1 / 34

„Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program

ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008 KISTÉRSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATA A JELENKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA 2008. július 30. Budapest, Kézenfogva Alapítvány. „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program. 1. A KUTATÁSRÓL, A KISTÉRSÉGI VIZSGÁLAT ADATAI. Megbízó: Kézenfogva Alapítvány.

gad
Download Presentation

„Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008KISTÉRSÉGEK KIEGÉSZÍTŐ VIZSGÁLATAA JELENKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA2008. július 30. Budapest, Kézenfogva Alapítvány „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program

  2. 1. A KUTATÁSRÓL, A KISTÉRSÉGI VIZSGÁLAT ADATAI Megbízó: Kézenfogva Alapítvány. Kutatási program: „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program. Finanszírozza: az Európai Unió és a Magyar Köztársaság. A kutatást készítette: Jelenkutató Intézet. A kutatás módszere: sztenderd kérdőív telefonos megkérdezéssel (kb. 5 perces interjú), kvalitatív és kvantitatív adatok számítógépes rögzítése, statisztikai feldolgozása SPSS-sel. A kutatás időpontja: 2008. július 18-28. A kutatásba bevont települések: Budapest kivételével mind a 167 Többcélú Kistérségi Társulás; összes érintett lakosság: 8.370.030 fő. A kutatás célja: felderíteni, hogy van-e a kistérségi társulásoknak esélyegyenlőségi illetve közoktatási programja; hogyan készült, hogyan ítélik meg működését.

  3. 1.1. AZ ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK RÉGIÓNKÉNT Szám szerinti megoszlás „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  4. 1.2. AZ ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK RÉGIÓNKÉNT Lakónépesség szerint (összesen 8.370.030 fő) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  5. 1.3. AZ ÉRINTETT KISTÉRSÉGEK RÉGIÓNKÉNT Lakónépesség szerint (százalékok) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  6. 1.4. A VÁLASZADÓK BEOSZTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA(százalék) • A telefonos kérdőívek interjúalanyai elsősorban a társulási irodák vezetői (34,4%), valamint szakreferensei (szociálpolitikai, oktatási, jogi stb. - összesen 35,5%) voltak. • Viszonylag nagy arányban (14,0%-ban) válaszoltak program-menedzserek (szociális, közoktatási területfejlesztési stb.). • Az esetek egy részében (16,1%-ában) csupán valamelyik ügyintézőt, adminisztratív munkatársat, egyéb személyt sikerült elérni. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  7. 2. VAN-E ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? • 2.1-3. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? (1. kistérségek szerint esetszámra; 2. kistérségek szerint létszámarányosan; 3. régiók szerint kistérség-arányosan). • 2.4-6. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELEPÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? (1. kistérségek szerint esetszámra; 2. kistérségek szerint létszámarányosan; 3. régiók szerint kistérség-arányosan).

  8. 2.1. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? 1. (kistérségek, darab) • A kistérségek legnagyobb hányadának (133 esetben) csak közoktatási programja van. • További 14 kistérség a közoktatási programon túl rendelkezik más (nem esélyegyenlőségi, pl. csak munkanélküliekre, nagycsaládosokra, mozgássérültekre stb. vonatkozó) programmal. • Egy kis hányaduknak (4 esetben) nincs még közoktatási programja sem. • A kistérségek alig egytizedének (16 esetben) van csupán esélyegyenlőségi programja. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  9. 2.2. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? 2. (létszámarányosan, százalék) • Az érintett lakosság (8.370.030 fő) kerek 10%-a él olyan kistérségben, amelynek van esélyegyenlőségi programja, 2,6%-uk esetében még közoktatási program sincs (lásd az ábrát). • A kistérségek arányait tekintve összességében a vizsgálati alapegységek 9,6%-ának van esélyegyenlőségi programja, 2,4%-uknak semmi nincs, legnagyobb hányadukban (79,6%) csak közoktatási program van, további 8,4%-uknak ezen kívül más program található (lásd a következő ábrát). • Régiónként a legkedvezőbb viszonyokat a Központi Régióban tapasztaltuk: 20,0%-nak van esélyegyenlőségi programja. Az ellenkező póluson Észak-Alföld helyezkedik el: csak 3,7%-nak van programja, míg 7,8%-nak semmi (lásd a következő ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  10. 2.3. VAN-E A KISTÉRSÉGEKNEK ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJUK? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  11. 2.4. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELE-PÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYEN-LŐSÉGI PROGRAMJA? 1.(kistérségek, darab) • Arra a kérdésünkre, hogy van-e a kistérség valamely településének érvényes esélyegyenlőségi programja, megkérdezettjeink döntő többsége (115 eset) határozott „igen”-nel válaszolt. • Alig egytizedük (16 eset) mondott határozott „nem”-et. • Igen jelentős volt a bizonytalanok aránya: 11 esetben egy határozatlan „igen” volt a válasz (talán van, hiszen pályáztak…), míg 25 esetben teljesen tanácstalanok voltak válaszadóink. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  12. 2.5. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELE-PÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYEN-LŐSÉGI PROGRAMJA? 2.(létszámarányosan, százalék) • Összességében az érintett lakosság (8.370.030 fő) 69,7%-a él olyan kistérségben, ahol van a településeknek esélyegyenlőségi programja, míg 9,3% olyanban, ahol egyiknek sincs (lásd az ábrát). • A vizsgált 167 kistérség kétharmadában (68,9%) van olyan település, ahol elkészült az esélyegyenlőségi program, 9,6% esetében bizonyosan nem, további 6,6% esetében valószínűleg igen, míg 15,0% esetében nincs érdemi válasz (lásd a következő ábrát). • A legkedvezőbb viszonyokat a Központi Régióban (Pest megyében) regisztráltunk: itt a kistérségek 86,7%-ában van a településeknek esélyegyenlőségi programja, alig 6,7%-uknak nincs. Az ellenkező póluson Dél-Dunántúl helyezkedik el a vizsgált szempontból: csupán a kistérségek 54,2%-ában van program, míg 20,8%-ában nincs (lásd a következő ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  13. 2.6. TUDNAK-E A KISTÉRSÉGBEN OLYAN TELE-PÜLÉSEKRŐL, AMELYEKNEK VAN ESÉLYEGYEN-LŐSÉGI PROGRAMJA? 3.(régiónként, a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 167 kistérség)

  14. 3. HA VAN PROGRAM, MIKOR ÉS HOGYAN KÉSZÜLT? • 3.1-3. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). • 3.4-6. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). • 3.7-9. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT?(1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). • 3.10-12. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK?(1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van; a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában).

  15. 3.1. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? 1.(a kistérségek százaléka) • Összességében az érintett 163 kistérség több mint kétharmadában (68,1%-ában) az idén készült el a program, további 28,8%-ukban 2007-ben vagy előtte (3,1%-uknál nincs érdemi válasz (lásd az ábrát). • Ahol csak közoktatási program van, azok 25,6%-a elkészült 2007-ig; míg ahol van esélyegyenlőségi program is, azok kerek 50%-a készült el legalább egy évvel ezelőtt. Ahol a közoktatási programot más (nem esélyegyen-lőségi) program egészít ki, a készítés dátuma 35,7% esetében 2007, vagy azt megelőző időpont (lásd a következő 3.2. ábrát). • Régiónként jelentős eltérések tapasz-talhatóak az elkészülés dátumát illetően: Nyugat-Dunántúlon kerek 50% esetében legalább egy éve kész a program, miközben ez az arány Észak-Alföldön csupán 12,0% (lásd a következő 3.3. ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  16. 3.2. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? 2.(milyen program van; a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  17. 3.3. MIKOR KÉSZÜLT A PROGRAM? 3.(régiónként, a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  18. 3.4. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? 1.(a kistérségek százaléka) • Kevesebb mint a kistérségek egyharmadában (28,8%-ban) frissítették a programot annak elkészülése óta (lásd az ábrát). • Ahol csak közoktatási program van, azok 28,6%-ában újították; hasonló az arány azok esetében, ahol ezt valamely más program egészíti ki. Ahol esélyegyenlőségi program is van, a kistérségeknek 31,3%-a frissítette az elkészülése óta (lásd a következő 3.5. ábrát). • Régiónként itt is jelentős eltérések tapasztalhatóak: míg Észak-Magyarországon a frissített programok aránya 48,3%, addig Nyugat-Dunántúlon mindössze 18,2% (lásd a következő 3.6. ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  19. 3.5. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? 2.(milyen program van; a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  20. 3.6. FRISSÍTETTÉK-E AZÓTA A PROGRAMOT? 3. (régiónként, a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  21. 3.7. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? 1.(a kistérségek százaléka) • Az esetek jelentős hányadában (a kistérségek 66,3%-a esetében) külső szakértők (is) közre-működtek a program elkészítésében. • A kistérségi irodák közre-működése a program megalkotásában hasonló arányú: 60,1% esetében jelölték meg ezt az alternatívát. • Az érintett kistérségi önkormányzatok kevesebb mint egyötöd (17,8%) esetében működtek közre a program megalkotásában. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  22. 3.8. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? 2.(milyen program van; a kistérségek százaléka) • Ahol van esélyegyenlőségi program (is), ott az esetek 81,3%-ában a kistérségi iroda közreműködött annak előállításában. A külső szakértők bevonása itt átlag alatti (62,5%). Átlag fölötti viszont azok aránya, akiknél a települések önkormányzatai is szerepet vállaltak (37,5%). • Ahol csak közoktatási program van, a kistérségi irodák 58,0%-ban, a külső szakértők 67,9%-ban működtek közre. A települések önkormányzatainak együttműködése 15,3% esetében regisztrálható. • Végül ahol a közoktatási programon kívül más (nem esélyegyenlőségi) program is van, az összesített arányokhoz hasonló adatok tapasztalhatóak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  23. 3.9. KIK KÉSZÍTETTÉK A PROGRAMOT? 3.(régiónként, a kistérségek százaléka) A régiónkénti eltérések legjellegzetesebb szélsőértékei: • A külső szakértők igénybevétele a dél-dunántúli kistérségek esetében a legmagasabb arányú (95,8%), míg a legalacsonyabb Észak-Magyarországon (51,7%). • Az önkormányzatok közös munkája legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon figyelhető meg (45,8), míg az ellenkező póluson Nyugat-Dunántúl található (4,5%). • A kistérségek irodái az észak-magyarországi válaszadóknál fordulnak elő a legnagyobb arányban (72,4%), a legalacsonyabb a Közép-Dunántúlon (50,0%). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  24. 3.10. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK? 1.(a kistérségek százaléka) • A program készítésének indokai között a leggyakrabban a törvényi előírás szerepelt (75,4%-ban). Az esetek 14,4%-ában más indokok is megfogalmazódtak: elsősorban a pályázati lehetőségek, a forrásszerzés (lásd az ábrát). • Ahol csak közoktatási program van, azok 10,5%-ában voltak más indokok is a törvényes előíráson kívül; hasonló az arány (14,3%) azok esetében, ahol ezt valamely más program egészíti ki. Ahol esélyegyenlőségi program is van, a kistérségeknek kerek 50%-a hivatkozott más indokokra (lásd a következő 3.9. ábrát). • Régiónként a nyugat-dunántúli régió kistérségei esetében utaltak legnagyobb arányban (36,4% esetében) a törvényes előíráson kívül más indokra, míg Közép-Magyarországon nem volt ilyen említés (lásd a következő 3.10. ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  25. 3.11. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK?2.(milyen program van; a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  26. 3.12. MILYEN INDOKAI VOLTAK A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK?3. (régiónként, a kistérségek százaléka) „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  27. 4. HA VAN PROGRAM, MILYEN ELEMEI VANNAK, MILYEN A MEGÍTÉLÉSE? • 4.1-3. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? (1. a kistérségek százalékában; 2. milyen program van, a kistérségek százalékában; 3. régiónként, a kistérségek százalékában). • 4.4-6. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE (1. összesített százalékok, átlagértékek az ötfokú skálán; 2. milyen program van, átlagértékek; 3. régiónként, átlagértékek).

  28. 4.1. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? 1.(a kistérségek százaléka) • A programok 89,6%-a tartalmaz konkrét célokat. • Hasonló arányban – 84,7%-ban – található a vizsgált dokumentumokban ütemezési terv. • A források megjelölése viszont csak a programok kétharmadában (67,5%-ában) fedezhető fel. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  29. 4.2. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? 2.(milyen program van; a kistérségek százaléka) • Ahol van esélyegyenlőségi program (is), ott az esetek 87,5%-ában megjelöltek konkrét célokat. Az ütemezési tervek előfordulása is átlag alatti (75,0%). Valamelyest meghaladja viszont az átlagot a források megjelölése (68,8%). • Ahol csak közoktatási program van, a konkrét célok 88,7%-ban, az ütemezési tervek 85,7%-ban szerepelnek azokban. A forrás-megjelölések 66,9% esetében regisztrálhatók. • Végül ahol a közoktatási programon kívül más (nem esélyegyenlőségi) program is van, az összesített arányokhoz képest mindhárom esetben átlag feletti adatok tapasztalhatóak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  30. 4.3. MILYEN ELEMEKET TARTALMAZ A PROGRAM? 3.(régiónként, a kistérségek százaléka) A régiónkénti eltérések legjellegzetesebb szélsőértékei: • A konkrét célok megjelölése a dél-dunántúli kistérségek esetében a legmagasabb arányú (95,8%), míg a legalacsonyabb Dél-Alföldön (78,3%). • Ütemezési tervek a legnagyobb arányban Nyugat-Dunántúlon figyelhetők meg (95,5%), míg az ellenkező póluson Dél-Alföld található (69,6%). • A forrásmegjelölések az észak-magyarországi válaszadóknál fordul elő a legnagyobb arányban (72,4%), a legalacsonyabb Közép-Magyarországon (53,3%). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  31. 4.4. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE1. (ahol van program:százalékok, (*) átlagértékek az ötfokú skálán) Átlag* 3,42 4,07 4,34 „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  32. 4.5. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE 2.(milyen program van; átlagértékek az ötfokú skálán) • A programok kidolgozottságával a megkérdezettek nagy része elégedett (38,7% „jeles” – átlagpontszám az ötfokú skálán: 4,34). A hatékonysága megítélése egy fokkal kedvezőtlenebb (22,1% „jeles” – átlag: 4,07 pont). Végül abban a kérdésben, hogy mennyire segít a hátrányos helyzetűek problémájának megoldásában, az „átlagosztályzat” közepes: 3,42 pont - a „jelesek” aránya itt 10,4% (lásd az előző 4.4. ábrát). • Azon kistérségek esetében, ahol közoktatási és egyéb – nem esélyegyenlőségi – program is van, relatíve a legelégedettebbek (4,36 – 4,20 – 3,80 a három vizsgált átlag), míg a másik két esetben egy árnyalattal kedvezőtlenebbek az értékítéletek (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  33. 4.6. A PROGRAM MEGÍTÉLÉSE 3.(régiónként, átlagértékek az ötfokú skálán) A régiónkénti eltérések legjellegzetesebb szélsőértékei: • A kidolgozottság szempontjából a közép-dunántúli régió kistérségeiben a legelégedettebbek (4,57 pont), míg a legelégedetlenebbek a nyugat-dunántúliak (4,00 pont). • A program hatékonyságát szintén a közép-dunántúliak ítélik meg a legkedvezőbben (4,30 pont), míg az ellenkező pólust itt is a nyugat-dunántúliak képezik (3,75 pont). • A legszkeptikusabbak a program nyújtotta „segítséget” illetően is a nyugat-dunántúliak (2,94 pont), ugyanakkor a dél-dunántúliak – relatíve – a legoptimistábbak (3,77 pont). „ESÉLYEGYENLŐSÉG A KISTÉRSÉGEKBEN 2008” Jelenkutató Intézet (N= 163 kistérség)

  34. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

More Related