slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 23

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 - PowerPoint PPT Presentation


  • 58 Views
  • Uploaded on

IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság )

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Európai alkotmány- és integrációtörténet 1' - rowan-hodges


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1
IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

  • 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság)
  • 9. A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás
  • 10. Az abszolút monarchia kialakulása
  • Források:
  • Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Budapest: Osiris, 2003.
  • Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.
  • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
  • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.
9 t tel a rendi monarchia s a rendi hatalommegoszt s
9. tétel: A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás

1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (01)

  • Személyi elem: hűbérúr és vazallus közti hűség
  • Dologi elem: hűbérbirtok

A hűbérviszony létrejöttének három eleme:

  • Homagium (alávetés kifejezése a vazallus részéről)
  • Fidelitas (hűségeskü)
  • Investitura (a hűbérbirtokba való bevezetés)
1 kiindul pont a h b ris g h b ri llam 02
1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (02)

Szerződéses viszony:

  • Mindkét oldalon jogok és kötelességek (nem egyenlők)
  • Szankciók

A 9-10. századra a volt Frank Birodalom területén élő társadalmakat, elsősorban a nemességet, teljesen átható szisztémává vált.

Hűbéri állam (11-13. sz.):

  • A hűbériség az alapja:
    • az államvezetésnek (tisztségek, méltóságok hűbérként jelennek meg)
    • a hadseregnek (lovas harcosok hűbéri kötelességük alapján harcolnak)
2 a rendis g kialakul sa 01
2. A rendiség kialakulása (01)

Kialakulnak a társadalom lényeges vonásokban azonos jogokkal, kötelességekkel és funkciókkal rendelkező tagjainak közösségei:

  • rendek: tipikusan papság, nemesség, polgárság, helyenként parasztság
  • ezek egységesen fellépve ellenpólusát képezik a királyi hatalomnak – rendi alkotmány (13-17. sz.)
2 a rendis g kialakul sa 02
2. A rendiség kialakulása (02)

Az átalakulás főbb lépései, alakító tényezői:

A) A hasonló helyzetű hűbéresek „egymásra találása”:

  • elvonatkoztatás a személyes hűbérkapcsolattól
  • egyforma jogok igénye a hasonló státusú hűbéresek részéről (lehetőleg írásban, privilégiumban)

B) Az intellektualizmus, írásbeliség szerepe:

  • A társadalmi tények jogi tényként való kifejezése írásban
  • Egyház, klerikusság, kancelláriák szerepe
2 a rendis g kialakul sa 03
2. A rendiség kialakulása (03)

C) Az immunitás szerepe:

  • először egyházi személyek, majd
  • világi nemesek harcolják ki a mentességet birtokaik, alávetettjeik tekintetében a királyi igazságszolgáltató hatalom alól
  • majd a városok is megkapják a saját jogszolgáltatás jogát

D) Az egyház szerepe:

  • eleve létező, hierarchikus rend - ösztönzőleg hat a többi hűbéresre
  • élére áll a társadalmi szabadságmozgalmaknak (pl. Magna Charta – ellenállási jog)
  • közvetíti a képviseleti gyűlések gondolatát (concilia – repraesentatio)
  • korporatív elméletek: a társadalmi működés különbözősége magával hozza az állapot és kiváltság különbözőségét is – de mégis egységet alkotnak
  • Aquinói Szt. Tamás (Arisztotelész nyomán) az összességet a család és az egyén fölé helyezi (tanítványai a 13. sz. végétől az egységet és rendet magasztalják, a hierarchikus társadalmi tagozódást)
2 a rendis g kialakul sa 04
2. A rendiség kialakulása (04)

E) Az erősödő, racionális államüzem szerepe:

    • Az uralkodó küzd hűbéreseivel – központi hivatalok, jogvégzett értelmiségiek segítik
    • Az ehhez szükséges pénzt a teljesítőképes társadalmi rétegektől szerzi kiváltságokért cserébe – azok egyre erősebben tömörülnek

G) A jog szerepe:

  • Különböző testületek szerveződnek:
    • Egyháziak (káptalanok, konventek, lovagrendi házak, egyetemek)
    • Nemesiek (vidéki önkormányzatok)
    • Polgáriak (városok, szabad kerületek, céhek)
    • Parasztiak (községek)
  • E testületek (universitates, communitates) saját jogi személyiséget és szabályozást vívnak ki
  • Testületként jelennek meg a jogi szabályozásban – alapokmányok, testületi karták
2 a rendis g kialakul sa 05
2. A rendiség kialakulása (05)

H) A testületekből kialakul a rend:

  • Alkalmi koalíciók, társulások, utóbb állandósulnak
  • Közösségi életérzés, életstílus, értékfelfogás, privilégiumokra való büszkeség
  • A tulajdonhoz való hasonló viszony
  • Rendi jogok (gazdasági – pl. adómentesség; politikai – pl. közhatalomban való részvétel; jogi jellegű privilégiumok – pl. letartóztatás alóli mentesség, magas esküérték a perben)

I) Rendi karta elnyerése:

  • Közös szabályozás a rend egészére
  • Rendenkénti szabályozások (közös jog helyett partikuláris jogok: papság – kánonjog, nemesség – hűbérjog és helyi szokások, városi polgárság – városi jogkönyvek)
  • Rendenként külön bírói fórumok (egyháziak – egyházi bíróságok, nemesek – hűbéri kúriák, polgárok – városi esküdtszékek, parasztság – földesúri esküdtszékek); személyi elv
2 a rendis g kialakul sa 06
2. A rendiség kialakulása (06)

A rend létrejötte:

meghatározott társadalmi funkciót betöltő és megfelelő jogi szabályozással (lényegében azonos jogokkal és kötelességekkel) rendelkező személycsoport, amely jogait kiváltságként őrzi

2 a rendis g kialakul sa 07
2. A rendiség kialakulása (07)

J) A rendi országgyűlések kialakulása:

  • A kialakult rendek is összefognak
  • Együttesen az „ország”-ot képviselik
  • Az uralkodó pénzügyi kívánságait újabb kiváltságok fejében teljesítik (adómegajánlás)
  • A rendi országgyűlés őrködik az egyéni, testületi, rendi és országos privilégiumok betartása fölött
3 a rendi alkotm ny 01
3. A rendi alkotmány (01)

A) A királyi tanács átalakulása:

  • Eredetileg a király közvetlen hűbéreseinek tanácsa
  • Most megjelennek az udvarban a rendek képviselői – a tanácsba is beférkőznek
  • Az uralkodó hűbérviszonyra tekintet nélküli, állandó létszámú, kinevezett tagokból álló tanácsot hoz létre (felesküdt tanács – iuratumconsilium)
  • Ez az uralkodó és a rendek közti közvetítőként funkcionál
3 a rendi alkotm ny 02
3. A rendi alkotmány (02)

B) A rendi gyűlés:

  • Hűbéri felfogás: új adó kivetése csak minden érdekelt beleegyezésével történhet
  • A 14-15. században az uralkodó már maga hívja össze a rendeket adómegszavazásra, s az „ország” képviseletének ismeri el őket (de ≠ népképviselet, pl. a paraszti réteg többnyire kimarad)
  • Szerkezetére nézve két típus:
    • Kétkamarás: kiváltságosok + alacsonyabb nemesek és polgárok (Anglia, Észak-Európa, Lengyelország, Magyarország, Kasztília, Elbától keletre eső német tartományok)
    • Háromkamarás: papság, nemesség, polgárság (Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicília, Elbától nyugatra eső német tartományok)
3 a rendi alkotm ny 03
3. A rendi alkotmány (03)

C) Rendi dualizmus:

  • A főhatalom megosztása az uralkodó és a rendek között (a kettőt összefogó államszemélyiség még hiányzik)
  • Az egyensúly hol az uralkodó, hol a rendek javára bomlik meg (abszolutizmusba vagy köztársaságba hajlik)
  • Jogegyenlőtlenség: minden politikai jog privilégiumon alapul (még a királyéit is annak tekintik – prerogatívának)
  • A jelentős döntések – törvényhozás, adómegajánlás, trónbetöltés – a két pólus kompromisszumában születnek
  • Olykor írott (szerződéses) formában is megjelennek (pl. Magna Charta 1215, Német Aranybulla 1356)
  • Az uralkodó centralizál (erősödő professzionális központi hivatalszervezet) – a territoriális hatalmak megszűnnek

Rendi állam: 13-17. sz.

8 t tel a k z pkori v ros jellegzetess gei a v rosok jj sz let se a v rosi polg rs g
8. tétel: A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság)

1. Eltérés a feudális világtól:

  • Privilégiummal bíró szabad közösség
    • de nincs feudális függés
    • intézményes keretet ad a szolgai állapotból való felemelkedésre („Stadtluftmachtfrei”)
    • eltérő gazdálkodási viszonyok (föld helyett kereskedelem, kézművesség), települési és lakásforma
2 v rost pusok
2. Várostípusok

Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát:

  • Császár: birodalmi város
  • Király: szabad királyi város
  • Földesúr: földesúri ill. mezőváros
  • szabad/független város

Az autonómia megszerzése folyamat:

  • Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát
  • A városlakó réteg egyre vegyesebb
  • A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni
  • A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat
  • Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel (coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget
  • A városok renddé szerveződnek

Az igazi kérdés: mire terjed ki az autonómia?

3 a v rosi auton mia
3. A városi autonómia

A) Az autonómia köre (lehetséges elemek):

  • Köz- és magánjogi autonómia (a tartósan a városban lakó polgár felszabadul a feudális függésből)
  • Területi (a város saját területének tulajdonosa, ő a főhatóság)
  • Önkormányzati (saját közigazgatás, szervezet, jogszolgáltatás, statútumalkotás)
  • Polgárjog adományozása (városi elöljáróság)
  • Földesúri jogok gyakorlása (a városi földeken dolgozó jobbágyok felett)
  • Követküldés a rendi gyűlésbe
  • Vásártartás, árumegállítás, útkényszer
  • Részletesen a város privilégiumlevele határozza meg

B) Városi terhek (a kiváltságot adó úr felé):

  • Adófizetés, ajándékok, katonaállítás, fegyver-lőszer szállítás
4 v rosi polg rs g
4. Városi polgárság

A) Jogaik a nemesi jogokat mintázzák:

  • Személyes szabadság (saját bíróhoz való jog)
  • Nemesekével azonos vérdíj
  • Jobbágyi szolgáltatásoktól, közmunkáktól, beszállásolások alól való mentesség
  • Vám- és révmentesség, iparűzési és kereskedési jog
  • Ingatlanszerzési képesség, öröklési szabadság
  • Választójog (városi közhatalmi szervezetekbe, rendi gyűlési követnek)

B) Kötelességek:

  • Központi és helyi adók fizetése, katonaállítás, városi védelem költségeinek viselése
  • E jogok a polgárt csak a városban illetik.
  • Idegenek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén szerezhetnek ilyen jogokat.
5 a v ros mint miniat r llam 01
5. A város mint „miniatűr állam” (01)

Wilhelm Ebel: „a modern értelemben vett államiság melegháza” (előrevetíti a modern jogállami és bürokratikus struktúrákat)

Államra jellemző funkciók:

  • Bírói szervezet
  • Meghatározott jogalkotási metódus, jogalkotó szervezet
  • Jogilag megalapozott igazgatás és rendészet
5 a v ros mint miniat r llam 02
5. A város mint „miniatűr állam” (02)

Városi szervek:

  • Városi tanács (választott testület, a legfőbb városi hatalom, jogalkotó, igazgató és ítélkező funkció is)
  • Polgármester (a tanács által választott első ember, a város képviselője, közélelmezés, vásárszervezés, tűzvédelem, céhek felügyelete, pénzügyi igazgatás stb. intézője – esetleg hivatalszervezettel)
  • Külön ítélkező szervek: városuraság vagy megbízottja (Schultheiß), esetleg esküdtszékkel (iudices – bírák, consules – tanácstagok, universicives – polgárok közössége)
    • A bíráskodás hatalmának megszerzése: 1. bírókinevezésbe való beleszólás, 2. saját tanács-bíráskodás kialakítása, 3. a bírói hivatal integrálása a saját városi alkotmányos rendbe
10 t tel az abszol t monarchia kialakul sa
10. tétel: Az abszolút monarchia kialakulása

1. Abszolút monarchia:

  • az uralkodó által elvben korlátlan hatalommal irányított királyság
  • „princepslegibusabsolutus”
  • nincs tekintettel a rendi vagy parlamenti tényezőkre
  • személyében hordozója az állami főhatalomnak (XIV. Lajos: „Az állam én vagyok”)
  • Akik államhatalmat gyakorolnak, az ő jogán teszik
  • 15-16. századtól érvényesül

Többnyire nem teljesen abszolút ez a hatalom

  • pl. isteni jogon – „Dei gratia” - uralkodik
2 kialakul sa
2. Kialakulása
  • 15-16. századi háborúk, államterület megnövelése
  • Sorozatos válságok (agrár-, pénzválság, járványok, stb.) megoldása csak központi állami eszközökkel történhet
  • Sikeres római császárok előképe, 13-15. századi itáliai városi vezetők példája
3 eszmei megalapoz sa
3. Eszmei megalapozása

NiccolòMacchiavelli (1469-1527):

  • Il principe (A fejedelem)
  • A politikai hatalmat az adott helyzettel számolva, a célokat, lehetőségeket, korlátokat mérlegelve kell gyakorolni

Jean Bodin (1530-1596):

  • Sixlivres de la République – „Az állam”
  • Az uralkodó az egyetlen döntőbíró a politikai és vallási irányzatok felett, korlátlan és egységes akarata biztosítja a békét, képviseli az államérdeket (államrezont)

Thomas Hobbes (1588-1679):

  • Leviatán
  • A polgárok szerződéssel hozzák létre az államot, de annak vezetője teljhatalmú úr, csak Istennek felelős
4 az abszol t monarchia ltal nos jellemz i
4. Az abszolút monarchia általános jellemzői
  • Uralkodói irányítás alá vont hadsereg és bürokrácia
  • Élethivatásszerű katonaság (növekvő létszám)
  • A bürokráciában nő a szakértelem szerepe (polgárság!) – Polizeistaat (rendészállam)
  • Erősen központosított egységes állam
  • Az állam egyre több feladatot vállal (a felvilágosult abszolút uralkodó gondoskodik a nép neveléséről, képzéséről, gazdasági biztonságáról, stb.)
  • A rendi dualizmus megbomlik – a rendi gyűléseket visszaszorítják
ad