A Közös Agrárpolitika kihívásai a magyar agrárszektorban

1. A Közös Agrárpolitika kihívásai a magyar agrárszektorban Pollák Péter Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

2. Bevezetés: a Közös Agrárpolitika • KAP – az európai építkezés alapköve • Nemzeti és térségi területfejlesztés fontos eszköze

3. A KAP céljai • a mezőgazdasági termelékenység növelése, • a mezőgazdasággal foglalkozó népesség számára az élet- és jövedelmi színvonal megemelése, • az agrárpiacok stabilizációja, • az élelmiszerellátás folyamatos biztosítása, • méltányos árszint kialakítása. (Római Szerződés 39. cikkelye)

4. „ki mint vet, úgy arat” • Támogatások belépés előtt: • PHARE • SAPARD • ISPA • Közösségi pénzek fogadása ÉS befizetés a közös kasszába

5. IIER – a közösségi pénzek fogadása Brüsszel (Európai Bizottság): • „Magyarország az EU-joganyag átvételének és alkalmazásának magas fokát érte el.” • „súlyos késésben van az integrált nyilvántartási és ellenőrzési rendszer kiépítésében”

6. Az agrárszektor felkészületlensége • Népszabadság (nov. 6.): „Brüsszeli sárga lapok kiállítás nélkül” • Figyelő (nov. 20.): „Az agrárgazdaság válsága – permanens vesszőfutás”

7. A magyar mezőgazdaság: tények • Gyors ütemű marginalizálódás: • GDP-hez való hozzájárulás mértéke 15%-ról 3,5%-ra csökkent) • Költségvetési támogatás mértéke 1500 mrd forint volt az elmúlt 13 év során, de a pénzek megtérülése elmaradt. • Művelésre alkalmas terület aránya 67%, az EU-ban ez a 40%-ot sem éri el…

8. Globalizáció versus lokalizáció Stratégiai probléma a tiszta vízió hiánya. • Választási lehetőségek: • a globalizált világgal versenyző exportorientált professzionális mezőgazdaság • paraszti hagyományokat őrző mezőgazdálkodás lokális piacokon

9. Konklúzió • Kompromisszum szükséges: • a politikai pártok között • az érdekcsoportok között • Cél: • a magyar agrárszektor profitáljon a Közös Agrárpolitikából • a mi agrártermékeink hódítsák meg az uniós piacot - és ne fordítva…

10. Köszönöm a figyelmet! peter.pollak@freemail.hu