M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 20

Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokhoz PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokhoz. Az Műszaki Kémia tantárgyprogram az alábbi laboratóriumi gyakorlatok elvégzését írja elő:. Tüzeléstechnika 2. Víztechnológia 3. Kenőanyagok 4. Fémek korróziója.

Download Presentation

Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak) Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokhoz

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Műszaki Kémia (gépészmérnök hallgatóknak)Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokhoz

Az Műszaki Kémia tantárgyprogram az alábbi laboratóriumi gyakorlatok

elvégzését írja elő:

  • Tüzeléstechnika

  • 2. Víztechnológia

  • 3. Kenőanyagok

  • 4. Fémek korróziója

A laboratóriumi gyakorlatok során elsajátítandó és számon kért ismeretek:

1. Mérési adatok helyes rögzítése.

2. Mérési adatokból jegyzőkönyv készítése (táblázat, diagram készítés, ..).

3. A mérési adatokból számított eredmények helyes megadása

megfelelő számú értékes jegyekkel.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban I.

A laboratóriumi gyakorlatokon való részvétel előfeltétele a tűz és balesetvédelmi

oktatáson való részvétel, amelyet a hallgató aláírásával igazol.

A laboratóriumi gyakorlatra előre fel kell készülni interneten keresztül letölthető

írásos anyagból.

www.kkft.bme.hu/oktatas/muszakikem-gep

Erről az oldalról letölthetők az előadások anyagai témakörök szerint és szintén

itt található meg a laboratóriumi bevezető és a négy laborgyakorlat előirata is.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban II.

Hogyan találom meg, hogy miből kell készülni, azaz mit mérek?

Mindenkinek tudnia kell laborcsoport számát, amelyre feliratkozott és betűjelét.

Neptunban található meg a betűjel az évközi feladatoknál. (1 = A, 2 = B, 3 = C)


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban III.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlatokon való részvétellel kapcsolatban IV.

A laborgyakorlatok elvégzése kötelező! Orvosi igazolás esetén a hiányzó

laborgyakorlat más csoporthoz kapcsolódva végezhető el, azonban minden mérésnél csak két fő pótolhat.

Az ünnepnapokra eső gyakorlatokat nem kell pótolni !

A mérés előtt a gyakorlathoz tartozó elméleti anyagból beugrót kell írni, amelyre

osztályzatot kapnak ( 0 – 5 pont). A beugrón megszerzett pont nem javítható,

bármely megszerzett pontszám esetén a mérés megkezdhető.

Az órán a gyakorlat vezető tanár segítségével elvégzik a mérést és megírják a

méréshez tartozó jegyzőkönyvet is.

A négy mérés befejezése után labor zárthelyin kell számot adniuk a megszerzett

ismereteikről.

A labor zárthelyi témája:

A négy mérés közül egy mérésnek az adatait írásban kapják meg, majd az

adatok alapján elkészítik a méréshez tartozó jegyzőkönyvet táblázattal,

diagrammal, számolással.

Az elkészült jegyzőkönyvet (0-4 pont) intervallumban értékeljük.

A 0 – (<2 pont) közötti labor zárthelyik megismételhetők.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez

  • A mérésekről:

  • A laboratóriumi gyakorlatok oktatói tisztában vannak azzal, hogy T. Kollégák

  • valószínűleg először vesznek részt műszaki labor méréseken, így a mérési

  • gyakorlatok során nem a mért eredmények jósága határozza meg a jegyzőkönyvek

  • értékelését.

  • A mért eredményeket azonban tudni kell értékelni, fel kell ismerni a hibás

  • eredményt pl. a hatásfok nem lehet 100 %-nál nagyobb.

  • A hibás mérési eredményt is jegyzőkönyvezni kell, de magyarázattal kell ellátni.

  • Mérési adatot tilos önkényesen megmásítani !

  • Amennyiben a mért adat továbbszámolásra alkalmatlan pl. negatív tömeg, az oktató

  • megváltoztathatja a mért adatot, amelyet szintén jegyzőkönyvezni kell.

  • A jegyzőkönyvet a mérés helyszínén kell elkészíteni előre megvásárolt kis alakú

  • kockás füzetben.

  • A jegyzőkönyvben áthúzások, javítások megengedettek.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Tudnivalók a laboratóriumi gyakorlati jegyzőkönyvek elkészítéséhez

A mérési jegyzőkönyv legfontosabb tulajdonsága a megismételhetőség. Ez azt

jelenti, hogy olyan módon kell elkészíteni a jegyzőkönyvet, hogy bárki az

elkészített jegyzőkönyv alapján a mérést meg tudja ismételni.

Füzet borítólapjára az alábbi azonosítók kerülnek

A füzet borítólapjának első oldalára az alábbi táblázat kerül.

A jegyzőkönyv értékelése csak tájékoztató jellegű a hallgatók részére, azonban

pozitív hatása lehet a végső jegy kialakításakor.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

A gépészmérnök hallgatók a jegyzőkönyvet kis méretű kockás füzetben készítik el

a következő dián látható tagolás szerint.

A mérés címe

mérőcsoport tagjai: mérés helye: mérés dátuma:

A mérés rövid leírása: (mit fogunk megmérni, milyen célból, milyen módszerrel,

egy oldalnál ne legyen több) Ezt célszerű előre otthon elkészíteni !

Folytatás a laborban

A mérési körülmények leírása: ( milyen eszközöket használtunk fel a méréshez,

milyen körülmények között,

hogyan végeztük a mérést,

ez a rész tartalmazzon egy vázlatos rajzot a mérés

összeállításról, amelynél az egységek nevét is fel

kell tüntetni)


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

A mért adatok jegyzőkönyvezése:

A mért adatokat mindig mértékegységgel együtt jegyzőkönyvezzük.

A mérési adatokat szolgáló műszerek leolvasásakor igyekezzünk a lehető legpontosabban

leolvasni az adatokat. A mért adat a lehető legtöbb értékes jegyet tartalmazza.

Amennyiben a mért adatok megjelölése pl: a = 24 cm, feltétlenül meg kell adni „a” jelentését.

A mért eredményeket sokszor célszerű táblázatosan gyűjteni. Minden táblázat készítésénél

alapszabály, hogy minden táblázatnak címe van és a táblázatnak tartalmaznia kell az adatok

felvételének körülményeit, vagyis a mérést befolyásoló, de a mérés során konstans körülményeket.

táblázat címe

a mérést befolyásoló, de mérés során

konstans paraméterek

fejléc mértékegységgel


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Számítások elvégzése

  • - A számításoknál lényeges, hogy minden lépés egymást követő sorrendben megtalálható

  • legyen.

  • - A képletbe történő behelyettesítésnél a mértékegységeket is tüntessük fel, és az

  • egyszerűsítésekkel ellenőrizzük az eredmény mértékegységét. Ez nagyon fontos abból

  • a szempontból, hogy ne kövessünk el nagyságrendi tévedést.

  • Mérnöki szempontból kiemelt fontosságú a mérési eredmény megadásának pontossága.

  • A számológépünk az eredményt számos tizedessel adja meg, de ebből csak annyit

  • szabad megadni amennyinek van értelme.

  • Alapszabály: mindig a legkisebb pontossággal megadott mért érték szabja meg a

  • végeredmény pontosságát.

  • A mért adatok pontosságát a leírásukhoz használt értékes jegyek számával jellemezzük,

  • nem a tizedes jegyek számítanak.

Amit az értékes jegyekről tudni kell.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Értékes jegyek száma:

Az értékes jegyek számának meghatározását az indokolja, hogy a mért adatok utolsó leírt

számjegye a leolvasási pontatlanság miatt bizonytalan, becsült érték.

  • A nullától különböző számjegy értékes jegy

  • (egyaránt 4 értékes jegyű pl. a 3,416g vagy 12,34 cm vagy 456,3 s vagy 3422 m )

  • A zérus a számban és a számjegyet követően értékes jegy

  • (3 értékes jegyű pl. a 206 m vagy 3,05 g vagy 100 s vagy 25,0 °C

  • 3. Amikor a nulla csak az 1-nél kisebb számban a helyi értéket jelzi, akkor nem

  • számít értékes jegynek.

  • (csak 1 értékes jegyet tartalmaz pl. a 0,006g vagy 0,6 cm, amelyet a szám normál

  • alakban történő felírása tesz egyértelművé 0,006 g = 6.10-3)

  • Ilyen esetben a nagyobb pontosságot a tizedes pont után írt megfelelő számú nullával juttathatjuk kifejezésre 6,00.103


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Az értékes jegyek használatával kapcsolatos tudnivalók

Vigyázat !

A mértékegység átváltásakor nem csökkenhet vagy növekedhet az értékes jegyek száma.

2 kg ( 1 értékes jegy) = 2.103 g (1 értékes jegy) de nem írhatjuk le, 5 kg = 5000g mert

így egy értékes jegyből négy értékes jegyet csináltunk. Helyesen 5kg = 5*103 g

A szorzó/váltó számok nem meghatározóak az értékes jegyek számának megállapításában.

Ezek kémiai, fizikai, matematikai összefüggések együtthatói, mértékegység átváltó számok.

(1000m/1 km; 1 m3 / 1000 dm3; 1 perc/60 s; 1atm/101325 Pa; 0,00 °C = 273,16 K)

Konstansok ( állandók ) megadásánál értelemszerűen kell eljárni.

A konstansok megadásánál a végeredmény pontosságának megfelelő elvárt értéket kell

figyelembe venni. A legtöbb kémiai számításnál a négy, öt értékes jegy elegendő pl.:

Avogadro-szám : NA = 6,022.1023 1/mol Faraday-állandó: 96485 As/mol

gázok moláris térfogata normál állapotban: 22,41 Ndm3/mol

Bizonyos esetekben a konstansok nem számítanak a végeredmény értékes jegyeinek

számába. Például ha 5 nap, 1 hét vagy 2 teherautó értékeket a számításoknál használjuk

a végeredmény megadásánál nem kell figyelembe venni a konstansok által képviselt

értékes jegyek számát.

Nem kell figyelembe venni az értékes jegyek számát, ha példában megadott egységre

normálunk vagy a számításnál valamilyen egységet használunk pl.: 1 mól vagy a

kémiai egyenlet alapján használunk mólszámot.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Számítási feladatok esetén sokszor okozhat problémát, hogy pl.: „készítsünk 5 kg

5 mólos koncentrációjú oldatot ……”. Ebben az esetben csak egy értékes jegy szerepel

kiindulási adatként, amely jelentős mértékben korlátozhatja az eredmény értékes jegyeinek

számát. Ebben az esetben fel kell tételeznünk, hogy a kérdező pontosan a leírt mennyiséget

akarja megkapni. Ilyenkor a kiindulási adatokat konstansnak tekintjük és a végeredmény

értékes jegyeinek a számát a számításhoz felhasznált egyéb adatok (móltömeg) értékes

jegyeinek a száma határozza meg.

Természetesen célszerűbb lenne 5,00 kg-ot és 5,00 mol-t írni, mert ez egyértelműen jelzi,

hogy a számításhoz szükséges egyéb adatokat legalább hány értékes jeggyel használjuk fel.

Mért eredmények értékes jegyei

A mért eredmény megadásakor figyelni kell az értékes jegyekre. Például, ha két percig mért valamilyen folyamatot, akkor helytelen a t=2 perc kifejezés, mert az utolsó értékes jegy becsült, tehát jelenthet 1 vagy 3 percet is. Helyesebb megadás 2,00 perc ( így 0,01 perc pontossággal mért) vagy a 2,0 perc (0,1 perc pontossággal mért).

Minden mérésnél a mért adatot a lehetséges legtöbb értékes jeggyel jegyezzük le, hogy

a számítások során kapott végeredményt megfelelő pontossággal, azaz megfelelő számú

értékes jeggyel adhassuk meg.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

A megadható értékes jegyek száma a számított eredményeknél

Összeadás és kivonás esetén

- valamennyi jegyet figyelembe véve elvégezzük a műveletet, majd megállapítjuk

azt a helyiértéket, amely mindegyik tagban szerepel értékes jegyként

és erre az értékre adjuk meg kerekítve az eredményt.

pl.: 3,14568 + 15,33 + 0,56487 + 5,268 – 2,5789 = 21,72965 = 21,73

Szorzás és osztás esetén

- az eredmény megadható értékes jegyeinek számát a legkevesebb értékes jegyre

megadott adat határozza meg. Erre a jegyszámra kerekített érték adható meg.

Például: a= 5,23 [mértékegység] b= 44.235 [mértékegység] c= 4,2 [mértékegység]

képlet: (a * b) / c = 55,083107 [mértékegység ] helyett 55 [mértékegység ]

és nem 55,08 [ mértékegység] vagy 55,1 [mértékegység]

A számunkra kissé szokatlan megadás könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy a „c” értéke

lévén két értékes jegyű, az utolsó jegy bizonytalan tehát lehet 4,1 vagy 4,3 is.

c = 4,1 esetén az eredmény 56,426… c = 4,3 esetén az eredmény 53,802…

Tehát az 55 forma a helyes, mivel az utolsó értékes jegy lehet ( a kerekítés miatt) 6-os vagy 4-es.

Amennyiben c= 4,20 [mértékegység] formában lenne megadva, az eredmény helyesen

55,1 [mértékegység]

Logaritmus képzése esetén

- a kiindulási adat értékes jegyeinek száma megegyezik a logaritmus számban a

tizedes vessző utáni számjegyek számával.

Például: lg 35,46 = 1,5497


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Kerekítési szabályok

- Ha az első elhagyandó számjegy 5-nél kisebb, akkor egyszerűen levágjuk,

a meghagyott számjegyek nem változnak.

pl.: 3,416 ≈ 3,4

- Ha az első elhagyandó számjegy 5-nél nagyobb, vagy 5 és utána nullától

eltérő számjegy áll, akkor a meghagyott utolsó számjegyet eggyel megnöveljük.

pl.: 534,468 ≈ 534,5

- Ha az első elhagyandó számjegy 5 és utána nincsen számjegy, vagy csak nulla

akkor,

ha az utolsó megmaradó számjegy páros

a számjegyet változatlanul hagyjuk.

pl.: 32,25 ≈ 32,2 2,450 ≈ 2,4

ha az utolsó megmaradó számjegy páratlan

a számjegyet eggyel megnöveljük.

Pl.: 2,35 ≈ 2,4 2,750 ≈ 2,8


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Diagram készítés, eredmény megadás


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

A számított eredményeket sokszor diagramban ábrázoljuk. A diagramos ábrázolásnál

is érvényes, hogy minden diagramnak címe van és a diagramon vagy az ábraaláírás után

meg kell adni az eredményeket befolyásoló, de a mérés során állandó körülményeket

(pl. hőmérséklet, koncentráció, stb.)

tengely megnevezés

tengely megnevezés

mértékegységgel

diagram címe

a mérést befolyásoló, de mérés során

konstans paraméterek

A fentiek alapján minden táblázatnak, minden diagramnak „önálló életet kell élni”.

A körülményeket az olvasónak ne a szövegből kelljen kikeresni, hanem közvetlenül a

táblázatnál vagy diagramnál olvasható legyen.

A diagramot, táblázatot követő szöveg az értékelést tartalmazza.

A diagramokat mm papírra kell elkészíteni és be kell ragasztani a jegyzőkönyvbe !


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Helytelen és helyes

diagram formák

megnevezés: idő, feszültség,

pH, stb.

[ ] : megnevezés mértékegysége


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

A mérési adatokból számított eredmények megadása:

A jegyzőkönyv a mért eredmények megadásával fejeződik be. A kapott eredményt megfelelő

szöveggel kell ellátni, abban az esetben, ha az eredmény nem tűnik valósnak.

Fokozottan ügyeljünk a mérési eredmények értékes jegyeinek számára.

A mért és számított adatokat néhány esetben az oktató által kiadott gyűjtő táblázatban

kell megadni, amely nem mentesít az előbb említett szabályoktól.

Sikeres méréseket és jegyzőkönyv készítést kívánnak a

Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék oktatói.


M szaki k mia g p szm rn k hallgat knak tudnival k a laborat riumi gyakorlatokhoz

Félévi jegy kiszámítása Műszaki kémia tárgyból

A beugró zárthelyikre kapott jegyek összege max: 20 pont

A labor zh-ra adott pontszám: max: 4 pont. Tényleges max. pontszám: 4 x 10 = 40,

de legalább 20 pont

Az előadási anyagból megírt zh pontjainak száma: max 40 pont, de legalább 20 pont

Összes pontszám: az előző három összege

51 – 65 pont elégséges

66 – 75 pont közepes

76 – 85 pont jó

86 – 100 pont jeles


  • Login