1 / 35

Seveso Szakértői Csoport 2009. II. félévi Értekezlete Göd, 2009. november 20.

Seveso Szakértői Csoport 2009. II. félévi Értekezlete Göd, 2009. november 20. GHS és a Seveso II. Irányelv I. sz. melléklete- EU Hatástanulmány előzetes eredményeinek ismertetése Szilágyi Eszter tű. főhadnagy, Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály

feryal
Download Presentation

Seveso Szakértői Csoport 2009. II. félévi Értekezlete Göd, 2009. november 20.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Seveso Szakértői Csoport 2009. II. félévi ÉrtekezleteGöd, 2009. november 20. GHS és a Seveso II. Irányelv I. sz. melléklete- EU Hatástanulmány előzetes eredményeinek ismertetése Szilágyi Eszter tű. főhadnagy, Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

  2. Az előadás tartalma • GHS rövid ismertetése • CLP szabályozásról röviden • TGW munkacsoport • Hatástanulmány előzetes eredményei • További feladatok 22.10.2009

  3. GHS A Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere 22.10.2009

  4. GHS 22.10.2009

  5. GHS A GHS (Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals), vagyis a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere az ENSZ új besorolási rendszere. Célja egységes rendszer kialakítása a világon a veszélyes anyagok és keverékek osztályozására, szabályozására és címkézésére vonatkozóan, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének biztosítása, a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésére alternatív vizsgálati módszerek támogatása, a vegyi anyagok szabad mozgásának és kereskedelmének elősegítése a vegyi anyagok osztályozása veszélyes tulajdonságaik alapján 5 22.10.2009

  6. GHS A GHS első kiadása 2003. Az első javított kiadást (GHS Rev.1) 2005-ben tették közzé - tartalmazza az első kiadás módosításait. A harmadik változatot (GHS Rev. 2) 2007. júliusában tették közzé. Forrás: http://www.unece.org/trans/danger/publi/ghs/ghs_rev02/02files_e.html 6 22.10.2009

  7. GHS 7 22.10.2009

  8. CLP szabályozás 22.10.2009

  9. CLP szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK Irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK (REACH) rendelet módosításáról Regulation (EC) No 1272/2008 of the European Parliament and of the Council on Classification, Labelling and Packaging of substances and mixtures, amendingandrepealing Directives 67/548/EEC and 1999/45/EC, and amending Regulation (EC) No 1907/2006 (REACH) 9 22.10.2009

  10. CLP szabályozás A CLP rendelet a GHS szűkebb értelmezése, amely biztosítja: az egyes anyagok az egész világon ugyanazzal a veszély-besorolással és címkével legyenek ellátva. a nemzetközileg elfogadott besorolási kritériumokat és címkézési elemeket Kiegészíti: a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló REACH rendeletet. • CLP hatályba lépése: 2009. január 20. • Határidő a veszélyes anyagokra vonatkozóan 2010. december 1. • Határidő a veszélyes keverékekre 2015. június 1. 10 22.10.2009

  11. TWG munkacsoport„GHS és Seveso” 22.10.2009

  12. TWG munkacsoport 2007. október - az Illetékes Hatóságok 18. Bizottsági Ülése Döntés: műszaki munkacsoport (TWG) megalakítása 2008-tól kezdődően A TWG feladata: Azonosítani a GHS kategóriákat a Seveso II. Irányelv 1. számú melléklete 2. rész 10, meglévő kategóriájának megfelelően Amennyiben szükséges, további szakértői csoportok létrehozása a speciális GHS kategóriák elemzéséhez, mint például fizikai veszélyek és egészségi veszélyek értelmezése Azokra a kategóriákra, amelyek nem teljesen egyeznek meg a Seveso-ban szereplő kategóriákkal, különböző lehetőségek kifejlesztése, figyelembe véve az adott anyag veszélyességi jellemzőit. Elemezni a veszélyes iparra gyakorolt hatásokat (érintett üzemek száma, típusa) 12 22.10.2009

  13. TWG munkacsoport Alapvető kritériumok: A Seveso II. Irányelvben megszabott védelem szintjének lehetséges megtartása (ne legyen jelentős változás az alsó és felső küszöbértékekben) Kerülni kell az irányelv hatályának szükségtelen és jelentős kibővítését annak érdekében, hogy a veszélyes iparra nézve a terhek ne növekedjenek. • A munkacsoport tagjai: • Illetékes hatóságok képviselői, • Ipar képviselői, illetőleg nem kormányzati szervek tagjai 13 22.10.2009

  14. Hatástanulmány előzetes eredményei 14 22.10.2009

  15. A hatástanulmány célja és módszere Célok Lehetőség van-e a Seveso II. Irányelv 1. mellékletének összehangolására a CLP-vel Az összehangoláshoz egy hatástanulmány készítése a lehetséges megközelítésekre (1-4.), amiket a tagországok javasoltak Módszer A TGW Munkacsoport ülésein tárgyalt lehetőségek áttekintése Adatgyűjtés a TGW-ből és más releváns forrásokból Nehézségek Kevés rendelkezésre álló adat a vegyi anyagokról és még kevesebb azok alkalmazásáról, használatukról az iparban Sok létesítmény esetében nagyon nehéz a hatásokat számszerűsíteni 15 22.10.2009

  16. Megfontolandó lehetőségek 16 • Veszély kategóriák • Fizikai veszélyeket rejtő anyagok • Környezetreveszélyes anyagok • Egészségre veszélyes anyagok • Egyéb kérdések • Keverékek és oldatok 22.10.2009

  17. Fizikai veszélyeket rejtő anyagok 17 22.10.2009

  18. Aeroszolok felmérése 18 Átlagosan az LPG vagy gyúlékony hajtóanyag tartalom 30%-os az aeroszol termékekben, ezt kombinálva a gyúlékony anyagok határértékeivel (50/100), megadható határérték az aeroszolokra (150/500). A 150/500 határértékekkel számolva a felmérés szerint változhat a Seveso II. hatálya alá tartozó üzemek száma. (Ipari felmérések szerint 20 új raktárbázis kerülhet be a szabályozásba). A jelenlegi helyzethez képest üzemek kerülhetnek ki a Seveso II. hatálya alól, illetve megjelenhetnek új üzemek. Várhatóan nem lesz jelentős változás a Seveso II. hatálya alá tartozásban. Vitatható az aeroszol tárolásból eredő veszély.Vannak érvek a balesetek nagyon alacsony valószínűsége mellett és vannak amellett is, hogy nagyon nagy raktárak baleseti veszélyt rejtenek. Összegezve a javasolt módosítás hatása nem jelentős, báreshetnek ki a Seveso II. hatálya alól üzemek és kerülhetnek is be alá mások. 22.10.2009

  19. Piroforos szilárd anyagok 19 A „fokozottan tűzveszélyes" anyagokközé tartoznak a DSD-ben ésaz R17 mondat vonatkozik rájuk (Levegőn öngyulladó) A Seveso II. nem tartalmazza őket A kategória csak néhány anyagot foglal magában (13 azonosított anyagot találtak) 3 anyag jelenleg nincs a hatálya alatt 10 anyag más tulajdonsága miatt már a Seveso II. Irányelv hatályaalá tartozik 6 anyag esetében a határértékek 50 és 200 tonnára való változtatásával a Seveso II. hatálya megnőne (2 anyagnál: 100/500 és 4 anyagnál: 100/200 tonna a határérték) Jelentős hatás nem várható a Seveso II. hatályának változása szempontjából (a 13 anyag miatt) 22.10.2009

  20. Környezetre veszélyes anyagok 20 Alapvetően a CLP-ből való egy az egyben átvétel nem befolyásolja az R50 vagy R51/53 veszélymondattal rendelkező anyagok osztályozását Néhány anyag besorolása változhat Néhány anyagot már nem szükséges osztályozni és néhány anyagot, melyeket eddig nem kellett, szükséges lesz osztályozni A jelenlegi hatály megtartására kell törekedni 22.10.2009

  21. Egészségre veszélyes anyagok 21 • A legtöbb expozíciós útra nem lehetséges az egy az egyben történő átvétel a CLP-ből • Az alternetív opciók a Seveso II. Irányelv hatályát csökkentenék vagy növelnék • Vizsgálati lehetőségek, azon területek anyagainak azonosítása, ahol a hatály változhat: • Felmérés az azonosított anyagok iparban való alkalmazásáról • Kérdőív a Tagállamok felé a „különösen fontos” anyagokra vonatkozóan 22.10.2009

  22. Magyarázat az egészsége ártalmas anyagok besorolási lehetőségeihez A TGW munkacsoport munkája alapján négy opció került kidolgozásra 1. Opció: „Jelenlegi hatály”a„screening tool„ alkalmazásával 2. Opció: „Döntési fa megközelítés" 3. Opció:Központi opció 4. Opció:Konzervatív megközelítés 22 22.10.2009

  23. A „különösen fontos” anyagok száma a hatály változásának függvényében 23 *Az anyagok a kérdőívben a TGW szerint azonoítottak szerint szerepelnek. Az egyik tagállam új anyagokat azonoított a válaszában. (A2 plusz 7, A2b plusz 1, A4 plusz 2, A6 plusz 6, és a7 plusz 1 anyagok). 22.10.2009

  24. Tagállami és az iparnak kiküldött kérdőív 24 22.10.2009

  25. Az egyes opciók hatásai – francia ipari létesítmények alapján készült felmérés eredményei 25 22.10.2009

  26. Központi opció Ezen opció alkalmazása van várhatóan a legközelebb a jelenlegi hatályhoz és a védelmi szinthez Várhatóan emelkedik a hatály alá tartozó anyagok száma az A2b terület anyagai esetén Ez a terület tartalmaz olyan iparban fontos anyagokat, melyek ma nem tartoznak a hatály alá Várhatóan csökken a hatály alá tartozó anyagok száma az A5 terület anyagai esetén Néhány anyag kikerül, a T+ és a T kategóriák határainak változása miatt 26 22.10.2009

  27. „Screening tool”módszer A jelenlegi EU-s szabályozás átvétele a T kategóriát illetően Várható csökkenés a T+ kategória hatályában Komplexebb gyakorlati alkalmazás – adminisztratív költségek emelkednek 27 22.10.2009

  28. Döntési fa módszer Majdnem megegyezik a Központi Opcióval a T kategóriát illetően Komplikáltabb gyakorlati megvalósítás Elkerüli a hatály növekedésének lehetőségét (2B terület) azzal, hogy engedi az inhalációs expozíció alapján történő azonosítást A T+ kategória hatálya csökkenhet 28 22.10.2009

  29. Konzervatív módszer Az „Akkut 3.” kategóriát a T kategóriához veszi az összes expozíciós útra levetítve, a hatály nőhet 29 22.10.2009

  30. Az egészsége ártalmas anyagok besorolási lehetőségeinek értékelése 30 Egyik opció esetén sem csökkenhet a hatálya a T+ kategóriának, ha anyagok kikerülnének ebből a kategóriából, akkor azok a nevesített anyagok közé sorolhatók a T+ kategória helyett. „Screening tool”és „döntési fa”: az irányelv egy módszert ad majd meg, mellyel eldönthető, hogy a jelenlévő veszélyes anyagok alapján az üzem a hatálya alá tartozik-e. A Konzervatív Opcióalkalmazásával a hatály jelentősen nőne, ha az „Akkut 3.”osztályt is beleveszik (de ezek lehetséges baleseti veszélyeztetése csekély) A Központi Opció kisebb emelkedést hozna a hatály alá tartozó anyagokatérintően, ha az „Akkut 3.” osztály szájon át történő bekerülés expozíciós útját is beleveszik 22.10.2009

  31. Keverékek 31 • Általánosan • A keverékek osztályozási szabálya megváltozott, beleértve a környezetre veszélyes anyagokat is • A generikus koncentrációs határértékek eltörlése egyes anyagoknál • Szorzó (M-faktor) bevezetése a készítmények besorolásához • A becslések szerint 20-40 anyagot érint a keverékek osztályozása • Na-hipoklorit • A Na-hipokloritpéldája (a 2,5%-nál nagyobb aktív klórtartalmú keverékek besorolásához egy ún.”M-faktort” is kell alkalmazni, bár korábban a DPD szerint csak 25% felett minősült veszélyesnek az anyag szorzófaktor nélkül.) • Az ipar (AISE-Association for Soaps, Detergents and Maintenance Products) becslése szerint20-130 új üzem kerül ezzel a Seveso II. hatálya alá. 22.10.2009

  32. A hatástanulmány előzetes eredményei 32 • A Seveso II. hatályának növekedéséhez vezető körülmények • Az aeroszolokra vonatkozó javaslat növelheti a Seveso II. hatálya alá tartozó üzemek számát • Az egészségre veszélyes anyagok besorolására javasolt opciók, melyek tartalmazzák további anyagokra a szájon át történő bekerülés expozíciós útját és a gázoknál a belélegzéssel történő bekerülést • Keverékek (környezeti besorolás és„M faktor”) • Egyéb?? • A Seveso II. hatályának csökkenéséhez vezető tényezők • Egészségre veszélyes anyagok osztályozásánál az a javaslat, mely a T+ az Akkut 1-el venné figyelembe • Általánosan • Kis növekedés a hatályban • Nem lehetséges az iparra és az illetékes hatóságokra gyakorolt hatások számszerűsítése. 22.10.2009

  33. Példa a várható költségek becslésére 33 • Számítási példa: • 1% - 5% növekedés vagy csökkenés a hatályban • Éves költség alsó küszöbös üzemekre: €5,000 to -30,000 • Éves költség felső küszöbös üzemekre : €25,000 - €150,000 • Költségek a 27 EU tagállamra – millió € per év 22.10.2009

  34. További feladatok 34 Csökken a hatály alá tartozó anyagok száma, ha csak az Akkut 1-t veszik figyelembe a T+ esetében – kompenzációs lehetőség a nevesített anyagok közé veszik be a hiányzókat, de ezzel még mindig lehet, hogy csökken a hatály alá tartozó anyagok száma Alternatív opcióka T kategóriára (pl. T a 2-es kategóriával vagy aT a 2-es és 3-as kategóriával kombinálva) Keverékek, pl.: Na-hipoklorit Piroforos szilárd anyagok kérdése 22.10.2009

  35. Köszönöm a figyelmet! 35 22.10.2009

More Related