IV.
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 23

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 PowerPoint PPT Presentation


  • 36 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1. 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság )

Download Presentation

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eur pai alkotm ny s integr ci t rt net 1

IV. A középkori város jellegzetességei. Rendi monarchia – rendi hatalommegosztás. Az abszolutizmus államának főbb sajátosságai

Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

  • 8. A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság)

  • 9. A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás

  • 10. Az abszolút monarchia kialakulása

  • Források:

  • Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Budapest: Osiris, 2003.

  • Horváth Pál (szerk.): Egyetemes jogtörténet I. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.

  • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

  • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.


9 t tel a rendi monarchia s a rendi hatalommegoszt s

9. tétel: A rendi monarchia és a rendi hatalommegosztás

1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (01)

  • Személyi elem: hűbérúr és vazallus közti hűség

  • Dologi elem: hűbérbirtok

    A hűbérviszony létrejöttének három eleme:

  • Homagium (alávetés kifejezése a vazallus részéről)

  • Fidelitas (hűségeskü)

  • Investitura (a hűbérbirtokba való bevezetés)


1 kiindul pont a h b ris g h b ri llam 02

1. Kiindulópont: a hűbériség – hűbéri állam (02)

Szerződéses viszony:

  • Mindkét oldalon jogok és kötelességek (nem egyenlők)

  • Szankciók

    A 9-10. századra a volt Frank Birodalom területén élő társadalmakat, elsősorban a nemességet, teljesen átható szisztémává vált.

    Hűbéri állam (11-13. sz.):

  • A hűbériség az alapja:

    • az államvezetésnek (tisztségek, méltóságok hűbérként jelennek meg)

    • a hadseregnek (lovas harcosok hűbéri kötelességük alapján harcolnak)


2 a rendis g kialakul sa 01

2. A rendiség kialakulása (01)

Kialakulnak a társadalom lényeges vonásokban azonos jogokkal, kötelességekkel és funkciókkal rendelkező tagjainak közösségei:

  • rendek: tipikusan papság, nemesség, polgárság, helyenként parasztság

  • ezek egységesen fellépve ellenpólusát képezik a királyi hatalomnak – rendi alkotmány (13-17. sz.)


2 a rendis g kialakul sa 02

2. A rendiség kialakulása (02)

Az átalakulás főbb lépései, alakító tényezői:

A) A hasonló helyzetű hűbéresek „egymásra találása”:

  • elvonatkoztatás a személyes hűbérkapcsolattól

  • egyforma jogok igénye a hasonló státusú hűbéresek részéről (lehetőleg írásban, privilégiumban)

    B) Az intellektualizmus, írásbeliség szerepe:

  • A társadalmi tények jogi tényként való kifejezése írásban

  • Egyház, klerikusság, kancelláriák szerepe


2 a rendis g kialakul sa 03

2. A rendiség kialakulása (03)

C) Az immunitás szerepe:

  • először egyházi személyek, majd

  • világi nemesek harcolják ki a mentességet birtokaik, alávetettjeik tekintetében a királyi igazságszolgáltató hatalom alól

  • majd a városok is megkapják a saját jogszolgáltatás jogát

    D) Az egyház szerepe:

  • eleve létező, hierarchikus rend - ösztönzőleg hat a többi hűbéresre

  • élére áll a társadalmi szabadságmozgalmaknak (pl. Magna Charta – ellenállási jog)

  • közvetíti a képviseleti gyűlések gondolatát (concilia – repraesentatio)

  • korporatív elméletek: a társadalmi működés különbözősége magával hozza az állapot és kiváltság különbözőségét is – de mégis egységet alkotnak

  • Aquinói Szt. Tamás (Arisztotelész nyomán) az összességet a család és az egyén fölé helyezi (tanítványai a 13. sz. végétől az egységet és rendet magasztalják, a hierarchikus társadalmi tagozódást)


2 a rendis g kialakul sa 04

2. A rendiség kialakulása (04)

E) Az erősödő, racionális államüzem szerepe:

  • Az uralkodó küzd hűbéreseivel – központi hivatalok, jogvégzett értelmiségiek segítik

  • Az ehhez szükséges pénzt a teljesítőképes társadalmi rétegektől szerzi kiváltságokért cserébe – azok egyre erősebben tömörülnek

    G) A jog szerepe:

  • Különböző testületek szerveződnek:

    • Egyháziak (káptalanok, konventek, lovagrendi házak, egyetemek)

    • Nemesiek (vidéki önkormányzatok)

    • Polgáriak (városok, szabad kerületek, céhek)

    • Parasztiak (községek)

  • E testületek (universitates, communitates) saját jogi személyiséget és szabályozást vívnak ki

  • Testületként jelennek meg a jogi szabályozásban – alapokmányok, testületi karták


  • 2 a rendis g kialakul sa 05

    2. A rendiség kialakulása (05)

    H) A testületekből kialakul a rend:

    • Alkalmi koalíciók, társulások, utóbb állandósulnak

    • Közösségi életérzés, életstílus, értékfelfogás, privilégiumokra való büszkeség

    • A tulajdonhoz való hasonló viszony

    • Rendi jogok (gazdasági – pl. adómentesség; politikai – pl. közhatalomban való részvétel; jogi jellegű privilégiumok – pl. letartóztatás alóli mentesség, magas esküérték a perben)

      I) Rendi karta elnyerése:

    • Közös szabályozás a rend egészére

    • Rendenkénti szabályozások (közös jog helyett partikuláris jogok: papság – kánonjog, nemesség – hűbérjog és helyi szokások, városi polgárság – városi jogkönyvek)

    • Rendenként külön bírói fórumok (egyháziak – egyházi bíróságok, nemesek – hűbéri kúriák, polgárok – városi esküdtszékek, parasztság – földesúri esküdtszékek); személyi elv


    2 a rendis g kialakul sa 06

    2. A rendiség kialakulása (06)

    A rend létrejötte:

    meghatározott társadalmi funkciót betöltő és megfelelő jogi szabályozással (lényegében azonos jogokkal és kötelességekkel) rendelkező személycsoport, amely jogait kiváltságként őrzi


    2 a rendis g kialakul sa 07

    2. A rendiség kialakulása (07)

    J) A rendi országgyűlések kialakulása:

    • A kialakult rendek is összefognak

    • Együttesen az „ország”-ot képviselik

    • Az uralkodó pénzügyi kívánságait újabb kiváltságok fejében teljesítik (adómegajánlás)

    • A rendi országgyűlés őrködik az egyéni, testületi, rendi és országos privilégiumok betartása fölött


    3 a rendi alkotm ny 01

    3. A rendi alkotmány (01)

    A) A királyi tanács átalakulása:

    • Eredetileg a király közvetlen hűbéreseinek tanácsa

    • Most megjelennek az udvarban a rendek képviselői – a tanácsba is beférkőznek

    • Az uralkodó hűbérviszonyra tekintet nélküli, állandó létszámú, kinevezett tagokból álló tanácsot hoz létre (felesküdt tanács – iuratumconsilium)

    • Ez az uralkodó és a rendek közti közvetítőként funkcionál


    3 a rendi alkotm ny 02

    3. A rendi alkotmány (02)

    B) A rendi gyűlés:

    • Hűbéri felfogás: új adó kivetése csak minden érdekelt beleegyezésével történhet

    • A 14-15. században az uralkodó már maga hívja össze a rendeket adómegszavazásra, s az „ország” képviseletének ismeri el őket (de ≠ népképviselet, pl. a paraszti réteg többnyire kimarad)

    • Szerkezetére nézve két típus:

      • Kétkamarás: kiváltságosok + alacsonyabb nemesek és polgárok (Anglia, Észak-Európa, Lengyelország, Magyarország, Kasztília, Elbától keletre eső német tartományok)

      • Háromkamarás: papság, nemesség, polgárság (Franciaország, Aragónia, Nápoly-Szicília, Elbától nyugatra eső német tartományok)


    3 a rendi alkotm ny 03

    3. A rendi alkotmány (03)

    C) Rendi dualizmus:

    • A főhatalom megosztása az uralkodó és a rendek között (a kettőt összefogó államszemélyiség még hiányzik)

    • Az egyensúly hol az uralkodó, hol a rendek javára bomlik meg (abszolutizmusba vagy köztársaságba hajlik)

    • Jogegyenlőtlenség: minden politikai jog privilégiumon alapul (még a királyéit is annak tekintik – prerogatívának)

    • A jelentős döntések – törvényhozás, adómegajánlás, trónbetöltés – a két pólus kompromisszumában születnek

    • Olykor írott (szerződéses) formában is megjelennek (pl. Magna Charta 1215, Német Aranybulla 1356)

    • Az uralkodó centralizál (erősödő professzionális központi hivatalszervezet) – a territoriális hatalmak megszűnnek

      Rendi állam: 13-17. sz.


    8 t tel a k z pkori v ros jellegzetess gei a v rosok jj sz let se a v rosi polg rs g

    8. tétel: A középkori város jellegzetességei (a városok újjászületése – a városi polgárság)

    1. Eltérés a feudális világtól:

    • Privilégiummal bíró szabad közösség

      • de nincs feudális függés

      • intézményes keretet ad a szolgai állapotból való felemelkedésre („Stadtluftmachtfrei”)

      • eltérő gazdálkodási viszonyok (föld helyett kereskedelem, kézművesség), települési és lakásforma


    2 v rost pusok

    2. Várostípusok

    Attól függőn, hogy ki adja a városi autonómiát:

    • Császár: birodalmi város

    • Király: szabad királyi város

    • Földesúr: földesúri ill. mezőváros

    • szabad/független város

      Az autonómia megszerzése folyamat:

    • Pl. földesúri város kiharcolja a beköltözés szabadságát

    • A városlakó réteg egyre vegyesebb

    • A földesúr egyre kevésbé képes jogait érvényesíteni

    • A városi közösség szerzi meg e földesúri jogokat

    • Testületbe szerveződnek (korporáció) – közös esküvel (coniuratio) erősítik meg e polgári szövetséget

    • A városok renddé szerveződnek

      Az igazi kérdés: mire terjed ki az autonómia?


    3 a v rosi auton mia

    3. A városi autonómia

    A) Az autonómia köre (lehetséges elemek):

    • Köz- és magánjogi autonómia (a tartósan a városban lakó polgár felszabadul a feudális függésből)

    • Területi (a város saját területének tulajdonosa, ő a főhatóság)

    • Önkormányzati (saját közigazgatás, szervezet, jogszolgáltatás, statútumalkotás)

    • Polgárjog adományozása (városi elöljáróság)

    • Földesúri jogok gyakorlása (a városi földeken dolgozó jobbágyok felett)

    • Követküldés a rendi gyűlésbe

    • Vásártartás, árumegállítás, útkényszer

    • Részletesen a város privilégiumlevele határozza meg

      B) Városi terhek (a kiváltságot adó úr felé):

    • Adófizetés, ajándékok, katonaállítás, fegyver-lőszer szállítás


    4 v rosi polg rs g

    4. Városi polgárság

    A) Jogaik a nemesi jogokat mintázzák:

    • Személyes szabadság (saját bíróhoz való jog)

    • Nemesekével azonos vérdíj

    • Jobbágyi szolgáltatásoktól, közmunkáktól, beszállásolások alól való mentesség

    • Vám- és révmentesség, iparűzési és kereskedési jog

    • Ingatlanszerzési képesség, öröklési szabadság

    • Választójog (városi közhatalmi szervezetekbe, rendi gyűlési követnek)

      B) Kötelességek:

    • Központi és helyi adók fizetése, katonaállítás, városi védelem költségeinek viselése

    • E jogok a polgárt csak a városban illetik.

    • Idegenek csak meghatározott feltételek teljesítése esetén szerezhetnek ilyen jogokat.


    5 a v ros mint miniat r llam 01

    5. A város mint „miniatűr állam” (01)

    Wilhelm Ebel: „a modern értelemben vett államiság melegháza” (előrevetíti a modern jogállami és bürokratikus struktúrákat)

    Államra jellemző funkciók:

    • Bírói szervezet

    • Meghatározott jogalkotási metódus, jogalkotó szervezet

    • Jogilag megalapozott igazgatás és rendészet


    5 a v ros mint miniat r llam 02

    5. A város mint „miniatűr állam” (02)

    Városi szervek:

    • Városi tanács (választott testület, a legfőbb városi hatalom, jogalkotó, igazgató és ítélkező funkció is)

    • Polgármester (a tanács által választott első ember, a város képviselője, közélelmezés, vásárszervezés, tűzvédelem, céhek felügyelete, pénzügyi igazgatás stb. intézője – esetleg hivatalszervezettel)

    • Külön ítélkező szervek: városuraság vagy megbízottja (Schultheiß), esetleg esküdtszékkel (iudices – bírák, consules – tanácstagok, universicives – polgárok közössége)

      • A bíráskodás hatalmának megszerzése: 1. bírókinevezésbe való beleszólás, 2. saját tanács-bíráskodás kialakítása, 3. a bírói hivatal integrálása a saját városi alkotmányos rendbe


    10 t tel az abszol t monarchia kialakul sa

    10. tétel: Az abszolút monarchia kialakulása

    1. Abszolút monarchia:

    • az uralkodó által elvben korlátlan hatalommal irányított királyság

    • „princepslegibusabsolutus”

    • nincs tekintettel a rendi vagy parlamenti tényezőkre

    • személyében hordozója az állami főhatalomnak (XIV. Lajos: „Az állam én vagyok”)

    • Akik államhatalmat gyakorolnak, az ő jogán teszik

    • 15-16. századtól érvényesül

    Többnyire nem teljesen abszolút ez a hatalom

    • pl. isteni jogon – „Dei gratia” - uralkodik


    2 kialakul sa

    2. Kialakulása

    • 15-16. századi háborúk, államterület megnövelése

    • Sorozatos válságok (agrár-, pénzválság, járványok, stb.) megoldása csak központi állami eszközökkel történhet

    • Sikeres római császárok előképe, 13-15. századi itáliai városi vezetők példája


    3 eszmei megalapoz sa

    3. Eszmei megalapozása

    NiccolòMacchiavelli (1469-1527):

    • Il principe (A fejedelem)

    • A politikai hatalmat az adott helyzettel számolva, a célokat, lehetőségeket, korlátokat mérlegelve kell gyakorolni

      Jean Bodin (1530-1596):

    • Sixlivres de la République – „Az állam”

    • Az uralkodó az egyetlen döntőbíró a politikai és vallási irányzatok felett, korlátlan és egységes akarata biztosítja a békét, képviseli az államérdeket (államrezont)

      Thomas Hobbes (1588-1679):

    • Leviatán

    • A polgárok szerződéssel hozzák létre az államot, de annak vezetője teljhatalmú úr, csak Istennek felelős


    4 az abszol t monarchia ltal nos jellemz i

    4. Az abszolút monarchia általános jellemzői

    • Uralkodói irányítás alá vont hadsereg és bürokrácia

    • Élethivatásszerű katonaság (növekvő létszám)

    • A bürokráciában nő a szakértelem szerepe (polgárság!) – Polizeistaat (rendészállam)

    • Erősen központosított egységes állam

    • Az állam egyre több feladatot vállal (a felvilágosult abszolút uralkodó gondoskodik a nép neveléséről, képzéséről, gazdasági biztonságáról, stb.)

    • A rendi dualizmus megbomlik – a rendi gyűléseket visszaszorítják


  • Login