1 / 45

AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI MODELLJE

MOB Triatlon Sport XXI. Edző továbbképzés Tata, 2013.12.01. AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI MODELLJE. Készítette: dr. Szatmári Zoltánt. Tartalom. A teljesítmény. Alapfogalmak. A sport, mint pedagógiai színtér. Módszerek, területek. Nevelői magatartásmód .

dino
Download Presentation

AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI MODELLJE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MOB Triatlon Sport XXI. Edző továbbképzés Tata, 2013.12.01. AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI MODELLJE Készítette: dr. Szatmári Zoltánt

  2. Tartalom • A teljesítmény. • Alapfogalmak. • A sport, mint pedagógiai színtér. • Módszerek, területek. • Nevelői magatartásmód. • Ajánlások, javaslatok, tanácsok. • Modell.

  3. TELJESÍTMÉNYSZERKEZET KÉPZÉSI TÉNYEZŐK NEVELÉSI TÉNYEZŐK EGYÉB TÉNYEZŐK TELJESÍTŐ KÉPESSÉG Képesség-ismeret-tudás TELJESÍTŐ KÉSZSÉG Mobilizáló erők BEFOLYÁSOLÓ KÖRÜJMÉNYEK Gátlló és serkentő tényezők SZEMÉLYISÉG TELJESÍTMÉNY

  4. A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI I.(teljesítményszerkezet) I. Teljesítő KÉPESSÉG (képzési tényezők: képesség, ismeret, tudás) • Motoros képesség (koordináció, kondíció) • Technika, taktika • Organikus feltételek • Erőnlét • Ismeretszerzés • Módszertan, oktatás, szervezés

  5. A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI II.(teljesítményszerkezet) II. Teljesítő KÉSZSÉG (nevelési tényezők), mobilizációs erők • Szükségletek • Elvárt erkölcsi tulajdonságok kialakítása • Igénykeltés, érdeklődés • Motiválás a testmozgásra • Személyi tulajdonságok kialakítása (akarat, önuralom, kitartás, becsvágy, önállóság, szerénység, sportszerűség, bátorság stb.) • Oktató – sportoló kapcsolat

  6. A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI III.(teljesítményszerkezet) III. Befolyásoló KÖRÜLMÉNYEK (egyéb szubjektív) gátló és serkentő tényezők • Egészségi állapot • Szociális viszonyok életmód, miliő • Időjárás, klíma • Diszpozíciók, tehetség, temperamentum • Kapcsolatteremtő készség • Szerek, eszközök

  7. A pedagógia alapfogalmak I. Pedagógia (neveléstudomány): Vizsgálja a személyiség fejlődését befolyásoló nevelés célját, feladatát, módszerét, eszközét, valamint szervezeti keretét. Nevelés: A személyiség valamilyen tulajdonságának vagy valamire való alkalmasságának spontán vagy tervszerű kialakítása. Területei: testi, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi. Személyiség: A személyiség egy olyan egyén, aki a társadalom által felhalmozott kultúrértékek hordozója, melynek birtokában képes környezetének aktív átalakítására.

  8. A pedagógia alapfogalmak II. Oktatás: A tanítás-tanulás szervezett formája; közös tevékenység alapján rendszeres, folyamatos és módszeres ismeretfeldolgozás. Didaktika (oktatáselmélet): A pedagógiának a tanítás-tanulás tartalmi, szervezeti és módszertani kérdéseivel foglalkozó ága. Képzés: Speciális oktatási folyamat, a képzésben résztvevők szakmai képesítést nyernek (teljesítményképes tudás).

  9. A pedagógia alapfogalmak III. Ismeret: Megfelelő számú és minőségű tényanyag általánosítása. Jártasság: Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának egy begyakorlottsági szintje. Készség: A begyakorlott ismeretek változó feltételek közötti alkalmazása. Képesség: A személyiség teljesítményben mérhető pszichoszomatikus tulajdonsága.

  10. A pedagógia alapfogalmak IV. Szokás: A magatartás szükségletként funkcionáló automatizált begyakorlottsága. Jellem: A személyiség erkölcsi-akarati tulajdonságainak megszilárdult egysége, a környezethez és önmagunkhoz való viszonya (magatartás). A teljesítményképes tudás: A személyiség differenciált tulajdonságainak integrált megnyilvánulása.

  11. Az utánpótlásedző személyiségfejlesztése, mint pedagógiai cél a) A sport és személyiségjegyek - Motiváltság, az érdeklődés határozott irányultsága. - Teljesítményigény, magas igénynívó. - Sikeréhség, élménykeresés. - Akaraterő, fegyelmezettség, bátorság. - Fegyelem, akarati uralás. b) A személyiségfejlesztés és a teljesítménymotiváltság - Erkölcsi értékek létrehozása. - Teljesítményszükségletre nevelés. - Helyesen adagolt sikerélmény. - A teljesítmény állandó ellenőrzése, értékelése, javítása.

  12. A pedagógia főbb színterei és ezek kapcsolata az utánpótlásedzői munkában. • Család. • Munkahely. • A tanítvány iskolája. • Tárgyi sportkörnyezet. • Személyi sportkörnyezet. • Egyéb nevelési hatások: • Sportvezetés • Szurkoló • Tömegkommunikáció

  13. A transzfer, mint az utánpótlásedző egyik pedagógiai fegyvere Áthelyeződés, ami az idegi impulzusok irradiációjában nyilvánul meg. Transzfer elvek: • Feladatok gyakorlásának feltételei hasonlóak; • Különböző ingerek ugyanazt a reakciót követelik meg (pozitív transzfer); • Ugyanarra az ingerre más reakció kifejtés (negatív transzfer); • A tanulandó részek szoros kapcsolatban vannak; • Feladatok kifáradásig történő gyakorlása; • Az első feladat begyakorlottsága erős; • Két feladat közötti erős kognitív kapcsolat esetén; • Gyakorlatok közös működési elve nyilvánvaló; A sportban szerzett személyiségtulajdonságként nyert magatartás áttevődik az élet más területére is.

  14. Konfliktushelyzet, stresszhatás • Az edzői szerepkör mint konfliktushordozó. • A konfliktusok forrási a sportban; az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai (felfokozottság). • Siker és kudarc elviselése, a sikerélmény transzferálása. • Személyek közötti kapcsolatokból fakadó konfliktushelyzetek leküzdése az edzői munkában. • Konfliktusmegoldások (nevelési stílusok). Leküzdés ill. megelőzés szempontjai: reális önismeret, követelmény, célkitűzés, előrejelzés, elemzés; sikerigény átvitele; konfliktusok gyors rendezése, tisztázása; közösségi érzés fejlesztése.

  15. Igénynívó, önértékelés, értéktudat • Az igényszínvonalat az önismeret, tudásunkba vetett hit, az önbizalom mellett az edző tartós irányulása, kötődése, érdeklődése is meghatározza. • Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint közösen határozzák meg a teljesítményt. • Aktuális igényszint: a teljesítményt előzetesen befolyásoló állapot. • Az igénynívó fejlesztése: tevékenység, teljesítmény, reális önismeret, közösségi igény, határozott és intenzív érdeklődés, élmények (siker, kudarc) kezelése. • A versenyek jelentősége.

  16. ELVÁRÁSOK AZ UTÁNPÓTLÁSEDZŐ PEDAGÓGIAI KÉPESSÉGEIVEL SZEMBEN

  17. Jellemtulajdonságok A személyiség erkölcsi-akarati tulajdonságainak megszilárdult egysége, a környezethez és önmagunkhoz való viszonya (magatartás). Elvárások: • Önállóság, aktivitás (cselekvés, vállalkozás, kezdeményezőkészség) • Kitartás (monotónia tűrés, tartós érdeklődés és figyelem, biztos motivációs bázis) • Önfegyelem (temperamentum): - Önuralom. - Helyes önértékelés. - Szabályok, követelmények példa értékű betartása közvetítése. - Kollektíva vezetése, irányítása. • Küzdeni tudás (önmagunk túlhaladása, képességhatárok kitágítása) Módszerek: Önmagunk értékelése erőfeszítést igénylő helyzetekben.

  18. Világnézet A világra (természet, társadalom, gondolkodás) vonatkozó tudományos ismeretek, meggyőződések átfogó rendszere. Elvárások: • Átfogó tudományos szemlélet ápolása. • Pozitív meggyőző erejű tapasztalatok gyűjtése. • Pozitív érzelmi kötődések valósághű gyakorlása. • Elvekkel, tapasztalatokkal megegyező magatartás. Módszerek: beszélgetések, viták, önképzés, példák, tapasztalati anyag elemzése és értékelése; saját személyes állásfoglalás.

  19. Közösség I. Azonos érdekekért, értékekért és célokért létrejött társadalmi egység Elvárások: • Közös célkitűzés. • Együttes tevékenység. • Jó teljesítmény. • Kollektív magatartás. • Összetartozás (szociális élmények). • Közös élmény. • Hagyományok kialakítása, egyesületi „ereklyék”. • Eszménykép.

  20. Közösség II. Módszerek: • A közösség szervezeti életének kialakítása, ápolása; • Egyénekhez mért követelmények; • Sikerélmény biztosítása; • Perspektíva nyújtása, célok kijelölésével; • Közösségi hagyományok kialakítása, ápolása; • A közösségen belül az egyénekkel való foglalkozás.

  21. Erkölcsi tulajdonságok Azon elvek összessége, amelyek a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetését segítik a cselekvés szintjén. Elvárások: (az edző, mint mintaadó!). • Testi-lelki egyensúly. • Sportolás közben az erkölcsi normák közvetítése. • Egységben működő erkölcsi meggyőződés, érzelem és tevékenység. • Munkamorál : pl. pontosság, rendszeretet, munkafegyelem, kollektivitás, felelősségtudat. • Transzferálás. Területek, módszerek: • Megismerés: ismeretek, tájékozódás, értékrend. • Akarás: érzelmek, lelkiismeret, döntés. • Alkotás: gyakorlás, tevékenység, viselkedés.

  22. Humanizmus Emberközpontúságot jelentő alapvető erkölcsi kategória. Elvárások: • Alá, fölé- és mellérendeltség kezelése. • Emberséges hangnem, bánásmód. • Tiszteletadás. • A viselkedés követelményeinek betartása, betartatása. • Különneműek egymással való érintkezése. Módszerek: • Az edző-sportoló kapcsolat folyamatos gondozása. • Példamutató magatartás. -

  23. Kreativitás Az alkotóképesség pszichikai alapja a divergens gondolkodás (originalitás, érzékenység, redefinició, adaptív és spontán hajlékonyság, könnyedség, folyékonyság, kidolgozottság). Elvárások: • Folyamatos fejlesztés • Szociális kreativitás • Expresszív (kifejező) • Produktív (létrehozó) • Felfedező • Operatív (végrehajtói) • Felfedező újító Konformizmus: gátolja a kreativitás kifejlődését (túlzott módon ragaszkodunk azonos megoldásokhoz) Módszerek: problémamegoldást igénylő (szokatlan, újszerű) helyzetek megoldása.

  24. Kognitivitás Megismerő, a megismerésre vonatkozó; a gondolkodáson alapuló tevékenységforma. Elvárások: • A sporttevékenység felhasználása a megismerő tevékenység (észlelés, megfigyelés, gondolkodás stb.) fejlesztésére. • Önmegfigyelés. • Mozgásmegfigyelés és elemzés. • Az emlékezet, felidézés. • Alkotó gondolkodás. Módszerek: • Döntések, új megoldások keresése az edzések, versenyek rendszerében.

  25. Egészség Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét dinamikus állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Elvárások: • Higiénia: személy, táplálkozás, öltözködés, környezet, nemek (az ellenkező nem tisztelete, titoktartás). • Napirend, életrend (munka, edzés, szabadidő). • Baleset-, betegségmegelőzés, elhárítás. • Testtartás. Módszerek: • Tanácsadás, felvilágosítás. • Példaadás.

  26. Esztétikum A tudat minőségi érzéki-szemléletes megjelenése. Elvárások: • Szemléltető, esztétikailag kifogástalan példaadás. • Érzék a szép megoldásokra. • A formai megoldások esztétikumának közlése. • A járulékos sportkörnyezet (tárgy, eszköz, felszerelés stb.). • Ötletgazdagság. Módszerek: • Állandó értékelő összehasonlítás. • Szép megoldások keresése iránti igény.

  27. Módszerek, területek I. A nevelés folyamata: (EMPATIKUS képesség) a) szokásformálás, b) modellek közvetítése, c) meggyőződés-formálás. Módszerek: • Szóbeli kifejtés. • Beszélgetés. • Szemléltetés. • Gyakoroltatás • Hibajavítás. • Segítségnyújtás. • Önálló munkák.

  28. Módszerek, területek II. • Nevelési célzatú beszélgetés. • Társak, edzők, élsportolók személyes példája. • Követelés. • Gyakoroltatás – szokások kiépítése. • Ellenőrzés – értékelés. • Buzdítás/büntetés.

  29. Módszerek, területek III. • A nevelés sporttevékenységben a sporttevékenység által valósuljon meg. • A személyiségfejlesztés leghatékonyabb közege. • A nevelőmunka és a teljesítménynövelés között elválaszthatatlan összefüggés van. • Az oktatás és nevelés összehangolása. • Nevelési lehetőségek kihasználása. • Megfelelő kölcsönhatás edző, tanítvány és szülő között.

  30. Nevelői magatartásmód I. • Személyes kapcsolattartás a gyerekekkel. • Nyílt vezetési elv. • Rendszeres kommunikáció a támogató csoportokkal (edzők, szakemberek, szülők). • Legyünk őszinték, adjuk önmagunkat (bizalom). • Legyünk segítőkészek és törekedjünk a gyerekek önértékelést és önbizalmát növelni.

  31. Nevelői magatartásmód II. • Szükséges az ösztönző jellegű kritika, a megfelelő helyen és időben, amely készségre és speciális teljesítményekre vonatkozik. • Ösztönözzünk a sporton kívül bármilyen érdeklődést és kiegyensúlyozott felkészülést az életre. • A személyes kapcsolattartás során nem lehet minden sportolót egyformán kezelni (más-más lelki szükséglet). • Következetesség minden áron, mert a hitelesség a tét (ne legyen eltérő bánásmód ugyanolyan helyzetre).

  32. Nevelői magatartásmód III. • Ügyeljünk arra, hogyan viszonyulnak a tanítványok egymáshoz. Fojtsuk el e kegyetlen egymást nem támogató viselkedést. • Törekedjünk arra, hogy találkozzunk a gyerekek szüleivel vagy más családtagjaikkal. • Az edző a gyerekek felnőtt vezetője. Szabályokat állítunk fel, meghatározzuk a gyerekek viselkedését, de nem kell mindenfajta cselekedetet és magatartást megítélni.

  33. Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére I. • Némely gyerek egy-egy bátorító szónak örül; esetleg egy kulcsszónak, mások viszont az szeretetik, ha magukra hagyják őket. • Minden egyes személynek, akivel kapcsolatba kerülünk, más élményei voltak, mint nekünk. • Fel kell ismernünk az egyének közötti különbséget a válaszadási minták alapján. Az információk értelmezése emberenként változik. • Hatékony kommunikációs tulajdonságok: őszinteség, egyértelműség, következesség és egyenesség.

  34. Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére II. • Tanuljuk meg hogyan lehetünk együtt érzőbbek: együttérzés, együttműködés, őszinte törődés, aktív figyelem érzésekre, panaszokra. • Igyekezzünk minél jobban fejleszteni a nonverbális képességeinket. • Legyünk követendő példaképek, példákkal hassunk tanítványainkra. • Ne feledjünk, tetteink hangosabban szólnak szavainknál. • Tartsunk igényt egymás jó-rossz véleményére (tapasztalatok rendszeres megbeszélése). Harmónia kiépítése.

  35. Javaslatok konfliktusok kommunikációs megoldására I. • Győződjünk meg, hogy mindenki egy irányba tart-e? • Tárgyaljuk meg a különféle stratégiákat, melyek elősegíthetik a gyerekek közötti harmóniát (fontosság, elfogadottság, megbecsültség). • Képzeljük magunkat mások helyébe, próbáljuk megérteni mások álláspontját. • Tanuljuk meg hogyan adhatunk és fogadhatunk építő kritikákat. • Tanuljuk meg hogyan tolerálhatjuk egymást jobban. • Fogadjuk el az egyéniségeket.

  36. Javaslatok konfliktusok kommunikációs megoldására II. • Akadályozzuk meg a pletykák terjedését. • Kezeljünk minden összeütközést elszigetelten. • Azonosítsuk és tisztázzuk az adott problémát. • Fontoljuk meg az adott személyhez fűződő kapcsolatunkat. • Gondolkodjunk , mielőtt felszólalnánk vagy cselekednénk. • Beszéljük meg a kérdést, de ne támadjunk az érintettekre. Másoknak is vannak jogai és érzéseik. • Adjunk lehetőséget, hogy ők is elmondhassák véleményüket.

  37. A magabiztos válaszadás négy fő összetevője • Képesség, hogy nemet tudjunk mondani. • Képesség, mely által szívességet merünk kérni. • Képesség, pozitív és negatív érzelmek kifejezésére. • Képesség, mely által beszélgetéseket kezdeményezünk, folytatunk vagy lezárunk.

  38. Körültekintő figyelem … úgy viszonyul a szóbeli kommunikációhoz, mint ahogy a videós visszatekintések viszonyulnak a motoros készségek oktatásához. Technikái: kérdezés, bátorítás, körültekintés, magyarázat, összegzés.

  39. A csoportmotiváció erősítésének módszerei I. • Beleszólási lehetőség a tanítványoknak (kölcsönös bizalom és tisztelet). • Együttes identitás kialakítása valódi egyéni és közös célok kitűzésével (kihívást jelentő, de elérhető célok teljesítése). • Közös elvárás a helyén való viselkedésre. • Fel kell ismerni a kiválóságokat, és meg kell jutalmazni a különös egyéni teljesítményt.

  40. A csoportmotiváció erősítésének módszerei II. • Az egész csoport bevonása a célkitűző tevékenységbe (elkötelezettség). • Rendszeres időközönként csoportos összejövetelekre van szükség. • Kontaktusban kell maradni a tanítványok formális és nem formális vezetőivel. • A sikerre kell koncentrálni, mielőtt a bukásokat megtárgyaljuk (pozitív klíma).

  41. Modell I. • Sajátítsa el, és tudja alkalmazni a legfrissebb fiziológiai pedagógiai-pszichológiai és biomechanikai ismereteket. • Fejlessze interperszonális képességeit, beleértve szóbeli és írásbeli információs készségeit, a megfigyelést, a védekező mechanizmusok megértését, az ösztönzést és odafigyelést. • Kerülje a sexualításra, az életkorra, a képességekre vonatkozó, a rasszista és megalázó megjegyzéseket. • Kerülje a vesztesek lealacsonyítását és a vesztesek felmagasztalását.

  42. Modell II. 5. Irányítsa a tanítványt afelé, hogy a célokat, feladatokat kihívásnak vegye. 6. Legyen képes megérteni a társasági megerősítéseknek az egyéni teljesítményekre gyakorolt hatását. 7. Legyen képes kontrolálni izgalmi szintjét. 8. Segítse a gyerekeket saját céljaik elérésében. 9. Éljen a jelenben. 10. A tanárnak egy személyben tanárnak, vezetőnek és adminisztrátornak kell lennie. 11. Legyen racionális és humánus.

  43. Az edző, mint pedagógus, az edző pedagógiai modellje a) Önmagával szembeni tulajdonságok: - Cselekedetei összhangban vannak elveivel. - A követelmények teljesítésében élen jár. - Tudását állandóan bővíti. - Edzői munkáját egész emberként végzi. - Mer kezdeményezni, kockáztatni, újat kipróbálni. b) Másokhoz való viszonya: - Szakmai, emberi tudás, tekintély. - Ismeretek, tapasztalatok átadási képessége. - Törődés, gondoskodás, segítőkészség, bizalom, igényesség, őszinteség - Humánus magatartás, modoros magatartás. - Külső megjelenés. - Szülőkkel, tanárokkal, kollegákkal, vezetőkkel, médiával való kapcsolat.

  44. Modell IV.

  45. Köszönöm a figyelmet!

More Related