1 / 48

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE A 2007-2013 TERVEZÉSI IDŐSZAKRA

NHST- HOP SKV Partnerségi Fórum. MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE A 2007-2013 TERVEZÉSI IDŐSZAKRA. „Nem elég a vágyakat és törekvések irányait megnevezni. Fel kell tárni a megvalósulás útjait, módjait és lehetőségeit is!” (Woynarovich Elek). ELÖZMÉNYEK 1.

damia
Download Presentation

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE A 2007-2013 TERVEZÉSI IDŐSZAKRA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NHST-HOP SKV Partnerségi Fórum MAGYARORSZÁGNEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVEA 2007-2013 TERVEZÉSI IDŐSZAKRA „Nem elég a vágyakat és törekvések irányait megnevezni. Fel kell tárni a megvalósulás útjait, módjait és lehetőségeit is!” (Woynarovich Elek) 2007. május 25, Budapest

  2. ELÖZMÉNYEK 1 • Az Európai Tanács 1198/2006./EK rendelete az Európai Halászati Alapról (EHA) előírja, hogy minden tagállamnak a Közös Halászati Politikával (KHP) összhangban lévő Nemzeti Halászati Stratégiai Tervet (NHST) kell készítenie a 2007-2013-as programozási időszakra, szoros partnerségben a társadalmi és közigazgatási szereplőkkel, valamint a Bizottsággal. • Az EHA-ról szóló rendelet alapján minden tagállamnak el kell készítenie az NHST-ét és a Halászati Operatív Programot (HOP). • Az NHST-ben a tagállam meghatározza az EHA-hoz kapcsolódó tevékenységei specifikus céljait és prioritásait, figyelembe véve a KHP stratégiai irányelveit. • Az NHST-ben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi eszközöket a HOP részletezi, amely egyben az adott tagállam társfinanszírozott támogatási rendszerét is tartalmazza.

  3. ELÖZMÉNYEK 2 • A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Irányító Hatósága (IH) megbízta a Halászati és Öntözési Kutatóintézetet (HAKI) az NHST és a HOP elkészítésének koordinálásával. • A HAKI felkért szakemberekből létrehozta a Halászati Stratégia Koordináló Bizottságot (HSKB). • A HSKB összeállította az NHST tervezetét, amelyet egy széleskörű, az ágazatot jól reprezentáló szakmai fórum megvitatott és véleményezett. • Az NHST társadalmi egyeztetésében a teljes ágazat és minden érdeklődő részt vehetett. A véleményeket beépítettük a stratégiai tervbe. • Az NHST ex-ante értékelése megtörtént. • Az NHST véglegesítése után elkészült a HOP, a szakmával szoros kooperációban. • Párhuzamosan folyamatosak voltak a konzultációk az FVM és az EU Halászati Főigazgatósága között.

  4. AZ NHST STRUKTÚRÁJA • Bevezetés • Küldetésnyilatkozat • Ágazati vízió • A magyar halászati ágazat általános bemutatása • Ágazati elemzés • Ágazati prioritások és fejlesztési irányok • Az NHST célrendszere • A nemzeti támogatások szerepe a fenntarthatóságban • Az NHST megvalósítás forrástérképe • Az NHST végrehajtása és monitoringja • Mellékletek

  5. A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT KÜLDETÉSE • A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek – különösen a vizes élőhelyek – fenntartása és fejlesztése. • A halászati hagyományok megőrzése. • Megfelelés ágazat hármas rendeltetésének: • Gazdasági/termelési funkció, • A természeti és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), • Jóléti funkció, a pihenés és kikapcsolódás szolgálata, turizmus, rekreáció. A HALASTÓ NEM CSAK A TÓGAZDASÁGI TERMELÉS HELYSZÍNE, HANEM EGYBENBIOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMI ÉLETTÉR IS A HALGAZDÁLKODÁS, A MEZŐGAZDASÁG, A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A VIDÉK RÉSZEI ÉS SZOROSAN EGYMÁSRA UTALT TERÜLETEK

  6. A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT SPECIFIKUS FELADATAI • a környezetileg, gazdaságilag és társadalmilag fenntartható termelés, • munka és megélhetési lehetőség biztosítása a vidéki térségekben, • biztonságos élelmiszer előállítása a hazai és export fogyasztói igények kielégítésére, • a vizes élőhelyek és a biodiverzitás fenntartása, • horgász-rekreációs igények kielégítése.

  7. ÁGAZATI VÍZIÓ I. • A magyar halászati ágazat folyamatosan fejlődik és megújul, • Növekszik a vizes élőhelyek területe és fajgazdagsága, • A korszerű és egyben környezetbarát termelési módszereket széles körben használják, • A megújuló energiaforrásokat növekvő mértékben alkalmazzák az ágazat energia igényének kielégítésére, • Az ágazatban kialakul és működik a termelői szerveződéseken alapuló vertikális integráció, • Az ágazat versenyképessége kiemelkedő a hazai mezőgazdaságon belül.

  8. ÁGAZATI VÍZIÓ II. • A hazai húsfogyasztási szerkezetben a halhús aránya növekszik: • ízletes és biztonságos haltermékek, • biotermékek és • egészségvédő funkcionális halhús alapú élelmiszerek fogyasztása által. • Javulnak a vidéki halászság életkörülményei és megélhetési feltételei, • Az oktató-kutató szféra naprakész kapcsolatot ápol a termeléssel, • Megvalósul a kölcsönös érdekeltségen alapuló szaktanácsadási rendszer, • Naprakész és megbízható adatokkal rendelkezünk a szektorról.

  9. JELENTŐSEBB HALÁSZATI TERMELŐHELYEK MAGYARORSZÁGON NEM KONVERGENCIA CÉLKITŰZÉSŰ TERÜLET

  10. JELENTŐSEBB HALÁSZATI TERMELŐHELYEK MÉRETEI

  11. A HAZAI HALASTAVAK ÉPÍTÉSI IDŐ SZERINTI MEGOSZLÁSA

  12. MAGYARORSZÁG ÖSSZES HALTERMELÉSE (2000-2005) Me.: tonna

  13. A HAZAI HALFOGYASZTÁS ALAKULÁSA(NETTÓ TÖMEGBEN MÉRVE) Forrás: HALTERMOSZ, 2006

  14. AZ ELHALÁLOZÁS GYAKORISÁGA AZ ÁLLATI ZSÍRADÉK FOGYASZTÁS FÜGGVÉNYÉBEN A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI MEGBETEGEDÉSEK VONATKOZÁSÁBAN AZONOS TRENDEK VANNAK

  15. MAGYARORSZÁG HAL- ÉS HALÁSZATI TERMÉK EXPORT-IMPORTJA (2002-2005) 43068 / 2367= 18,19

  16. Export / Import Haltermelő Horgász szervezet Halfeldolgozó Fogyasztó Halfeldolgozó Szupermarket Vendéglátóipar Halkereskedő (kis- és közvetítőikereskedelem) Export / Import Export / Import

  17. ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG I. Akvakultúra (tógazdaság, intenzív üzemi)termelés nem kielégítő jövedelmezősége A potenciális szinthez képest alacsonyszínvonalú hozamok és szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas költségek A növekvőrekreációs igények kiszolgálásának alacsonyszínvonala Export piacok túlzotttávolságamiatt magasszállításiköltségek A konkurenciához képest magas vízgazdálkodásiköltségek Vertikális éshorizontális integrációalacsony szintje A szabályzó rendszer éskörnyezet bonyolultsága és ellentmondásai Elöregedett és nem kellően képzettmunkaerő Energiahasznosítás alacsonyhatásfoka Degradálódott halastavak Alacsony műszaki színvonal Magas kallódás Hektikusáralakulás Tórekonstrukcióbevételekhezképesttúl magasköltsége Alacsony innovatív készség Jelentős mértékű hallopás Túlzottan alacsony munkabérek Import ponty dömping áron Alacsony fokú termelői szerveződés Szegényes halfaj szortiment Nem kellőendiverzifikált gazdaságok Jelentős kompenzálatlan madár-és vadkártétel Konfliktusok más erőforrás felhasználókkal Konzervatívtechnológiai szemlélet Enyhe szank-cionálás Informatikairendszerek fejletlensége Nem megfelelő együttműködési készség Természet-védelmi korlátozások Koi-herpesz fenyegetettség Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő szintje Kedvezőtlen export import struktúra Pályázati források bonyolult elérhetősége K+F alul finanszí-rozottsága

  18. ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG II. Természetes vízi halászat leépülése Csökkenő nemeshal fogások Értékesítési problémák Nincs „rend” a vízpartokon Relatív adat és információ hiány Kötelező adat és információ- szolgáltatás nehézségei Nem egységes adat kezelés Nem az élőhelynek megfelelőfaji és korosztályi összetételű haltelepítések Relatíve értékteleninvazív halfajok agresszív terjeszkedése Időben változékony árualap (mennyiség, minőség, faj) Jelentős mértékű hallopás Alacsony színvonalúhalőrzés Kiszámíthatatlanvízszennyezések Élőhely degradáció,feliszapolódás Ívóhelyekdegradációja Halbölcsőkszámánakcsökkenése Adatgyűjtés és adatfeldolgozás forrásszűkössége Horgász/halászellentétek Rendkívüliárvizek Tavak, vízterek,holtmedrek nemmegfelelő vízutánpótlása Fokgazdálkodásmegszűnése Társadalmi elfogadottság alacsony szintje

  19. ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG III. Halfeldolgozás alacsony jövedelmezősége Kicsi az értékesítettvolumen A feldolgozási költségekhezképest alacsonyértékesítési árak Magas feldolgozási és üzemelési költségek A halfogyasztáson belül alacsony a hazai termékek aránya Alacsony a feldolgozókapacitásokkihasználtsága Közösségi és vállalati marketing alacsony színvonala Kereskedelmi információkszűkössége Nem termelő járulékos beruházásokés technológiai elemek(pl. veszélyeshulladék kezelés) költségnövelő hatása Magas energia,karbantartásiés bér költségek Alacsony és területilegkiegyenlítetlen hazai halfogyasztási színvonal Fogyasztói tájékozatlanság Nehezen változó táplálkozási szokások A tógazdasági termelés szezonalítását nemellensúlyozza kellő képena bér- vagy vásároltalapanyag-feldolgozás Szegényes termékskála Külföldi tapasztalatokra nemépít az értékesítés Marketing ismeretek alacsony színvonala Alacsonyés elavultműszakiszínvonal Magasaz élőmunkaaránya Alacsony színvonalú elsődleges halfeldolgozás Szinte teljesen hiányzik a másodlagos halfeldolgozás Külföldi tapasztalatokra nemépít a termékfejlesztés Vevők hosszúfizetési határideje A szükséges fejlesztések alulfinanszírozottak A fejlesztések pénzügyiterhei magasak(pl. kamatok, stb.)

  20. AKVAKULTÚRA(TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS)

  21. TERMÉSZETESVÍZI HALÁSZAT

  22. HALFELDOLGOZÁS ÉS MARKETING

  23. ILLESZKEDÉS A KHP ÉS MÁS KÖZÖSSÉGI CÉLKITŰZÉSEKHEZ • Kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési területeknek; • Ösztönözni kell a fenntartható fejlődést (Göteborgi Megállapodás, Kyotói Egyezmény); • Biztosítani kell a versenyképesség növelését, a foglalkoztatottság megőrzését és növelését (Lisszaboni Megállapodás); • Segíteni kell a versenyképes és piacorientált termelést és az ehhez szükséges szerkezet átalakítást.

  24. ILLESZKEDÉS A KHP ÉS MÁS KÖZÖSSÉGI CÉLKITŰZÉSEKHEZ Kapcsolódás más közösségi politikákhoz • Az akvakultúra fejlesztésének stratégiája alapvetően a Közösségi Agrárpolitikának a vidék felzárkóztatására irányuló programjához kapcsolódik. Az akvakultúra fejlesztés stratégiája összhangban van az EU vidékfejlesztési prioritásaival, amelyek a következők: • a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása; • a környezet és a vidék állapotának javítása; • az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése; • a helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében.

  25. EURÓPAI AKVAKULTÚRA FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIÁJA • A szektor gazdaságosságának elősegítése; • Az élelmiszerbiztonság; • Az állatok egészsége és jóléte garantálása; • A környezeti hatások figyelembe vétele.

  26. NHST – Prioritási tengelyek • I. Prioritási tengely: Intézkedések a közösségi halászflotta szabályozására • II. Prioritási tengely: Akvakultúra, belvízi halászat, halászati és akvakultúra- termékek feldolgozása és forgalmazása • III. Prioritási tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések • IV. Prioritási tengely: Halászati területek fenntartható fejlesztése • V. Prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás

  27. NHST - KHP • Az NHST összhangban van a Közös Halászati Politikával, illetve az Európai Akvakultúra Fenntartható Fejlesztésének Stratégiájával: • Az NHST összefoglaló céljai: • a lakosság biztonságos és egészséges hal élelmiszerrel történő ellátásnak fejlesztése, a halfogyasztás növelése és a táplálkozási szerkezet javítása érdekében; • olyan környezetbarát és víztakarékos haltermelési technológiák fejlesztése, amelyek megfelelnek állatjóléti kritériumoknak is; • a haltermelők versenyképességének biztosítása a hazai és az EU tagországok piacain, illetve annak elősegítése, hogy a szektor fenntartható legyen a jövő generációja számára; • hozzájárulás a természetes vizek biológiai állapotának és halgazdálkodásának javításához állományszabályozással és haltelepítéssel, különös tekintettel a horgász igényekre; • hozzájárulás a vidéki lakosság foglalkoztatásának, a vidéki élet minőségének javításához, a halászati hagyományok megőrzéséhez.

  28. GLOBÁLIS CÉLKITŰZÉSEK

  29. ÁLTALÁNOS CÉLOK

  30. SPECIFIKUS CÉLOK I.

  31. SPECIFIKUS CÉLOK II.

  32. AZ NHST FORRÁSTÉRKÉPEmillió Ft-ban és millió euró-ban

  33. MAGYARORSZÁGHALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJAA 2007-2013 TERVEZÉSI IDŐSZAKRA

  34. KAP* A mezőgazdasági termelékenység emelése Élet- és jövedelem színvonal növelése Az agrárpiacok stabilizációja Élelmiszerellátás folyamatos biztosítása Méltányos árszint kialakítása * Római Szerződés 39. §-a szerint KHP A gazdaságosság biztosítása Erőforrások védelme Diszkriminációtól mentes hozzáférés az erőforrásokhoz Tisztességes életszínvonal a halászattal foglalkozóknak Stabil, megfizethető árak biztosítása a fogyasztóknak A POLITIKA

  35. A támogatások struktúrája Közös Halászati Politika Nemzeti Halászati Politika A Nemzeti Halászati Stratégia által kitűzött célok EU által támogatott részei a Halászati Operatív Program keretében valósulnak meg az Intézkedéseken keresztül Egyedi pályázatok és kérelmek megvalósulásával

  36. 2004-2006 Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Strukturális Alap alapján AVOP- HOPE PKD 2007-2013 Európai Halászati Alap Nemzeti Stratégiai Tervek Halászati Operatív Programok Történeti áttekintés

  37. Támogatások (milliárd Ft/év)

  38. A HOP STRUKTÚRÁJA • Földrajzi hatály • Elemzés 2.1. Nemzeti helyzetkép 2.2. Ágazati elemzés 2.3. Kapcsolódások 2.4. Az előző program (HOPE) tapasztalatai 2.5. Az elemzés összegzése, konzekvenciák • A HOP célja és a prioritási tengelyek meghatározása 3.1. 2. prioritási tengely: Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra- termékek feldolgozása és forgalmazása 3.2. 3. prioritási tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések 3.3. 5. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás • Kapcsolódás más pénzügyi alapokhoz 4.1. Nem társfinanszírozott nemzeti támogatások 4.2. Társfinanszírozott nemzeti támogatások • Pénzügyi terv 5.1. Konvergencia célkitűzésű területek 5.2. Nem konvergencia célkitűzésű területek • Végrehajtási rendelkezések 6.1. Hatóságok kijelölése 6.2. A HOP monitoringja 6.3. A HOP értékelése • Partnerség • Mellékletek

  39. A HOP GLOBÁLIS CÉLJAI • A magyar halászati ágazat gazdasági, környezetei és társadalmi értelemben vett fenntartható fejlődésének biztosítása • A magyar halászati ágazatnak a globális jellegű kihívásokhoz történő folyamatos igazodási és alkalmazkodási képességének a fenntartása • A halászati ágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők versenyképességének javítása

  40. PÉNZÜGYI TERV

  41. Változások a HOPE támogatásokhoz képest 1. • Akvakultúra • Várható támogatási intenzitás maximum 60% (közbeszerzés legtöbb esetben szükséges lesz) • Földvásárlási támogatási lehetőség az összes elszámolható költség maximum 10%-ig • Kizárólag élőhal szállítására használatos tehergépjárművek támogatása, építési beruházások mellett • A farmhoz kötött értékesítési lehetőségek támogatása • Építési beruházás nélkül lehetőség nyílik gépek, eszközök beszerzésére • Támogathatók köre kizárólag a mikro-kis- és középvállalkozások • Intenzív rendszerek támogatása a geotermikus energiát hasznosítókon túl kiterjed,a más alternatív energia használatára • Új alintézkedés: Hal-állategészségügyi intézkedés: az éves, kötelező virológiai vizsgálatok 100%-os támogatása egyszerűsített kérelmezés formájában

  42. Változások a HOPE támogatásokhoz képest 2. • Halfeldolgozás • Várható támogatási intenzitás maximum 60% (közbeszerzés legtöbb esetben szükséges lesz) • Földvásárlási támogatási lehetőség az összes elszámolható költség maximum 10%-ig • A 3t/nap bruttó halfeldolgozási korlát megszűnik • Az édesvízi, bruttó halfeldolgozás el kell érje a 60%-ot éves szinten • Támogathatók köre kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások

  43. Változások a HOPE támogatásokhoz képest 3. • Természetes vízi halászat • Várható támogatási intenzitás maximum 60% (közbeszerzés legtöbb esetben szükséges lesz) • A kérelmezőnek nem kell rendelkeznie 50%-os halászati árbevétellel • Halászati tevékenységet folytatók, a természetes víz kezelői nyújthatnak be kérelmeket

  44. Változások a HOPE támogatásokhoz képest 4. • Kollektív akciók ÚJ INTÉZKEDÉS-ként a kollektivitás új értelmezése miatt • Erőforrások fenntartható használatát célzó kutatások, valamint ezek eredményeire épülő innovatív technológiák kollektív fejlesztése és tesztelése • Halászati Kooperációs Tudás és Technológia Transzfer hálózat kialakítása • Akvakultúra termékek minőségét és élelmiszerbiztonságát javító K+F tevékenység, nyomon követhetőségi rendszerek kidolgozása és tesztelése • A támogatási intenzitás 100%-os • Termelői szervezetek létrehozása a 104/2000/EK rendelet szerint

  45. Változások a HOPE támogatásokhoz képest 5. • Új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése • Nincsenek külön alintézkedések • Nem kell kollektív (többszereplős) formában megvalósítani, azonban csak közös érdekeket szolgálhat a projekt • Eszközbeszerzés az elszámolható költségek meghatározott mértékéig lesz támogatható

  46. Változások a HOPE támogatásokhoz képest 6. • Innovatív fejlesztések • Várható támogatási intenzitás maximum 80% (közbeszerzés legtöbb esetben szükséges lesz) • Földvásárlási támogatási lehetőség az összes elszámolható költség maximum 10%-ig • Nem kell kollektíven megvalósítani, de tudományos intézménnyel együtt kell működni • Gépek, eszközök, építési beruházások az összes elszámolható költség meghatározott mértékéig lesz támogatható • Nem keletkezhet profit a projekt során, amennyiben mégis a támogatást vissza kell fizetni • A kérelmeket a Halászati Tudományos Tanács is véleményezi

  47. Általános változások a HOPE támogatásokhoz képest • A pályázati formát a kérelmezési forma váltja fel • A határidők betartása számon kérhető lesz a Hivatalon • Nem kell biztosítékot felajánlani az elnyert támogatásra, szabálytalanság esetén a tartozások adó formájában lesznek behajthatók • Nem lesz szerződéskötés, határozatban fog értesülni a kérelmező a támogatási döntésről • Mivel nincs szerződés, és a határozatot az ügyfél nem tudja módosítani a kérelemben feltüntetett beruházások, szolgáltatások lesznek elszámolhatók, azon később nem lehet változtatni • Pályázati ciklusok, ciklusonkénti bírálattal • Évente egyszer lesz lehetőség kifizetésre a kérelmező kérésének megfelelően

  48. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! NHST-HOP SKV Partnerségi Fórum

More Related