A képzési ciklus

2. A képzési ciklus 3 fázisra bontható: • 1. Tervezés: ebben a fázisban kell tisztázni a képzéssel szembeni elvárásokat, a sikeres befejezés kritériumait és a fejlesztendő kompetenciákat, valamint létre kell hozni a képzés programját. A tervezés fázisa 3 szakaszra bontható: • a képzési igények felmérése • a képzési célok meghatározása • a képzési program kidolgozása

3. 2. Megvalósítás és kontroll: ebben a fázisban kell végrehajtani a képzési programot, kontrollálni a tanítási-tanulási folyamatot, menedzselni a változásokat, s beavatkozásokat kell tenni, ha a kitűzött cél és a képzési követelmények elérése veszélybe kerül. Ez a fázis 4 szakaszból áll: • a képzés előkészítése • a képzés indítása • a képzés lebonyolítása és • a képzés zárása

4. A képzési kontrolling az eseményeket és az eredményeket viszonyítja a képzésre vonatkozó követelményekhez, belső és külső normákhoz és folyamatleírásokhoz. Különösen az alábbi területekre fókuszál: • Célok • Képzési követelmények • Személyi, tárgyi és jogszabályi feltételek • Dokumentumok • Szerződésekben rögzített elvárások • Tananyagok • Taneszközök • Egészséges, biztonságos és esélyegyenlőséget biztosító tanulási környezet • Módszerek és munkaformák • Eredmény-/teljesítményértékelés • Megelőző és javító intézkedések • Elégedettségvizsgálat • Külső és belső kommunikáció • Kapcsolattartás és ügyfélkapcsolat

5. 3. Kompetenciatranszfer: ebben a fázisban annak a vizsgálatára lehet sort keríteni, hogy a kompetenciafejlesztés eredményeit milyen mértékben alkalmazzák a munkahelyen.

6. A képzési program • A képzési aktivitás elemi építőköve a célcsoport igényeire épülő képzési program, mely a tanítási-tanulási folyamat célirányos, tervező, szervező, szabályozó és értékelő lépéseit integrálja. • Ebből következően: • részletesen kifejti a képzés cél- és követelményrendszerét; • pontosan meghatározza a képzési tartalmakat, a tananyag jellegét és egységeit/moduljait; • kitér az alkalmazott módszerekre és szervezési formákra, a tárgyi és személyi feltételekre, a forrásanyagokra, valamint • választ ad a mérés-értékelés lehetőségeire, módjaira, a minőségbiztosítás technikáira

7. A képzési programmal szembeni követelmények • Megítélhető legyen a program belső koherenciája és szakmai megvalósíthatósága. • koherencia az egyes programegységek, programelemek (cél, kompetencia, módszerekstb.) egymásnak történő megfeleltethetőségét jelenti

8. Képzési programmalszembeni releváns alapkövetelmények: • pedagógiai, andragógiai szakszerűség, • közérthetőség és áttekinthetőség, • egyértelműség és ellentmondás-mentesség, • tartalmi kidolgozottság, valamint • megvalósíthatóság

9. A célirányos - a képzési célokkal koherens kimeneti követelményekre, kompetenciákra és a tananyag aktív feldolgozására fókuszáló - képzési programban • amit(a képzés tartalma, azaz a képzés elvégzésével szerzett tudás, ismeret, szervező-végrehajtó sajátosságok, szabályozó-regulálószemélyiségbeli összetevők, többletteljesítmény vagy elsajátított kompetenciák), • a ki(k)nek(célcsoport), • amiért(célrendszer), • a honnan(input, bemeneti követelmények), • a hogyan(a cél felé vezető út, a teljes tanítási-tanulási folyamat stratégiája; egy-egy modul/tantárgy és/vagy téma tanítási-tanulási folyamata; tervezett képzési idő; módszerek; tananyag; racionális szervezeti keretek; tudásellenőrzés; értékelés; minőségbiztosítás), • a mivel(személyi és tárgyi feltételek) és • a hová(output, feladatprofil, kompetenciakövetelmények) komplex kérdésegyüttest kell szisztematikusan kifejteni

10. A képzési program általános struktúrája A képzési programnak tartalmaznia kell: • a képzési céllal összhangban álló, a képzés során megszerezhető kompetenciákat, • a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, • a tervezett képzési időt, • a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), • a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tarta Imát, terjedelmét, • a maximális csoportlétszámot, • a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, • a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, • a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját

11. A képzési program (modul) általános felépítése

14. Képzési módszerek • Az alábbiakat használjuk leggyakrabban: • beszélgetés, megbeszélés, • coaching, • demonstráció/szemléltetés (kísérletekkel, példákkal stb. végzett illusztráció vagy egy tevékenység másoknak történő bemutatása), • elbeszélés, • ellenőrzés (az ismeretek mennyiségének, elsajátítási szintjeinek megállapítása), • előadás (pl. prezentációval kísért előadás), • esettanulmány (esettörténeti leírásból kiindulva kell eljutni a közölt probléma megoldásáig), • élőmunka (a tényleges munkatevékenységeknek megfelelő termelő- és/vagy szolgáltatótevékenységek végzése),

15. Képzési módszerek • feleletválasztás (egy adott helyzettel összefüggő 3-8 konkrét változatból kell az egyedüli helyeset, illetve a legoptimálisabbat kiválasztani), • gyakorlat, • házi feladat, • irányított megfigyelés (a megfigyelt tárgy tanulmányozása annak megértése, értékelése és/vagy tökéletesítése céljából), • játék (vetélkedő), • kérdésdoboz (egy kérdést a résztvevők írásban válaszolnak meg, és a válaszokat [a tanár vagy a tanulók] felolvassák), • készséggyakorlatok (a megtanult ismeretek gyakorlatba történő átültetését támogatja), • kiselőadás, • konzultáció, • kutatásos tanulás (a tények feltárása és rendezése, hozzájutás a szükséges információkhoz, a megismerés tanítása, a meglévő ismeretek felhasználása új ismeretek megszerzéséhez), • magyarázat, • megbeszélés,

16. Képzési módszerek • moderáció (a moderátor irányításával segít a problémák több nézőpontú megközelítésében, a nyílt kommunikációban, s eközben a csoport tagjai megtanulják az önálló ismeretszerzést és problémamegoldást, s fejlesztik együttműködési, kreativitási, értékelési, rendszerező, verbális és vizuális megjelenítési kompetenciáikat), • műhelymunka (a készségfejlődést támogatja), • olvasás/tanulmányozás (információszerzés nyomtatott és elektronikus médiumokból), • ötletroham/brainstorming/ötletbörze, • ötletírás (az ötletek írásos kifejtése), • problémamegoldás (a probléma tisztázását, a hipotetikus megoldások kialakítását és az egyes hipotézisek tesztelését segíti elő), • projektmunka, • számítógépes, multi média- és internetalkalmazások,

17. Képzési módszerek • számítógéppel támogatott tanítás (a kisebb lépésekre tagolható, ismétlést igénylő, számítógépre programozható [pl. matematikai, könyvviteli, ügyviteli, természettudományi] témák, melyek feldolgozását rendszerint tesztbankok [tesztfeladatok] segítik), • szimuláció, szerepjáték, • tanácskozás, • tanulási "újság" ("hajónapló" vagy napló írása a tanultakról, melyekhez alkalmazhatósági szempontból- reflexiókat kell fűzni), • terepkirándulás (tanulmányi kirándulás), • tereptapasztalat (tanulási célú munkatapasztalat), • tréning (pl. érzékenységfokozó tréning, mely önmagunkkal és másokkal kapcsolatos észleléseink és érzéseink megvizsgálását szolgálja), • tutorálásés • vita (pl. kerekasztal vita)

18. Az atipikus tanítási/tanulási módszerek jellegzetes formái: • akció tanulás, • alternatív tanítás (az intézmények a hagyományos gyakorlattói eltérő, az egyes tanulók igényeit, eltérő fejlődési, érési ütemét elfogadó, azt tiszteletben tartó és megengedő rendszert építenek fel), • audiotutoriálistanítás (új téma bevezetése az egész csoport előtt [pl. heti gyakorisággal], melyet egyéni tanulás és csoportos vitaülések követnek), audiovizuális eljárás (az előadásról, szereplésről, demonstrációról stb. felvétel készíthető, mely újranézhető, megbeszélhető), • egyéni munka (a tanulás résztvevői a tartalom feldolgozását – megfelelő oktatási eszközök és tananyagok segítségével- saját munkatempójuk szerint végzik), • feladatlap (olyan - az irányított tanulást támogató - megtervezett dokumentum, mely segíti a tanulót a kitűzött tartalom/tankönyv feldolgozásában, a gyakorlatok elvégzésében és a tesztek kitöltésében), • gyakorlati tanulás (egy kínai közmondás úgy tartja, hogy: "Hallom és elfelejtem. Látom és megjegyzem. Csinálom és megértem "; ezt tekinti iránymutatásnak a gyakorlati tanulás is, amely lehetővé teszi a tudástartalom kiválasztását s ennek során a tevékenység értelmének és a tanultak használhatóságának felismerését),

19. Az atipikus tanítási/tanulási módszerek jellegzetes formái: • individualizált tanulás/önirányított tanulás/öntanítás (a tanulás résztvevője saját elgondolása szerinti ütemben - például egy tanulási egységekre tagolt tankönyv segítségével vagy feladatlap, illetve az oktatóval kötött egyezség/tanulószerződés alapján - tanul [dokumentumokat tanulmányoz, filmeket néz, kísérletezik, vitákban vesz részt stb.], s a tanulási folyamatban szerzett siker- és "aha" - élményei [esetleg külső jutalom] motiválják az öntanulásban), • külső tanulás (többnyire a felsőoktatáshoz, illetve a továbbképzéshez köthető, melynek során a résztvevőnek nem kell bekapcsolódnia egy-egy intézmény formális rendszerébe, mert a tartalmak különféle táv- és médiaoktatási eszközökkel elérhetők), • médiatanulás (a média eszközei által biztosított, egyéni témaválasztást és önálló ismeretfeldolgozást lehetővé tevő szabad tanulás), • otthoni tanulás (szabad vagy független tanulás, illetve a tapasztalati tanulás, melyet főként a családtagok által szervezett és lebonyolított tanítás megjelölésére használnak), • programozott tanítás (a tanulást kis lépésekre bontó, kérdésfeltevéssel operáló és saját ütem szerinti haladást biztosító programozott eszközök meghatározott teljesítményszint eléréséhez segítik hozzá a tanulót),

20. Az atipikus tanítási/tanulási módszerek jellegzetes formái: • rugalmas tanulás (a tanulás igazodik az egyén idő- és életmódbeli lehetőségeihez, iIletve igényeihez), • saját élményű tanulás (végbemegy a tanultak összevetése és összeillesztése az egyén korábbi ismereteivel), • szabad vagy független tanulás (alapvetően nem kapcsolódik semmiféle hivatalos oktatási-képzési intézményhez, nem társul hozzá semmiféle külső, formális ellenőrzés vagy irányítás; a tanulás folyamatát kizárólag a tanuló képességei, lehetőségei határozzák meg [otthoni tanulás, médiatanulás stb.]), • személyre szabott tanítási rendszer (a tanulási tartalmat a kijelölt egységek szerint kell feldolgozni, a kérdéseket megválaszolni és a teszteket kitölteni; a tutor/proctor ellenőrzi a teljesítést, és az elvárt szint elérése után léphet a tanuló a következő modulra; elégtelen teljesítés esetén lehetőség van ismétlésre), • tanulási szerződés (megállapodás a célokról, módszerekről, időkeretről, ütemezésről, az esetleges jutalomról stb.), • tapasztalati tanulás (a kompetenciafejlesztés egy ciklus keretében megy végbe, melynek négy fázisa van: tapasztalás, elmélkedés, értelmezés és tervezés)

21. Munkaformák • A felnőttképzésben az alábbi munkaformák használata terjedt el: • frontális munka (tanfolyamon, osztályban, tankörben, csoportban vagy az oktatás bármely szervezeti formájában együtt tanuló/tanított felnőttek képzését biztosítja), • egyéni munka (a felnőtt önállóan elvégzendő feladatot old meg), • kooperatív stratégiák: • párban folyó tanulás (két felnőtt dolgozik együtt a végrehajtandó feladat teljesítésén) és • csoportmunka (általában 3-8 felnőtt hajt végre kijelölt vagy őnkéntvállalt feladatok

22. Sajátos formák felnőttek számára • Előadás, amely az elbeszélés és a magyarázat elemeivel vegyítve egy-egy téma tüzetes és okszerű kifejtésére szolgál. • Bemutatás, szemléltetés, demonstráció vagy illusztráció, melynek során tárgyak, jelenségek, eljárások érzékelése, észlelése, elemzése és vizsgálata történik. • A gondolkodást és a kommunikációt célzó vita, melynek során a felnőttek önállóan fejtik ki véleményüket és szembesítik mások nézeteivel. • Projektmódszer: a felnőttek csapatmunkájára építő módszer, mely egy gyakorlati természetű feladat megoldására fókuszál. • Felnőttek kiselőadásai

23. Sajátos formák felnőttek számára • 635-ös módszer, mely a problémamegoldást, az ötletek írásos összegyűjtését segíti elő. A módszer segítségével 6 fős csoport végzi az ötletek feltárását. • A Delphi-módszer - a személyes jelenlétet és a szóbeli kommunikációt mellőzve - a jövőt kutatja • A Nominális Csoportmunka Módszer (NCM) ötletgeneráló módszer, amelyben maximum 5 csoport (maximum 6 fős csoportlétszámmal) vesz részt, s rendszerint komplex és bonyolult problémák megoldására keresik az ötleteket, javaslatokat, az eltérő egyéni elképzeléseket • Strukturált Értelmező Módszer (SEM), amelynek alkalmazása a problémát kiváltó - ismert - okok és a közöttük lévő összefüggések feltárását, valamint rangsorolását hivatott elősegíteni • Szinektika, amelynek keretében a kérdéses szakterülettől távoli szakterületek képviselői keresnek eredeti megoldásokat az adott problémára • Philips 66-os módszer, amely a problémamegoldás szóbeli csoportos módszere. Egy probléma megoldására 6 fős csoportok alakulnak, és 6 perc alatt vitatják meg a kapott kérdést • Esettanulmány

24. Távoktatás • A távoktatás több, mint módszer vagy munkaforma. A távoktatás olyan oktatási rendszer, amely - a tanulási feltételek megteremtése, esetleg kiszélesítése céljából- összeköti a tanulókat az oktatás - modem technológiai keretekbe helyezett forrásanyagával (Szűcs és Zarka, 2008)

25. Távoktatás tág értelemben Tág értelmezésben a távoktatás önálló/autonóm tanulási tevékenység, mivel a tanulás és a tanulási folyamat irányítása a speciálisan erre a célra fejlesztett tananyag( csomag) önálló feldolgozása révén valósul meg („a tanár a tananyagban van”), továbbá a tanulási folyamat során szükséges döntéseket a felnőtt tanulónak saját magának kell meghoznia.

26. Távoktatás szűk értelemben A távoktatás szűken értelmezve (Vidékiné, 2009): • a tanuló és a tanár közti térbeni (fizikai és esetlegesen földrajzi), • pszichológiai, valamint • időbeli távolság ellenére létrejövő, • a tanuló önálló tanulási folyamatán alapuló oktatási stratégia/rendszer

27. A tanítás-tanulás folyamatának közvetett ágához tartozó távoktatás keretében a kompetenciákat önálló tanulással lehet elsajátítani. Döntő fontosságú a tanulás irányítása és a felnőttek önfejlesztő aktivitásának maximális felhasználása. A felnőttképzést távoktatás formájában szervező és szolgáltató intézmény, tanulásszervező központ a képzési céllal adekvát távoktatásra tervezett oktatócsomagot vagy programcsomagot megfelelő médiumok segítségével (pl. digitális tankönyv formájában) a felnőtt rendelkezésére bocsátja, aki a beépített visszacsatolások alapján és az igényelt támogatás segítségével eldönti, hogy mit, mikor és milyenütembentanul.

28. A digitális tanulás során a keretrendszer (pl. MOODLE) biztosítja a tartalomhoz való hozzáférés, valamint a tanulás- és oktatásszervezéssel, illetve az "andragógiai kapcsolattartással" összefüggő internetes felületet.

29. Távoktatási oktatócsomag/programcsomag szerkezete • Tanulási útmutató, mely ismerteti a teljes képzési programot, teljes időszükségletét és ütemezését, a részt vevő felnőtt tanulási útját. • A cél és tartalom segítségével leírja a tananyag egységeit, azok egymásra épülését. • Az érintett felnőtt számára tájékoztatást, segítséget és irányítást nyújt a tartalmi részek elsajátításához, a tanulási út megválasztásához, a témák optimális feldolgozásához, az egyes módszerek, illetve megvalósítási eszközök használatához. • Tartalmazza a képzési tartalmak teljesítésének követelményeit. • Tájékoztatást nyújt a távoktatáshoz kötődő konzultációkról, konferenciákról, azok időtartamáról és periódusairól. • Bemutatja a tananyag egységeinek javasolt tanulási technológiáját, a gyakorlás és ellenőrzés módszereit, a megoldandó feladatokat, valamint az egyes aktivitások időszükségletét.

30. Távoktatási oktatócsomag/programcsomag szerkezete • Tananyag: Az ismerettartalmak vagy információk különböző médiumokon jelenhetnek meg (nyomtatott kiadvány, CD, DVD, internet, e-tankönyv stb.), melyeket a felnőtt rendelkezésére kell bocsátani. A tananyaggyűjtemény egyes összetevőit az információhordozók mátrixában lehet hatékonyan bemutatni.

31. Távoktatási oktatócsomag/programcsomag szerkezete • Támogatási útmutató:A távoktatás keretei között sincs a tanuló felnőtt magára hagyva. Igaz, hogy önállóan tanul, de ehhez kap irányítást és konkrét segítséget. Az erre vonatkozó információkat kell a támogatási útmutatóban összefoglalni és részletesen bemutatni nélkülözhetetlen információk: • a távoktatásban közreműködő konzulensek, tutorok, mentorok, oktatásszervezők, gyakorlatvezetők, operatív segítők stb. adatai (név és elérhetőség); • a közreműködők kompetenciái és konkrét feladatai; • a feladatteljesítés (tesztek, évközi gyakorló és ellenőrző feladatok, vizsgafeladatok stb.) hely-, idő- és egyéb paraméterei.

32. A képzési teljesítmény mérése és értékelése A képzés mini komplex interaktív folyamat magában foglalja a kompetenciafejlesztés, a mérés és az értékelés andragógiai feladatait. • A mérés-értékelés a tanítási-tanulási folyamatban elfoglalt helye alapján lehet diagnosztizáló (helyzetfeltáró), formatív és szummatív (összegző, minősítő). • A kvantitatív mérés-értékelés a teljesítményt számokkal (érdemjeggyel vagy százalékokkal) minősíti, a kvalitatív értékelés során a teljesítményt rendszerint körülírják (Kraiciné, 2009b).

33. a felnőtt által birtokolt releváns kompetenciákról megszerzett információk alapján - fix kimeneti követelmények rögzítése mellett - eldönthető, hogy: • az előzetesen megállapított bemeneti fokozatoknak/moduloknak megfelelően milyen besorolásokat, szelekciókat indokolt végrehajtani, azaz mely szintről célszerű a képzését indítani (melyik szinten lépjen be a képzésbe a felnőtt); • hiányos kompetenciakészlet esetén milyen kompenzációs képzések szervezése válhat indokolttá.

34. A képzés folyamatában lehet alkalmazni a mérés-értékelés másik két változatát: • a részteljesítéseket mérő, fejlesztő és formáló funkcióval rendelkező formatív értékelést, mely folyamatközi visszacsatolás, és alkalmas a képzési folyamat korrigálására is, továbbá • a végteljesítést minősítő szummatív értékelést, melynek szelektáló és tájékoztató funkciója is van

35. A mérés-értékelés komplex, a tanítási-tanulási folyamat minden komponensére kiterjedő visszacsatolást jelent. • A mérés-értékelés során meg kell állapítani, hogy a felnőtt teljesítette-e a program tartalmi követelményeit, illetve éppen hol tart a tanulási folyamatban. Az értékelés során a felnőtt ellenőrzött, objektíven mért eredményeit, magatartás- és teljesítményparamétereit, megszerzett kompetenciáit viszonyítjuk a program előre definiált követelményeihez. • A mérés-értékelés információkat nyújt a kitűzött célokról is. A nyelt információk birtokában a felnőttképző intézményei tudja dönteni, hogy a képzési célok reálisak voltak-e, szükség van-e esetleges módosításukra. • A mérés-értékelés a képzési program működéséről is tapasztalatokkal szolgál. Tájékoztatást kapunk az oktatási-tanulási folyamatjellemzőiről, a felnőttek tanulási gyakorlatáról, illetve tanulási stratégiájáról.

36. A mérés-értékelés általánosságban elfogadott főbb lépései a következők: • a mérés-értékelés megtervezése (értékelhető és értelmezhető, pontosan kifejtett operacionalizáltcélok/követelmények megfogalmazása; koherens módszerek és eszközök kiválasztása vagy kifejlesztése); • információgyűjtés; • az információk elemzése, az adatok mennyiségi és minőségi értelmezése (osztályozás, szöveges értékelés, jutalmazás stb.); • minősítések, illetve a szükséges döntések meghozatala (annak megítélése, hogy a felnőtt teljesítménye elérte-e a kívánatos mértéket, a nyújtott teljesítmény elfogadható-e stb.)

37. A mérő-értékelő rendszerrel szemben három hatékonysági alapfeltétel támasztható: • az objektivitás (előítéletek, szubjektivitás kiiktatása); • az érvényesség, hitelesség, validitás (a mérni kívánt kompetenciákat és ne valami mást értékeljünk, pl. a kommunikációs képességeket) és • a megbízhatóság, reliabilitás (egy feltételezett ismételt mérés ugyanazt Eredményezze)

38. Az eredményvizsgálatra irányuló szummatívértékelés lehet: • belső vizsga, melynek során a felnőttképző intézmény határozza meg a vizsgafeladatokat • külső vizsga, melynek során a képzési programot megrendelő vevő kap meghatározó szerepet a feladatok összeállításában, az érintett felnőttek értékelésében; • állami (hatósági) vizsga

39. A képzési kontrolling funkciói A képzési kontrolling funkcióit három csoportba sorolhatjuk: • Kontrolling mint vezetési funkció. (Biztosítja az intézményi célok eléréséhez szükséges személyi és tárgyi erőforrások hatékony elosztását és felhasználását.) • Kontrolling mint információs eszközrendszer. (Gondoskodik a képzőintézmény irányításához szükséges információkról és az információk menedzseléséről.) • Kontrolling mint szabályozási rendszerei. A szabályozás elemei: az elérendő cél megállapítása; a döntéshozatal jövőbeli eredményének becslése; a tényadatok begyűjtése a teljesítményről; a tényleges és a becsült adatok összevetése; eltérések esetén döntés a beavatkozásról [szervezeti célok és stratégia korszerűsítése, képzési normák módosítása stb.)

40. Stratégiai és operatív kontrolling A stratégiai kontrolling a képzőintézmény jövőjének hosszú távú biztosításával foglalkozik. Ezzel szemben az operatív kontrolling a felnőttképzőintézmény eredményes üzleti évére fókuszál.

41. Stratégiai kontrolling • PESTEL-analízis - az intézmény politikai (Political), gazdasági (Ecnomic), társadalmi (Social), technológiai (Technological), környezet (Environmental) és jogi (Legal) környezetének elemzéséhez nyújt segítséget mivel olyan komponenseket vizsgál, melyek hosszú távon befolyásolják a szervezet működését és gazdálkodását, ezért ismeretük nélkülözhetetlen stratégia kialakítása során (Blumné, Kresalak és Pucsek, 2011). • McKinsley7S-modellje - a struktúra, stratégia, rendszerek, továbbá a stílus, készségek, közös értékek és munkatársak átgondolásával - az intézmény teljes áttekintéséhez, a szervezet jövőképének megfogalmazásához illetve a stratégiai változások kijelöléséhez kínál konkrét segítséget (HARD ELEMEI: Structure, Strategy, Systems; SOFT ELEMEI: StylSkills, Sahredvalue, Staff.) • GE-McKinsley-modell - segítségével az intézmény két tényező szempontjából (vonzerő [kicsi, közepes, nagy] és versenyképesség [gyenge, közepes, erős]) leosztályozhatja a képzési szolgáltatásokat, ezáltal értékelni lehet az egyes termékek jelenlegi és jövőbeni esélyeit.

42. Stratégiai kontrolling • Hofer-modell-az intézmény képzési termékeit a piaci életgörbéjük (bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás), valamint versenyhelyzetük segítségével kategorizálja. • SWOT -elemzés (GyELV–elemzés) • Gap-elemzés- a tervezett és a tényleges célok közötti különbségek analizálását jelenti • Portfólióelemzés- segítségével eldönthető, hogy az intézmény mely képzési szolgáltatásait tekintse stratégiai fontosságúnak • Életciklus-elemzés- a képzési szolgáltatás életpályáját (bevezetés, növekedés, érettség és hanyatlás) mutatja be az árbevétel (forgalom/értékesítés) függvényében • Értékelemzés (funkcióelemzés) - a képzési szolgáltatásokat funkciókra bontva vizsgálja és a funkciókhoz költségeket rendelve keresi a stratégiailag leghatékonyabb (alternatív, újszerű és költségcsökkentő) megoldásokat • Benchmarking-modell- a másoktól (a legjobbaktól) valótanulást, a másokkal való folyamatos összehasonlítást és összemérést szolgálja

43. Stratégiai kontrolling • Értékláncelemzés - az értékteremtő tevékenységekre, illetve az elsődleges folyamatokra fókuszál, és minimalizálja az értéket elő nem állító tevékenységek volumenét. • Folyamatmenedzsment- tekintettel arra, hogy a szolgáltatások előállítása átlépi a szervezeti egységek határait, tevékenységalapú/folyamatalapú költségszámítást alkalmaz. • Célköltségszámítás (Targetcosting) - azt kutatja, hogy a vevő mennyit hajlandó fizetni a szolgáltatásért, s ennek érdekében milyen célköltséget kell kitűzni az intézményen belül. • Üzleti modellezés - alkalmazása többnyire a szervezet "újraszabását", új műkődésimodelljének megalkotását foglalja magába. • Hálózati szerveződés - arra helyezi a hangsúlyt, hogy a szolgáltatások különbőzőváltozatai elérhetők legyenek minél kiterjedtebb hálózati struktúrákon keresztül • Kiegyensúlyozott (eredmény- és teljesítmény-) mutatószám rendszer (BSC: BalancedScoreCard) - a kiegyensúlyozott szervezeti teljesítményre helyezi a hangsúlyt, ezért a pénzügyi eredmény vizsgálatán túl más dimenziókat (teljesítménymutatókat) is bevon a vizsgálatba. • Értékközpontú és értékorientált vezetés - a tulajdonosok által kialakított (többlet)érték, s nem a nyereség a vezérlő elv.

44. Az operatív képzési kontrolling eszközei: • Tervezési fázis: • szervezetelemzés (küldetés, jövőkép, stratégia, operatív tervek) • vállalati kultúra analizálása • munkakörelemzés • képzési igények elemzése • beszélgetések (munkatársakkal, vezetőkkel stb.) • megkérdezések • tesztek • kérdőíves felmérés

45. Az operatív képzési kontrolling eszközei: • A megvalósítás és kontroll fázisa: • megfigyelés • beszélgetés a résztvevőkkel • szerepjátékok • interjúk • kérdőíves felmérés • esettanulmányok • tesztek • programértékelés (képzési célok, képzési igények, bemeneti feltételek, képzési tartalmak, módszerek, erőforrások stb. szinergiája)

46. Az operatív képzési kontrolling eszközei: • A kompetenciatranszfer fázisa: • költségértékelés, költség-összehasonlítás • fedezet-összehasonlítás • megtérülési mutatók (jövedelmezőségszámítás, nettójelenérték-számítás, belső kamatláb, annuitás) • képzési programok összehasonlítása • hatásértékelés (pl. összefoglaló értékelő jelentés) • kérdőíves felmérés • eredmény jelentés • Tesztek • Teljesítményadatok • Indikátorok • munkatárs-értékelés • feedback jellegű beszélgetések (munkatársakkal, vezetőkkel stb.) • követő workshopok • Záróprezentáció • záróelbeszélgetés

47. A képzés etikai kérdései • A képzés tartalmi elemeinek koherens kialakítása • A képzések bejelentése • A képzések tisztességes publikálása • A versenytársak tisztelete • A jelentkezés lelkiismeretes intézése • A képzést szerződéses keretek között kell nyújtani • A felnőttoktatók tisztelete • Az esélytudatos kommunikáció • A modul és záróvizsga rendszerének bemutatása • A képzés megvalósítása során az intézmény kiemelt felelőssége, hogy betartsa a képzési programban megfogalmazottakat • Modulzáró és/vagy szakmai vizsga szervezése

48. Modulzáró és/vagy szakmai vizsga szervezése • A vizsgaszervező intézménynek (számos egyéb kötelezettsége mellett) időben el kell készítenie a vizsga lefolyását szabályozó és a vizsgázók tájékoztatását szolgáló dokumentumokat is: • Vizsgarend • Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat • Vizsgaprogram: tartalmazza a vizsgázó adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak időpontjával és helyszínével együtt

49. Tréning A tréning - a személyiség feltárásán keresztül- az egyes feladatok ellátásához szükséges tudástartalom és ezeknek megfelelő újszerű készségek, magatartás- és gondolkodásformák elsajátítását segíti elő, azaz növeli a tevékenységben való gyakorlottság és az emlékezet szintjét

50. A tréningek leggyakoribb témái: • önismeret és társismeret, • szociális, vezetői és szakmai készségek, • együttműködés, • problémamegoldás, • csoportmunka, • személyiség és/vagy • kommunikáció fejlesztése