1 / 55

A sejtalkotók felépítése és működése

A sejtalkotók felépítése és működése. Színtest: 1.) típusai: - zöld színtest ( kloroplasztisz ) – fotoszintézisben jelentősek - színes színtest ( kromoplasztisz ) – pl : rovarok csalogatása a bepor- zásra

donnel
Download Presentation

A sejtalkotók felépítése és működése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A sejtalkotók felépítése és működése

  2. Színtest: 1.) típusai: - zöld színtest (kloroplasztisz) – fotoszintézisben jelentősek - színes színtest (kromoplasztisz) – pl: rovarok csalogatása a bepor- zásra - színtelen színtest (leukoplasztisz) – raktározásra módosultak - proplasztisz – melyből a színtestek kialakulnak

  3. 2.) előfordulás: minden növényi eukarióta sejtben

  4. 3.) alak: • moszatokban: lemez v. szalag alakú • moháktól a virágos növényekig: lencse alakú 4.) méret: mikrométeres (baktérium méret – en- doszimbionta elmélet) 5.) szám: fényviszonyoktól függően változó (1-100) 6.) felépítés: a.) külső membrán: sejtplazmától választ el b.) belső membrán: erősen redőzött, gránumokat hoz létre, ebben találhatók a klorofill molekulák

  5. c.) plazmaállomány (mátrix v. sztróma) - Külső és belső membrán között a saját, kör alakú DNS

  6. 7.) működése: fotoszintézis • Belső membrán: fotoszontézis fényszakasza (fotolízis) • Alapállomány:sötét szakasza – ( CO2 megkö-tése és redukciója = Calvin –ciklus) • Kemiozmotikus elmélet (lásd később)

  7. (Elektronmikroszkópos kép)

  8. II. Mitokondrium 1.) alak: hosszúkás, fonalas v. gömbölyded 2.) szám: a sejt E-forgalmával kapcsolatos (pl: fehérvérsejtekben néhány, gerincesek májsejtjeiben több 100-2000) - a sejt osztódásától függetlenül is tudnak osztódni 3.) méret: mikrométeres ( baktérium méret, endoszimbionta elmélet)

  9. 4.) előfordulás: eukarióta sejtek 5.) felépítés: a.) külső membrán – citoplazmától választ el b.) belső membrán : erősen redőzött ( csöves v. tubuláris és lemezes v. krisztás szerkezetű) c.) belső hártyán belül: alapállomány v. mátrix a két hártya között saját, kör alakú DNS molekula ( anyai öröklődés)

  10. 6.) működés: biológiai oxidáció - alapállomány: citromsavciklus • belső membrán: terminális oxidáció, E-átalakí-tás, ATP-szintézis (kemiozmotikus elmélet) ( az 1. szakasz a glikolízis a sejtplazmában játszódik le)

  11. A sejtmag

  12. A sejtmag szerepének bizonyítása: - egysejtű zöldmoszat (Acetabularia) sejtmagját eltávolítva elpusztul - másik sejt magját visszahelyezve helyreáll a működés LÉNYEGE: - eukarióta sejtekre jellemző - információt tartalmazó sejtalkotó - a sejtalapállományában élesen elkülönül - a plazmánál erősebb fénytörésű

  13. II. Szerkezete: 1.) maghártya: - szerkezete olyan, mint a sejthártyáé - kettős falú, elválasztja a magot a sejtplazmától - a kettős falú hártya közötti tér kapcsolatban van az ER belső üregrendszerével - a maghártya a törzsfejlődés során az ER-ból alakult ki - felszínét lyukak = pórusok törik át

  14. 2.) pórusok: - belsejüket fehérjemolekulák borítják - a legtöbb anyag számára átjárhatatlanok - szelektív szűrőként viselkedik: - bejutnak a mag szabályozó fehérjéi - kijutnak az mRNS-molekulák és a ribo- szómák alapegységei

  15. 3.) magplazma: - magnedv: a sejtmag állományában lévő szabályozó fehérjék, ionok, kisebb szerves molekulák vizes oldata - kromatin(állomány): a DNS és a fehérjék együttese. a.) eukromatin: világosabb rész (RNS szintézis itt zajlik) b.) heterokromatin: sötétebb rész (DNS többszörösen feltekeredett) mindkettő nukleoszómákat tartalmaz

  16. ( nukleoszóma áll: hisztonfehérjékből, melyekből 8 alkot egy hisztonmagot, erre feltekeredett DNS-ből és egy rögzítő fehérjéből)

  17. A kromatinállományból keletkeznek sejtosztó- dáskor a kromoszómák

  18. - fénymikroszkóppal látható, jól festődő DNS + fehérje ( kromo= színes, szóma= test ) ( lásd még később) 4.) magvacska (nukleolusz): - a sejtmag alapállományában - fénymikroszkóppal jól látható - itt készülnek a riboszómák ( rRNS-ből és fehérjékből)

  19. III. Működése: • sejtosztódás • mRNS - szintézis

  20. A sejt mozgásszervei 1.) csillók, ostorok: D: határozott belső szerkezettel rendelkező, mozgást segítő-végző plazmanyúlványok a.) található: egysejtűekben pl: csillósok, zöld szemes ostoros többsejtűekben: pl: orr nyálkahártyája, légcső „bélelése”, hímivarsejtek mozgása

  21. b.) szerkezete: • csillók rövidek és nagyszámúak, ostorok a test hosszát meghaladóak, számuk egy vagy néhány • tövüknél: alapi test: 9×3 mikrotubulusból, belsejükben : 9×2 + 2 mikrotubulus van • csillók és ostorok hártyával borítottak

  22. c.) működése: • A csillók mozgása összehangolt, az ostoroké csapkodó v. körkörös • A működést az alapi testek irányítják, a kerületen lévő csövek elcsúsznak a középen lévő csövek mellett (izommozgáshoz hasonló)

  23. 2.) mikrotubulusok: a.) található: a sejtközponttól sugárirányban helyezkednek el b.) szerkezete: a sejtközpont 2 db 9×3 csőből felépülő, egymásra merőlegesen elhelyezkedő képlet c.) működése: sejtosztódáskor a kromoszómákat mozgató húzófonalak kialakításában van jelentősége - kapcsolatban van a csillók, ostorok alapi testjével

  24. 3.) mikrofilamentumok: aktinfonalak, melyek a miozinnal együtt az izomműködésért felelősek ( lásd később ) 4.) álláb: - pl: amőba (egyfélemagvúak törzse) fehérvérsejtek, vándorsejtek - ideiglenes plazmanyúlványok - szerep: bekebelezés (táplálkozás), mozgás - „működéséhez” szilárd aljzat szükséges

  25. ( Sejtalkotók szétválasztása: centrifugálással, ált. sűrűség grádiens alapján) TK. 48.o.

More Related