Lemorzsolódás és sajátos nevelési igény

1. Lemorzsolódás és sajátos nevelési igény Bruckner László gyógypedagógiai szakértő Szakképző iskolák igazgatóinak XIV. országos fóruma, MSZT, 2009.április 21.

2. Mindenki erről beszél… • A szakiskolából lemorzsolódók aránya 1995-ig 20-22%, majd a továbbtanulást kikényszerítő intézkedések miatt tovább nőtt. • 1999-ben 33% körül, utána beszüntetett adatfelvétel… • …SZFP I-II, reintegrációs törekvések… • 2008-ban Zöld Könyv a közoktatás megújításáért (Liskó Ilona), Szakképzés és lemorzsolódás kutatás (Fehérvári Anikó); Lemorzsolódás a szakképzés-politikában elemzés (Mártonfi György)

3. Amiért a gyógypedagógusok is beszélnek róla… • …mert bekapcsolódnak az esélyegyenlőség biztosításáról szóló szakmai vitába • gyakorlati képzés a munkaerő-piaci igények mentén, kontra • komprehenzív iskolarendszer a hosszú távú esélyegyenlőségért • …mert a speciális szakiskolai rendszer együtt mozdul a szakiskolaival – a (lemorzsolódási) tendenciákban is, így a válaszul adott fejlesztésekben is; • …mert az SNI (a,b) tanulók számára a szakiskola az első, a második, és az utolsó esély is!

4. Mi a lemorzsolódás? • Nem konszenzusos a jelentéstartalom: a „legördülő szikla” (Mártonfi, 2008) • Halmozódó kudarcok: évismétlés, alacsonyabb presztízsű iskolába kerülés, korai iskolaelhagyás végzettség nélkül • OECD: nem szerez végzettséget (munkaerő-piaci szempontból), így a társadalmi integráció nem valósulhat meg

5. Kemény számok – kemény sorsok • Évente 5 ezer tanuló nem fejezi be az általános iskolát 16 éves koráig • Évente 20 ezren nem tanulnak tovább, vagy nem fejezik be középiskolai tanulmányaikat • Az EÁI-ból továbbtanulók aránya 58% (2004) vélhetően nőtt az integráltan tanulókat (27%) is figyelembe véve, de nem éri el az átlagot • A szakiskolából lemorzsolódók (2008): 6500 fiatal, 30% körüli arányban, iskolánként átlagosan 43 tanuló; • A speciális szakiskolákból lemorzsolódók aránya ennek csak kétharmadára becsülhető (cca.20%), de így is jelentős.(Spontán mérséklő tényezők: a kiscsoportos oktatás és a gyógypedagógiai, egyéni bánásmódot biztosító szemlélet)

6. HH, HHH: többség(é)ben szakiskolákban… • Hátrányos helyzetű (HH): jegyző védelmében, rendszeres gyermekvédelmi kedv. • Halmozottan HH: egyik/mindkét szülője csak 8. oszt. végzettséggel rendelkezik; vagy tartósan nevelésbe vették • HH arányok iskolatípusonként (2007): • HH gimnázium: 7,2 % • HH szakiskola: 24, 2% • HH spec.szakiskola: 31,9% • Állami és intézeti nevelt (2003): • Ált isk: 0,8% • Szakiskola: 1,5% • Spec.szakiskola: 13%

7. Kemény számok – kemény összefüggések • A HH területi eloszlása nagy szórást mutat, településtípusonként pl.: • Főváros: 9% • Község: 32,8% • …és régiónként : • É-Mo: 35% • Ny-Dunántúl:10,9 % • … utóbbi szoros korrelációt mutat a roma tanulók becsült arányával: • É-Mo:36% • Ny-Dunántúl: 11% • Az inaktív szülő(k) gyermekeinek 78%-a lemorzsolódik…

8. A lemorzsolódás kezelése és következményei • Általános igazgatói vélekedés, hogy tanulmányi okok állnak a háttérben; az iskolák 78%-a felzárkóztató oktatással támogatja (?) az érintetteket („még több tanulás”) • Csak elvétve vannak a hagyományostól eltérő kezdeményezések (diáktoborzás, szülői együttműködés, lazább oktatásszervezési keretek, személyre szabottság, mentortanár…) • 25% másik iskolában végül továbbtanul • 35% (alkalmi) munkát végez • 40% munkanélküli…

9. 2. esély: dobbantás • A Kt. 126.§-a alapján előkészítő 9. osztály indítására nyílt lehetőség (kötelezettség) • A bevezetést az MPA támogatásával az FSZK megkezdte a Dobbantó projektben, 15 pályázóval (TISZK-ek és spec.szakiskolák) • 2. esély típusú, nem hagyományos oktatásszervezési keretek között • Iskolafejlesztés, tartalomfejlesztés és Híd a munka világába, diáktámogatás, intézményesítés (www.fszk.hu/dobbanto )

10. Javaslatok az állásfoglaláshoz (1) • Hosszú távon strukturális átalakítások szükségesek a jelentős csökkentéshez (l. Zöld Könyv); • Rövid távon is mérsékelni kell a következményeket – e javaslatok ezt célozzák: • Hatékonyabb szakmapolitikai együttműködés kialakítása jogszabályi támogatás mellett; (pl. megbízható adatgyűjtés és feldolgozás biztosítása, térségi és SNI szempontú érzékenységgel); • A Kt. 126.§. szerinti előkészítő 9. évfolyam működtetésére 2. esély típusú iskolahálózat létrehozása, felkészítése és kiterjesztése a meglevő szakiskolai kapacitásokat kihasználva; • Módszertani támogatás kidolgozása (pl. Dobbantó tantervi programcsomag és tanártovábbképzés);

11. Javaslatok az állásfoglaláshoz (2) • Kiscsoportos működés finanszírozása normatív kiegészítő támogatás igénybevételével; • Személyre szabott diáktoborzás hatékonyabb iskolai kapcsolatrendszer kiépítése mellett; • A hosszú távú fenntarthatóság biztosítása (pl. módszertani központ működtetésével); • Azonos támogatási rendszer kialakítása mind a többségi, mind a speciális szakiskolai rendszerben; • A közoktatásba való visszavezetésen túl a (speciális) felnőttképzési lehetőségek, és a támogatott munkába helyezés kimeneteinek biztosítása.

12. Köszönöm figyelmüket! bruckner.laszlo@gmail.com