Gyermekkorú elkövetők reszocializációja

1. Gyermekkorú elkövetők reszocializációja IRM-TÁMOP 5.6.2 Modellprojekt kidolgozó munkacsoport Gesztelyi Tamás MindenGyerek 2009. Konferencia

2. Gyermekkorú definíciója Életkor A magyar büntetőjog szerint gyermekkorú az, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét még nem töltötte be. Büntethetőség A Btk. 22. § a) pontja szerint: „A büntethetőséget kizárja: a gyerekkor …”

3. A munkacsoport bemutatása • Árnyas Orsolya közoktatásban dolgozó pedagógus Debrecen • Bak István rendőrség ifjúságvédelmi munkatársa Debrecen • Hüse Lajos gyermekvédelmi alapellátás Nyíregyháza • Illésné Áncsán Aranka gyermekvédelmi szakellátás Tiszadob • Kormány Anikó önkormányzat gyámügyi munkatársa Nyíregyháza • Tóth Ferencné Erika civil szervezet munkatársa Szolnok

4. A munkacsoport bemutatása • A modellprojekt célja: Hatékony segítségnyújtási modell kidolgozása a már normasértést elkövetett gyermekkorúak részére, annak érdekében, hogy a bűnismétlés elkerülhetővé váljon, és megelőzhető legyen a „kriminális karrier” kialakulása. • A szakmai csoport működése: 2008. novemberétől 2009. februárjáig 6 alkalommal (4 óra/alkalom) Modellprojekt előkészítő munkacsoport feladata: a modellprojektek megtervezése, felhasználva ötleteket, tervezeteket az ország területéről.

5. A gyermekkorú normaszegéshez vezető okok • A család szociális helyzete ( gyermekszegénység, jövedelemkülönbségek növekedése). • A családi szocializáció hatásai (a válások számának emelkedése, értékek közvetítése, közvetlen minta). • A kortárs csoport meghatározó szerepe. • Az alkohol és a pszichoaktív szerek egyre korábbi kipróbálása. • A kalandvágy és a divat szerepe. • Média és számítógép hatása. • Erőszak elfogadása (szórakozás: nelk. 14%, elk. 36% normális: nelk. 21%, elk. 51%) Forrás: Dr. Kerezsi Klára: Látens fiatalkori devianciák 2008.

6. Gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények • Statisztika: Az elmúlt 10 évben (1996-2005) a gyermekkorú elkövetők száma évente átlag 3800 fő. Ez a gyermekkorúak 0,22 – 0,27 százaléka. 1996=3689 fő 2005=3697 fő Minimális a mennyiségi növekedés, minőségében azonban jelentős változás történt (erőszakos bűncselekmények elkövetése). • Bűncselekmények: 84 % vagyon elleni (lopás, betöréses lopás, rablás) 16 % erőszakos bűncselekmény (garázdaság, testi sértés) Forrás: Dr. Sipos László: Adatok és gondolatok a magyarországi gyermekbűnözésről 2006.

7. Büntethetőségi életkor módosításacsökkenteni vagy növelni? Előzmények: • Csemegi –kódex (1878 évi V. törvény) 12. életév. Fiatalkorú 12-16. életév. • 1908. újrakodifikálás során a felső határ 18. életévre változott. A felelősségre vonás alapja a „szükséges értelmi és erkölcsi fejlettség”. • 1961. évi Btk. Vezette be a 14. életévet. • Az egyes országokban eltérő az alsó korhatár, pl. Svájc 7 év, Belgium 16 év. A csoporttagok nem támogatják a büntethetőségi életkor csökkentését. A módosításhoz a büntető igazságszolgáltató rendszert is módosítani, illetve fejleszteni szükséges.

8. A gyermekkorú normaszegők útja a segítőrendszerben A csoporttagok egyetértettek abban, hogy nem elég a gyermekvédelmi rendszer egyes elemeit módosítani, hanem szükséges a rendszerben szereplők mindegyikét megvizsgálni és fejleszteni. Rendszer szemlélet. A szakemberek, munkájuk során a következő területek működését, szolgáltatásait, fejlesztési irányait vizsgálták meg.

9. Rendőrség Fejlesztési területek • Képzés • Jelzési kötelezettség hatékony működtetése Jelenleg előfordul, hogy nem történik jelzés. Időtényező, mennyi idő telik el. • Nyomozati szakasz lezárása Bejelentés esetén, helyszínre érkezéskor megállapítást nyer a gyermekkorúság, nincs előállítás, biztonsági intézkedés. Feljelentés esetén, a nyomozóhatóság három napon belül elutasítja. A büntetőeljárás során az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti.

10. Rendőrség Javaslatok • Képzés Az állomány képzése, különös tekintettel a gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégákra. Témája a gyermekkorú útja a segítő intézményrendszerben, együttműködés a szakemberekkel, resztoratív szemlélet elsajátítása. (kidolgozása folyamatban). • Jelzési kötelezettség hatékony működtetése A jelzés szükségességének ok-okozati megismerése, egységes végrehajtása, módszertani útmutató kidolgozása, folyamatos aktualizálása. • Nyomozati szakasz A gyermekkorúság tényének megállapítása után nem automatikusan áll le a nyomozás, hanem a veszélyeztetés tényét figyelembe véve, a szükséges információk megszerzéséig folytatódna a nyomozás.

11. Jegyzői gyámhatóság Fejlesztési területek • A rendelkezésre álló gyámhatósági módszerek (jogszabályi háttér) hatékony alkalmazása az eljárások során. • A gyámhatósági eljárással el kell érni, hogy a gyermek súlyos veszélyeztetettsége ne alakuljon ki, illetve a már fennálló veszélyeztetettséget megszüntetni, a megfelelő intézkedés alkalmazásával. • A jelenleg működő rendszer településenként eltérő, sok helyen akadozva, vagy nem a jogszabályoknak megfelelően működik, nem észleli a veszélyeztetettséget, illetve ha észlelte késve vagy egyáltalán nem jelzi.

12. Jegyzői gyámhatóság Javaslatok • Már akkor kellene a gyermekvédelemnek foglalkozni a gyermekkorúval, amikor még nem követ el bűncselekményt, de már a fennálló magatartási problémák előrevetítik az elkövetés valószínűségét. • Szükséges lenne számítógépes nyilvántartás, információs rendszer létrehozása, működtetése, ennek jogszabályi hátterének megteremtése. • A gyámhatósági eljárás során segíteni kell a gyermeket és a szülőt, hogy megismerjék az eljárás célját, és felismerjék, hogy mit kell tenniük a problémák (veszélyeztető okok) megszüntetése érdekében. • Jelzés tartalmának pontosítása, jogi szabályozása, pl. személyiségi jogok, adatvédelem. Komoly és visszatartó szankciója nincs, ha a gyermekvédelemben működő személyek, szervek, intézmények elmulasztják a jelzési kötelezettségüket.

13. Gyermekjóléti SzolgálatFejlesztési területek • A Gyejó. alkalmassá tétele a gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetés, mint speciális probléma kezelésére, korrekciójára. • A jelzőrendszer bűnmegelőzési és korrekciós együttműködésének aktivizálása. • A Gyejó. jelenlegi ezirányú tevékenységét elsősorban a bűnmegelőzési adminisztráció és kötelező adatszolgáltatás jellemzi. • Hiányoznak a kezelést célzó speciális szolgáltatások is. • A helyreállító igazságszolgáltatás helyi szintű biztosítása.

14. Gyermekjóléti SzolgálatJavaslatok • Az általános szociális munkás képzésbe épüljön be a bűnelkövetésre vonatkozó speciális szakismeret. (OM együttműködés, felnőttképzés speciális team) • Családok megerősítése speciális szolgáltatások révén. (családi problématérkép elkészítése, szülői kompetencia fejlesztése). • A gyermekek felelős magatartásának kialakítását elősegítő programok. • Előzetes pártfogói terület gyermekvédelemhez rendelése, gyermek és fiatalkorú segítésének kapcsolódása. • Gyejó. esetgazda szerepének megerősítése. • IRM – SzMM együttműködése a gyermekkorú bűnelkövetés területén.

15. Gyermekvédelmi szakellátás„Visszaintegráló iskola” kialakítása és működtetése, továbbá a hozzá kapcsolódó mentori hálózat létrehozása A program céljai A 10-14 év közötti bűnelkövetővé vált, az iskolai rendszerből kikerülő, magántanulói státuszba kényszerült gyermekek visszaintegrálása a normál iskolai képzésbe. • Felzárkóztatás: a tanulásban mutatott hiányok pótlása, a korosztálynak megfelelő tanulási szint elérése. • Magatartási problémák kezelése, korrekciója, konfliktuskezelés elsajátítása, lelki sérülések kezelése. • Szocializációs elmaradások pótlása. • A bűnismétlés és a bűnelkövetői karrier megállítása, resztoratív eljárások elsajátítása. • Visszaintegrálás a normál iskolai képzésbe, a lemaradások miatt vissza nem integrálható gyermekek számára a nappali iskolai képzés biztosítása. • Külső és belső mentori hálózat kiépítése és működtetése. • IRM – SzMM – OM együttműködése, jogharmonizáció.

16. Gyermekvédelmi szakellátás„Visszaintegráló iskola” kialakítása és működtetése, továbbá a hozzá kapcsolódó mentori hálózat létrehozása Megvalósítandó feladatok Speciális pedagógiai programmal rendelkező modell iskola kialakítása, működtetése: • Tárgyi és személyi feltételek biztosítása. • Pedagógiai program részletes kidolgozása. • Pedagógusok képzése. • Mentori hálózat kialakítása, képzése. • Együttműködő partnerek közös képzése (visszaintegráló iskola, befogadó iskolák, külső mentorok, gyermekjóléti szolgálatok, rendőrség, programhoz kapcsolódó civil szervezetek munkatársai). • Iskola megalakítása, működésének megkezdése.

17. Iskola Fejlesztési területek • Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. • Jelzőrendszer és szakmai együttműködések fejlesztése. • Az iskolán belüli konfliktusok kezelése. • Magántanulók létszámának csökkentése. • Iskolai visszaintegrálás, beillesztés elősegítése (bűnelkövetés, magántanuló, „visszaintegráló iskola”).

18. Iskola Javaslatok • Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat egy külső szakember végezné, akit a Gyejó foglalkoztat. Jelzőrendszert hatékonyabban működteti. Prevenciós tevékenység. Iskolai vélemény leírása. • Az iskolán belüli konfliktusok kezelése („Szemtől szembe” konfliktuskezelő módszer). • Képzés: resztoratív szemlélet, egyéni konfliktuskezelés, Iskolai visszaintegrálás elősegítése (bűnelkövetés, magántanuló, „visszaintegráló iskola”).

19. Civil szervezetekIfjúsági terek, közösségfejlesztő, szabadidős tevékenységek A program céljai • Hiánypótló szolgáltatás működtetése a gyermekkorú bűnelkövetők számára közösségi, szocializációs, kulturális és oktatási programokkal. • Csökkenjen a beilleszkedési gondokkal küzdők száma, a bűnelkövetővé, illetve áldozattá válás lehetősége, a hátrányos helyzetű csoportok kirekesztődése. • Fejlődjön a gyermek érzelmi, akarati és szociális képessége. • A resztoratív igazságszolgáltatás megismerése, elfogadása és alkalmazása. • Szakember képzés.

20. Civil szervezetekIfjúsági terek, közösségfejlesztő, szabadidős tevékenységek Megvalósítandó feladatok • Közösségi tér biztosítása - Közösségi tevékenységek - Szabadidő hasznos eltöltése. • Alternatív ellátási forma, mely a gyermekkorú elkövetők számára 5-10 alkalommal igénybe vehető, (formája: egyéni és/vagy kiscsoportos). • Személyiség fejlesztés – önismeret, kommunikáció. • Felzárkóztatás, korrepetálás, képességfejlesztés. • Mentálhigiénés és egészségügyi alapismeretek bővítése. • Együttműködés - Gyejó, iskolák, gyámhatóság, rendőrség, civil szervezetek. • Mérések – Értékelések, a változások követése. • Külső és belső szakemberek részére folyamatos szupervízió.

21. Köszönöm a figyelmüket! IRM-TÁMOP 5.6.2 Modellprojekt kidolgozó munkacsoport Gesztelyi Tamás MindenGyerek 2009. Konferencia