Az Európa Tanács felfogása

1. Az Európa Tanács felfogása Három alapvető elem: „hely” – emberek nélkül hiányzik az életszerűsége, termékek nélkül nem tudják kielégíteni a turisták igényeit „emberek” – hely vagy termékek nélkül nem tudják fogadni a turistákat „termék” – amelyek nem kötődnek sem helyhez, sem emberekhez, rövid életűek, nem tudnak helyi fejlődést előidézni A rurális turizmus megvalósítása nem egyéni műfaj, alapvető a helyileg érdekeltek összefogása

2. OECD tág értelmezése • „A rurális turizmus egy komplex, sokoldalú tevékenység, nem csupán a farmon, mezőgazdaságon alapuló turizmus. Beletartoznak a farmon alapuló üdülési formák, de ide tartoznak a különleges természethez kapcsolódó üdülési formák is, az ökoturizmus, természetjárás, sziklamászás, lovaglás, kaland, sport és egészséges életmód turizmus, vadászat és horgászat, tanulmányi utazás, művészet és kulturális örökség turizmus, és bizonyos területeken az etnikai alapú turizmus. Létezik ugyanakkor egy átfogó érdeklődés a kevésbé specializált rurális turizmusformák iránt Ezek, amelyek a fő üdüléssel kapcsolatban legfőbb követelményként a békét, a csendet, a pihenést biztosító vidéki környezetet fogalmazzák meg.”

3. OECD konklúzió • A fő kapcsolat a rurális turizmus fejlesztésében ma a turizmusfejlesztés és az átfogó vidékfejlesztés között van, amely magában foglalja a vidéki szolgáltatások, az új vállalkozások vidékre vonzását, a helyi hagyományok megőrzését, a nők szélesebb szerepét és a helyi beruházásokat. A mezőgazdaságnak fontos szerepe van a rurális turizmusban, de ez csak egy jellemző a sok közül, ennek fontossága a helyi, regionális és a nemzeti körülményektől függ.”

4. Görögország: agroturizmus • „Az összes olyan turisztikai tevékenységet magában foglalja, amelyet a gazdaság elsődleges vagy másodlagos szektorában, főfoglalkozásban alkalmazott egyének, nem városi régióban folytatnak. E tevékenységek közé tartoznak kis családi vagy szövetkezeti vállalkozások, amelyek szállást, étkezést és egyéb termékeket ajánlanak turistáknak és kiegészítő családi jövedelmet, vagy a vidéki asszonyok számára megszerezhető jövedelmet jelentenek.”

5. Összegezés • Az európai felfogás és értelmezés nagyon sokszínű, nincs egységes definíció és gyakorlat • Az egyes országok gyakorlata a „vidék” kategória nemzeti értelmezésétől és a helyi kreativitástól és kezdeményező-készségtől függ • A rurális turizmus tágabb összefüggésben az egyes országok agrár, vidékfejlesztési céljait és prioritásait szolgálja, országonként eltérő intézményrendszerrel

6. A falusi turizmushozszükséges minőségi jegyek • Vidéki területen kell elhelyezkednie • Funkcionálisan rurális, a vidéki terület sajátos megjelenésén alapuló, kisméretű vállalkozás, nyitott tér, kapcsolat a természettel és a természeti környezettel, a helyi hagyományokkal, „hagyományos” társadalom „hagyományos” gyakorlattal • Méretében, az épületeket és településeket tekintve is vidékinek számítson, így többnyire kis méretű • Jellegében tradicionális, lassan organikusan növekvő, és a helyi családokhoz kapcsolódik

7. FATOSZ fogalom • A városon kívüli, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott falusi, vidéki környezetben, a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapon történő kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése, kizárólag a falusi turisztikai javak hasznositására.

8. FATOSZ agroturizmus fogalma • A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságban tartozó növénytermesztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, ill. azok hasznosítására épül.

9. Szabadidős kínálat • Helyi hagyományok • Folklór • Népművészet, kézműipar • Szórakoztatási lehetőségek • Kulturális programok • Egészségmegőrző programok, sport

10. Helyi hagyományok • Látvány és esemény • Sajátosságai: • Különleges • Újszerű, a megszokottól eltérő • Fontos a vendégek érdeklődésének megismerése • Közösségi alkotás lehet ! (részt vesz benne a település lakossága; szükség van önkormányzati támogatásra is) • Élménnyé alakítja az ott tartózkodást !

11. Hagyományok csoportosítása • Történelmi, néprajzi, népi, nemzetiségi • Hagyomány = egy emberi közösségben tovább élő magatartás, szokás vagy felfogás, szellemi örökség • Etnikumok, nemzetiségek ! • Az év ünnepeihez, a gazdálkodáshoz kapcsolódók • Téli ünnepkör: karácsony, szilveszter, újév, farsang • Tavaszi ünnepkör: húsvét, pünkösd, majálisok • Őszi ünnepkör: betakarítás utáni búcsú, szüret, disznótor, vadászat • Emberi élet sorsfordító ünnepei (pl. lakodalom) • Új hagyományok, szokások teremtése • Lehetőségek, adottságok + következmények számba vétele • Fokozatosság elvének betartása !

12. Folklór • Folklór (angol eredetű) = teljes szellemi néphagyomány. Szűkebb értelemben: mondások, színjátékok, népmesék, népköltészet • Néprajzi, népművészeti összefüggésben: népzene, néptánc, népi díszítő művészet, a nép egyéb tárgyi alkotó művészete • Jellemzői: • Ember és természet eredendő kapcsolata • A falusi élet szerves része • A vendéget a tárgyak keletkezési körülményei is érdeklik (pl. műhelylátogatás) • Népi kismesterségek ! • Kedveltek a népzenével és néptánccal kapcsolatos programok

13. Népművészet, kézművesség • Hozzájárul egy tájegység arculatának megőrzéséhez • Kézműipar = minden olyan tevékenység, amelyet döntő részben kézzel, több száz éve kialakult szerszámokkal és egyszerű gépekkel végeznek. • Népművészeti, kézműves hagyományok: • Fazekasság, szövés-fonás, hímzés, fafaragás, egyéb kismesterségek (pl. kovács, kékfestő, mézeskalácsos), népviseleti • Programlehetőségek: • Kismesterségek műhelyeiben tett látogatások • Bemutatók, kiállítások, vásárok • Falumúzeum, skanzen • Tanfolyamok

14. Gasztronómiai programok Elsősorban a vendéglátó háznál, a portán: • Sütés – főzés a szabadban (nyársalás, bográcsos, rostélyon sütés) • Kemence • Party – főzés • Főzőiskola • Figyelmesség, ha a vendéglátó is részt vesz ezekben a programokban (főzés a vendégek bevonásával

15. Egészségmegőrző programok • Elemi igény = mozgás • Legnépszerűbb formái: • Gyalogtúrák • Erdei tornapályák • Kugli, teke, bowling • Lovaglás • Vízi sportok • Tenisz, tollaslabda • Mini kosárlabda, röplabda, asztalitenisz • Barlangtúrák, hegymászás • Gyógyhelyek, gyógy- és termálfürdők !

16. Játékok • Mindenki szeret játszani • Mindenki talál nemének, korának, érdeklődési körének megfelelő játékot • Viszonylag kis befektetést igényel • Bármikor játszhatók (termi játékok) • Egyik legtöbb élményt nyújtják az embernek • Jól szervezhető, tervezhető • Minden létszámnak találhatunk megfelelőt • Az egész család számára programot nyújt

17. Szobai játékok • Játékeszköz nélkül (pl. Kukutyin királya, névjegyjáték, mi lesz a végé, Amerikából jöttem, szkander) Szerrel végzett játékok (pl. labdafogó, palackpecázás, marokkó, darts, stb.) Táblás játékok (pl. malom, sakk, dáma) • Játékkészítés, mint játék (pl. csutkababa, gesztenyebábuk, papírsárkány, tojásfestés)

18. Udvari játékok • Célzó játékok (pl. patkódobás, freesby, lengőteke, golyójátékok) • Sportszerű népi játékok (pl. kanászkapós, méta, bige, paprikázás, adj király katonát, karikázás, kelj-fel-Jancsi, csőszjáték, stb.) • Labdajátékok • Ütővel: tollas, asztalitenisz, tenisz • Ütő nélkül: pl. röplabda, lábtenisz, kisfoci, stb.

19. Szabadtéri sportlehetőségek • Íjászat • Vadászat • Horgászat • Lovas sportok, lovas programok • Természetjárás • Gyalogtúra • Kerékpártúra • Vízi túra • Téli sportok (pl. sí, szánkó, fakutya, korcsolya) • Téli játékok (pl. hóemberépítés, hócsata)