1 / 167

Inklúzió a testi nevelésben

Inklúzió a testi nevelésben. A tantárgy célja és tartalma. Az elfogadás – befogadás (inklúzió) kérdéskörének megismerése. Betekintés az integrációs nevelés-oktatás lehetőségeibe a testnevelés és sport területén.

duscha
Download Presentation

Inklúzió a testi nevelésben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Inklúzió a testi nevelésben

  2. A tantárgy célja és tartalma • Az elfogadás – befogadás (inklúzió) kérdéskörének megismerése. • Betekintés az integrációs nevelés-oktatás lehetőségeibe a testnevelés és sport területén. • Átfogó ismeretek szerzése az Európai Unióban zajló integrációs folyamat tapasztalatairól ill., ezek alkalmazásának lehetőségeiről hazánkban. • A speciális igényű tanulókkal való bánásmód elsajátítása Inklúzió a testi nevelésben

  3. A tantárgy célja és tartalma • A tanegység a következő témakörök mentén kerül feldolgozásra: • kooperatív inklúzív módszerek • differenciáló oktatás és teammunka • egyéni fejlesztési tervek és tananyag az inklúzió érdekében • a különböző típusú fogyatékkal élők foglalkoztatásának módszertana. Inklúzió a testi nevelésben

  4. Óra Tananyag Inklúzió a testi nevelésben

  5. Óra Tananyag Inklúzió a testi nevelésben

  6. Óra Tananyag Inklúzió a testi nevelésben

  7. Követelmény • az órán való aktív részvétel • beszámoló az előadások és a szakirodalom alapján (tanító szak, óvodapedagógus szak) • kollokvium (TAP) Inklúzió a testi nevelésben

  8. Irodalom • Kötelező • Benczúr M.-né (szerk)(2003):Adaptált testnevelés és sport I-II.FONESZ, Bp. Inklúzió a testi nevelésben

  9. Irodalom • Ajánlott • Benczúr M.-né (1988/89):Mozgásnevelés I-II.Műv.Minisztérium, Bp. • Bakanek Gy., Litavecz A., Tóth O., Szekeres P. (szerk) (2003): Ismertető (A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata) - Fogyatékosok sportjának sportegészségügyi szempontjai. • Benczúr M.-né (2000):A mozgáskorlátozott gyermekek szomatopedagógiai nevelése az óvodában és az iskolában. In: Illyés S. (szerk.) • László Zsuzsa (1997): Az örökmozgó gyerek. FI-MO-TA Bt., Bp. Inklúzió a testi nevelésben

  10. A tantárgy bevezetésének előzményei 1993Az ENSZ hivatalos állásfoglalása a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról. 1994Spanyolország kormánya és az UNESCO Párizsi Központja 88 ország és 25 nemzetközi szervezet részvételével világkonferenciát rendez: „Speciális szükségletűek nevelése; lehetőség és minőség” címmel. Inklúzió a testi nevelésben

  11. Salamancai tézisek • Teljes mértékben támogatjuk, hogy az általános alapfokú oktatás minden gyermek számára elérhető legyen • Az inklúzió az oktatásban emberi jog • Minden gyermek egyformán értékes és azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív Inklúzió a testi nevelésben

  12. Salamancai tézisek • A forrásokat, szakértelmet, pedagógusokat és diákokat vissza kell vezetni a szegregált iskolákból az általános oktatásba • A szegregált oktatás egész életen át tartó szegregációhoz vezet a fogyatékkal élő emberek esetében. Az integrált oktatás ezért az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet, létrejöhessenek olyan közös iskolák, ahol mindenki szívesen látott, és kialakulhasson a befogadó társadalom Inklúzió a testi nevelésben

  13. Salamancai tézisek • A tanulási nehézségekkel és fogyatékkal élő emberek teljes integrációja a társadalom gazdasági és szociális életébe azt feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inklúzív oktatásban Inklúzió a testi nevelésben

  14. Alapfogalmak • Inklúzió • Integráció • Kooperáció • Differenciáló oktatás Inklúzió a testi nevelésben

  15. Kikre, mely gyerek csoportokra vonatkozik az integráció, inklúzió? Nem egyszerű a meghatározás? • új szemlélet előtérbe kerülése az utóbbi néhány évben (diszkriminancia elkerülése!!!) • a sértőnek, diszkriminatívnak tűnő kifejezések helyett új szakkifejezések jelentek meg • ezek a szakkifejezések nem mindenesetben egyértelműek (ma még) • fordításból adódó nehézségek • az egyes nemzetközi szervezetek és nemzetek más és más kategorizálást használnak Inklúzió a testi nevelésben

  16. Meghatározások, kategóriák

  17. Fogyatékos személyek, gyerekek • törvények, jogszabályok • orvosok, sportorvosok • pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnevelők, gyógytornászok Inklúzió a testi nevelésben

  18. Fogyatékkal élők • az utóbbi időkben kiadott minisztériumi kiadványok • pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnevelők, gyógytornászok Inklúzió a testi nevelésben

  19. Fogyatékosság • Valamely természetes adottság veleszületett vagy szerzett hiánya, amelyek szomatikus és/vagy funkcionális módosulások, eltérő egészségi állapotok.Csoportosítása:aszerint, hogy melyik az az adottság, ami hiányzik! Inklúzió a testi nevelésben

  20. Fogyatékosság • MozgáskorlátozottságA mozgatórendszer valamely részének károsodása vagy hiánya, melynek következtében a tartás- és mozgásfunkciók tartósan vagy maradandóan megváltoznak. • Értelmi fogyatékosságAz átlag alatti intellektus és az adaptív – alkalmazkodó – magatartásban és teljesítményben jelentkező olyan elmaradás vagy károsodás, amely már 18 éves kor előtt jelentkezik. Inklúzió a testi nevelésben

  21. Fogyatékosság • Érzékszervi fogyatékosságValamely érzékelés folyamata korlátozott vagy nem alakul ki az adott érzet. • vakok, gyengénlátók • siketek, nagyothallók • Egyéb fogyatékosság • Szervátültetettek • halmozottan fogyatékosok Inklúzió a testi nevelésben

  22. Új kifejezések térhódítása • Sajátos/SpeciálisNevelési Igényűek (SNI) • Akadályozottak, akadállyal élők (pedagógia, gyógypedagógia gyógytestnevelés, gyógytorna) Inklúzió a testi nevelésben

  23. WHO kategóriái • Impairment (károsodás) • Disability (képességhiány, képességzavar, fogyatékosság) • Handicap (akadályozottság) Inklúzió a testi nevelésben

  24. Impairment (károsodás, sérülés) • Egy adott funkció elvesztése • vakság • siketség • súlyos értelmi sérülés Inklúzió a testi nevelésben

  25. Disability (fogyatékosság, képesség-, ill. funkciózavarok) • Jelentős funkciócsökkenés • olvasási zavar • viselkedési zavar • mozgás zavar Inklúzió a testi nevelésben

  26. Handicap (akadályozottság, társadalmi hátrány) • Olyan helyzet, amelyben a személy képességei nem illeszkednek a környezet igényeihez vagy elvárásaihoz. Inklúzió a testi nevelésben

  27. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • A kategóriadisability (fogyatékosság) • B kategórialearning difficulty (tanulási nehézség) • C kategóriadisadvantage (hátrányos helyzet) Inklúzió a testi nevelésben

  28. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • A kategória(disability - fogyatékos)vak, gyengénlátó, siket, nagyothalló, középsúlyos és súlyos értelmi sérülés, halmozott sérülés, organikus kóreredethez köthető sérülések (pl.: érzékszervi, motoros vagy neurológiai károsodások következtében előálló sérülések) Inklúzió a testi nevelésben

  29. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • B kategória(learning difficulty - tanulási nehézség)Az A vagy C kategóriákhoz nem sorolható tanulási nehézségek. Inklúzió a testi nevelésben

  30. OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) SNI kategóriái • C kategória(disadvantage - hátrányos helyzet) Elsősorban szocio-ökonómiai, kulturális és/vagy nyelvi tényezőkre visszavezethető problémák. A hátrányos helyzet vagy az atipikus környezet hatásai, amelyeket az oktatás-nevelés ellensúlyozni próbál. Inklúzió a testi nevelésben

  31. Magyarországi kategóriák • SNI kategóriák • További (nem SNI!) kategóriák Inklúzió a testi nevelésben

  32. Magyarországi kategóriák • SNI kategóriák • mozgás fogyatékosság • érzékszervi fogyatékosság (nagyothalló, siket, gyengénlátó, vak) • enyhe, középsúlyos értelmi fogyatékosság • beszéd fogyatékosság • autizmus • halmozott fogyatékosság • a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitás zavarok) Inklúzió a testi nevelésben

  33. Magyarországi kategóriák • További (nem SNI) kategóriák • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek • hátrányos helyzet Inklúzió a testi nevelésben

  34. Alapfogalmak • Inklúzió • Integráció • Kooperáció • Differenciáló oktatás Inklúzió a testi nevelésben

  35. Alapfogalmak • Lokális vagy fizikai integráció • Szociális integráció • Spontán (hideg) integráció • Funkcionális integráció – Fogadás, beilleszkedés (integráció) és Befogadás (inklúzió) Inklúzió a testi nevelésben

  36. Lokális vagy fizikai integráció • Az integráció legegyszerűbb változata • Az épület közös • A gyerekek között nincs kapcsolat • Az elkülönített gyerekekkel gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus foglalkozik • Pl. külföldön: speciális iskolákat a többségi iskolák egyik szárnyába telepítik • Pl. Magyarországon: az eltérő tantervű vagy a logopédiai osztályok Inklúzió a testi nevelésben

  37. Szociális integráció • Az óvodában a foglalkozásokon kívüli, az iskolában a tanórán kívüli időben tudatosan egyesítik a fogyatékos csoportot a kortársi közösséggel. • Az együttnevelés lehet időszakos és esetleges vagy rendszeres, folyamatos. Inklúzió a testi nevelésben

  38. Spontán (hideg) integráció • Az SNI gyerek jelenléte a többségi osztályban • Külön segítségben nem részesül • Az iskola alapító okiratában nem szerepel az integráció, különtámogatást nem igényel, és nincs is. Inklúzió a testi nevelésben

  39. Funkcionális integráció • Legmagasabb szint • Együtt fejlesztik a gyerekeket az óvodai foglalkozásokon és a tanórákon • Biztosítják a speciális megsegítés valamely változatát • Két alcsoport: részleges, ill. teljes integráció Inklúzió a testi nevelésben

  40. Funkcionális integráció- részleges integráció • Egyszerűbb • A fogyatékkal élő gyerek vagy gyerekek csak az idő egy részében vesznek részt a foglalkozásokon • Rendszeresen csatlakoznak egy többségi óvodai csoporthoz, vagy meghatározott tanórához Inklúzió a testi nevelésben

  41. Funkcionális integráció- teljes integráció • Legmagasabb szint • A fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a többségi óvodában vagy iskolában Inklúzió a testi nevelésben

  42. A funkcionális integráció megvalósulásának szintjei • Fogadás (integráció) • Befogadás (inklúzió) Inklúzió a testi nevelésben

  43. Integráció (fogadás, beilleszkedés) • A fogadó intézménynek nincs integrációs stratégiája • A gyereket anélkül veszik fel, hogy igazán ismernék sajátos szükségleteit • A pedagógus saját módszerein nem vagy kevésbé változtat • Az SNI gyerektől elvárják a többiek szintjéhez való igazodást • Az ép gyerekeket azonosnak tekintik, egyenlő mércét állítva nekik, az SNI gyerek ettől az átlagtól tér el • A felmerülő probléma megoldását a gyógypedagógusra, gyógytestnevelőre vagy a szülőre hárítják Inklúzió a testi nevelésben

  44. Inklúzió (befogadás) • Feltételek megteremtése • Átgondolt iskolapolitika • Valamennyi óvodapedagógus, tanító és tanár az egyéni differenciálást, a minden egyes gyerek egyedi igényeihez, szükségleteihez való maximális igazodást látja fő feladatának. • Az SNI gyerek a többiekkel azonos, de rugalmas tanterv szerint halad • A problémák megoldását a többségi pedagógusok vállalják • A gyógypedagógus, gyógytestnevelő elsősorban a többségi pedagógusnak segít. Inklúzió a testi nevelésben

  45. Az inklúzió fő jegyei • Az intézmény vezetése és teljes tantestülete azonosul az inklúzió gondolatával • Egyéni differenciálás mint alapkoncepció • Változatos óraszervezés (frontális, csoport-, pár- és egyéni munka) • Rugalmas egységes tanterv Inklúzió a testi nevelésben

  46. Az inklúzió fő jegyei (folyt.) • Változatos értékelési eljárások alkalmazása • A problémák megoldásában és a felelősségben komoly részt vállal a többségi pedagógus • A gyógypedagógus és gyógytestnevelő mint segítő partner • A szülők bevonása • A szociális befogadás szerepe Inklúzió a testi nevelésben

  47. Kooperáció • Együttműködés:az egyes személyek, szervezetek, stb. összehangolt tevékenysége, tartós együttműködése egy bizonyos cél elérésének az érdekében • Team tanítás Inklúzió a testi nevelésben

  48. Differenciálás • Egy bizonyos szempont szerinti szétválasztáson alapuló oktatás Inklúzió a testi nevelésben

  49. Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvések • 60-as évek végeelső integrációs próbálkozások - Skandináv országok • 1969 – Dánia • 1971 – Olaszország • 1975USA – szövetségi törvény (v.mennyi spec. tanulási problémát mutató gyerek felkutatása, egyéni fejlesztési terv, szülők tájékoztatása, szakemberek képzése és továbbképzése) Inklúzió a testi nevelésben

  50. Nemzetközi kitekintés / integrációra való törekvések • 1977 – Olaszország • 1981 – Anglia – oktatási törvény • 1981 – Hollandia, Svájc • 1989/1991 – New York – ENSZ alapokmány: „Egyezmény a gyerekek jogairól” Inklúzió a testi nevelésben

More Related