Az energia termelés-fogyasztás és a szén-dioxid kereskedelem

1. Az energia termelés-fogyasztás és a szén-dioxid kereskedelem Dr. Poós Miklós osztályvezető GKM Energetikai Főosztály Európa Universitas Szeminárium Budapest, 2005. február 20.

2. Az előadás főbb témái • Bevezetés: A klímaváltozás alapja, fogalmai és hatása • Út a CO2 kereskedelemig: Klímaváltozás elleni fellépés nemzetközi háttere (UNFCCC, Kiotói Jegyzőkönyv) • Az EU emisszió kereskedelmi direktívája • A direktíva hazai honosítása, a Nemzeti Kibocsátási Terv • Az EU ETS hatása az iparra és az ipar válaszstratégiája a kihívásra

3. A Klímaváltozás alapjai

4. Az üvegházhatású gázok

5. t CO2/fő emisszió évente

6. Klímaváltozás elkerüléséhez szükséges csökkentések • Szén-dioxid min. 60% • Metán 15-20% • Dinitrogén-oxid 70-80% Óriási globális kihívást jelent, amire globális választ kell adni!

7. Út a széndioxid kereskedelemigA nemzetközi szerződések rendszere

8. Klimaváltozás globális egyezményének a folyamata • 1992 Rio de Janeiro : Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) • 1997 KiotóiJegyzőkönyv • 2003 október EU ETS direktíva elfogadása • 2005 január 1. EU ETS indul ! • 2005 február 16. Kiotói Jegyzőkönyv hatályba lépése • 2008-12 első teljesítési periódus • 2013-2020 ? második teljesítési periódus

9. Emlékeztetőül: A Kiotói Jegyzőkönyvben tett magyar vállalás • Vállalt csökkentés: -6% • Bázis: 1985-87 átlaga (másoknál 1990) Összehasonlításul EU -8%, USA -7%, Japán -6%

10. Kiotói vállalás teljesítése • Realisztikus, de „kihegyezett” célkitűzés • Energiahatékonysági és megújuló energia politika eredményei meghatározóak • Megalapozható a 2012 utáni további stratégia Bizonytalanságok • Kibocsátási szcenáriók bizonytalansága • Mindig CO2–ről beszélünk, de 6 gázról van szó (mi van az ipari gázokkal?) • A nyelők végleg bonyolulttá teszik a képet

11. A kiotói vállalás teljesítése 105 Mt CO2e 111.7 Mt CO2e 79.5 Mt CO2e BKÁE-REKK tanulmány- hosszú távú kibocsátási trendek

12. Kiotói flexibilitási mechanizmusok • Emissziós jogok nemzetközi kereskedelme(ET) Annex I országok egymás közötti CO2 kibocsátási jogok kereskedelme • Együttes végrehajtás(JI) Annex I ország beruház másik Annex I országban és a megtakarításon osztoznak • Tiszta fejlődési mechanizmus(CDM) Annex I ország beruház nem-Annex I országban és a megtakarításon osztoznak Annex I. ország: azok az országok akik tettek konkrét vállalást a Kiotói Jegyzőkönyvben (I. számú mellékletben felsorolva)

13. Az EU Emisszió Kereskedelmi Direktívája

14. 87/2003/EU irányelv • Alapelvek • Az állam kibocsátási egységeket oszt szét a létesítményeknek • Év elején a létesítményeknek annyi kibocsátási egységet adnak át az államnak, amennyi az előző évi kibocsátásuk volt aki azt megsemmisíti • Az érintett létesítmények csak engedély birtokában bocsáthatnak ki CO2-t • A létesítmények adhatják-vehetik a kibocsátási egységeket

15. A kibocsátási engedély • Csak kibocsátási engedéllyel szabad CO2 kibocsátással járó tevékenységet folytatni • Az engedély megszerzéséhez igazolni kell, hogy a létesítmény képes kibocsátásai rendszeres nyomon követésére és jelentésére • Az engedélyezést össze kell hangolni az EKH (IPPC) engedéllyezéssel

16. EU emisszió direktíva: Bevezetési időpontok • Három éves kötelező bemelegítés 2005-7 • -tanulási fázis • -átmeneti mentességek • Öt éves periodus, párhuzamosan Kiotóval • -2008-12 között

17. EU emisszió direktíva Érintettek köre • Indulásnál: áram és hőtermelés, olajfinomítók • vas és acélipar, papíripar, cementipar, üvegipar • Kezdetben csak CO2 • 2004-2006 között felülvizsgálni kell a kiterjesztés lehetőségét mind iparágak, mind gázok vonatkozásában

18. EU emisszió direktíva Allokáció • Ingyen kiosztás min 95%-ban a többi árverésen • Már most el kell dönteni a 2008-12-re vonatkozó alapelveket • Kiosztás átlátható legyen, összhangban a kiotói vállalással és az EU állami támogatásokra vonatkozó megkötéseivel

19. A kibocsátási egységek kiosztása I. • Nemzeti Kiosztási Terv alapján 2005-07 (3 év) 2008-12 (5 év) • múltbeli kibocsátások szerepe, egyéb múltbeli adatok szerepe az ágazatokon belüli szétosztásnál, bázisidőszak kiválasztása, jövőbeli várható fejlemények szerepe • A NKT = Nemzeti Kiosztási Terv • NKT-ról társadalmi vita

20. A kibocsátási egységek kiosztása II. • kibocsátás-csökkentési potenciált figyelembe kell venni • nem lehet diszkriminatív • új belépőket figyelembe kell venni • korai beruházások • tiszta technológiák • pooling lehetősége

21. Büntetések • 2005-2007: 40 EUR minden tonna visszaadott kvótával nem fedezett kibocsátás után • 2008 után: 100 EUR/t

22. A KP és EU ETS által szabályozott emissziós jog kereskedelem összehasonlítása

23. Mit lehet eladni? Miről beszélünk konkrétan?A különböző karbon jószágok

24. EU ETS és a Kiotói Jkv. szerinti emisszió kereskedelem

25. A rendszer hazai bevezetése

26. Hazai helyzet alapjai • Magyarországon mintegy 150 vállalat vesz részt a kereskedelemben • Körülbelül 260 berendezés esik az irányelv hatálya alá • 2001-ben a magyar CO2 kibocsátás 60 Mt volt, ebből a kereskedő szektorban kb.30 Mt keletkezett • A végrehajtást két minisztérium koordinálja: ---Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ---Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

27. A kibocsátási egység (kibocsátási kvóták) • 1 egység = 1 t CO2 • Eu-ban szabadon adható-vehető • tárgyév elején átadják • tárgyév végén le kell adni annyit, amennyi az azévi kibocsátás volt • tartalékolhatók (kivéve 2007-ről 2008-ra)

28. A • A Nemzeti Kiosztási Terv • felépítése • A hazai kibocsátás teljes mennyisége • Az allokálható összes mennyiség • A létesítményekre jutó kvóta meghatározása • Új belépők kezelése • Bezáró létesítmények kezelése • Létesítmények nemzeti döntésként történő bevonása/kizárása • Korai cselekvések támogatása • Tiszta technológiák támogatása • Egyéb szabályok

29. A teljes mennyiség megállapítása Magyarország 2008 és 2012 között várhatóan alatta marad a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt célrétéknek (85-87 átlaga - 6%) Ezért az ágazatonként kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége megegyezik az érintett ágazatok 2005 és 2007 között várható kibocsátásával. A várható kibocsátásokat makrogazdasági előrejelzések alapján határozták meg A kiosztandó kibocsátási egység-mennyiség évi 29.9 millió tonna, ami az éves német kiosztás kevesebb, mit 6%-a

30. A hazai kibocsátások teljes mennyisége 105 Mt CO2e 101.9 Mt CO2e 79.5 Mt CO2e BKÁE-REKK tanulmány- hosszú távú kibocsátási trendek

31. Teljes kvótamennyiség, tartalékok, árverés Teljes kiosztandó kvótamennyiség 2005-2007: 89 713 028 t CO2 Alapkiosztás 2.5% Aukció A 2005-2007-es teljes mennyiség így oszlik meg: 2.5% árverésre kerül: 2 242 826 t CO2 2 %% új belépő tartalékba kerül: 1 794 261 t CO2 0,6% korai beruházási tartalék: 538 278 t CO2 94,9% grandfathering alapon kiosztásra kerül: 85 137 663 t CO2 2 % új belépő tartalék 0,6 % Korai beruházások tartalék

32. A kibocsátási egységek ágazati megoszlása A nem.energiatermelési rész viszonylag kicsi

33. A 2005-2007-es Nemzeti Kiosztási Terv alapelvei Új belépők • Új belépők típusai: • Zöldmezős beruházások • Lényeges változások, azaz: • tüzelőanyag-váltás, • kogenerációra való áttérés, • >10% bemenő hőteljesítmény-növelés, • >10% fajlagos CO2-kibocsátás-növelés, • >10% termelési kapacitás-növelés, • MEH-engedély módosítás • Kvótaszerzés módja: • A) „Öröklés” • B) Részesedés az új belépők tartalékából:

34. Egységek kiosztása az új belépő tartalékból • Az új belépő által igényelhető kibocsátási egység-mennyiség a várható termelési szint alapján kerül meghatározásra - a BAT/BPT kibocsátásokat figyelembe véve • Az év minden kibocsátási egység-igényét összegyűjtik • A tartalék azévi hányadát (2005: a teljes mennyiség 1/2-e, 2006: 2/6-a, 2007: 1/6-a) szétosztják az új belépők között. • Ha nincs elég kvóta, minden igény arányosan csökkentésre kerül

35. Kibocsátási egységek átvétele bezáró létesítményektől Ha a bezáró létesítmény üzemeltetője 6 (12) hónapon belül ugyanazon szektorban új létesítményt helyez üzembe, az üzemeltető az új belpő tartalékból való részesedés helyett a bezáró létesítmény kibocsátás egységeit is átveheti. Az allokáció az átvételtől számított 4 évig úgy történik, mintha a bezárt létesítmény kibocsátásai valósultak volna meg. (Azaz a 08-12-es NKT-ben is kedvezményes elbánásban részesül.

36. NKT összefoglalása Teljes hazai várható CO2-kibocsátás 2005-2007 Közlekedés, lakosság stb. Érintett ágazatok CO2 kibocsátása 2005-2007 Árverés Korai beruházás 2005-2007 Ágazatoknak szétosztandó mennyiség Nagyerőművi ágazat olaj stb. Új belépők 2005-2007 Egy ágazaton belül szétosztandó mennyiség Történelmi adatok alapján (bázisidőszak * mérőszám) ezek hiányában várható termelés alapján

37. Hazai bevezetés pillanatnyi helyzete • NKT-et Kormány és az EU már elfogadta • Engedélyek kiadva • Törvény a közeljövőben várható • NKT kihirdetési jogszabály folyamatban • Registryre, hitelesítésre vonatkozó jogszabály folyamatban • Adózási kérdések EU Tax és WTO Bizottság állásfoglalásával összhangban

38. Az EU ETS hatása az iparra, és az ipar válasza CO2 kereskedelem kihívására Lehetünk nyertesek?

39. A kereskedelem várható alakulása A legnagyobb kibocsátók általában multik Ez első tíz kibocsátó tulajdonosai: RWE, Donbass, AES, MOL, Electrabel, Magyar Állam, ATEL, Heidelberg Cement, Holcim Várakozásaink szerint az első időszakban a kereskedelmi volumen legnagyobb részét a multinacionális cégek belső transzferei teszik majd ki. Itt nem biztos, hogy érvényesülnek a piaci árszinvonal Reményeink szerint a magyar vállalatok alapvetően eladói pozicióban lesznek, mivel allokációjuk kevésbé szigorú, mint a régi tagállamokban

40. A kereskedelem várható alakulása Gondot jelent majd a kis cégek számára a piacra lépés - segítség nélkül ez nem fog menni - hitelminősítési problémák A magyar állam a kereskedelem ösztönzésére külön intézkedéseket nem tesz, de nagy az aktivitás a közvetitői szférában - brókerek, bankok A kis cégek piacra lépési nehézségei, illetve a nagykibocsátók transzferei miatt ez első időszakban kis forgalomra számítunk. + likviditási problémák Egyelőre meglehetős az ellenérzés a kereskedelem iránt - a létesímtények inkább biztonságot akarnak. Reményeink szerint később ez változni fog

41. Az ipar lehetőségei a CO2 kereskedelem vonatkozásában • Nyomon követni a fejleményeket • Minél előbb kidolgozni a CO2 stratégiát • A piac minden oldalán részt venni a tevékenységben (eladóként, vevőként, kereskedőként…stb). Nem passzív szerep! • Rugalmas diverzifikált energiahordozó szerkezet és az emisszió kereskedelemi lehetőségek kihasználása • Egyéb kiotói mechanizmusokat is kihasználni (JI,CDM)

42. Köszönöm szíves figyelmüket!www.gkm.hupoos.miklos@gkm.gov.hu