1 / 85

Környezetgazdaságtan

Környezetgazdaságtan. Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955 gyorgy. fonyo@vkkt.bme.hu http://www.vkkt.bme.hu.

ferris
Download Presentation

Környezetgazdaságtan

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetgazdaságtan Fonyó György Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék U épület, 463-2955 gyorgy.fonyo@vkkt.bme.hu http://www.vkkt.bme.hu

  2. Gazdaság: a javak és szolgáltatások előállításának, elosztásának és fogyasztásának tervezett rendszere, amelyben a működő mechanizmusok a szűkös erőforrásokat, az egymással versenyző termelők, felhasználók és fogyasztók között elosztják. A gazdaság szereplői: • egyének, háztartások • vállalkozások, üzleti és non-profit szerkezetek • az állam és intézményei • nemzetgazdaságok, nemzetközi világméretű és regionális szervezetek (EU, IMF, WTO)

  3. A szükséglet javak és szolgáltatások elfogyasztására irányuló igény, amely az ember biológiai és társadalmi létéből következik. A szükségletet hiányérzetként érzékeljük, mindaz, ami valamely hiányérzet kielégítésére, vagy megszüntetésére alkalmas, számunkra hasznos. Hasznosság: a dolgok azon tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszi azokat.

  4. A szükségletek kielégítéséhez anyagi javakat és szolgáltatásokat kell elfogyasztanunk, illetve igénybe vennünk. Javak: termelt szabad javak

  5. A termelt javak és a szolgáltatások előállításához, ráfordításokra, termelési tényezőkre van szükség. • Termelési tényezők: • természeti erőforrások (föld is) • az emberi munka • tőke (eszközök, ingatlanok, technológia) • vállalkozói képességek.

  6. Szűkösség: az erőforrások és javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok igényeinkhez képest nem elegendők, de még lehetőséget adnak a választásra, eldönthetjük mit, hogyan termeljünk, illetve fogyasszunk. szűkösség választás haszonáldozat döntés értékelése

  7. Haszonáldozat: • annak a terméknek, jövedelemnek, bármely outputnak (időnek) az értéke, amelyről le kell mondanunk valamely kiválasztott gazdasági cél elérése érdekében. • az elszalasztott alternatíva értéke • egy gazdasági jószág második legjobb felhasználási módjának, hasznot hozó képességének mértéke

  8. A piac és működése Piac: • a potenciális vevők és eladók közötti cserekapcsolatok rendszere • a vételek és eladások lebonyolításának intézménye • önszabályozó mechanizmus, amelyek működése során a kereslet és a kínálat egymásra hatásának eredményeképpen kialakulnak az árak.

  9. A piac és működése A piac funkciói: • rangsorolja a szükségleteket • információkat közvetít (főleg az árak alakulása révén) • méri az egyéni, vállalati, nemzetgazdasági teljesítményeket • elősegíti a szűkös erőforrások hatékony elosztását • gondoskodik arról, hogy a közbenső és a végső fogyasztók számára szükséges javakat kellő mennyiségben és minőségben állítsák elő • elosztja a jövedelmeket az egyes termelési tényezők (természeti erőforrások, munka, tőke) tulajdona arányában a tényezők árának megfelelően, megoldja a mit, kinek és hogyan termeljünk problémáját.

  10. Piac formái: -árupiac: termelőeszközök és fogyasztási cikkek cserélnek gazdát -munkapiac: munkaerő adás-vétele -tőkepiac: kölcsöntőkék, értékpapírok adás-vétele Piac szereplői: akiknek kínálatuk és keresletük van.

  11. A piac elemei Kereslet: • vásárlási szándék, pénzzel alátámasztott, realizálható gazdasági szükséglet (mindig fizetőképes) • valamely áru (szolgáltatás) azon mennyiségei, amelyeket egy meghatározott piacon adott időtartam alatt, különböző árakon a fogyasztók képesek és hajlandók megvenni.

  12. A piac elemei Kínálat: • eladási szándék, a csere szándékával piacra vitt/vinni szándékozott termékmennyiség • valamely áru azon mennyiségei, amelyeket adott piacon, meghatározott időtartam alatt, különböző árakon a termelők eladni képesek és szándékoznak. • Ár: • valamely termék, vagy szolgáltatás egységéért fizetendő pénz, vagy más áru, vagy szolgáltatás mennyisége.

  13. Keresleti függvény: valamely termék fizetőképes keresletének mennyiségeit fejezi ki a termék árának függvényében (minden egyéb keresletre ható tényezőt változatlannak feltételezve). A keresleti görbe által szolgáltatott információk: • a vevők adott piacon különböző árak mellett mennyit hajlandók, képesek megvásárolni • különböző piacra vitt mennyiségekért a fogyasztó mennyit hajlandó áldozni (milyen árakon adható el) Piaci kereslet: az egyéni keresletek összessége.

  14. Egy adott termék kereslete és kínálata a piacon Lehetőségek Ár Keresett Kínált (Ft) mennyiség mennyiség (q) (q) a 1600 5 70 b 1400 10 60 c 1200 20 55 d 1000 30 45 e 800 40 40 f 600 50 20 g 400 70 5

  15. A keresleti görbe Ár (Ft) 1600 1400 1200 1000 800 e f 600 g d 1 400 200 mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

  16. A kínálati görbe Ár (Ft) 1600 S 1 a 1400 b c 1200 d 1000 800 e 600 f g 400 200 mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

  17. Egyensúlyi helyzet: egy piacon akkor alakul ki, amikor a keresett és kínált mennyiség megegyezik, sem felesleg, sem hiány nem tapasztalható. Egyensúlyi ár az az ár, amely mellett az adott időszakban adott piacon kínált mennyiség megegyezik a keresett mennyiséggel, piactisztító árnak is nevezzük. Piaci ár: valamely termék, vagy szolgáltatás mindenkori piacon pillanatnyilag érzékelhető ára. Piaci ár > egyensúlyi ár: felesleg, kínálati többlet Piaci ár < egyensúlyi ár: hiány, túlkereslet.

  18. A Marshall-kereszt egy adott termékre vonatkozóan Ár (Ft) a D 1600 S a b 1400 b többlet c c 1200 d 1000 d e egyensúlyi ár 800 egyensúlyi pont f 600 f g hiány g 400 200 egyensúlyi mennyiség mennyiség 10 20 30 40 50 60 70 (q)

  19. Piacszerkezeti ismérvek alapján Piac típusok megkülönböztetése — verseny feltételek A versenyzői skála: Piactípusok rangsora a szerkezeti jegyek és a cég áralakító ereje (0 és végtelen ) alapján Szabad verseny Monopolisztikus verseny Oligopolium Monopolium 0 végtelen

  20. Tiszta vagy tökéletes versenymodell (szabad verseny): -a szereplők számára az ár külső adottság -a piacon egyszerre nagy számú eladó és vevő van jelen, akik között verseny uralkodik -a be és kilépés a piac szereplőinek bármikor szabad -a piacon lévő termékek homogének -a szereplők informáltsága tökéletes

  21. Adam Smith „láthatatlan kéz” elmélete (1777): Pareto-optimum

  22. Mi a környezetgazdálkodás?

  23. Környezetgazdálkodás: A természetes- és az ember alkotta környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése és hatékony védelme, a természet ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával és a társadalom igényeinek figyelembe vételével. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

  24. A környezet szabályozott hasznosítása azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat igénybe lehet és kell is venni a társadalom reális igényeinek kielégítésére, de csak olyan módon, hogy az erőforrások és a következő generációk igényeit is ki tudják elégíteni, és ne veszélyeztessék a fennálló ökoszisztémákat. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

  25. A környezet tervszerű fejlesztése azt jelenti, hogy a természeti erőforrások eddigi hasznosítása során elkövetett hibákat helyre kell hoznunk, az újratermelhető természeti erőforrásokat bővítenünk kell, hogy a következő generációk számára jobb környezet és bővebb erőforrások álljanak rendelkezésre. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

  26. A környezet hatékony védelme alatt azt értjük, hogy a különböző termelési folyamatokban működő technológiákat a a termelés hatékonyságával és a környezet védelmével szemben támasztott igények együttes, összehangolt kielégítése útján kell megszervezni. (Kerekes: Környezetgazdaságtan. 2001.) KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS

  27. INTERDISZCIPLINARITÁS

  28. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

  29. A II. világháború utáni időszak jellemzői: • Új energiaforrások • Termelés automatizálása • Szintetikus anyagok • Szállítás és közlekedés felgyorsulása • Információk gyors áramlása RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

  30. RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS • Globalizáció: • Mennyiségi okok – túlnépesedés • Minőségi okok – nemzetgazdaságok kölcsönös függése, egymásra utaltsága

  31. Globalizáció – problémák: • háború és béke • túlnépesedés • állandó élelmiszerhiány • anyag- és energiaválság • környezet nagyarányú romlása RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

  32. HÁBORÚ ÉS BÉKE

  33. TÚLNÉPESEDÉS

  34. TÚLNÉPESEDÉS

  35. TÚLNÉPESEDÉS

  36. TÚLNÉPESEDÉS

  37. ÉLELMISZERVÁLSÁG

  38. ÉLELMISZERVÁLSÁG

  39. Az energiafogyasztás alakulása a világ különböző részein ANYAG- ÉS ENERGIAVÁLSÁG 1 amerikai= 2 német= 3 svájci= 60 indiai= 140 tanzániai= 1100 ruandai

  40. KÖRNYEZETI VÁLSÁG • LÉGKÖR (ATMOSZFÉRA) (savas esők, üvegház hatás, ózonlyukak) • VIZEK (HIDROSZFÉRA) (eutrofizáció, édesvíz egyenletlenségek) • TALAJ (LITOSZFÉRA) (erózió, sivatagosodás)

  41. KÖRNYEZETI VÁLSÁG

  42. AZ ÉGHAJLAT VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI– ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) KÖRNYEZET GAZDASÁG GLOBÁLIS A1 Gyors gazdasági növekedés, a század közepén népesség-csúcs, majd hanyatlás. Fokozott globalizáció. A2 Heterogén világ, erősödő regionális kultúra, családi- és helyi hagyományok értéke, magas népességnövekedés és kisebb figyelem a gyors gazdasági növekedésre. B1 Konvergens világ, a gazdasági struktúrák gyors cserélődése.Elfordulás az anyagi javaktól, a globális megoldások alkalmazása a környezeti és társadalmi fenntarthatóság céljából. B2 A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság miatt helyi megoldások kidolgozása, eltávolodás a globalizációtól, lassabb populáció növekedés. LOKÁLIS

  43. AZ EGYES ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYVEK HATÁSA AZ ÁTLAG HŐMÉRSÉKLETRE Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)

  44. A KLÍMA SZCENÁRIÓK HATÁSA A BALATON VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN RCAO H C RCAO H A2 RCAO H B2 RCAO E C RCAO E A2 RCAO E B2 Balaton vízgyűjtő hőmérséklet Balaton vízgyűjtő csapadék

  45. Jelllemző szakaszok: • I. Rádöbbenés (60-as évek) • II. Intézményesülés, hivatalos elismerés (70-es évek) • III. Hatékony intézkedések, nemzetközi együttműködések (80-as évek) RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

  46. A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA

  47. DDT • Minamata-öböl • Itai-Itai 1968. Római Klub A RÁDÖBBENÉS KORSZAKA

  48. 1972 Stokholm, ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia • 1972-73 Londoni Egyezmény • 1973 – Washingtoni Egyezmény • 1975 Helsinki, Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet • 1979 Svájc, „Zöld” parlamenti képviselet INTÉZMÉNYESÜLÉS

  49. Bhopal(1984), Sandoz (1986), Csernobil (1986) • Helsinki (1985) SO2 egyezmény • Bécsi Egyezmény (1985) ózon, Montreali Egyezmény (1987) ózon • London (1990), Koppenhága (1992) • Kioto (1997) • Fenntartható fejlődés (1983) HATÉKONY KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMOK

More Related