A PUBERTÁS KOZMETIKAI PROBLÉMÁI

1. A PUBERTÁS KOZMETIKAI PROBLÉMÁI KEZELÉSÜK

2. Normális pubertás • A pubertás a gyermek- és felnőttkor közötti átmenet szakasza. • Egymást követő fokozatos változások sorozatából áll, melyek végül minőségi ugrást eredményeznek a nemi szervek morfológiájában és működésében, valamint az általános szomatikus fejlődésben is. • Elnevezése a latin „pubescere” (szőrzettel befedődni) szóból származik. A tágabb értelemben vett serdülés kora 4-5 évet tart: • lányoknál általában 10-11 éves • fiúknál két évvel később, 12-13 éves kor körül kezdődik

3. Három szakaszra osztható: • Prepubertás • Elsősorban az STH-secretio fokozódása jellemzi. • A szomatikus változások közül – egy lelassult növekedési periódust követő – meggyorsult növekedés a legszembetűnőbb, ami a fokozott csontnövekedés eredménye. • Ekkor kezdődik a szexuálhormonok szekréciója is. 2. Pubertás • lányoknál 11, fiúknál 13 éves kor körül kezdődik. • A hossznövekedés folytatódása mellett a nemi érés uralja a képet, amit a gonadotrop- és sexualhormonok fokozott elválasztása határoz meg. • A genitaliák morfologiai és funkcionalis fejlődése döntő módon erre a szakaszra esik, aminek betetőzése lányoknál az első havivérzés (menarche), fiúknál az első magömlés (ejaculatio) jelentkezése. 3. Postpubertas (adolescentia = ifjúkor) A pubertástól a növekedési porcok elcsontosodásáig tart, ami lezárja a hossznövekedést. Ez általában egybeesik a bölcsességfog áttörésével. Kiteljesedik a nemi érettség és a lelki alkat, magatartás, személyiség kialakulása. Ebben a szakaszban főleg a pajzsmirigyhormonok határozzák meg a szövetek növekedését és differenciálódását.

4. A fiúk normális nemi érése A következő időrendi sorrend jellemzi: a) A heretérfogat növekedése 12 éves kor körül kezdődik, 13-14 éves kor között kimondottan fokozódik és a maximumot 17-18 éves kor körül éri el. A here növekedése elsősorban a herecsatornácskák fejlődésének következménye, ami a spermatogenesis beindulásával magyarázható. b) A herezacskó megnő, redőzötté és festékezetté válik – a folyamat 11-12 éves kortól indul be. c) A penis növekedése 11 éves korban kezdődik, növekedési üteme 14 éves korban a legnagyobb és 18-19 éves korban éri el mérete maximumát. d) A prosztata és az ondóhólyagok fejlődnek és 15-16 éves korban válnak működőképessé, amikor megjelenik az első ejaculatio. e) Másodlagos nemi jellegek kialakulása az androgén secretiótól függ. A fanszőrzet 11-12 éves korban jelenik meg, kezdetben háromszögletű, később válik jellegzetes rombusz alakúvá (15-18 éves kor körül). Fokozatosan kialakul a hónaljszőrzet, a felső ajak fölött pelyhedző bajusz, változik a hangmagasság – mindez 14-15 éves kor körül. Később, a 16-18. év körül, kifejlődik a szakáll, valamint a törzs és a végtagok szőrzete. Az emlőbimbó-udvarok kiszélesednek, néha megduzzadnak. Kialakul a robusztusabb csontváz, keskeny csípők, széles váll, fejlettebb izomzat, kevesebb zsírpárna. A haj tapadása mélyebb lesz a nyakon, magasabb a homlokon, korai kopaszodás lehetséges.

5. A leányok normális nemi érése A változások időrendje a következő: a) Az első lépés az emlőmirigyek kialakulása, előbb az emlőbimbók, majd az emlők növekedése (thelarche). b) Ezt követően a fanszőrzet, majd a vulva- és a hónaljszőrzet alakul ki. A fanszőrzet megjelenése a pubarche. c) A vulva fejlődése: a szeméremrés függőleges helyzetből vízszintesbe kerül, a nagyajkak és kisajkak közelebb kerülnek egymáshoz, festékezettebbekké válnak. A clitoris növekszik, erectilissé válik, beindul a Bartholini-mirigyek működése. d) A méherős növekedésnek indul 12 éves kortól, s ez a növekedés 18 éves korig folytatódik. Ezzel párhuzamosan fejlődik a hüvely is. e) A petefészkek már 8 éves kortól kezdenek növekedni, maximálisan 13-15 éves korban nőnek, meg a teljes érettséget 18-19 éves korban érik el.

6. f) Az első havivérzés (menarche) a lányok 60%-ánál 11-14 éves korban jelentkezik, átlag13 éves korban. Az első ciklus általában az emlőmirigyek fejlődésének kezdete utáni 1-3. évben jelentkezik. g) A másodlagos női nemi jellegek a pubertás és az ifjúkor során alakulnak ki. Jellemző a karcsúbb alkat, a széles csípők, a keskeny váll és a kisebb fej. Az izomzat kisebb tömegű és gyengébb, a zsírpárna kifejezettebb, a test vonalai gömbölydedebbek, a bőr vékonyabb, finomabb, a haj dúsabb, tapadása mélyebb a homlokon, magasabb a nyakon, később hull ki. Az arc és a törzs szőrtelen, a hónalj- és fanszőrzet kivételével; az utóbbi jellegzetesen háromszög alakú.

7. A pubertás meghatározói A pubertás kialakulását és fejlődését idegrendszeri és hormonális tényezők határozzák meg. • Döntő jelentőségű a hypothalamo-hypophyseo-gonadalis tengely szerepe. • Ez a tengely már korán, a foetalis (magzati) életkortól kezdve működik, így a hypophysis válaszol GnRH-ra, ill. a gonádok gonadotropinokra. • A pubertás kialakulásában meghatározó tényező a GnRH-secretio beindulása.

8. A hormonális változásokat illetően a pubertás determinizmusában meghatározó tényező: • STH-termelés (a növekedés kiugrása) • a gonádok és a mellékvesék működése • pajzsmirigyhormonok, inzulin, növekedési faktorok stb. Egyik lényeges különbség a petefészek és a here működése közt, hogy előbbi kezdettől fogva meghatározott számú ivarsejttel rendelkezik, míg utóbbi az élet folyamán állandóan termel ivarsejteket (spermiogenesis).

11. A pubertásban a hím jellegű hormonok túlsúlya kihat a: • Vegetatív idegrendszerre • Keringésre • Bőr mirigyeinek tevékenységére • A melanociták működésére • Mátrixsejtek működésére

12. Az androgének vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása következtében kialakuló rendellenességek: • Pruritusz- pubertás, klimax feszült idegállapotában gyakori minden külső jel nélküli viszketés. A vakarás irritálja a bőrt, és még erősebb viszketéshez vezet, így kialakul a viszketés-vakarás-viszketés "ördögi köre". Erőteljes vakarás bőrpírt és mély vakarási nyomokat hagyhat maga után. Egyeseknél, már gyenge vakarás is kiemelkedő, piros bőrcsíkokat eredményez, melyek erőteljesen viszketnek. A tartós vakarás és dörzsölés a bőr megvastagodásához és hegesedéséhez vezethet.

14. Angioneurózis (éridegesség) – idegrendszeri labilitás miatt jelentkezhet. Angioneurózis alatt a véredénymozgató idegek működési (funkcionális) megbetegedése. Ez idegek behatása alatt a vérerek tágulnak, illetőleg szűkülnek, miáltal a megfelelő véredényterületek vérrel túl bőven láttatnak el és kipirulnak, illetőleg vérszegényekké és így halványakká válnak. Ez állapotok néha nagy fájdalmakkal járnak, pl. migrén, féloldali fejfájás. Jellemzője - sűrűn váltakozó hirtelen elpirulás, majd elsápadás. • Hiperhidrozis: hónalj, tenyér, talp

15. A keringésben kialakuló rendellenességek: Hiperaemia passziva • Akrocianózis A kiálló testrészek (kéz, láb, orr, fül) jellegzetes livid elszíneződése, ami hidegben még fokozódik is. Ujjbenyomásra anaemizálható, a nyomás megszűntetése után az anaemizálódott terület iriszgyűrűszerűen, kívülről befelé szűnik meg (iris-jelenség). Az acrocianózis fájdalmatlan, másodlagos elváltozásokkal rendszerint nem jár, önmagában nem specifikus bőrtünet, fiatalokon rendszerint alkati jelenség. A bőr hűvös, nyirkos tapintatú, a verejtékelválasztás fokozott.

17. Androgének hatása a mirigyek működésére Pubertáskorra az androgén dominancia jellemző, melynek hatására fokozódik a faggyúmirigyek működése, olajos szeborrhoea alakul ki. Gyakran kíséri e bőrtípust fiatalkori acneképződés is. A késői pubertásban az olajos szeborrhoea korpás szeborrhoeává alakulhat. A seborrhoea a hajas fejbőrön is megjelenik. A pubertáskori szeborrhoeás bőrtípusok kezelésének alapelvei azonosak a szeborrhoeás bőrtípusok kezelésének alapelveivel.

18. Szaruképzési rendellenesség Érdes bőr (keratosis pilaris) A comb és a felkar feszítő felszínének folliculárisaiban elhelyezkedő, szürke, kis hiperkeratotikus tölcsérszerű szarucsap okoz. Előfordul, hogy a szőrtüszőben egy vagy több visszafelé növő, felcsavarodott szőrszál látható. Gyerekeken pubertás előtt fiziológiás, pubertáskorban nagyon gyakori. Okozhatja a hiányos táplálkozás (pl. A- vitamin hiány), mosdatlanság. Verejtékmirigyek fokozott működéséből származó kozmetikai hibák, vegetatív idegrendszeri zavarral magyarázhatók: • hónalj • tenyér • talp izzadás

19. Androgének hatása a mátrixsejtekre A lanugószálak megerősödnek, színűk, hosszúk megváltozik az arcon és végtagokon. Átmeneti jellegű. Androgének hatása a melanociták fokozott működését eredményezi, ez a fiatalkori szeplők megjelenéséhez vezett.

20. Vírus okozta szövetszaporulatok Molluscum contagiosum (uszoda szemölcs) • Szemölcsszerű hámszaporulat, melynél 1-3 mm átmérőjű, gyöngyszemszerű, a bőr színével megeggyező, csoportos vagy izolált papulákat láthatunk. • Közepük jellegzetesen behúzódott, melyen keresztül nyomásra fehér, sűrű, törmelékes massza ürül. • Leggyakrabban az arcon és nyakon fordul elő.

21. Verruca vulgaris • A vírusfertőzés emberről emberre terjedhet. • Lappangási ideje 2- 8 hónap. • Főleg gyerekeken, elsősorban a kézháton, ujjakon, térdeken, lábszárakon előforduló egyenetlen felszínű hyperkeratotikus epidermális papulák. • Előfordulhatnak a talpon, körömlemez alatt (fájdalmasak). • A talpon lévők hátterében sokszor ortopédiai rendellenesség található. • Főleg a nyomásnak kitett területeken alakul ki. • Ha több verruca egymás mellett jelentkezik, jellegzetes mozaikrajzolatot képezhet.

22. Verruca plana juvenilis (fiatalkori szemölcs) • Gyerekeken, fiatal nőkön gyakran előforduló lapos, kerek, sárgásbőrszínű papulák. • Leggyakrabban az arcon és nyakon fordulnak elő. • A csoportokba rendezett papulák néha a vakarás irányát követik, ennek oka az autoinoculatio (önbeoltás).

24. Pubertáskorúak kezelése • A kezelés a lehető legkisebb fájdalommal járjon! • Maradandó elváltozás ne alakuljon ki! • Csak azon kozmetikumok használata indokolt, ami az adott kozmetikai hiba megszüntetéséhez szükséges! • Legyünk tekintettel agresszív magatartásukra! • Oldjuk fel a gátlásaikat! • Beszéljünk: • Az alvás (8 óra) fontosságáról • Sportolás szükségességéről • Egészséges táplálkozásról • Dohányzás, alkohol, fekete kávé, olajos magvak, csokoládé, kóla káros hatásairól