A nemzetközi és a hazai gázpiac alakulása Dr. Molnár László ETE főtitkár

1. GTTSZ 87. Konferencia"Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban" Budapest, Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér2013. április 9. A nemzetközi és a hazai gázpiac alakulása Dr. Molnár László ETE főtitkár

2. Az ellátásbiztonság kérdései • Európa növekvő energiaimport-függése és az energiaárak növekedése komoly aggodalmakat kelt.A biztonságos energiaellátás és a megfizethető, stabil energiaárak alapvetően fontosak a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosításához, és ezért minden ésszerű és átgondolt energiapolitika részét kell képezniük. • Az energiaellátás biztonságának definíciója: olyan szünetmentes, elfogadható árú energiaszolgáltatás, mely mennyiségileg megfelel a mindenkori igényeknek. • Fontos megkülönböztetni az energiaimport-függést az energia sebezhetőségtől (=kockázatos az ellátás). Ugyanis a magas energiaimport-függés nem feltétlenül jelent sebezhetőséget. Pl. egy ország, mely sokoldalúan diverzifikálta import-forrásait, lehet import-függő, de nem sebezhető. Míg egy másik ország, mely önellátó, de magas költséggel és elavult technológiával dolgozik, sebezhető, még akkor is, ha nem függ külső szállítótól.

3. A biztonságos gázellátás feltételei • Megfelelő globális gázvagyon • Megfelelő globális és regionális gáztermelés • Jól működő szállítási infrastruktúra (vezetékes + LNG), nemzetközi (interkonnektorok) és belföldi • Megfelelő és ésszerű (politika mentes) piac és kereskedelem • Diverzifikált import (minél több forrásból) • Belföldi termelés (nem feltétlenül szükséges) • Kellő méretű gáztározók • Hatékony felhasználás (csökkenő import)

4. Egy óriási fordulat a gáziparban • Hatalmas és gazdaságosan kitermelhető nem konvencionális gázvagyont találtak több kontinensen, de főképp Észak-Amerikában indult meg a termelés • Így az eddig 60-70 évre elegendő gázvagyon egyszerre 250-300 évre lett elegendő • Még nagyobb gázkészletet találtak metán-hidrát formájában, mely 2-3 évtized múlva termőre fordulhat • Az LNG-vel a gázkereskedelem globálissá vált

5. Nem konvencionális gázkészletek világszerte, 1000 Mrd m3Összes készlet: 922 ezer Mrd m35-ször több a hagyományos készletnél (250 évig elegendő) Nem konvencionális gáz, Világ készletek, ezer milliárd m3 Új hír:Oroszország óriási nem-konvencionális készletekkel rendelkezik összesen akár 650 ezer milliárd m3 termelhető ki. Új hír 2:Hatalmas metán-hidrát készletek is vannak Palagáz Szénbányászati metán Homok gáz A nem konvencionális olajkészletek 5-ször nagyobbak a konvencionálisnál Hatalmas gázbőség van!

6. Európai gázellátás

7. Nemzetközi gázellátás A gázellátás biztonságaMeglévő és tervezett (T) gázvezetékekÖsszes orosz vezeték: 250 mrd m3, Nabucco 31(-10) mrd m3 • Szállítási alternatívák: • Oroszország; • Közép-Kelet; • LNG (Algéria, Qatar, Nigeria) Orosz források Gazprom 55 mrd m3 North Stream Orosz-német Vezeték, T Testvériség 150 Szlovák Leágazás, T LNG AGRI, T South Stream, T 16 31 Horvát LNG Terminál, T 31 Terv LNG Nab. West+Nabucco (Irán, Irak, Azerbajdzsán), T

8. Európai és orosz gázvezeték tervek

9. Az EU tagállamok gázimport függéseA 100 % feletti értékek a készlet-változásból adódnak, a negatív értékek a pozitív export szaldót mutatják

10. A Gazprom gáz exportja, Mrd m3, 2011 (84 Mrd m3) A Gazprom teljes exportja: 221 Mrd m3 A Gazprom európai exportja: 150 Mrd m3 A Gazprom exportja a FÁK és a balti államokba: 71 Mrd m3

11. Nemzetközi gázellátás Ki mennyire függ a Gazpromtól?Az EU energiapolitika áttételesen ezt a függést erősíti a szén és a nukleáris energia visszaszorításával

12. Cseppfolyósított földgáz: LNG-165 oC cseppfolyósodik a földgáz, hajóval szállítható100-150-250 millió m3-t szállító hajókA földgáz is globális termék, kontinensek között zajlik a kereskedelem

13. Az európai LNG infrastruktúra helyzete

14. A legfrissebb energiaigényprognózisokGázellátás a jövőben

15. Földgázigény 2010-ben és 2035-ben Mrd m3 Az EU-ban távlatilag erőteljes földgázimport növekedés várható egyéb Ázsia USA Japán EU-27 Kína India 15 Forrás: IEA: World Energy Outlook 2011, p. 93.

16. A éves gáztermelés növekedése/csökkenése néhány kiválasztott országban az Új Politika Szcenárió esetén Oroszországban növekszik a legjobban a gáztermelés A két EU tagállam termelése csökken Az Unió gázfüggése tovább nő

17. Nettó gázkereskedelem a főbb régiók közöttaz Új Politika Szcenárió esetén (mrd m3) Legnagyobb exportőr: Oroszország Legnagyobb importőr: EU Az EU gázimport 450 mrd m3-re növekedésének oka: a szén és atom kiszorítása

18. Gáz-kereskedelem, egyéb

19. Gázpiaci adatok • A világ gáztermelése 2011-ben 3,1%-kal nőtt. Az USA-ban regisztrálták a legnagyobb volumetrikus növekedést (7,7%), és ezzel az USA megerősítette helyét, mint a legnagyobb termelő (651 Mrd m3). • A globális gázfogyasztás 2,2%-kal nőtt. A volumetrikus fogyasztás Észak-Amerikában nőtt a leggyorsabban az alacsony áraknak köszönhetően. Gyors fogyasztás-növekedést lehetett tapasztalni Kínában (21,5%), Saudi Arábiában (13,2%) és Japánban (11,6%). Ezzel szemben az EU-ban 9,9%-kal csökkent a fogyasztás. • A 2011-es gázkereskedelem 4%-kal nőtt. Ezen belül az LNG kereskedelem 10,1%-kal nőtt, Qatarral az élen (34,8%-os növekedés), mely ezzel a növekedés 87,7%-át adta. A vezetékes szállítás csupán 1,3%-kal bővült. • 2011-ben a teljes vezetékes export 695 Mrd m3, a legnagyobb exportőrök: Oroszország 207, Kanada 80, Norvégia 93, Hollandia 50 Mrd m3-rel. Az LNG export 331 Mrd m3 volt, a legnagyobb exportőr Qatar (103 Mrd m3).

20. A régiók közötti nettó gázkereskedelemaz Új politika szcenárió esetén, 2010-2020-2035, Mrd m3

21. Nemzetközi gázárak, USD/Mmbtu 2012 végére a US gázárak leestek az európai árak 20-25-%-ára 1millió btu = 1,055 GJ Japán Németo. UK US

22. Földgáz import árak 1984-2011 1millió Btu = 1,055 GJ Japán Németo. Belgium Spanyol US

23. Az amerikai földgáz ár alakulása, 2003-2012Árak a Henry Hub-nál, dollár/millió btu 1millió btu = 1,055 GJ

24. Gázpiaci folyamatok 1. • Az európai gázkereslet zuhanásával egyidőben fontos változások történtek a gázpiacon. Robosztus méretekben megindult az USA-beli nem-konvencionális gáztermelés, és az USA megszűnt hatalmas importőrként gázt vásárolni az LNG piacokról. A felszabadult mennyiséget a termelők Európában próbálják eladni. Néhány év alatt kiépültek az európai LNG terminálok, melyeken át jelentős mennyiségű LNG (UK 25, Spanyolország 24, Franciaország 15, Olaszország 9, Belgium 7 Mrd m3/év) áramlott az EU-ba. (Zárójelben jegyezzük meg: Japán 107 Mrd m3/év LNG-t vásárolt 2011-ben, ezért nem tud megválni – Fukushima után sem – az atomenergiától. Nem növelheti tovább gáz- és olajimportját.) Várható, hogy a gázkereskedés hagyományos, regionális módja háttérbe szorulhat a cseppfolyósított készítmények térhódításával, hiszen ezek a világ bármely pontjára eljuthatnak. Ez árversenyt és beruházási hullámot generál az LNG-terminálok területén.

25. Gázpiaci folyamatok 2. • Néhány európai országban – pl. Lengyelország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ukrajna - jelentős nem-konvencionális gázkészletet találtak. Ezek kitermelése sokkal nehezebb lesz az amerikai készletekénél a szigorú EU környezetvédelmi regulák mellett, de néhány év múlva már ezek a források is megjelenhetnek a piacon. • A fentiek és a recesszió együttesen új helyzethez vezetett, Európában – átmenetileg -gázbőség alakult ki, továbbá – elsősorban a Nyugat-Európai országok részére – az LNG szállítások diverzifikálták a gázforrásokat. Az európai gázpiacokon túlkínálat alakult ki, és a korábbi helyzet – mikoris a TOP szerződések árai alacsonyabbak voltak a piaci áraknál, megfordult, és az azonnali piacokon jelentős árelőnyök alakultak ki. Míg Nyugat-Európa ezt az előnyt ki tudta használni, addig a Közép-Európai régió a TOP szerződések foglyaként magasabb árakat fizetett/fizet a Gazprom szállította gázért.

26. Az amerikai gázbőség és az európai fogyasztás csökkenésének hatásai az európai gázpiacra • LNG szállítmányok immár nem Amerikába, hanem Európába érkeznek  gázbőség • Az EU-ban a csökkenő gázfogyasztás miatt a TOP szerződések keretében érkező fölös gázt a spot-piacokon eladják, a TOP szerződések árai alatti áron  gázbőség, árcsökkenés • A szén fölfut Európában: A szénalapú áramtermelés – az energiapolitikai és klímapolitikai célkitűzésekkel szemben – megerősödött az EU-ban. A fő ok nem az energia-, vagy klímapolitikai ösztönzőkben keresendő, hanem világpiaci változások miatti. Az amerikai gáz-boom részben kiszorította a szenet az amerikai piacról, s a szén ára nagyot zuhant 2011 második felétől.Az amerikai olcsó szén új piacokra lelt az EU-ban, mivel az amerikainál mintegy háromszor magasabb földgázár miatt a gáz elégetésével mintegy 11 euró/MW veszteség keletkezett Németországban, míg a szén elégetése során 14 eurós nyereség adódik megawatt-óránként az áramár és a költségek között. A piaci helyzet a gázalapú erőművek bezárását és a szénalapú erőművek magas kihasználását, valamint új szénerőművi beruházásokat hozott. Az intenzívebb szénhasznált veszélyezteti a 2020-ig elérendő klímapolitikai célokat, azaz folyamat ellentétes az EU célkitűzéseivel, ezért ez a folyamat az európai klíma- és energiapolitika kudarcát jelenti.

27. A nem-konvencionális olaj és gázgazdasági hatásai vs. megújuló energiák • Az USA-ban a nem-konvencionális olaj- és gázipar 1,7 millió új munkahelyet hozott létre, és 2012-ben 62 milliárd USD jövedelmet termelt • Németországban a megújuló energiák területén 450 ezer új munkahely jött létre, 37 milliárd Euró állami támogatással (a német GDP 1,5%-a) (=10 millió közmunkás költsége)

28. Magyar gázhelyzet, Főbb tényezők • 2007 óta csökkenő gázfogyasztás, 2012-ben már 10 milliárd m3 alatt a hazai fogyasztás. Makói árok egyelőre nem termel Vezetékek • Északi Áramlat kész, Déli Áramlat szerződése aláírva (40 mrd €), de? • Nabucco? AGRI? Baumgarten bővítés? • LNG: Krk-i terminál, lengyel terminál? • Interkonnektorok: román, horvát kész, szlovák készül. Észak-Déli korridor? A biztonság ára? Szerződések • E.ON Földgáz Trade és Storage államosítása (E.ON kiszáll a régióból) • Hosszútávú szerződés 2015-ben lejár. Folytatás? • Csomag: Gáz-szerződés, Szurgutnyeftegáz, MALÉV, Dunaferr, Paksi új blokkok, egyéb (Moszkva tér) • TOP szerződés és/vagy spot piaci beszerzés? Keleti vagy nyugati árelőny?

29. Két új hazai gázipari esemény • Rezsi költségek csökkentése, következmények • Politikailag elfogadható, indokolt lépés; De vannak szakmai mellékhatásai: • Energiahatékonysági motiváltság csökkenése, kevesebb en. hat. beruházás; • Befektetők elbizonytalanodása; ÁFA kiesés, államosítás után támogatási igény; • Anyagi nehézségek a szolgáltatóknál, alvállalkozói szerződések csökkentése, elbocsátások, kevesebb karbantartás és beruházás  • gáz- és áram-kimaradások ellátásbiztonság romlik • Gáztározók államosítása:Jelentős költség (260 Mrd Ft). Hogy piaci alapon megéri-e, kérdéses, majdnem biztos, hogy nem. Ugyanakkor a magyar ellátásbiztonságot nem javítja. (Csak egy „raktár”, melyre az államnak eddig is 100%-os befolyása volt.)

30. Köszönöm megtisztelő figyelmüket