Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens

1. Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése, 2012. november 22-23. Győr A hazai takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása Dr. habil. Gál Zoltán CSc tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete

2. Helyi beágyazottságú, de globálisan elterjedt hitelintézeti modell • Szövetkezeti bankok: 54 ezer szövetkezeti hitelintézet, 186 millió tag, közel 100 országbanműködik. • Szövetkezeti bankok az EEA-ban: 4200 szövetkezeti bank, 63 ezer fiók, 50 millió tag, 130 millió ügyfél, 4 billió EUR eszközállomány, 20%-os átlagos piaci rész

3. Szövetkezeti bankok sajátos vállalatirányítási modell Európában a bankrendszer sokszínű: közösségi, állami, szövetkezeti, kölcsönös segélyező és magán pénzintézetek. Szereplő/érdekelt-orientált (Stakeholder Value)pénzintézet (szövetkezetek) VS. részvényes-orientált (Shareholder Value) pénzintézet A szövetkezeti hitelintézeta tagok tulajdonában van. (tag-ügyfél azonos).Ez nemcsak a döntéshozatalban ad nagyobb tagsági befolyást, de a hosszútávú stratégiai gondolkodást is erősíti. A szövetkezeti hitelintézet ügyfeleinek másik része nem tag: nincs formális különbségtétel az ügyfelek típusa között. http://www.youtube.com/watch?v=YBZ34iQM3- http://www.youtube.com/watch?v=d7W4rJaJctY

4. 11% A szövetkezeti tagság/ügyfelek aránya Tag/Ügyfél arány, 2009 55% BVR, Germany Austria 46% OP Pohjola 31% Spain 21% Holland 19% BCC, Italy 18% BP, Italy 12% OTSZ, Hungary 11% Forrás: EACB (2009)

5. A szövetkezetek helyi beágyazottsága az információs aszimmetria kiegyenlítését eredményezi A szövetkezeti üzleti modell: az ügyfél és a bank is bizalommal rendelkezik XIX. század: információs előny az ügyfélnél Bank Ügyfél A bank vonakodva helyez ki hitelt, mivel az ügyféllel kapcsolatos információhoz alig fér hozzá. Emiatt az aggregált hitelezési aktivitás alacsony; a kihelyezett hitelek fajlagos jövedelmezősége magas. Ügyfél = Tag XXI. század: információs előny a banknál Bank = Szövetkezet Bank Ügyfél A szövetkezeti modell az ügyfél-tulajdonláson keresztül képes kiegyensúlyozni az információs aszimmetriát. A bankok rengeteg információval rendelkeznek az ügyfélről fejlett hitelezési elemzéseiknek köszönhetően. Emiatt sok hitelt képesek kihelyezni. Az ügyfélhez való földrajzi közelség; a tagsági tulajdon információs előnyeinek kiaknázása (pl. helyi kis- és középvállalatok finanszírozásában); a szövetkezettel szembeni bizalom növekedése az informális, helyi kapcsolatokon keresztül; információs előny érvényesítése a versenytársakkal szemben (országos hálózatú kereskedelmi bankok).

6. Szövetkezeti bankok jelentősége Európában • Németországban a lakosság 37%-a, Ausztriában 40%-a szövetkezeti banki ügyfél • A KKV-ék 32%-a szövetkezeti banki ügyfél (EU-15, 2003) • Agrárvidékeken arányuk Németországban 41%, Franciaországban -85% • A francia farmerek 90%-a Credit Agricole ügyfél • Az olasz Banche Popolari 75%-át adja a KKV hitelezésnek!

7. Top-25 global banking groups by Tier 1 capital (Bn $), 2006

8. A szövetkezet teljesítményét értékteremtési képessége és hatékonysága jelenti • Az erőforrásokkal való gazdálkodás mérőszáma • Ide tartozik: C/I, • Tartalmazza a vállalt kockázatot • Intézményvédelmi alap kiszabott díját befolyásolhatja (pl: BCC) Hatékonyság Profitelvárás vs. profitkényszer Szerkezeti tényezők Jó menedzserek, rossz szövetkezet Ideális szövetkezet magas Relatív* hatékonyság • A szövetkezet által teremtett értéket méri (ügyfelek, tagok, munkavállalók, közösség, stb. számára) • Mutatói lehetnek jövedelmezőség, közösségi aktivitás, stb. • Az adott kockázatvállalás fényében értendő Növekedés és értékteremtés A szövetkezeti hitelesség lerombolása Jó szövetkezet, rossz menedzserek alacsony magas alacsony Relatív* növekedés (értékteremtés) * A piachoz képest mért Forrás: Wyman (2008: 31), saját elemzés

9. Helyi–regionális bankok Európában • Szövetkezeti pénzintézetek (nemcsak a helyi regionális) pénzintézeti rendszer részei • Szövetkezeti „ernyőbankok” óriásbankokká válása (Rabobank, Raiffesisen, Credit Agricole) • Nemzeti integráltságú takarékszövetkezeti bankok • Nemzeti integráció hiánya, lokalitás–felmorzsolódás, egyenlőtlen verseny • Versenyelőny • Az ügyfelekhez való közelség • Napi szintű minőségi szolgáltatás nyújtása • Tagság, a bank és az ügyfelek közötti kapcsolat mélysége • Erős nemzeti kötődés – térségi beágyazottság • Versenyhátrány: • Kicsi méretnagyság(megoldás: integráció) • Kisebb szövetkezeti hitelintézetek kockázatkerülők, kisebb hitelezési aktivitás • Integráció nélkül nem működik a földrajzi és szektorközi kockázatporlasztás

10. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban I. • A szövetkezeti bankok előnyei a helyileg beágyazott hitelezésben és betétgyűjtésben, ill. a helyi gazaságfejlesztésben • Erősen polarizált pénzügyi rendszerek: centrum-periféria ; pénzügyi központoktól távoli perifériék alulfinanszírozottsága(Porteous, 1995,Gál, 2010) • A kapcsolati bankolás (relationship banking) a „házibankká” lehetőségeit kínálja • Közelségből, tag-tulajdonosi rendszerből és a helyi döntéshozatalból fakad: alacsonyabb információs aszimmetria, alacsony kamatmarzs (Alessandrini& Zazzaro, 2009, Ferri-essori, 2000, Sharpe, 1990, Guiso et. al. 2004) • Erősebb ügyfél-tulajdonos-banki kapcsolat versenyelőny a kereskedelmi bankokkal szemben a hitelezésben, ügyfélkiválasztásban, az adósminősítésben és hitelszerződések ellenőrzésben • Szoros kapcsolat a szövetkezeti bankok aktivitása, KKV hitelezés és a helyi gazdaságfejlőpdés között, s ez a kapcsolat erősebb volt a fejletlenebb régiókban. (Hakenes et al. 2009)

11. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe a helyi gazdaságban II. • Berger és Udell (1995) vizsgálatai igazolták, hogy a nagyobb bankok kevésbé érdekeltek, • A perifériák hitelhez való korlátozott hozzáférését hangsúlyozza Dow (1990) likviditási preferencia modellje. (Porteous, 1995) • Duális bankrendszerek és a pénzügyi kirekesztődés: • Társadalmi (társadalmi csoportok)) • Területi (perifériák, kis, rurális települések) (Dymski, 2005, Leyshon, Thrift, 2005) • Szövetkezeti bank földrajzilag és gyakran szektorálisan nem tudja megfelelő mértékben hitelkockázataikat diverzifikálni (Alexopulos and Goglio, 2010) • Az ügyfél és a bank központja közötti funkcionális távolság megnövekedése csökkenti az adott szövetkezeti bank helyi gazdaságba-társadalomba való beágyazottságát (Pittaluga et al. 2005,

12. 3% Pénzügyi kirekesztés Percentage of financial exclusion (18 yrs old and older individuals) Hungary Slovakia Czeh Rep. Italy Spain Finnland UK Germany Source: EC (2008: 20) • 2.5 billion adults do not have bank account worldwide • 46% of men have formal account • Only 37% of women have • 61% in Europe, Central Asia while 34% in devloping countries

13. Lokális jelenlét • Kereskedelmi bankfiók (2006): 264- (2008)- 268 településen (8,3%) • Takarékszövetkezeti egység: 1324 településen (43%) • (1998-ban: 1510 településen) • A takarékszövetkezeti települések 80%-a 5000 fő alatti, 48%-a 2000 fő alatti • 1087 településen egyedüli szolgáltatók (5X több településen működnek, mint a bankok) • Takarékok harmada a városokban (570 egység, 2004)

14. A hazai hitelintézeti szektor *fiókjainak eloszlása 2012 januárjában (lakossági adatok: 2010. évre vonatkozóan) *A kereskedelmi banki fiókok és a takarékszövetkezeti fiókok megoszlása intézményvédelmi tömörülések alapján csoportosítva.

15. A kereskedelmi bankok és a szövetkezeti szektor fiókhálózatának összehasonlítása a lokális monopolhelyzet alapján

16. Módszertan • Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált Aranykönyv 2010. évi kiadása, a KSH Területi Statisztikai Adatbázisa, valamint a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek fiókjainak címlistája képezi. • A PSZÁF Aranykönyv részletezi a pénzügyi piac szereplőinek legfontosabb mérleg- és eredménykimutatás-számait minden intézményre külön-külön • A fiókok listáját aggregáltuk a települések szintjén, és megvizsgáltuk, hogy mely településeken működik fiók versenytárs nélkül • Adott intézmény összes fiókjának hány százaléka működik lokális monopóliumként. (változó neve: monopol %). • hány százaléka működik ötezer lakosnál kisebb lélekszámú településen (ötezer %), illetve, • hogy az adott intézmény fiókjainak hány százaléka működik százezer vagy annál nagyobb lakosú településen (százezer %).

17. A takarékszövetkezeti szektor hitelezési aktivitása (hitel/betét mutatók súlyozott átlaga) Betétállomány 12%-át gyűjtik Kihelyezett hitelek 4,7%-át adták

18. I. Betétnagyság és a hitelezési aktivitás Összefüggés a szövetkezeti szektor hitel/betét-mutatója és a betétállományának volumene között

19. II. A lokális monopolhelyzet és a hitelezési aktivitás • a monopol % változónk annak a mutatója, hogy mekkora egy adott intézmény lokális finanszírozási potenciálja.

20. II. Hitelezési aktivitás és a városi jelenlét kapcsolat Becsült kistérségi hitel/betét-mutatók a szövetkezeti szektor hitel- és betétállományát figyelembe véve (2010)*

21. III. A hitelintézetek jogi formája és a hitelezési aktivitás

22. A források kihelyezésének struktúrája a takarékszövetkezeti szektorban

23. Sztereotípiák a takarékszektorról • Vidék (falu) bankja volt e a takarékszektor? • A takarékszövetkezetek forráskivonó szerepe dominált a kihelyezésekkel szemben • Forrásaik jelentős részét bankközi piacokon helyezték ki • Nem vállaltak jelentős szerepet az lakás és az agrárhitelezésben sem • KKV szegmensben aktivitás (1990s) a városi telephelyeken • Az agrárszektor bankja? • Községi, kisvárosi bankhálózat és a agrárium finanszírozása különböző feladat • A kereskedelmi banki szerepvállalás az agrárhitelezésben jóval felülmúlta a takarékszövetkezetekét (11. helyen az TKSZ integráció) • 4,1% agrárpiaci rész, a szövetkezetek 70%-a nem agrárhitelezett, 40 szövetkezet adta 1998-ban az agrárportfolió 80%át)

24. Összegzés • A hitelezési aktivitás vizsgálata azt mutatja, hogy a kistelepüléseken való jelenlét, illetve a lokális monopolhelyzet csökkenti a hitel-kihelyezési tevékenységet, és növeli annak valószínűségét, hogy az intézmény passzív forráskihelyezési politikát folytat. • A „klasszikus szövetkezeti” modell alig jelenik meg Magyarországon, azaz a hitelezésben az új piacokon való terjeszkedés nélkül is aktív, helyileg és társadalmilag beágyazott takarékszövetkezet típusa nem jellemző. • Operatív döntései alapján a szektor intézményeinek többsége a finanszírozási forrásait a vidékről a pénzügyi centrumok felé csatornázza át. (nincs forrásszűke, kockázatvállalási korlát) • Az OTIVÁ-ból kiszakadt szövetkezetek kockázatvállalási étvágyára vonatkozó – hipotézisünk szintén nem került elvetésre. • A hazai takarékszövetkezeti szektor hálózatépítési stratégiáit és a meghozott hitel-kihelyezési döntéseit tekintve nem látja el maradéktalanul a nyugat-európai partnerintézményekhez hasonlóan a helyi bank, illetve a vidék bankja funkcióját. • Eredményeink sokat finomítanak a kereskedelmi bankszektorról alkotott képen is. Nem vádolhatjuk a kereskedelmi bankokat azért, mert kerülik az olyan településeket, ahol szinte lehetetlen hiteleket kihelyezni életképes KKV-ék hiányában

27. A takarékszövetkezetek bankközi piaci nettó pénzügyi pozíciója és a Takarékpont tagság közötti korreláció Bankközi piaci nettó pénzügyi pozíció az eszközök százalékában, 2010 Ügyfélvolumen (betét+hitel) 2010 27

28. A takarékszövetkezetek egy számlára eső ügyfélvolumene, 2010 28

31. Appendix: net finanical position of Hungarian cooperatives on the interbank market 31

32. Intézmények (ezer, jobb skála) Fiókok (ezer) Egy bankra jutó átlagos mérlegfőösszeg (100 mio €, jobb s Tagok (millió fő) Fiókok száma (ezer darab) Intézmények száma (ezer, jobb skála) Tagok száma (millió) Egy fiókra eső mérlegfőösszeg (100 millió €, jobb skála) 1970 1980 1990, újraegyesítés előtt 1990, újraegyesítés után 2000 2010 Forrás: BVR (2010), CEPS (2010: 30)

33. 261 Finnország 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Intézmények száma (jobb skála) Fiókok száma (bal skála) Forrás: OECD (2009)

34. % A nem bankoktól gyűjtött betétállomány megoszlása A nem bankoknak nyújtott hitelek megoszlása Kereskedelmi és egyéb bankok Takarék- és Landesbankok Szövetkezeti hitelintézetek 1964 2011 1964 2011 Forrás: Bundesbank (2011)

35. Szövetkezeti bankok száma 2000 = 100 % Szövetkezeti bankfiókok száma 2000 = 100 % 2009 2009 100 Finnország 261 (91%) Finnország 90 Olaszország 100 Olaszország 459 (85%) 7 311 (94%) 80 90 Németország 417 (83%) 70 Németország 80 1 157 (65%) 12 144 (79%) 60 0 0 2000 2002 2004 2006 2008 2000 2002 2004 2006 2008 Forrás: OECD (2010)