1 / 11

A KÖZÉPKORI VÁROS

A KÖZÉPKORI VÁROS. 1. A középkori város kialakulása.

daire
Download Presentation

A KÖZÉPKORI VÁROS

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A KÖZÉPKORI VÁROS

  2. 1. A középkori város kialakulása • A mezőgazdaság fejlődésével (nehézeke, szügyhám, patkó, háromnyomásos földművelés stb.) megnőtt a termény mennyiségefölösleg halmozódik fel  eladható a piacokon  a kereskedelem megélénkül a piacok helyén kezdtek kialakulni a középkori városok. Ezek olyan helyeken alakultak ki, amelyek • közel feküdtek a távolsági kereskedelem útvonalaihoz, • megerősítettek (biztonságosak a kereskedőknek), • és forgalmasak voltak (eladható legyen minél több áru).

  3. Hol voltak a legforgalmasabb helyek? • földesúri várak mellett (védelmet ad , sokan kérnek háborúban menedéket) • templomok körül (a heti nagymisére sokan összejönnek) A mise napjának elnevezése (vasárnap) is a vásárnap szóból alakult ki. • útkereszteződéseknél (nagy átmenő forgalom) • folyami átkelőhelyek, hidak mellett (szintén nagy átmenő forgalom) • hegy és síkság határvidékén (eltérő árukat lehetett cserélni, pl. a síkság gabonáját vagy tenyésztett állatait a hegyekben vadászott állatbőrökre, vagy kitermelt fára, kőre, építőanyagokra)

  4. 2. A városok lakói: • A kereskedők: a városokat eleinte átmeneti szálláshelyül használták, majd később letelepedtek. • A vidéki kézművesek szintén a piacot jelentő helyekre vándoroltak. Itt eladhatták felesleges termékeiket, megszerezhették a szükséges anyagokat, így egész iparágak költöztek a falak közé, pl.: posztókészítés. • A föld nélküli emberek a kereskedők segédeiként kaptak munkát. Ez könnyebb volt, mint a földművelők munkája, így sok jobbágy elszökött telkéről, hogy ilyen munkát szerezzen magának. („A városi levegő szabaddá tesz.”) • A városok lakosságát összefoglaló néven polgárságnak nevezzük.

  5. 3. A kommunák kialakulása, a városok jogai • A középkorban ezek a városok a földesurak telkein helyezkedtek el. Az egy városban összegyűlt kereskedők, iparosok alkottak egy kommunát. • A városlakók folyamatosan erősítették a városfalakat:  túl sok beköltöző esetén a város zsúfolttá vált emeletes házak és keskeny utcák (sikátorok) kialakulása • a polgárok tisztségviselőkből álló tanácsot szerveztek  előteremtették az építkezések, falmegerősítés költségeit  ellátta a városi közigazgatás feladatait.  a tanács élén a polgármester állt. • Így született meg a kommuna (városi önkormányzat), fő céljuk: kikerülni a földesurak hatalma alól.

  6. A közéleti épületeket adókból tartották fenn, amit az összes polgárra kivetettek, és a vagyon arányában határozták meg. • Városi alkotmányok megalkotása is elkezdődött.  tartalmazták a polgárok szabadságát a földesúrral szemben (általában a király támogatását vették igénybe)  törvényekkel szabályozták a polgárok életét. • A város kiváltságos területté változott, pl. adójukat egy összegben fizethették a királynak, árumegállító jogot gyakorolhattak az átutazó kereskedőkkel, vásártartó joguk volt stb.

  7. 4. A céhek • Az iparosok érdekvédelmi szervezetekbe, céhekbe tömörültek. • céhek legális működését a céhlevél igazolta • működését a céhszabályzat határozta meg (pl. munkaidő; céhtagok száma, feldolgozandó nyersanyag minősége; a mesterré válás feltételei árak stb.) • Cél: kiiktatni a gazdasági verseny lehetőségét, minden céhbe tartozó mester egyformán meg tudjon élni.

  8. A céhszervezet hierarchiája (rangsora):  a mesternek voltak inasai, akik tulajdonképpen mindenesek voltak,  az inasokból lettek a legények, akik a műhelyben dolgoztak. A legények egy bizonyos idő után vándorútra keltek, más városok céheinél tökéletesítették tudásukat, majd hazatérve elkészítették a remeket.  a remek a céh mestereinek elbírálása alá esett, ha megfelelt, a legény mesterré vált, és műhelyt nyithatott.

  9. A céhszabályzat tiltotta a céhen belüli munkamegosztást(cél: minden mester ismerje a munkamenet egész folyamatát, szakma lehető legtöbb fortélyát) • a céh megvédte tagjait a kontároktól, a céhen kívüli mesterektől (üldözték is őket) • nem tartották be a közös előírásokat • letörhették a közös árakat • lényeges szerep a város védelmében, ugyanis veszély esetén minden céhtagnak meg volt határozva, hogy a városfal melyik pontján kell őrszolgálatot teljesítenie. • a céhek minden iparágban jelen voltak a kézműipartól a textiliparon át egészen a fémművességig. (pl. varga, csizmadia, szűcs, tímár, szabó, kovács, ötvös, kádár, bognár stb.)

  10. 5. A távolsági kereskedelem A távolsági kereskedelem elsősorban luxuscikkek szállítását bonyolította le. Jelentős kereskedelmi útvonalak: a) Balti- és az Északi-tenger térségében : Hanza szövetség • keletről legfőképp heringet, gabonát, viaszt és más nyersanyagot hoztak, nyugatról pedig iparcikkeket szállítottak. • A kereskedelmi útvonalakat észak-német (Rostock, Lübeck, Hamburg, Bréma) és flandriai (Brügge, Gent) városok uralták.

  11. b) Földközi-tenger partvidékén: Levante • az észak-itáliai városok szövetsége (Velence, Genova, Milánó, Firenze) • A Távol-Keletről szállítottak luxuscikkeket (pl. selyem, borostyán) Európába és iparcikkeket vissza keletre c) champagne-i vásárok (Franciaország): szárazföldi összeköttetést biztosított a Hanza és Levante között

More Related