AIDS

1. HIV Human Immunodeficiency Virus emberi immunhiány vírusa AIDS Acquired Immune Deficiency Syndrome szerzett immunhiányos tünetegyüttes

2. Felfedezése • Az AIDS-et 1981. december 1-től jegyzik, mint különálló betegség. A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza.1960-1970 Zaire. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a XX. Század első felében. Ezután Haiti, USA, majd Európa. • Ma már pandémiás jellegű. • Világon az 5 leggyakoribb fertőzéses eredetű halál (fertőzéses hasmenés, pneumónia, tubercolosis, malária mellett) • 1981 óta több mint 40mó embert betegített meg, és 15mó embert ölt meg a vírus! Gyógyíthatatlan betegség! • Magyarországon a nyilvántartottak száma 7-800 között van, becslések szerint a valódi szám 3-4 ezer lehet.

3. Magyarországon HIV fertőzöttek száma 1990: 5200, 2009: 3000 AIDS miatti halálozások száma 1990:500 fő, 2009:200 fő Kamerun 2009:37000 Homoszexuális férfiak: 65%, heteroszexuális férfiaknál: 15%, emelkedik HIV fertőzéssel élők száma • Total34.0 millió[31.6 million–35.2 million] • Felnőtt 30.1 millió[28.4 million–31.5 million] • Nő 16.8 millió[15.8 million–17.6 million] • Gyermek (15 év alatt) 3.4 millió[3.0 million–3.8 million]

4. A fertőzést követően az esetek túlnyomó részében a tünetmentes HIV fertőzés állapota jön létre. A fertőzötteknek mindössze 0,5-2%-ában figyelhető meg a fertőzést követően tünetegyüttes, : magas láz, fáradékonyság, nyirokcsomók duzzanata, ízületi fájdalmak, csökkent fehérvérsejtszám, csökentlimfocitaszám, emelkedett monocitaszám, a törzsön, esetleg a végtagokon piros, kiemelkedő kiütések megjelenése. Ezek a tünetek 1-2 hét után spontán megszűnnek és a tünetmentes HIV fertőzés állapota jön létre. Ebből az állapotból átlagosan 7-9 éven belül a fertőzöttek 40-50%-ánál kifejlődik az AIDS.

5. Falósejtek • Fehérjesejtek (monociták, granulociták): • behálózzák az egész szervezetet, • a szervezet első védelmi rendszerébe tartoznak, • nem tömörülnek szervekbe. • Megtalálható: vérben, májban, bekebelezik a kórokozókat, majd maguk is elpusztulnak.

6. A T-limfociták fontos szerepet töltenek be az immunfolyamatok szabályozásában, de képesek az antigénnel összekapcsolódni és azokat elpusztítani. Működésük során memóriasejtek alakulnak ki, amelyek egy újabb fertőzés során sokkal gyorsabb immunreakciót biztosítanak. AT-limfociták egyik típusa, az ún. gyilkos (ölő) T-sejtek felismerik a vírusfertőzött sejtet (a csillag jelzi a vírust), majd hozzákapcsolódik, végül olyan anyagokat kezd termelni, amely a fertőzött sejt falát feloldják. Az immunreakciók ezen típusát sejtes immunválasznak nevezzük.

7. A nyiroksejtek másik csoportja a bél mentén található nyirokszervekbe, nyirokcsomókba vándorol, itt alakulnak antigénérzékennyé. Ezek az ún. B-limfociták az antigént felismerve a nyirokszervekbe vándorolnak, ott klónozódnak és ún. plazmasejteket hoznak létre. A plazmasejtek immunglubulint (antitest) termelnek, amelyek a testfolyadékba kerülve egyesülnek az antigénnel és semlegesítik azt. A B-limfocitából kialakuló plazmasejt antitestet termel (immunglobulin), amely kapcsolódik az antigénhez, az antigént kötött antitestet a falósejtek felismerik, majd elpusztítják. Az immunreakciók ezen típusát antitestes immunválasznak nevezzük.

8. A HIV-fertőzés kimutatása • A hagyományos AIDS-teszt, az ún. ELISA-keresőteszt (= screening teszt), a HIV ellen képződött antitestek jelenlétét mutatja ki. • Az antitestek a fertőzést követően legkorábban 2–6 hét után mutathatók ki, a legtöbb embernél azonban ez az időszak 3 hónap. A fertőzés szempontjából kockázatos helyzetet követően ezért legkorábban 3 hét után célszerű elvégeztetni a tesztet, melyet negatív eredmény esetén 3 hónap múlva meg kell ismételni. • Létezik olyan teszt, amelyek nem az antitesteket, hanem magát a vírust mutatja ki. Az antigén- és a PCR-teszteta biztosabb diagnózis érdekében az ELISA-teszten (antitest-teszten) túlmenően végzik el. • A PCR-tesztet arra is használják, hogy megmérjék vele a vírusok mennyiségét a vérben (vírusterhelés avagy viralload). Ennek nagy jelentősége van a HIV-fertőzés terápiája során.

9. A vírus átadható • Homo- vagy heteroszexuális nemi érintkezés, testnedvek által: (ondó, vér, hüvelyváladék, anyatej). • Vér és vérkészítmények adása, vérrel szennyezett tűk, fecskendők használata, sérült bőr ill. nyálkahártya fertőzött testnedvvel történő érintkezése, szervátültetés, szövetátültetés, mesterséges megtermékenyítés • Perinatalisan: anyáról magzatra ill. újszülöttre történő átvitel kapcsán. • Nem terjed a betegség mindennapos érintkezések, élelmiszerek, ivóvíz útján, fürdővízzel és a légutakon keresztül cseppfertőzéssel továbbá csókolózással sem.

10. A betegség lefolyása I. stádium • 1993 óta általában 3 stádiumba, illetve kategóriába sorolják a HIV-fertőzést: (Acut HIV fertőzés) • akut fertőződés, illetve az ún. tünetmentes időszakot foglalja magában: az ellenenyag kimutathatóvá válik a fertőzéstől számított 6. héten.megjelenik a testváladékokban:ondó, vér, anyatej, vaginalissecretum) • a megfertőződést követő 2–6 héten belül átmeneti lázas megbetegedés lép fel, mely hasonlatos a Pfeiffer-féle mirigylázhoz. • erre tünetmentes időszak következik, mely sok évig tarthat (8-10 év), melynek során az érintett semmit nem észlel betegségéből. • A vírus ettől függetlenül terjed a testben, és a beteg ekkor már másokat is megfertőzhet. • Időnként előfordul a nyaki, hónalji és lágyéki nyirokcsomók fájdalmatlan duzzanata, mely több hónapon keresztül is fennállhat. • A szervezet védekezőképessége immunrendszere fokozatosan leépül.

11. II. stádium • Tünetek: hosszú időn keresztül (1 hónapnál tovább) fennálló tünetek, mint a láz, az éjszakai izzadás, a súlyvesztés és a hasmenés, mégpedig felismerhető ok nélkül. • Különböző Opportunista fertőzések (fertőző megbetegedések) lépnek fel, mint a szájüreg, illetve a garat gombás megbetegedései (Candida) , Pneumocystiscarnii tüdőgyulladás, toxoplazmosis, idült kismedencei gyulladás, Kaposi szarkóma vagy vírusbetegségek, mint az övsömör.

12. III. stádium • a HIV-fertőzés végstádiumát jelenti, ez a tulajdonképpeni AIDS-betegség, mely az immunrendszer összeomlásának a következménye, és súlyos elbutulással jár. 19 szerzett immunhiányos szindróma együttes megjelenése! • speciális kórképek jellemzik: a legkülönfélébb fertőző betegségek és a rák különböző formái jelennek meg. • Különösen gyakoriak a következők: a nyelőcső gombás megbetegedései (Candida), a tüdőgyulladás, a TBC atipikus és hagyományos formája is, • vírusbetegségek pl. a szem kötőhártya-gyulladása, • élősdiek által okozott kórképek pl. agytályog, melyet a toxoplazmózis okoz,

13. ritka daganatformák (pl. a Kaposi-szarkóma, nyirokcsomó-szarkóma, agydaganatok), • ideggyógyászati megbetegedések (többek között a HIV által okozott elbutulás), továbbá a nagymértékű fogyás (Wasting-szindróma). • Minél nagyobb a vírusterhelés, valamint minél alacsonyabb a T-limfociták száma, annál gyengébb az immunrendszer. Ezáltal megnő a veszélye az opportunista fertőzések megjelenésének, vagyis az olyan betegségeknek, melyeket önmagukban veszélytelen kórokozók váltanak ki, s amelyek csak erősen sérült immunrendszerű testben lépnek fel.

14. Terápia Az idejekorán megkezdett terápiától a következőket várják: • 1. feltartóztatni a HIV-vírus szaporodását és az immunrendszer lerombolását, ezzel együtt a betegség előrehaladását • 2. a terápiának ellenálló (ún. rezisztens) vírusvariánsok kialakulásának megakadályozása • 3. az érintettek fertőzőképességének csökkentése. • A HIV-fertőzött terhes nők esetében a gyermek megfertőzésének gyakorisága vírusellenes terápiával nagymértékben csökkenthető. • Meg lehet hosszabbítani a tünetmentes HIV betegség időtartamát. Illetve anyáról magzatra, újszülöttre való átvitel kockázatát csökkenteni 30%-ról 6% ra.

15. Terápia Az AIDS-betegség gyógyszeres megelőzése • A megelőzés arra irányul, hogy a várható tipikus fertőző betegségek (opportunista fertőzések) az AIDS kifejlődésének stádiumában elkerülhetőek vagy legalábbis késleltethetőek legyenek. Itt valójában csak tüneti kezelésről van szó, hiszen a HIV-fertőzés nem szűnik meg, és az immunrendszer leépülése sem állítható meg ily módon.

16. Megelőzés • É-Amerika, Ny-Európa elsősorban homoszekszuális férfiak körében magas az előfordulása. • Prevenció: • Tartós párkapcsolat • Óvszerhasználat • Vér-vérkészítmények szűrése • Védőkesztyű, gumikesztyű használata • Tű-csere program