1 / 20

Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József. 2009.04.04. „Ami a gondolkodásban az állítás és tagadás, az a kívánságban a valaminek elérésére vagy elkerülésére való törekvés” A logikai négyzetről. Bevezető példák.

Download Presentation

Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjaiElőadja: Dr. Kormos József 2009.04.04.

  2. „Ami a gondolkodásban az állítás és tagadás, az a kívánságban a valaminek elérésére vagy elkerülésére való törekvés” A logikai négyzetről

  3. Bevezető példák • Milyen jellegű hibák fordulhatnak elő?

  4. A logikusság • Mindennapi élethelyzetek: feladatmegoldás, döntés, választás, meggyőzés, érvelés, … • Ezekhez véleményeket (ítéleteket) és következtetéseket kell létrehoznunk • Következtetéseknél fontos a racionalitás, ésszerűség, a logikusság, vagyis a logikai hibák elkerülése.

  5. A logikai hibák okai: 1. A logikailag gyenge pontok (testi-pszichés adottságok; a nevelés, a szocializáció eredményei, … ): • Érzelmi kapcsolatok • Személyes szféra • Rokoni kapcsolatok • Érdek kapcsolatok • Vallási kérdések • Politikai kérdések …

  6. 2. Logikailag hibás stratégiák: • „Győzni kell mindenáron” • „Úgyis örök vesztes vagyok” • „Én úgy gondolom” (tárgyilagosság, nyitottság hiánya) • „Mellékvágányok használata” (félreértés, csúsztatás, álláspont változtatás, …)

  7. 3. Logikailag hibás érvelések: • Személy támadása (nem az érv) • A nem tudásra való apellálás • Körbeforgás • Nem elégséges ok • Hamis dilemma • Kontrafaktuális hipotézis • Rossz hivatkozás • Definiálatlan kifejezés • Kétértelműség …

  8. Arisztotelész (Kr.e.384-322) felismerései és tevékenysége • Az érveléseknél (főként a filozófiai érveléseknél) gyakran ugyanazok az érvelési hibák fordulnak elő, tehát célszerű lenne felállítani a következtetések levonásának elméletét. Egy olyan rendszert, amely megfogalmazza a helyes és a helytelen következtetés eseteit, lépéseit, módszereit. • Az ezzel foglalkozó tudomány a logika. Arisztotelész analitikának nevezte el (a sztoikusok dialektikának, a középkorban dialektikának, ’philosophia rationalis’-nak, és logikának).

  9. Logikai jellegű írásait ie. I. században a rhodoszi Andronikosz állította össze, ez a késő antikvitásban az „Organon” (eszköz) nevet kapta. Ez hat műből áll. • „Kategoriák” az egyetemes állításokról • „Herméneutika” a mondatokról, az ítéletekről • „Első analitika” (2 könyv) szillogizmusokról • „Második analitika” (2 könyv) bizonyításokról, meghatározásokról, felosztásokról, … • „Topika” (8 könyv) a vitákban szereplő valószínűségi következtetésekről • „Szofistikus cáfolások” a szofista álokoskodásokról

  10. A logika • A görög logosz (szó, értelem, elv,…) szóból • A gondolkodás tana, művészete • A következetes (szillogizmus) és rendezett gondolkodás elmélete. • Az érvényes következtetés feltételeinek elmélete (a következtetés formai, szerkezeti tulajdonságait, nem pedig a mentális, pszichikai folyamatot vizsgálja) • A logika kapcsolódik a matematikához (matematikai jeleket használ, a matematikában használt eljárások következtetéseket használja pl.halmazelmélet, valószínűségszámítás, ….) és a nyelvészethez (a következtetési eljárások a nyelv mondatképzéséhez is kapcsolódnak)

  11. A logika alapjai • A logika alapelvei:ellentmondás elve, azonosság elve, harmadik kizárásának elve, … • A logika módszerei: dedukció, indukció, redukció • A logika alapelemei: fogalom, ítélet, következtetés

  12. A fogalom: • A fogalom a dolog tudati, értelmi képe; a megértett, meglátott lényeg; a dolog tartalmi jegyeinek a megfogalmazása. • A fogalom comprehensioja és extensioja • A fogalom significatioja és suppositioja • Az egyetemes fogalmakról (univerzálékról)

  13. Az ítélet • Az ítélet olyan logikai forma, amelyben két fogalmat a subjektum-ot S (alanyt) és a predicatum-ot P (állítmányt) kapcsoljuk össze • Az ítéletek felosztása: állító, tagadó, szinguláris, univerzális, partikuláris, kategorikus, analitikus, szintetikus, …

  14. A következtetés • Ítéletek alapján újabb ítélet alkotása. • A szillogizmus elemei a praemissák. A felső tétel a maior, az alsó a minor, a zárótétel a conclusio. A szillogizmusban szerepelnie kell a ’terminus medius’-nak (M) ez mindkét előzetben szerepel, de a zárótételben nem. Pl.: Minden ember halandó. Szókratész ember. Szókratész halandó. A következtetéseknek egy sokrétű szabályrendszere van.

  15. A logikai négyzet (az oppozíciók négyzete) • Arisztotelész jól látja, hogy a téves következtetések sokszor a rossz ítéletekből jönnek létre (nemcsak a következtetési hibákból) • Célszerű az ítéletek valamiféle rendszerezése, viszonyuk tisztázása • Megfogalmazza az ítéletek négyes osztályozását, amit később egy négyzetben ábrázolnak

  16. kontrárius Univerzális pozitív (A) Minden ember fehér. Univerzális negatív (E) Egy ember sem fehér. diktórius kontra- szubaltern szubaltern kontra- diktórius Partikuláris pozitív (I) Némely ember fehér. Partikuláris negatív (D) Némely ember nem fehér. szubkontrárius Logikai négyzet

  17. A jelek és kifejezések magyarázata: • Univerzális, partikuláris • Negatív, pozitív • Kontradiktórius • Kontrárius • Szubkontrárius • Szubaltern

  18. Az ítéletek igazságértéke: • Kontradiktórius • Kontrárius • Szubkontrárius • Szubaltern

  19. Epilógus • A logikai négyzet érvényessége mitől függ? • Vagyis van-e férfi és női logika? • Ha kiakarjuk mutatni akkor van, ha nem akarjuk kimutatni akkor nincs.

  20. Felhasznált irodalom: • Arisztotelész: Organon. Budapest, 1979, Akadémiai Kiadó. • Kneale, W.-Kneale M.: A logika fejlődése. Budapest, 1987, Gondolat. • Madarász Tiborné-Pólos László-Ruzsa Imre: A logika elemei. Budapest, 1999, Osiris. • Mérő László: Új észjárások. Budapest, 2001, Tericum kiadó. • Ruzsa Imre (szerk.) Logikai zsebenciklopédia. Budapest, 1998, Áron Kiadó. • Copi, Irving M.: Introduction to Logic. New York, London, 1972, MacMillan Publ. Co. • Bochenski, J. M.: Formale Logik. Freiburg, München, 1970, Verlag Karl Alber, 646 p.

More Related