1 / 23

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság )

duman
Download Presentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 • 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság) • 9. A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás • 10. Az abszolút monarchia kialakulása • Források: • Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Budapest: Osiris, 2003. • Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997. • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

  2. 9. tétel: A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás 1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (01) • Személyi elem: hűbérúr és vazallus közti hűség • Dologi elem: hűbérbirtok A hűbérviszony létrejöttének három eleme: • Homagium (alávetés kifejezése a vazallus részéről) • Fidelitas (hűségeskü) • Investitura (a hűbérbirtokba való bevezetés)

  3. 1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (02) Szerződéses viszony: • Mindkét oldalon jogok és kötelességek (nem egyenlők) • Szankciók A 9-10. századra a volt Frank Birodalom területén élő társadalmakat, elsősorban a nemességet, teljesen átható szisztémává vált. Hűbéri állam (11-13. sz.): • A hűbériség az alapja: • az államvezetésnek (tisztségek, méltóságok hűbérként jelennek meg) • a hadseregnek (lovas harcosok hűbéri kötelességük alapján harcolnak)

  4. 2. A rendiség kialakulása (01) Kialakulnak a társadalom lényeges vonásokban azonos jogokkal, kötelességekkel és funkciókkal rendelkező tagjainak közösségei: • rendek: tipikusan papság, nemesség, polgárság, helyenként parasztság • ezek egységesen fellépve ellenpólusát képezik a királyi hatalomnak – rendi alkotmány (13-17. sz.)

  5. 2. A rendiség kialakulása (02) Az átalakulás főbb lépései, alakító tényezői: A) A hasonló helyzetű hűbéresek „egymásra találása”: • elvonatkoztatás a személyes hűbérkapcsolattól • egyforma jogok igénye a hasonló státusú hűbéresek részéről (lehetőleg írásban, privilégiumban) B) Az intellektualizmus, írásbeliség szerepe: • A társadalmi tények jogi tényként való kifejezése írásban • Egyház, klerikusság, kancelláriák szerepe

  6. 2. A rendiség kialakulása (03) C) Az immunitás szerepe: • először egyházi személyek, majd • világi nemesek harcolják ki a mentességet birtokaik, alávetettjeik tekintetében a királyi igazságszolgáltató hatalom alól • majd a városok is megkapják a saját jogszolgáltatás jogát D) Az egyház szerepe: • eleve létező, hierarchikus rend - ösztönzőleg hat a többi hűbéresre • élére áll a társadalmi szabadságmozgalmaknak (pl. Magna Charta – ellenállási jog) • közvetíti a képviseleti gyűlések gondolatát (concilia – repraesentatio) • korporatív elméletek: a társadalmi működés különbözősége magával hozza az állapot és kiváltság különbözőségét is – de mégis egységet alkotnak • Aquinói Szt. Tamás (Arisztotelész nyomán) az összességet a család és az egyén fölé helyezi (tanítványai a 13. sz. végétől az egységet és rendet magasztalják, a hierarchikus társadalmi tagozódást)

  7. 2. A rendiség kialakulása (04) E) Az erősödő, racionális államüzem szerepe: • Az uralkodó küzd hűbéreseivel – központi hivatalok, jogvégzett értelmiségiek segítik • Az ehhez szükséges pénzt a teljesítőképes társadalmi rétegektől szerzi kiváltságokért cserébe – azok egyre erősebben tömörülnek G) A jog szerepe: • Különböző testületek szerveződnek: • Egyháziak (káptalanok, konventek, lovagrendi házak, egyetemek) • Nemesiek (vidéki önkormányzatok) • Polgáriak (városok, szabad kerületek, céhek) • Parasztiak (községek) • E testületek (universitates, communitates) saját jogi személyiséget és szabályozást vívnak ki • Testületként jelennek meg a jogi szabályozásban – alapokmányok, testületi karták

  8. 2. A rendiség kialakulása (05) H) A testületekből kialakul a rend: • Alkalmi koalíciók, társulások, utóbb állandósulnak • Közösségi életérzés, életstílus, értékfelfogás, privilégiumokra való büszkeség • A tulajdonhoz való hasonló viszony • Rendi jogok (gazdasági – pl. adómentesség; politikai – pl. közhatalomban való részvétel; jogi jellegű privilégiumok – pl. letartóztatás alóli mentesség, magas esküérték a perben) I) Rendi karta elnyerése: • Közös szabályozás a rend egészére • Rendenkénti szabályozások (közös jog helyett partikuláris jogok: papság – kánonjog, nemesség – hűbérjog és helyi szokások, városi polgárság – városi jogkönyvek) • Rendenként külön bírói fórumok (egyháziak – egyházi bíróságok, nemesek – hűbéri kúriák, polgárok – városi esküdtszékek, parasztság – földesúri esküdtszékek); személyi elv

  9. 2. A rendiség kialakulása (06) A rend létrejötte: meghatározott társadalmi funkciót betöltő és megfelelő jogi szabályozással (lényegében azonos jogokkal és kötelességekkel) rendelkező személycsoport, amely jogait kiváltságként őrzi

  10. 2. A rendiség kialakulása (07) J) A rendi országgyűlések kialakulása: • A kialakult rendek is összefognak • Együttesen az „ország”-ot képviselik • Az uralkodó pénzügyi kívánságait újabb kiváltságok fejében teljesítik (adómegajánlás) • A rendi országgyűlés őrködik az egyéni, testületi, rendi és országos privilégiumok betartása fölött

  11. 3. A rendi alkotmány (01) A) A királyi tanács átalakulása: • Eredetileg a király közvetlen hűbéreseinek tanácsa • Most megjelennek az udvarban a rendek képviselői – a tanácsba is beférkőznek • Az uralkodó hűbérviszonyra tekintet nélküli, állandó létszámú, kinevezett tagokból álló tanácsot hoz létre (felesküdt tanács – iuratumconsilium) • Ez az uralkodó és a rendek közti közvetítőként funkcionál

  12. 3. A rendi alkotmány (02) B) A rendi gyűlés: • Hűbéri felfogás: új adó kivetése csak minden érdekelt beleegyezésével történhet • A 14-15. században az uralkodó már maga hívja össze a rendeket adómegszavazásra, s az „ország” képviseletének ismeri el őket (de ≠ népképviselet, pl. a paraszti réteg többnyire kimarad) • Szerkezetére nézve két típus: • Kétkamarás: kiváltságosok + alacsonyabb nemesek és polgárok (Anglia, Észak-Európa, Lengyelország, Magyarország, Kasztília, Elbától keletre eső német tartományok) • Háromkamarás: papság, nemesség, polgárság (Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicília, Elbától nyugatra eső német tartományok)

  13. 3. A rendi alkotmány (03) C) Rendi dualizmus: • A főhatalom megosztása az uralkodó és a rendek között (a kettőt összefogó államszemélyiség még hiányzik) • Az egyensúly hol az uralkodó, hol a rendek javára bomlik meg (abszolutizmusba vagy köztársaságba hajlik) • Jogegyenlőtlenség: minden politikai jog privilégiumon alapul (még a királyéit is annak tekintik – prerogatívának) • A jelentős döntések – törvényhozás, adómegajánlás, trónbetöltés – a két pólus kompromisszumában születnek • Olykor írott (szerződéses) formában is megjelennek (pl. Magna Charta 1215, Német Aranybulla 1356) • Az uralkodó centralizál (erősödő professzionális központi hivatalszervezet) – a territoriális hatalmak megszűnnek Rendi állam: 13-17. sz.

  14. 8. tétel: A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság) 1. Eltérés a feudális világtól: • Privilégiummal bíró szabad közösség • de nincs feudális függés • intézményes keretet ad a szolgai állapotból való felemelkedésre („Stadtluftmachtfrei”) • eltérő gazdálkodási viszonyok (föld helyett kereskedelem, kézművesség), települési és lakásforma

  15. 2. Várostípusok Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát: • Császár: birodalmi város • Király: szabad királyi város • Földesúr: földesúri ill. mezőváros • szabad/független város Az autonómia megszerzése folyamat: • Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát • A városlakó réteg egyre vegyesebb • A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni • A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat • Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel (coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget • A városok renddé szerveződnek Az igazi kérdés: mire terjed ki az autonómia?

  16. 3. A városi autonómia A) Az autonómia köre (lehetséges elemek): • Köz- és magánjogi autonómia (a tartósan a városban lakó polgár felszabadul a feudális függésből) • Területi (a város saját területének tulajdonosa, ő a főhatóság) • Önkormányzati (saját közigazgatás, szervezet, jogszolgáltatás, statútumalkotás) • Polgárjog adományozása (városi elöljáróság) • Földesúri jogok gyakorlása (a városi földeken dolgozó jobbágyok felett) • Követküldés a rendi gyűlésbe • Vásártartás, árumegállítás, útkényszer • Részletesen a város privilégiumlevele határozza meg B) Városi terhek (a kiváltságot adó úr felé): • Adófizetés, ajándékok, katonaállítás, fegyver-lőszer szállítás

  17. 4. Városi polgárság A) Jogaik a nemesi jogokat mintázzák: • Személyes szabadság (saját bíróhoz való jog) • Nemesekével azonos vérdíj • Jobbágyi szolgáltatásoktól, közmunkáktól, beszállásolások alól való mentesség • Vám- és révmentesség, iparűzési és kereskedési jog • Ingatlanszerzési képesség, öröklési szabadság • Választójog (városi közhatalmi szervezetekbe, rendi gyűlési követnek) B) Kötelességek: • Központi és helyi adók fizetése, katonaállítás, városi védelem költségeinek viselése • E jogok a polgárt csak a városban illetik. • Idegenek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén szerezhetnek ilyen jogokat.

  18. 5. A város mint „miniatűr állam” (01) Wilhelm Ebel: „a modern értelemben vett államiság melegháza” (előrevetíti a modern jogállami és bürokratikus struktúrákat) Államra jellemző funkciók: • Bírói szervezet • Meghatározott jogalkotási metódus, jogalkotó szervezet • Jogilag megalapozott igazgatás és rendészet

  19. 5. A város mint „miniatűr állam” (02) Városi szervek: • Városi tanács (választott testület, a legfőbb városi hatalom, jogalkotó, igazgató és ítélkező funkció is) • Polgármester (a tanács által választott első ember, a város képviselője, közélelmezés, vásárszervezés, tűzvédelem, céhek felügyelete, pénzügyi igazgatás stb. intézője – esetleg hivatalszervezettel) • Külön ítélkező szervek: városuraság vagy megbízottja (Schultheiß), esetleg esküdtszékkel (iudices – bírák, consules – tanácstagok, universicives – polgárok közössége) • A bíráskodás hatalmának megszerzése: 1. bírókinevezésbe való beleszólás, 2. saját tanács-bíráskodás kialakítása, 3. a bírói hivatal integrálása a saját városi alkotmányos rendbe

  20. 10. tétel: Az abszolút monarchia kialakulása 1. Abszolút monarchia: • az uralkodó által elvben korlátlan hatalommal irányított királyság • „princepslegibusabsolutus” • nincs tekintettel a rendi vagy parlamenti tényezőkre • személyében hordozója az állami főhatalomnak (XIV. Lajos: „Az állam én vagyok”) • Akik államhatalmat gyakorolnak, az ő jogán teszik • 15-16. századtól érvényesül Többnyire nem teljesen abszolút ez a hatalom • pl. isteni jogon – „Dei gratia” - uralkodik

  21. 2. Kialakulása • 15-16. századi háborúk, államterület megnövelése • Sorozatos válságok (agrár-, pénzválság, járványok, stb.) megoldása csak központi állami eszközökkel történhet • Sikeres római császárok előképe, 13-15. századi itáliai városi vezetők példája

  22. 3. Eszmei megalapozása NiccolòMacchiavelli (1469-1527): • Il principe (A fejedelem) • A politikai hatalmat az adott helyzettel számolva, a célokat, lehetőségeket, korlátokat mérlegelve kell gyakorolni Jean Bodin (1530-1596): • Sixlivres de la République – „Az állam” • Az uralkodó az egyetlen döntőbíró a politikai és vallási irányzatok felett, korlátlan és egységes akarata biztosítja a békét, képviseli az államérdeket (államrezont) Thomas Hobbes (1588-1679): • Leviatán • A polgárok szerződéssel hozzák létre az államot, de annak vezetője teljhatalmú úr, csak Istennek felelős

  23. 4. Az abszolút monarchia általános jellemzői • Uralkodói irányítás alá vont hadsereg és bürokrácia • Élethivatásszerű katonaság (növekvő létszám) • A bürokráciában nő a szakértelem szerepe (polgárság!) – Polizeistaat (rendészállam) • Erősen központosított egységes állam • Az állam egyre több feladatot vállal (a felvilágosult abszolút uralkodó gondoskodik a nép neveléséről, képzéséről, gazdasági biztonságáról, stb.) • A rendi dualizmus megbomlik – a rendi gyűléseket visszaszorítják

More Related