Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben

1. Társadalmi részvétel a környezeti ügyekben

2. Az Aarhusi Egyezmény - a részvétel alfája és omegája ENSZ EGB égisze alatt, 1998-ban fogadták el (ld: http://unece.org/env/pp/welcome.html); célja: „A jelen és jövő generációkban élő minden egyén azon jogának védelme érdekében, hogy egészségének és jólétének megfelelő környezetben éljen, ezen egyezményben Részes valamennyi Fél garantálja a nyilvánosság számára a jogot az információk hozzáférhetőségéhez, a döntéshozatalban való részvételhez, és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a környezetvédelmi ügyekben” Hazai átültetés: 2001. évi LXXXI. törvény Az egyezmény megalkotja a társadalmi részvétel általános keretrendszerét – 3(+1) pillér: információhoz való hozzáférés döntéshozatalban való részvétel jogorvoslathoz való jog részvételre képesítés

3. Az Egyezmény rendelkezései bővebben I. Fogalmak (környezeti információ, nyilvánosság, érintett nyilvánosság) a legtágabb értelmezést teszik lehetővé 1. Az információhoz való hozzáférés passzív és aktív oldala - nem kell érintettséget bizonyítani, válaszadási határidő (1+1 hó) indokolható költségek, elutasítási okok taxatív felsorolása; - nyilvánosságra jell hozni: jogszabályok, tervek stratégiák, környezetállapot-jelentések (4 év), termékinformációk; elektronikus adatbázisok elsőbbsége (PRTR)

4. Az Egyezmény rendelkezései bővebben II. 2. Döntéshozatalban való részvétel – egyedi döntések (beruházások) és jogszabályok, politikák tervek szintjén egyaránt • Mellékletben felsorolt tevékenységekre vonatkozik; korai bevonás, elegendő idő, információ biztosítása, észrevételezési lehetőség, döntés indoklása 3. Jogorvoslathoz való jog • Előzőekben felsorolt kötelezettségek elmulasztása esetén, hatósági és/vagy bírói felülvizsgálat, gyors, nem költséges +1. Részvételre képesítés • Hatóságok feladatai és hozzáállása, oktatás és szemléletformálás, civil szervezetek helyzete Jogérvényesítési Bizottság: nemcsak a részes államok, de magánszemélyek is fordulhatnak hozzá!

5. További hazai jogszabályok Uniós jog: 2003/4/EK és 2003/35 irányelvek Hazai jogszabályok • 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól – civil szervezetek ügyféli jogállása • 2005.évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról • 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelete a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról • 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról

6. A társadalmi részvétel területei: milyen ügyekben van / lenne szükség rá? • jogalkotás • településrendezési tervek megalkotása, módosítása • területfejlesztési tervek • ágazati koncepciók, tervek, stratégiák megalkotása • közpénzek elosztása (közbeszerzések), koncessziók • beruházások • környezeti hatásvizsgálati eljárások • hatósági engedélyezés

7. A társadalmi részvétel a döntéshozó szempontjából Előnyök • Több információ, alaposabb mérlegelés („több szem többet lát”) • Nagyobb elfogadottság – kevesebb ellenállás • Eredményesebb végrehajtás Jobb döntések születnek!

8. Részvételre képesítés A szkeptikus kifogásai: • a civilek nem tudnak élni a meglévő lehetőségekkel sem, nem véleményezik a tervezeteket • a civilek politikai erővonalak mentén szerveződnek, ezért nem hiteles a véleményük, beszállnak a játszmákba • a civileknek kellene kezdeményezni ha akarnak valamit, ne a kormányzat döntse el mi fontos nekik • az kormányzatnak plusz teher a konzultáció és a részvétel, több pénzbe kerül a lebonyolítás mint amennyit megérnek a kapott vélemények és javaslatok Részvételi technikák (hogy ne lakógyűléssé váljon….) • Közmeghallgatás • Állampolgári tanács • Részvételi tervezés • Facilitált gyűlések, nyílt tér

9. A részvételi folyamat A meghirdetés elemei • tervezett tevékenység mibenléte • betekintési és véleménynyilvánítási határidő • felelős hatóság • betekintés helye, módja • vélemények fogadásának helye, módja (ha van, a közmeghallgatásé is) • lehetséges döntések felsorolása (elfogadás, elutasítás, módosítás stb.) Ügyféli jogállás!

10. A társadalmi részvétel gyakorlat a környezeti döntéshozatalban A környezeti demokrácia gyakorlati megvalósulásának vizsgálata: The Access Initiative • 2001 EMLA – Ökotárs Alapítvány – Ökológiai Intézet, 2005 EMLA • Eredmény: „jó közepes” • A jogalkotás minden területen a végrehajtás „előtt jár” • Információ > Részvétel > Jogorvoslat

11. TAI indikátorok I. Információhoz való hozzáférés • Környezeti veszélyhelyzetek, katasztrófavédelem • Levegő- és vízminőségi monitoring • A környezet általános állapota – környezeti jelentések • Az üzemek információszolgáltatási kötelezettségeinek betartása: kötelező adatszolgáltatás a hatóságok felé, Szennyezőanyag Kibocsátási és Átviteli Jegyzékek, vállalati jelentések

12. TAI indikátorok II. Társadalmi részvétel • Országos politikák, tervek és programok • Regionális és helyi döntéshozatal általában • Egyedi döntések/beruházások, környezeti hatásvizsgálat Részvételre képesítés (a jogorvoslat kérdésével a kutatásnak a jogszabályokra vonatkozó része foglalkozott) • Kormányzati erőfeszítések a közigazgatás saját intézményi kapacitásának fejlesztésére • Kormányzati erőfeszítések a társadalom jogérvényesítési képességének fejlesztésére

13. Eredmények A joggyakorlat jellemzői: Információhoz való hozzáférés Részvétel a döntéshozatalban Jogorvoslathoz való jog „Osztályzat” : Közepestől jóig

14. Jellemző problémák • Egységes környezeti információs rendszer hiánya (78/2007 Korm. rendelet) 1995 óta • Belső útmutatók, eljárásrendek hiánya a dekoncentrált intézményrendszerben (esetlegesség) • Részvételi lehetőségek korlátozott volta a rokon igazgatási területeken (vízgazdálkodás, bányászat, építés stb.) – LB 1/2004 jogegységi döntés • Hátrányos helyzetű csoportok részvételének segítésére semmilyen eszköz nincs • Államigazgatási szakemberek és bírák környezetvédelmi képzettségének hiánya • Részvételre képesítés mind a kormányzaton belül, mind a nyilvánosság körében gyenge (kapacitásépítés, szemléletformálás)

15. Tanulságok A civil szervezetek mindig annyi részvételi jogot kapnak, amennyit „kiharcolnak” maguknak. A hatósági eljárásokban régi beidegződések működnek, az ellentétes bírósági döntések dacára is.

16. Néhány eset • Adatkérési ügyek: 2003-as paksi üzemzavar: • soron kívüli eljárás? 2004. szeptember 29-én indított keresetben elsőfokú ítélet 2005. április 1-jén • döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok nyilvánossága? másodfokú ítélet • Ügyféli jogállás: • SZOT-szálló (BVA) ügyféli jogállás - LB az Egyezményre hivatkozással megalapozott • M0 autóút Csömör-Árpádföld szakasza (SZIKE) – FB EU irányelvekre hivatkozással megalapozott • Duzzasztómű a Fehér-Körösön (NIMFEA) – Megyei Bíróság nemperes eljárásban állapítja meg a megalapozottságot • Eljárási díjak…

17. Egységben az erő – a zöld szervezetek együttműködési rendszere Országos Találkozó (OT) évente, 1989 óta • Március/április, változó helyszín (2009: Tatabánya, 2010: Hortobágy) • 3-500 fő résztvevő, 120-150 szervezet • Írásba foglalt működési szabályzat (ld. http://zoldot.com/szmsz) – legitimáció, elfogadása 3 éves folyamat volt • Egy szervezet – egy szavazat • Delegálás bizottságokba és tárcaközi testületekbe (pl. OKT) – 70-90 fő

18. A zöld szervezetek együttműködési rendszere II. Egyeztető Fórum (EF) 2004 óta • Tagjai az OT delegáltak (de nyitott) • Általában ¼ évente • Rotáló ötfős elnökség + lebonyolító szervezet • Két OT között felmerülő sürgős ügyek egyeztetésére, „időközi” választásra „Mozgalom” lista – elektronikus kommunikáció - Felhívások, közös állásfoglalások: egy hét alatt akár 50-80 csatlakozó szervezet

19. A zöld szervezetek együttműködési rendszere II. • múlt: havi találkozó, zöld reggeli • struktúra: 1. Szakmai ernyő-szervezetek (HUMUSZ, LMCs, MTvSz, MME) – nincsen 1, mindenkit tömörítő ernyő 2. Regionális hatáskörű, „omnivor” szervezetek – végvárak (E-misszió, Reflex, Csemete stb.) 3. Helyi érdekűek – a derékhad

20. Az együttműködés helyzete ma Hatékony érdekartikuláció: pl. szerint 2006-ban 10 vagy annál több megjelenést generáló több mint 32 civil ügy közül 11 volt részben vagy teljesen „zöld” kezdeményezésű (Ökotárs felmérés) Problémák • „beállt” a rendszer: rutinná válik, elszürkül, az eljárás a tartalom rovására megy • utánpótlás relatív hiánya: ugyanazok az arcok, zöldek társadalmi súlya • „miért utálják a zöldeket” vs. klímaügy köztudatba kerülése

21. Köszönöm a figyelmet!Móra Veronikawww.okotars.hu