bekezdések belsejében nem engedélyezzük az oldaltörést, akkor válasszuk ki az egy oldalra jelölőnégyzetet. - Sorok számozása nélkül: ha a szakaszban bekapcsoltuk a sorszámozást, de a kijelölt bekezdésekben a sorszámokat nem szeretnénk megjeleníteni, akkor jelöljük be ezt a jelölőnégyzetet.

11. Térközök/szerkesztés/ A térközök részben megadhatjuk, hogy a bekezdés előtt és után mennyi hely maradjon ki, azt is megadhatjuk, hogy szimpla, dupla, másfél sornyi, vagy egyéb mértékű legyen a sorok közötti távolság.

12. Bekezdésformázás BEKEZDÉSFORMÁTUMOK A behúzás a bekezdés bal, illetve jobb szélének távolsága a margótól. - A térköz a bekezdés függőleges elrendezését adja meg: az előzőt,illetve a következő bekezdéstől mért távolságot, valamint a sorközt. - A behúzást egyszerűen módosíthatjuk a vonalzón lévő jelek húzásával is. - A bekezdésformátumok módosítására a legnagyobb szabadságot ezúttal is a menü adja, ahol minden lehetőséget megtalálunk.

13. A bekezdés - A bekezdés a szövegszerkesztők a legfontosabb szövegegysége. - A bekezdés néhány soros önálló gondolatmenetet tartalmaz. - Egy másik megközelítésben a bekezdés ENTER - től ENTER – ig tart. - Ez azt jelenti, hogyha ENTER - t ütünk, akkor ott lezárjuk azt a bekezdést, amiben éppen vagyunk és egy újat kezdünk.

14. Folytatása…. - Az ENTER leütésének a bekezdés tulajdonságok szempontjából van még egy nagyon fontos jellemzője. - Amikor ENTER-rel lezárunk egy bekezdést, akkor egyben létrehozunk egy újat is. - Ne üssük ENTER-t a sorok végén! - Ha egy adott bekezdésben valamelyik szövegrésztől kezdve új sorba szeretnénk írni, akkor üssünk SHIFT+ENTER-t, amivel új sort tudunk létrehozni.

15. Bekezdés tulajdonságok és formázásuk - Minden bekezdésben léteznek ezek a tulajdonságok akár az alapértékkel dolgozunk, akár már változtattuk, beállítottuk őket. - Amikor ezeket a jellemzőket szabályozzuk, akkor a legkisebb szövegegység amire a hatásuk kiterjed. - Ennél a kisebb egységek-pl. sor, mondat, szó, karakter-nem rendelkeznek ilyen állítási lehetőséggel. - Ez azt is jelenti, hogy ha egyetlen bekezdés tulajdonságait akarjuk megváltoztatni, közömbös, hogy a bekezdés egészét, egy részét jelöljük-e ki vagy egyszerűen csak benne állunk a bekezdés területében bárhol, akkor is a teljes bekezdés fog formázódni.

16. Igazítás Az igazítás beállítással határozható meg, hogy egy bekezdés minden sorának az eleje és a vége hogyan viselkedjen: - balra zárt vagy igazított - középre illesztett - jobbra zárt vagy igazított - sorkizárt vagy kiegyenlített bekezdéseket.

17. Igazítás működése - A balra igazított bekezdés minden sora ugyanott kezdődik, vagyis a soroknak a bal széle kerül pontosan egymás alá. - A középre igazított bekezdésben a sorok középre esik egymás alá. - A jobbra zárt bekezdések esetében a sorok ugyanott, a sor jobb szélén érnek véget. - A sorkizárt bekezdésre jellemző, hogy benne minden sor eleje és vége ugyanoda kerül.

18. Behúzások - A behúzással a bekezdéshez tartozó sorok elejének és vége határozható meg. - A behúzás szó arra utal, hogy a sorok kezdő-végpontja általában beljebb kerül a margóhoz képest. - A bekezdéseket hagyományosan formailag úgy szokták jelölni és innen ered a ,,bekezdés” elnevezése is, hogy az első soruk beljebb kezdődik, mint a többi. - bal behúzás: a sorok kezdete - jobb behúzás: a sorok vége - első sor behúzása kiengedése: az első sor eleje - Fontos megjegyezni, hogy a behúzások a margótól számítódnak.

19. Térközök - A bekezdések tétközének állítása két részből tevődik össze: - bekezdések közötti távolság amit szabályozhatunk a bekezdés előtt és a bekezdés után elhelyezett soremelésekkel • Soremelés vagy sorköz, ami a bekezdésen belül az egymást követő sorok közötti távolságot jelenti • A soremelés mértékegysége lehet a nyomdai pont vagy maga a sor, aminek a magasságát az adott sorban található legnagyobb karakter határozza meg.

20. Felsorolás és számozás - Az általuk tárgyalt szövegszerkesztőkkel könnyen és gyorsan készíthetünk felsorolás jellel ellátott és számozott listákat. - A felsorolásjeles listák egyformán hangsúlyos tételekből alkotnak sorozatot. - Számozott listák esetében több szintű számozást is kérhetünk - Mindkét típusú listához különböző felsorolás szimbólum számformátum rendelhető.

21. Felhasznált források - Minden tanult gondolatomat leírtam, amit az informatikai óránkon tanultam. - Néhány képet a Clip-Art-ból kerestem ki. - Saját szavaimmal leírtam minden a diában. KÖSZÖNÖM SZÉPEN!