DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar

1. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Az általános társadalomföldrajz alapjai I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár

2. tétel • Az általános társadalomföldrajz fogalma, részei, előzményei • Kovács Z. 2002: A népességföldrajz tárgya, rokon- • tudományai; A településföldrajz tárgya, rokontudományai • In: Népesség- és településföldrajz • ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 11-14; pp. 113-114 • Tóth J. 2002: A társadalomföldrajz alapjai • In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) • Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 17-23 • Vuics T. 1990: Az általános gazdaságföldrajz alapjai • In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.) • Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 9-20 • Becsei J. 2004: Népességföldrajz • Ipszilon Kft., Békéscsaba

3. A tudományok nómenklatúra rendszere • szint megnevezése: tudományterület (társadalomtudományok, élettelen természet- és műszaki tudományok, élettudományok) • szint megnevezése: tudományág (pl. földtudomány) • szint megnevezése: tudományszak (pl. földrajz) • szint megnevezése: tudomány-szakterület (pl. társadalomföldrajz) • szint megnevezése: tudományszakág (pl. népességföldrajz) FÖLDTUDOMÁNYOK: a Föld fejlődéstörténetét, belső és külső szféráinak anyagát, szerkezetét, a bennük lejátszódó folyamatokat, ezek törvény-szerűségeit, a georendszerek működését és kapcsolatrendszereit tanulmányozó tudományág, beleértve a társadalom és környezete rendszerét is.

4. A földrajz (geográfia) A földrajznak általában két fő ágazatát szokták megkülönböztetni, az egyik az ágazati alrendszerekre tagolódó általános földrajz, még a másik a regionális (leíró) földrajz. Az általános földrajzot fel szokták osztani természeti és emberföldrajzra (társadalmi földrajzra). (A magyar földrajzi szakirodalomban előbb az emberföldrajz megnevezés, majd az 1950-es évektől kizárólagosan a gazdasági földrajz megnevezés volt használatban, amely természetesen szemléleti kérdés és nem csupán szubjektív elhatározás ügye volt.)

5. A földrajz tudomány meghatározása A FÖLDRAJZ (geográfia – geo- gör. szóösszetételek előtagjaként a Földdel kapcsolatos, grafeingör. írni) aszilárd kéreg(litoszféra – lito- gör. kő-, kőzet-, szféra gör. gömb, gömbfelület, burok), avíz(hidroszféra – hidro-gör. szóösszetételek előtagjaként vízi-, víz-) és alevegő(atomoszféra – atmo-gör. gőz-) élettel (bioszféra – bio-gör. élet-) átszőtt érintkezési terében(földrajzi burok, földrajzi környezet, geoszféra, földfelszín) a természeti és társadalmi folyamatok hatására, illetve kölcsönhatására kialakult rendszerek (georendszerek) vizsgálatával, különösen azok térbeli elrendeződésének törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. (Borsy Z.)

6. A földrajz feladata A FÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket együttes változásokat elemző tudomány, amelyek a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. • tájékoztató és helyzetfeltáró funkció • elméleti és oknyomozó funkció • prognosztikai funkció • tervezési és döntéshozatali funkció • koordináló funkció Fő funkciói: (Leszczycki, S., 1973.)

7. A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz helye a földtudományok körében - Földtan - Talajtan - Hidrológia - Meteorológia - Planetológia - Földrajz (társadalom földrajz, természeti földrajz, + regionális földrajz) Szférikus tudományok Társadalom földrajz Természeti földrajz Ált. társ. földrajz Ált. term. földrajz Általános földrajz Regionális (leíró) földrajz Reg. társ. földrajz Reg. term. földrajz • Alkalmazott földtudományok • Geodézia • Távérzékelés • Térképészet • Geoinformatika • Szociálgeográfia • Terület- és településfejlesztés Társtudományok

8. jelmagyarázat: a földrajztudomány ágai segédtudományok megközelítési módok A földrajz belső struktúrája környezettudományok alkalmazott földrajz földrajzi információs rendszer (GIS) társadalmi földrajz természeti földrajz szociológia közgazdaságtan történelemtudományok stb. geológia éghajlattan ásvány- és kőzettan regionális földrajz megközelítési módok Forrás: Tóth J., 1995

9. A földrajztudomány rendszere a német geográfiában

10. A földrajz rendszere Gazdaságföldrajz Forrás:Uhlig H., 1970

11. Mi a társadalomföldrajz? ATÁRSADALOMFÖLDRAJZazokat az összefüggéseket, együttes változásokat elemző tudomány-szakterület, amelyeket az ember, az emberi társadalom hozott létre, s amelyek a társadalomban, valamint a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. (Azonban különbséget kell tennünk a társadalmi földrajzés a társadalomföldrajz fogalmak között, hiszen a szociálgeográfia is társadalomföldrajzot jelent, de a szociálgeográfia nem a társadalmi szemléletű földrajzi ágazatok összessége vagy helyettesítője.) A „társadalmi” kifejezéssel utalni lehet arra, hogy az adott általános földrajzi ágazat milyen jellegű, míg a társadalomföldrajz konkrét tárgyra, nevezetesen a társadalomra utal, így megnevezi a földrajzi vizsgálat tárgyát. Mi a következőkben a társadalomföldrajz megnevezést használjuk.

12. Az MTA Földrajz I. Szakbizottságatársadalomföldrajz tagolódására vonatkozó állásfoglalása alapján az alábbi tudomány-szakágakra (részdiszciplinákra) tagolhatjuk tudományunkat: • Politikai földrajz: • Választási földrajz • Közigazgatás-földrajz • Regionális geopolitika • Szociálgeográfia • Viselkedésföldrajz • Kultúrföldrajz • Orvosföldrajz • Bűnözésföldrajz • Katona- (biztonság-) földrajz • Történeti földrajz • Gazdasági földrajz: • Agrárföldrajz • Iparföldrajz • Turizmusföldrajz • Közlekedés, távközlés földrajza, logisztikai földrajz, telematika • Szolgáltatások földrajza (kereskedelem, bank, stb.) • Népességföldrajz: • Migráció földrajza • Etnikai földrajz • Vallásföldrajz • Településföldrajz: • Városföldrajz • Faluföldrajz

13. TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ~EMBERFÖLDRAJZ DEMOGRÁFIA ANTROPOLÓGIA TÖRTÉNELEM TÖRTÉNETI F. NÉPESSÉGF. STATISZTIKA TELEPÜLÉS F. (Városf., Faluf.) POLITIKAI F. POLITOLÓGIA GEOPOLITIKA REGIONÁLIS- (TÉR)GAZDASÁGTAN SZOCIOLÓGIA KERESKEDELMI F. (Belk., Külk. fö.) GAZDASÁG F. TELEPÜLÉSTUD. TELEMATIKA ETNOGRÁFIA KÖZLEKEDÉS F. IDEGENFORG F. (Turizmus f.) Ipar f. Mezőgazd. f. KÖZGAZDASÁGTAN TOPONÓMIA INFORMATIAKA GIS GEOLÓGIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZ GAZDASÁGTÖRTÉNET KLIMATOLÓGIA- METEOROLÓGIA TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETV. KARTOGRÁFIA HUMÁNÖKOLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZOCIÁLGEOGRÁFIA TALAJTAN TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS REGIONALIZMUS ALKALMAZOTT TÁRSADALOMFÖLDRAJZ

14. A földrajztudomány az ókortól napjainkig • Ókor • Potamikus kultúrák • Főniciaiak • Görögök • THÁLÉSZ (i.e. 624-547) • ANAXIMANDROSZ (i.e. 610-546) • PÜTHAGORÁSZ (i.e. 580-500) • HERODOTOSZ (i.e. 484-425) • HIPPOKRATESZ (i.e. 460-377) • PÜTHEÁSZ • ARISZTOTELÉSZ (i.e. 384-322) • ERATOSZTHENÉSZ (i.e. 275-194) • (Geográphia) • ARISZTAKHOSZ (i.e. 310-230) • HIPPARKHOSZ (i.e. 160-125) • Római Birodalom • SZTRABON (i.e. 60-i.sz. 20) = Geographika • Pomponius MELA • Idősebb PLINUS (23-79) • Klaudiosz PTOLEMAIOSZ (90-168) • az ókor legnagyobb geográfusa (Alexandria) • Középkor • Arabok • Marco Polo • Skolasztikusak • Albertus MAGNUS (1200-1280) • Roger BACON (1214-1292) • Reneszánsz • 1438: Firenzei Akadémia • Egyetemek • Giordano BRUNO • Nagy földrajzi felfedezések • Kozmográfiák • Sebastian MÜNSTER (1498-1552) • Philipp CLÜVER (1580-1622) • Bernhard VARENIUS (1622-1650) • az első geográfus • Geographia generalis (1650) • Államismék • BÉL Mátyás (1684-1749) • MAGDA Pál (1770-1841) • FÉNYES Elek (1807-1876) • Felvilágosodás • MONTESQUIEU (1689-1775) • VOLTAIRE (1694-1778) • ROUSSEAU (1712-1778) • Milieu-elméletek (deterministák)

15. Újkor • Társadalomtudományok –ipariforradalom • Adam SMITH (1723-1790) • David RICARDO (1772-1823) • Robert MALTUS (1766-1834) • Johann Henrichvon THÜNEN • Kozmológiák • Alexander von HUMBOLDT (1769-1859) • Kosmos (1845-1862) • CarlRITTER (1779-1859) első tanszékvezető • professzor: 1820 Berlin • Die ErkundeimVehältniszurNatur und zur • Geschichte des Menschen(19 kötet, 1917, • 1832-1959) – emberföldrajz • LOMONOSOV (1711-1765) • Alfred HETTNER (1859-1941): leíró tájföldrajz • W. GÖTZ(1844-1904): gazdasági földrajz • HUNFALVY János (1820-1888) – első földrajzi • tanszék Magyarországon • Élisée Jean-Jacques RECLUS (1830-1905) La NouvelleGéographicuniversellelaterre et les hommes (19 kötet, 1875-94) Brüsszeli egyetem tanszékvezetője • Karl RICHTHOFEN • LÓCZY Lajos • Karl ANDRÉE: A világkereskedelem földrajza • Emberföldrajz (XIX. sz.) • Friedrich RATZEL (1844-1904) „Anthropogeographie” – (1882) • PaulVIDAL de la BLACHE (1845-1918) francia tájmonográfiai iskola • Alexander VOJEIKOV (1842-1916) „Az ember hatása a Földre” – (1901) • Otto SCHLÜTTER (1871-1928) „Az emberföldrajz céljai” (1906) • Jean BRUNHES (1869-1930) „La géographie humaine” – (1910) • Kultúrtáj – posszibilizmus • H. H. BARROWS • Human ecology (1923) – USA • I. BOWMAN (Environmentalizmus) • Szociálökológia – Városökológia • R. E. PARK – E. W. BURGESS– • R. D. McKENZIE(1925) „chicagói iskola” USA • Walter CHRISTALLER (1933) • H. BOBEK(1948) – EU: Bécs→München • Szociálgeográfia • D. PARTZSCH (1964) alapkategóriái: • 1. lakás 2. munka 3. képzés és kultúra 4. üdülés • 5. közlekedés 6. közösségi élet (a társadalom létfunkciói) • Karl RUPPERT • Friedrich SCHAFFER (1969) „Müncheni iskola” • Walter HARTKE • A. PREDÖHL: Modern társadalomföldrajzi irányzatok

16. Magyar Emberföldrajz • CZIRBUSZ Géza (1853-1920) „Anthropo-geographia” (1915) • CHOLNOKY Jenő (1970-1950) „Az emberföldrajz alapjai” (1922) • TELEKI Pál (1879-1941) „A gazdasági élet földrajzi alapjai” (1936) • MILLEKER Rezső (1887-1945) „A politikai földrajz alapvonalai” (1917) • MENDÖL Tibor (1905-1966) Szarvas földrajza (1928) • Általános településföldrajz (1963) CZIRBUSZ Géza CHOLNOKY Jenő • Szocialista gazdaságföldrajz • MARKOS György „Magyarország gazdasági földrajza” (1962) • ENYEDI György „A Föld mezőgazdasága” (1965)  A mai magyar társadalomföldrajz legkiemelkedőbb képviselője. TELEKI Pál MILLEKER Rezső • Mai magyar társadalomföldrajz • BERÉNYI István • BELUSZKY Pál • PAPP Antal • PERCZEL György • MÉSZÁROS Rezső • TÓTH József • SÜLI-ZAKAR István • NEMES-NAGY József • FRISNYÁK Sándor • DÖVÉNYI Zoltán • KOCSIS Károly • KOVÁCS Zoltán • BENEDEK József • CSAPÓ Tamás • HANUSZÁrpád • MICHALKÓ Gábor • KOZMA Gábor • Pap Norbert • Kókai Sándor MENDÖL Tibor

17. Összefoglalás • A tudományok nómenklatúra rendszer • A földrajz (geográfia) • A földrajz tudományág meghatározása • A földrajz feladata • A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz • helye a földtudományok körében • A földrajz belső struktúrája • A földrajz tudományág rendszere a német geográfiában • A földrajz rendszere • Mi a társadalomföldrajz? • A földrajztudomány az ókortól napjainkig

18. Köszönöm a figyelmet!