1 / 23

AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA

AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA. (Ontogenetikus nyelvfejlődés). Magzatnyelv. A magzat érzékeli az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjét (ritmus, hanglejtés, prozódiai sajátosságok) Befogadói (recipiensi) magatartás. PREVERBÁLIS HANGJELENSÉGEK. 1. Kifejező sírás

gauri
Download Presentation

AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA (Ontogenetikus nyelvfejlődés)

  2. Magzatnyelv • A magzat érzékeli az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjét (ritmus, hanglejtés, prozódiai sajátosságok) • Befogadói (recipiensi) magatartás

  3. PREVERBÁLIS HANGJELENSÉGEK • 1. Kifejező sírás • Fájdalom-sírás (a legnagyobb intenzitás- és frekvenciakülönbségek) • Éhség-sírás (szűkebb frekvenciatartomány, nincsenek nagy mértékű intenzitásváltozások, szünetperiódusok) • Diszkomfort jelzésére szolgáló sírás (az intenzitás erősen csökkent szintje, szűk frekvenciatartomány) • Unalomsírás (rövid hangzó szakaszok és csendes periódusok, alacsony intenzitás)

  4. Preverbális hangjelenségek 2. Gőgicsélés • Nem fiziológiás eredetű hangjelenségek • (3-6. hét között jelenik meg) • Két oka és fenntartója: • az artikulációs mozgások következtében érzett öröm • a létrejött hangok akusztikai sajátosságai nyújtotta élmény

  5. Gőgicsélés • Egyetlen hangféleséggel indul: [ø], [a:] • 2. hónap vége, 3. eleje: áj, ej, öj, öh, áh, uh … eju, áju, uvu, öhö • 3. hónap vége: gú, gő, ebu, geu, ágő, héj, áju, gáj, egu, háj • 6. hónap: [b, m, f, l], prpr, brbr, grgr, khrkhr

  6. Gőgicsélés • Dallamos ejtés • Azonos szótagok ismétlése • 6-9. hónap: gőgicsélés kommunikációs céllal • A hangállomány bővülése és szűkülése • Első év utolsó negyede (jellemzően magyar nyelvi sajátosságok): auvabam, ömgéj, bubububu, gogogo, mamama

  7. Szókezdemények • A későbbi szavak közvetlen előzményei • toka, takaj, takatoka, dada, dej, begbeg, mábaba • Hátul képzett magánhangzók és két ajakkal, illetve ajakkal és foggal képzett mássalhangzók előnyben részesítése

  8. Mondatszók/szómondatok, holofrázisok (egyéves kor körül)

  9. Telegrafikus beszéd (12-24 hónapos kor) • A szintaktikai viszonylatoknak eleinte csak szupraszegmentális jelzésük van • A toldalékok esetlegesen jelennek meg • Andics beütöttem fáj puszika • Szemantikai fejlődés: • kiterjesztés • szűkítés

  10. A toldalékok elsajátításának sorrendjét meghatározó elvek • Kognitív elsőbbség (pl. feltételes mód) • Kognitív bonyolultság: a nyelvi forma szempontjából összetettebb elemek később jelennek meg) (előbb jelennek meg az igevonzatok=állandó határozók, mint az egyéb határozók) • Egyértelműség elve (-nak/-nek toldalék) • Gyakoriság elve

  11. A toldalékok megjelenésének sorrendje • -t tárgyrag, -é birtokjel • -ba/-ban határozórag • Egyes szám, harmadik személyű, jelen idejű, egyes szám, második személyű, felszólító módú igei személyragok • Birtokos személyragok (egyes számban) • A többes szám jele (-k)

  12. A toldalékok megjelenésének sorrendje • Kicsinyítő képző (-ka/-ke) • Részeshatározórag (-nak/-nek) • További határozóragok (-ra/-re, -ból/-ből, -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -val/-vel) • Igei személyragok: jelen idő, egyes szám első személy (-m/-k); múlt idő, egyes szám, harmadik személy (-t/-tt), jelen idő, egyes szám második személy (-sz/-d)

  13. Mély hangrendű toldalékok elsődleges megjelenése • Kontextusfüggő ejtés

  14. Gyermeknyelvi hangtörvények • Hasonulási folyamatok • Helyettesítő folyamatok • Metatézisek • Időzítési folyamatok

  15. Hasonulás • Szomszédos hangok hasonulása: amma, kömme, kiffiú, memmosta, pikkos • Nem szomszédos hangok hasonulása: kuko • Mássalhangzó beillesztése: elengáncs, kalampács • Hasonulás hiánya: malacval, vízvel

  16. Helyettesítő folyamatok • téjé, bocánat, motoj, mézset, ana, lóka • Zéró helyettesítés: fóó, sapa, helikóter • Nem normatív zöngésítés: díznót, legváros, krumblit, mígrofonba, kivli, kizsnyúl, mozsmá, éhezs vagyok • Szóvégi zöngétlenítés: kopok, szabat, Balás

  17. Metatézisek • bodoz, pázsiri, lovacsak, hummlázik, letomblizázom, Titasz

  18. Időzítési folyamatok torzítása • Rövidülés: szapa, vilamos, cipömet • Nyúlás: cippőmet, iskolla, cicca, róssz, tójást • Rövidülés és nyúlás ugyanazon hangsoron belül: úja, pílangó

  19. A telegrafikus beszédtől hároméves korig (20-36 hónapos korig) • Csökken a hiányzó és torzan ejtett beszédhangok száma • Analógiás tévesztések: láttam elefánt, majomok, könyvök, egérek, látottam, eszett, iszott, nyávogik a macska, • Az első összetett mondatok megjelenése

  20. Önállóan létrehozott szemantikai egységek • ebédlőbácsi, ördögbácsik, • Ezt ollózni kell, Szűrőzd le nekem • Nehézséget jelent a múlt, jelen és jövő kifejezése, egymáshoz viszonyítása

  21. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat fejlődése • A beszéd jelentést nem tartalmazó összetevői • Globális beszédmegértés • Kulcsszó-stratégia • Kettős tárolás: a gyermek mentális lexikonában kétféle forma létezik: felnőtt nyelvi hangsor és a gyermek saját ejtése

  22. Nemi különbségek az anyanyelv-elsajátítás folyamatában • Fiziológiás magyarázat: corpus callosum • Szociolingvisztikai magyarázat: a környezet megerősítése

  23. Ikrek • Kialakulhat egyéni kommunikációs forma • „Felosztják” egymás közt a felnőtt megnyilatkozásra adott választ • Ritkán beszélnek egyszerre • Az egyéni nyelvi készségek fejlődésében némi késében vannak, ugyanakkor ügyesebbek a társalgás fenntartásában és a felnőttekkel folytatott interakcióban

More Related