Veszélyhelyzeti Kommunikáció 2008

1. SMS és CBS alapú lakossági riasztási rendszerek Veszélyhelyzeti Kommunikáció 2008 Hajdúszoboszló 2008. október 16. Dr. Maros Dóra BMF HTI

2. Miről lesz szó? Miért használjuk a mobilt riasztási célra? Nemzetközi programok, dokumentumok Esettanulmányok, külföldi példák SMS és CBS riasztás hálózat-technikai kérdései Magyarországi mobil szolgáltatók körében végzett felmérés és eredményei Kormányzati és szolgáltatói feladatok

3. Lakossági riasztás jelenlegi lehetőségei • 60/1997. Kormányrendelet szerint: • szirénák megszólaltatásával (elektromos vagy kézi), • A lakosság nagy része nem ismeri a szirénajelek jelentését. • Sok sziréna nem működőképes, ha nincs hálózati áramellátás! • médián keresztül (televízió, rádió), • Napközben csak kevesen néznek TV-t, rádiót valamivel többen hallgatnak (hány százalék lehet?) • Nem működik a készülék ha nincs áram! • gépjárműre szerelt vagy fixen telepített hangosbeszélő bemondással. • Utcai bemondás! Nagy háttérzaj, irányított hangszóró, elhaladó autó! Rossz hallhatóság!

4. Lakossági riasztás jövőbeli lehetőségei Miért nem használjuk a mobil hálózatokat erre a célra, amikor…. Országos lefedettség mindhárom mobil szolgáltatónál Már több mint 10 millió aktív SIM kártya A lakosság legnagyobb része munka közben is ‘elérhető’ Szöveges üzenet (többször elolvasható) Üzenet tárolható Azonnali információ Több nyelvű üzenet (külföldiek is értesíthetők) Egyéb információk küldése (kapcsold be a TV-t, rádiót stb.)

5. 2003: Partnership Cooperation Panel for Telecommunication for Disaster Relief and Mitigation (PCP-TDR) 2005: ITU-T Action Plan – Telecommunications for Disaster Relief and Early Warning (TDR/EW) 2007. december (GENF):Declaration on Global Forum on Effective Use of Telecommunications/ICT for Disaster Management: saving lives Konkrét stratégia és gyakorlati intézkedések kidolgozása a katasztrófa kezelés minden fázisára: felkészülés, riasztás, mentés, kárelhárítás és helyreállítás 17 pontos deklaráció TS 102 182: A szervezetektől a lakosság felé irányuló kommunikáció követelményei veszélyhelyzetben (riasztás) TR 102 444: AZ SMS és CBS (Cell Broadcast Service) alkalmazása riasztási üzenetek küldésére veszélyhelyzetben Nemzetközi együttműködés, szabályozások

6. Megtörtént esetek I. Róma (2003. szeptember 28.) 57 millió embert érintő áramszünet Esti órákban, utcai fesztivál idején 12 ezer ember a metróban rekedt 30 ezer ember 110 vasúti járaton rekedt Pánik….. Polgári védelem:minden Rómában tartózkodó mobil tulajdonosnak SMS-t küldtek: „CSAK ÁRAMSZÜNET, NEM TERRORISTA TÁMADÁS!”

7. Megtörtént esetek II. 2004. december, dél-kelet ázsiai cunami 300 ezer áldozat Dialog GSM: CBS üzenetek: - a katasztrófa utáni lakossági tájékoztatásra (hol van orvos, víz, élelem stb.) - esetleges további veszélyekre való felhívás

8. Működő előrejelző és riasztó rendszerek I. Új-Zélandi katasztrófa előrejelző és riasztó rendszer (2007) SMS üzenet Regisztrálni kell (Interneten, telefonon) Ingyenes Költségek: Civil Defence Emergency Management Group Szolgáltató: OPTN (Ausztráliában is van hasonló)

9. Működő előrejelző és riasztó rendszerek II. Szingapúri villámlás-előrejelző rendszer (2007) A világ egyik legveszélyeztetettebb térsége (187 nap/év) 400 villámlás érzékelő az ország területén Automatikus riasztás az érintett környék iskoláiba (ingyenes) Vegyipari üzemek (fizetős) SMS: villámlások valószínűsíthető, kezdete-vége Nemzeti Környezeti Hivatal (National Environment Agency) és az Oktatási Minisztérium támogatja.

10. Működő előrejelző és riasztó rendszerek III. Dél-koreai riasztási és tájékoztatási rendszer (2005) Helyalapú Együttműködő szolgáltató: SK Telekom Más országokban is működik, ha ott van baj, koreai nyelven (az SKT előfizetői részére) Éles „próba”: 2005. május, London

11. HLR Hely információ MSC VLR MS/UE MS/UE MS/UE MS/UE MS/UE MS/UE SMS SMSC BSC/RNC SMS alapú üzenetküldés BTS/Node B LAC és CGI információ

12. CGI-k, üzenet MS/UE MS/UE MS/UE MS/UE MS/UE MS/UE CBS segítségével CBC nélkül CBC LCS kliens BSC/RNC Operátor (CGI, üzenet) CBS alapú üzenetküldés Pl. Katasztrófavédelem BTS/Node B Hálózat Menedzsment

13. SMS és CBS alapú üzenetküldés összehasonlítása • SMS • Címzett (küldés egyenként) • 100-200 SMS/mp a hálózatban (SMSC kapacitás függő) • IMSI ismerete szükséges • Egyszeri üzenetküldés • 160 karakter • -Nyugtázás a telefontól (ACK) • Nincs azonnali kijelzés • Normál dedikált jelzéscsatorna, limitált kapacitás • Előfizetői hely információ szükséges (LAC) • CBS • Nem címzett (broadcast) • Több ezer (százezer) előfizetőnek egyidejű üzenetküldés • IMSI ismerete nem szükséges • Üzenetküldés ismétlése 2-32 mp. (GSM), 1 mp. (UMTS), különböző nyelveken • 93 karakter • Nincs nyugtázás a telefon felől • -Azonnali kijelzés (beállítható) • Kijelölt csatorna: 920. (később) • Küldés minden kijelölt cellában (CGI)

14. Felmérés a magyar mobil szolgáltatók körében I. 10 kérdés a magyar mobil szolgáltatók felé • Az Önök vállalata tett-e lépéseket a CBS (Cell Broadcast Service) bevezetésére?Nem • Ha nem, tervezik-e annak bevezetését a következő három évben, milyen célból és milyen formában (kereskedelmi, egyéb)?Nem • Ha jelenleg működik az Önök vállalatánál a CBS, az milyen célból és formában valósul meg, tervezik-e annak továbbfejlesztését?Nem • Jelenleg milyen hálózati erőforrások (hardver, szoftver) állnak rendelkezésre az Önök hálózatában a CBS kereskedelmi, vagy egyéb célú (pl. lakosság riasztása) alkalmazására, esetleges bevezetésére? (pl. van-e CBC, vagy azt támogató funkció)? Hagyományos hálózati elemek • Van-e az Önök cégénél olyan kijelölt szervezet, amely egy hivatalos szervezettől érkező esetleges lakossági riasztási feladatot (üzenetet) fogadni képes, majd a riasztási üzenetet akár SMS, akár CBS formájában az érintett lakosság számára a hálózat egy vagy több kijelölt cellájában a lehet leggyorsabban továbbítani? Önök szerint mekkora a két esetben az az átlagos idő, amíg az üzenet eljut a címzetteknek?Ügyelet, NEM, manuális megoldás, sok (akár órák)

15. Felmérés a magyar mobil szolgáltatók körében II. • Mennyi idő szükséges az Önök cégénél annak megállapítására, hogy egy megadott földrajzi területet (pl. GPS koordinátákkal behatárolt területet) a hálózatban található cellá(k)hoz rendeljenek (CGI-k azonosítása) és ezek az adatok rendelkezésre álljanak?1-12 óra (attól függ) • Az Önök hálózat-menedzsment, vagy más adminisztratív rendszere képes-e meghatározni, ha igen mennyi idő alatt egy adott cellában (vagy cellákban), location area-ban, központkörzetben tartózkodó előfizetők számát?5-10 perc (2 szolgáltató), nem tudjuk meghatározni • Mennyi az a legrövidebb időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy meghatározzák egy adott cellában (CGI alapján) tartózkodó összes előfizető MSISDN és/vagy IMSI azonosítóját? Nem tudjuk meghatározni (vagy csak lekérdezéssel), és a 3 órával ezelőtti állapotot

16. Felmérés a magyar mobil szolgáltatók körében III. • Az Önök hálózatában van-e lehetőség adott esetben prioritásos SMS küldésére?Nincs, van de nem használjuk • Az Önök cége milyen lehetőséget lát az SMS és CBS alapú lakossági riasztás műszaki és adminisztratív megvalósítására a jövőben? Véleménye szerint az Önök vállalatánál milyen feltételek megteremtésére van szükség ahhoz, hogy egy hatékonyan és gyorsan működő SMS és/vagy CBS alapú lakossági riasztási rendszert lehessen működtetni. • Mindent meg lehet oldani, csak „adjanak” rá pénzt, és mi megcsináljuk!

17. Szolgáltatói feladatok • Fel kell mérni a CBS alapú szolgáltatások megvalósításának lehetséges műszaki megoldásait, alkalmazási területeit, igényeket (kereskedelmi célú) • Nem kereskedelmi célú alkalmazásokhoz (riasztás) szükséges interfészek definiálása, valamint adatok, információk kölcsönös átadása (pl. katasztrófavédelem) • Tájékoztatni kell az előfizetőket a mobilkészülékek CBS funkciójáról, annak használatáról. • Költség terveket kell készíteni egy lehetséges riasztási rendszer országos kiépítésére.

18. Kormányzati feladatok I. • A kormányzati szervezeteknek – a szolgáltatókkal összefogásban – számos próbát kell kezdeményeznie annak felmérésére, hogy a lakosság milyen szinten és hatékonysággal vonható be a mobiltelefonon történő riasztásba, a riasztási üzenet mennyire érthető és informatív. • A riasztási üzenetekküldéséről,értelmezéséről és az üzenet vétele utáni teendőkről a kormányzatnak kell a lakosságot tájékoztatni a lehető leghatékonyabb és legszélesebb körben (elektronikus média, újság, oktatás, munkahelyi tájékoztatás stb.) • Jogszabálybankell rögzíteni a CBS szolgáltatások mobiltelefonban történőelőre konfigurálását a szolgáltatók és a gyártók által.

19. Kormányzati feladatok II. • 4. Akciótervek, intézkedési tervek kidolgozása a katasztrófavédelem, polgári védelem és készenléti szervezetek, önkormányzatok bevonásával • Központi költségvetésből történő finanszírozás, hosszú távú tervezés • Nemzetközi szervezetekkel való együttműködés (EU, NGOs, ITU, ETSI stb.) • SZEMLÉLET VÁLTOZÁS!

20. Mi a következő lépés? Mikor? Köszönöm a figyelmet! maros.dora@kvk.bmf.hu