1 / 27

Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés?

Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés?. Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2008. október 1. Nemzetközi tendenciák. Liberális gazdaságpolitika elvárás másoktól / patrióta cselekvés odahaza

enrico
Download Presentation

Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés? Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2008. október 1.

  2. Nemzetközi tendenciák • Liberális gazdaságpolitika elvárás másoktól / patrióta cselekvés odahaza • Együttműködés a politikai elitben a társadalmi / gazdaság célok megvalósítása érdekében • Pl. Németország, Ausztria nagykoalíció • Pl. Franciaország – folyamatos gesztusok

  3. Európai Uniós csatlakozási tapasztalatok • Spanyolország, Írország, Ausztria, Finnország példája • Beruházásösztönző, konszenzus mellett működő gazdaságpolitika • A prioritások ciklusokon átívelő, következetes fejlesztése • A belépés pillanatától dinamikus gazdasági növekedés • A hazai erőforrások tudatos megerősítése (pl. humánerőforrás fejlesztés, versenyképesség javítás a közbeszerzési piacon) • Görögország, Portugália példája • Görögöknél a belépés előtt 5 éven át átlagban 4,2 %-os növekedés • Csatlakozás után 0,2 %, 15 éven át évi 1 % alatt • Az EU pénzek a GDP 7 %-át tették ki! • Egy főre jutó GDP az EU 15-ök átlagában a csatlakozáskor 69 %, 2004-ben 66 % • A gazdaságot nem multiplikáló infrastruktúra beruházások

  4. Kihívások a gazdaság előtt • Globalizáció • Dél-kelet ázsiai országok export dömpingje • Európai Uniós konvergencia • Az EURO bevezetése • Devizahitel-állomány folyamatos növekedése (negatív hatás a fizetési mérlegre) • Inflációs veszélyek kezelése • Növekedési problémák • Körbetartozás feloldása (cca. 600 Milliárd) • Gazdaság szerkezeti veszélyek, beleértve a növekedési pályát is • Kettős gazdaság oldása • Gyenge hatékonyság és termelékenység • Alacsony aktivitási ráta, a munkaerő-kínálat szerkezeti problémái

  5. Az EU* és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján

  6. Duális politika – duális gazdaság... • Régen tapasztalt erősségű politikai szembenállás • „Kettős hatalom” • Reformkényszer és reformbarkácsolás • Közmegegyezés hiánya • A jó kezdeményezések is elvéreznek a politikai küzdelemben, a rosszak szakmai kritikája – úgymond „politikai támadássá” minősül

  7. A magyar gazdaság • „Duális gazdaság”, dübörgő multik, túlélésért küzdő kkv • Növekvő magyar tőkeexport a térségben • Export teljesítmény • Az exportáló TOP 15 adja az export 40 %-át (TOP 25: 50%) • 80 % - multinacionális cégek • KKV szektor a közvetlen térségben kereskedik • Alacsony hazai hozzáadott érték • Alacsony K+F és innovációs hajlandóság • Gyenge szervezettség • Rossz hatásfokú gazdaságfejlesztési intézményrendszer • Ellentmondásos gazdaságpolitika, zavaros prioritások…

  8. Érdemi párbeszéd a gazdasággal • A területfejlesztési törvény módosítása, a kamarák teljes jogú tagsággal történő bevonása a területfejlesztési tanácsokba • A kamarák bevonása az UMFT karbantartásába, ellenőrzésébe és végrehajtásába – intézményi szinten • A kamarák bevonása a kereskedelemfejlesztés működtetésébe • A kamarák / gazdaság véleményének érdemi figyelembe vétele a gazdaságpolitika alakításakor Ahol van érdemi együttműködés, ott van mérhető siker!

  9. Szoros és példamutató együttműködés a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal • 16 szakmában a kamarák nevezik ki a vizsgaelnököket • Újabb 11 szakma szakmai és vizsgakövetelményeinek gondozása – együttesen 27 szakma a kamaráknál • 16 szakmában a Szakma Kiváló Tanulója verseny szervezése • A gyakorlati képzés ellenőrzése az OKJ-s szakmákban • Akkreditáció a gyakorlati képzés területén • A feladatok ellátását fedező, érdemi támogatás

  10. Erős kamara nélkül nincs erős gazdaság! • Az Európai Unióban versenyképes gazdaság csak európai intézményrendszerrel építhető • Elengedhetetlen a teljes körű regisztráció • Elengedhetetlen a kereskedelem-fejlesztésben a kamarák szerepének az erősítése • A képzés szerkezete feletti gazdasági kontrollt tovább kell növelni • Erősíteni kell a kamarák szolgáltatásait – erősíteni kell / kellene a kamarák közjogi jogosítványait

  11. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság jogszabályi felhatalmazása - a közoktatási törvény - a szakképzési törvény - a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

  12. A konkrét feladat illeszkedése a szakképzés fejlesztésének folyamatába A regionális tervezés erősítésével vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. (1057/2005. (V. 31.) Korm. határozata szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről)

  13. A gazdaság összefog Regionális képzési, beiskolázási szerkezet meghatározása, mint a magyar szakképzés egyedül álló vállalkozása

  14. RFKB feladatok, érdekképviseletek • Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása (60 szakember – Észak-magyarország) • Felmérés elkészítése: 12 800 interjú (Észak-magyarország – 1625 céginterjú) • Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése (Észak-magyarország – 32 szakmai fórum) • Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában (Észak-magyarország – 28 kistérség)

  15. RFKB feladatok, felmérés • Felmérés: összesen 12 800 céginterjú • 16 szervezet x 700 céginterjú = 11 200 interjú • Munkavállalók: MKIK GVI zártlista alapján • Munkaadók • MKIK 1600 céginterjú: Regionális Kamarák: 192 céginterjú

  16. Koncepcionális kérdések • Képzési beiskolázási szerkezet: 2-3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv • Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer • A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása • A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal • Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre • Nem társadalmi munkában történik

  17. Eredmények • Felépült működik a rendszer, kapacitásépítés, humánerőforrás fejlesztés megtörtént • A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele megtörtént, elkészült a felmérés eredményeinek feldolgozása, amelyhez hasonló még nem készült Magyarországon • Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen • Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra

  18. Jövőbeni feladatok és lehetőségek • Gyermekbetegségek kiküszöbölése, önfejlesztő rendszer • Az alulról szerveződés erősítése, regionalitás ösztönzése • A közös célok, munkamegosztás és a bizalomépítés kevesebb energiát fog elvonni • Szervezetek közti egyenszilárdság megteremtése • A szakmai szempontok előtérbe kerülése az érdekképviseleti típusú munkastílussal szemben

  19. A munka menete Beiskolázási létszámadatok (2007) rögzítése szakképesítésenként 2012-es várható kereslet adatainak rögzítés szakképesítésenként Döntés a szakképesítések besorolásáról

  20. Szakképesítések besorolása • A régióban nem oktatott szakképesítés • Kiemelten támogatottak azon szakképesítések • Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák • Melyekben a 2012-es várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2007-es beiskolázási létszámnak • Támogatottak azon szakképesítések • Ahol a 2012-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2007-es beiskolázási létszámnak • Fejlesztési forrás igénybevételére nem javasolt • Melyeknél a 2012-es várható kereslet nem éri el a 2007-es beiskolázási létszám egyötödét

  21. Problémák Beiskolázás 2007 – régi OKJ szerinti adatokat tartalmazza 2012-es várható kereslet csak az alap szakképesítéseket és az elágazásokat tartalmazó szakképesítéseket vizsgálja Példa: Kertész, épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Megoldás: A beiskolázási adat kiszámításánál összegezni kell az adott szakképesítést (pld: épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő ) alkotó szakképesítések adatait (Új OKJ alapján) Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő (beiskolázás 2007)= Vízvezeték- és központifűtés-szerelő + Gázvezeték- és készülékszerelő A beiskolázás 2007 táblában egy szakképesítés több sorban is szerepel (!)

  22. TISZK-ben érintett intézmények Kiemelten támogatott szakképesítések esetében a beiskolázási létszám nincs korlátozva Támogatott szakképesítések esetében a 2009-es beiskolázási létszám nem haladhatja meg a 2008. évit Nem támogatott szakképesítések nem indíthatók (nagyon veszélyes)

  23. Kiemelten támogatott szakképesítések Észak-Magyarországon

  24. Szakképzési problémafa • Elérendő stratégiai célok: A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szétaprózott iskolaszerkezet megszüntetése Regionális képzési és beiskolázási szerkezet alakítása: RFKB Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Mesterképzés, mint szakmunkás életpálya modell Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája Teljesítmény értékelése és mérése, hatékonyság - finanszírozás Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön Mentálisan: új kooperációs és együttműködési kultúra • Megoldandó feladatok: Szakképzési feladatok további átadása a gazdaság önkormányzatainak, tényleges közjogi feladatok „kiszervezése” Az NFT II. szakképzési projektekben statiszta szerep jutott

  25. Szakképzési problémafa • Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés, fizikai szakmák társadalmi leértékelődése, bérek A korosztály mindössze 20% -a végez a szakiskolában, Eu.50% Magyarországon 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 20%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedére csökken egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Következmény: NFT II. végére 300-350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, munka világába történő átmenet ösztönzése Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés) • … És az általános iskola !

  26. Új Magyarország Fejlesztési Tervben vállalható kamarai feladatok: • a kkv-k képzési támogatása (jó példa a ROP 3.4 program) • független vizsga- és kompetenciaközpontok kialakítása • felnőttképzési szakmaszerkezet megújítása • felsőfokú szakképzés támogatása • ernyőszervezet (TÁMOP) mikro- és kisvállalkozások részére • Módszertani Központ • Pályaorientáció

  27. Köszönöm a figyelmet!

More Related