1 / 54

… válaszra várva … (Mire jó a frakcionált desztilláció?)

… válaszra várva … (Mire jó a frakcionált desztilláció?). Zolnai László Papp Zoltán Adománné Zolnai Dóra: Atomki, 2012. szeptember 20. Bevezetés (indikációk).

doris
Download Presentation

… válaszra várva … (Mire jó a frakcionált desztilláció?)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. … válaszra várva …(Mire jó a frakcionált desztilláció?) Zolnai László Papp Zoltán Adománné Zolnai Dóra: Atomki, 2012. szeptember 20.

  2. Bevezetés (indikációk) • 1) Hogyan fogják mérni az akadémiai átszervezés (és/vagy a kutatóegyetemi pályázatok) eredményességét intézményi szinten?► Sok száz, ezer publikációról, hivatkozásról van szó► Valószínűleg szerepet kapnak a tudománymetriai eszközök, nem mindegy, hogy ezek milyenek lesznek, feltehetően hajaznak az 1996-os MTA konszolidációnál alkalmazottra (tudománymetriai mutatók (indikátorok) lineáris kombinációja)(pl. akkor a nemzetközi együttműködésben elkövetett publikáció pozitív tett volt, aminek folyománya a jelenlegi helyzet) • 2) Mire lesz jó az MTMT? (308 MFt, rossz? Pisztoly)Addig is fennáll a veszélye, hogy az MTMT nem teljes adatait fogják használni. • Közvetlen előzmények: A frakcionális mutatók szerzői és intézményi szinten való alkalmazásáról a Magyar Tudományban zajló vita A frakcionális mutatók feltüntetésének visszautasítása az MTMT által(mit szólnak az egyetemek?) ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  3. Kutatás és kutatásértékelés; szabályozási ciklus • Kutatási feltételek számbavétele, a kutatás tervezése  • Kutatási erőforrások igénybevétele, és a kutatás kivitelezése  • Kutatási eredmények publikálása, majd hivatkozások megjelenése  • Publikációs - hivatkozási listák kialakulása  • A publikációs - hivatkozási listákból származtatott statisztikák, mutatók (indikátorok) létrehozása  • A szóban forgó kutatás eredményességének értékelése, a tudománymetriai mutatókon kívüli szempontok figyelembe vétele  • A kutatási feltételek változtatása, döntés a kutatás folytatásáról, támogatásáról, további irányairól • ► Lényeg: A folyamatot releváns mutatókon keresztül szabályozzák ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  4. Publikációk szétosztási (leszámolási) módozatai (Gauffriau et al., 2008) 19-et sorol fel. Itt csak a 3 legfontosabb: • 1) Egészben való szétosztás (minden résztvevő kap egy pontot (credit) minden szinten) (whole (integer) counting) • 2) Az első résztvevő kap egy pontot minden szinten (firstauthorcounting) • 3) Frakcionális egyenlő szétosztás (a szintenkénti résztvevők számával beosztott pontot kap minden résztvevő minden szinten)(wholenormalizedcounting)(az általunk alkalmazott a szerzői egyenlő részesedésen alapul) • Megkülönböztethető: szerzők, intézmények(szervezeti egységek), országok, stb. szintje. Mindegyiken más a tét. • A szétosztás kiterjesztendő a hivatkozásokra, összesített impaktra, stb. • Magyarországon túlnyomórészt az egészben való szétosztást alkalmazzák („X. Y. publikációi”) (a frakcionálisan egyenlő szétosztást pl. az SzBK, BME belső használatra alkalmazza) • Az EU és USA gyakorlata is eltérő (miért? kooperativitás) ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  5. Egy tipikus cikkfejzet ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  6. Gyakorló feladat a szerzői részesedésen alapuló frakcionálisan egyenlő szétosztásra ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  7. Házi feladat:Egy „sokintézetes” cikkfejzet ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  8. A frakcionális szétosztás szükségessége; irodalom • „The payoff in brownie points of publications or citations must be divided among all the authors listed on the byline, and in the absence of evidence to the contrary it must be divided equally among them.”(„A publikációk és hivatkozások után járó jó pontokat a fejzetben szereplő szerzők között kell szétosztani, mégpedig – ellentmondó tény hiányában – egyenlő arányban”) (Price, 1981). • Illetve, lásd a hazai hatályos szerzői jogi törvényt. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  9. A frakcionális szétosztás szükségessége; hazai előjelek • A sokszerzős publikációk tömeges megjelenése. Ennek az oka a pályázati rendszer bevezetése, ami az USA-ban a 40-es években jelent meg (Price, 1981) (hazánkban 80-as évek közepe) • A publikációk non-additivitása („sokszorozódása”) minden aggregációs szinten(PSCI(2011): Atomki=253, RMKI600; 137,  KFI+ ~170 int.) • Intézményi szinten tudományterületi sokszínűség kezelése? • Mobilitás (intézmények között, pl: D. B.: IF=877, C=5068)(tudományterületek között, pl.: T. K.: PA/R~250/250) • Az Atomki publikációi számának alakulása (az intézet kutatóinak száma a 1980-óta ~100 körül alakult)[10. dia] • Előfizetés helyett „publikációs díj”? ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  10. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  11. A frakcionális szétosztás szükségessége; hazai előjelek • A sokszerzős publikációk tömeges megjelenése. Ennek az oka a pályázati rendszer bevezetése, ami az USA-ban a 40-es években jelent meg (Price, 1981) (hazánkban 80-as évek közepe) • A publikációk non-additivitása („sokszorozódása”) minden aggregációs szinten(PSCI(2011): Atomki=253, RMKI600; 137,  KFI+ ~180 int.) • Intézményi szinten tudományterületi sokszínűség kezelése? • Az Atomki publikációi számának alakulása (az intézet kutatóinak száma a 1980-óta ~100 körül alakult)[12. dia] • Előfizetés helyett „publikációs díj”? ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  12. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  13. A frakcionális szétosztás szükségessége; hazai előjelek • A sokszerzős publikációk tömeges megjelenése. Ennek az oka a pályázati rendszer bevezetése, ami az USA-ban a 40-es években jelent meg (Price, 1981) (hazánkban 80-as évek közepe) • A publikációk non-additivitása („sokszorozódása”) minden aggregációs szinten(PSCI(2011): Atomki=253, RMKI600; 137,  KFI+ ~180 int.) • Intézményi szinten tudományterületi sokszínűség kezelése? • Az Atomki publikációi számának alakulása (az intézet kutatóinak száma a 1980-óta ~100 körül alakult)[14. dia] • Előfizetés helyett „publikációs díj”? ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  14. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  15. A frakcionális szétosztás szükségessége; hazai előjelek • A sokszerzős publikációk tömeges megjelenése. Ennek az oka a pályázati rendszer bevezetése, ami az USA-ban a 40-es években jelent meg (Price, 1981) (hazánkban 80-as évek közepe) • A publikációk non-additivitása („sokszorozódása”) minden aggregációs szinten(PSCI(2011): Atomki=253, RMKI600; 137,  KFI+ ~180 int.) • Intézményi szinten tudományterületi sokszínűség kezelése? • Az Atomki publikációi számának alakulása (az intézet kutatóinak száma a 1980-óta ~100 körül alakult)[10.,12.,14. dia] • Előfizetés helyett „publikációs díj”? ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  16. Az Atomki saját részének vizsgálata I. • Az Atomki-s összesített impakt faktor trendje az évek során monoton nő, elérte az ~1/kutató/év-et [17. dia] • Ezzel együtt az SCI hivatkozások intézeti saját része is nő (eltekintve a 10-12 éves felfutási időtől) [19. dia]. Ez azért fontos, mert az összesített impakt faktor helyett a hivatkozásokat illik figyelembe venni. • A növekedés túlnyomórészt nem a használt folyóiratok impakt faktorának növekedéséből ered [21. dia] • A növekedés nem az anyagi ösztönzés változásának a folyománya[23. dia] • Az ok egyértelműen az intézeti SCI publikációk számának és átlagos impakt faktorának növekedésében van [25. dia] ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  17. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  18. Az Atomki saját részének vizsgálata I. • Az Atomki-s összesített impakt faktor trendje az évek során monoton nő, elérte az ~1/kutató/év-et (1982-es adat: 0,25) [17. dia] • Ezzel együtt az SCI hivatkozások intézeti saját része is nő (eltekintve a 10-12 éves felfutási időtől) [19. dia]. Ez azért fontos, mert az összesített impakt faktor helyett a hivatkozásokat illik figyelembe venni. • A növekedés túlnyomórészt nem a használt folyóiratok impakt faktorának növekedéséből ered [21. dia] • A növekedés nem az anyagi ösztönzés változásának a folyománya[23. dia] • Az ok egyértelműen az intézeti SCI publikációk számának és átlagos impakt faktorának növekedésében van [25. dia] ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  19. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  20. Az Atomki saját részének vizsgálata I. • Az Atomki-s összesített impakt faktor trendje az évek során monoton nő, elérte az ~1/kutató/év-et (1982-es adat: 0,25) [17. dia] • Ezzel együtt az SCI hivatkozások intézeti saját része is nő (eltekintve a 10-12 éves felfutási időtől) [19. dia]. Ez azért fontos, mert az összesített impakt faktor helyett a hivatkozásokat illik figyelembe venni. • A növekedés túlnyomórészt nem a használt folyóiratok impakt faktorának növekedéséből ered [21. dia] • A növekedés nem az anyagi ösztönzés változásának a folyománya [21. dia] • Az ok egyértelműen az intézeti SCI publikációk számának és átlagos impakt faktorának növekedésében van [25. dia] ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  21. Néhány fontosabb folyóirat impakt faktorának alakulása ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  22. Az Atomki saját részének vizsgálata I. • Az Atomki-s összesített impakt faktor trendje az évek során monoton nő, elérte az ~1/kutató/év-et (1982-es adat: 0,25) [17. dia] • Ezzel együtt az SCI hivatkozások intézeti saját része is nő (eltekintve a 10-12 éves felfutási időtől) [19. dia]. Ez azért fontos, mert az összesített impakt faktor helyett a hivatkozásokat illik figyelembe venni. • A növekedés túlnyomórészt nem a használt folyóiratok impakt faktorának növekedéséből ered [21. dia] • A növekedés nem az anyagi ösztönzés változásának a folyománya [23. dia] • Az ok egyértelműen az intézeti SCI publikációk számának és átlagos impakt faktorának növekedésében van [25. dia] ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  23. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  24. Az Atomki saját részének vizsgálata I. • Az Atomki-s összesített impakt faktor trendje az évek során monoton nő, elérte az ~1/kutató/év-et (1982-es adat: 0,25) [17. dia] • Ezzel együtt az SCI hivatkozások intézeti saját része is nő (eltekintve a 10-12 éves felfutási időtől) [19. dia]. Ez azért fontos, mert az összesített impakt faktor helyett a hivatkozásokat illik figyelembe venni. • A növekedés túlnyomórészt nem a használt folyóiratok impakt faktorának növekedéséből ered [21. dia] • A növekedés nem az anyagi ösztönzés változásának a folyománya [23. dia] • Az ok egyértelműen az intézeti SCI publikációk számának és átlagos impakt faktorának növekedésében van [25. dia] ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  25. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  26. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  27. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  28. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  29. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  30. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  31. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  32. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  33. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  34. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  35. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  36. Az Atomki összesített impaktja saját részének összetétele ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  37. Az Atomki saját részének vizsgálata II. Ez utóbbinak gyökerei (rangsorolás nélkül): • nyelvtudás javulása, • mobilitás növekedése, • szabadabb témaválasztás, • külföldi berendezések igénybevételi lehetősége, • teljes szövegű folyóirat-adatbázisok hozzáférhetősége, • publikációs gyakorlat megszerzése, • pályázati „nyomás” • stb. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  38. A részecskefizika szerepe • Az Atomki produktumában egyre nagyobb szerepet játszanak a részecskefizikai publikációk [39., 41. dia] • Két csúcs: OPAL, L3 (LEP 2003-4), CMS (LHC 2011-től) • Az Atomki-s SCI publikációkat tekintve a részecskefizikai és a nem-részecskefizikai publikációk 2011-ben közel ugyanannyian voltak • Az összesített impakt faktort vizsgálva a részecskefizika ma már jelentős túlsúlyban van • A részecskefizikai publikációkat tekintve az RMKI-nak~2x több van (IF(2011): Atomki=848, RMKI1880; =553)(ATLAS, ALICE, PHENIX,PHOBOS, NA49, stb.) ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  39. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  40. A részecskefizika szerepe • Az Atomki produktumában egyre nagyobb szerepet játszanak a részecskefizikai publikációk [39., 41. dia] • Két csúcs: OPAL, L3 (LEP 2003-4), CMS (LHC 2011-től) • Az Atomki-s SCI publikációkat tekintve a részecskefizikai és a nem-részecskefizikai publikációk 2011-ben közel ugyanannyian voltak • Az összesített impakt faktort vizsgálva a részecskefizika ma már jelentős túlsúlyban van • A részecskefizikai publikációkat tekintve az RMKI-nak~2x több van (IF(2011): Atomki=848, RMKI1880; =553)(ATLAS, ALICE, PHENIX,PHOBOS, NA49, stb.) ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  41. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  42. A részecskefizika szerepe • Az Atomki produktumában egyre nagyobb szerepet játszanak a részecskefizikai publikációk [39., 41. dia] • Két csúcs: OPAL, L3 (LEP 2003-4), CMS (LHC 2011-től) • Az Atomki-s SCI publikációkat tekintve a részecskefizikai és a nem-részecskefizikai publikációk 2011-ben közel ugyanannyian voltak • Az összesített impakt faktort vizsgálva a részecskefizika ma már jelentős túlsúlyban van • A részecskefizikai publikációkat tekintve az RMKI-nak~2x több van (IF(2011): Atomki=848, RMKI1880; =553)(ATLAS, ALICE, PHENIX,PHOBOS, NA49, stb.) ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  43. Konklúziók I. • A nemzetközi irodalomban ~1995-re lezárultak a frakcionális mutatók alkalmazásával kapcsolatos viták (Rinia et al., 1993): ● Az egészben való szétosztás módszere minden szinten megbízhatatlanná válik a kooperativitás ( = teljes rész/saját rész) növekedésével. ● Az egészben való szétosztáshoz képest az első szerzős és a frakcionális szétosztás realisztikusabb, és a frakcionális mutató bizonyos esetekben jól közelíthető az első szerzős szétosztás szerint kapott eredménnyel. ● A sokszerzős publikációk egyéb, speciális szempontok szerinti elbírálását (ezeket a szempontokat illetően ld. (Zolnai, 2008) [35. dia]) le kell választani azok tudománymetriai értékelésétől, vagyis a más tudománypolitikai megfontolások ne legyenek hatással a tudománymetriai eredményekre (árnyékmechanizmusok?). ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  44. Szempontok a sokszerzős kutatások értékeléséhez (Zolnai, 2008) • olyan fontos kutatások végzésének lehetősége, amelyet a hazai infrastruktúra hiánya nem tesz lehetővé, • az elvégzett kutatás alkotás jellege, minthogy a kísérleti (részecske)fizikai kutatások manapság nagyarányú fejlesztő munkát jelentenek, • a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének lehetősége, • a hazai technológiai kultúra fejlesztésének lehetősége, • a várható eredmények jelentősége, • a nagy kollaborációk működésének biztosítására fordított szervezői tevékenységben szerzett tapasztalatok • területi megfontolások • az adott kutatás PR értéke • stb. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  45. Konklúziók II. • Fontos, hogy az egyes aktorok tevékenységét csak a hozzájuk (közelitőleg) tartozó teljesítmény figyelembe vételével értékeljük. Nagy eredmény, hogy sok év után eldőlt az „intézeti publikáció” mibenléte (MTMT). Következmények?! • Számításba kell venni a publikációk szerző, intézmény és ország számát.►Ezért hazai intézmények kutatásértékelésénél elkerülhetetlen a frakcionális mutatók alkalmazása. • Tudománymetria Elvárt értékelés! A kutatásértékelés keveredik azzal a (jogos?) elvárással, hogy minden aktor szeretne elismeréshez jutni, kb. azonos munkabefektetéssel. A tudománymetria ezt képtelen kielégíteni, viszont az tudománytalan (és etikátlan), hogy a tudománymetriát úgy alakítsuk, hogy eleget tegyen ennek az elvárásnak! • Az Atomkinakelőbb-utóbb állást kell foglalni a frakcionális mutatók alkalmazásának a kérdésében►Probléma: független részecskefizikai hivatkozások begyűjtése ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  46. … Peti áll a válaszra várva,hátha lesz, ki megszánja őt … Köszönöm: társszerzőimnek a befektetett munkát, a hallgatóság türelmét és figyelmét. ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  47. Mottó: Egy üzletember ne legyen mohó! (P. Howard: Vesztegzár a Grand Hotelben) ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  48. Relevancia és megbízhatóság ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  49. A frakcionálisan egyenlő szétosztás lehetőségei ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

  50. Szétosztási sokszorozódás ...válaszra várva... Atomki, 2012. szeptember 20.

More Related