Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése

1. Az Igazságügyi Szolgálat tevékenységének ismertetése A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt Tanári kézikönyv - diasor Szerző: Dr. Barna Barbara

2. Az Igazságügyi Szolgálat szakterületei Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel: • a pártfogó felügyelői tevékenység; • a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció); • a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, jogi tanácsadás); • valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal látja el.

3. Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti felépítése Kormánymegbízott Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Igazságügyi elnökhelyettes

4. Szervezeti előzmények • Magyarországon 1970 óta létezik hivatásos pártfogói rendszer, amely kezdetben csak a fiatalkorú bűnelkövetőkre, majd 1975-től a felnőtt korú elkövetőkre is kiterjedt. • A 2003. évi intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy szervezetbe integrálta a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet. • A megyei/fővárosi szolgálatok a megyeszékhelyeken szerveződtek. • Pártfogó Felügyelői Szolgálat 2004-től új tevékenységgel és egyben új szervezettel, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattal bővült. • 2006. január 1-jétől az áldozatsegítő szolgáltatással egészült ki a szolgálat tevékenysége. • 2011. január 1-jétől a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítással a korábbi megyei/fővárosi igazságügyi hivatalok szakigazgatási szervként integrálódtak a megyei kormányhivatalokba.

5. Tevékenységet meghatározó jogszabályok • Átfogó szabályozás • a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet • Pártfogó felügyelői tevékenység • A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; • A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; • A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény; • A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet; • A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet; • A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet; • Jogi segítségnyújtás • A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény; • A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet; • A jogi segítők díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet • A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet • A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet. • Áldozatsegítés • A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény; • Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet. • A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet

6. A szakterületek által intézhető ügykörök 1. Pártfogó felügyelői szakterület: • pártfogó felügyelet végrehajtása; • közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; • környezettanulmány készítése; • pártfogó felügyelői vélemény készítése; • utógondozás ellátása; • büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása.

7. 2011. évi pártfogó felügyelői tevékenység összesített ügyforgalmi adatai

8. 1.1. A pártfogó felügyelet A pártfogó felügyelet célja: • az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje / tartama alatt, • az elkövető ellenőrzésével és támogatásával • csökkentse a bűnismétlés veszélyét • segítse a társadalomba való beilleszkedést. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. Sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége: • jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály • az ügyész, illetve a bíróság által előírt külön magatartási szabály A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján : • meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, • eszközeit, • veszélyeztető körülményeket.

9. 1.2. A közérdekű munka büntetés végrehajtása A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíróság döntése alapján minimum 42 óra, maximum 300 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. Pártfogó felügyelő feladata, a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos gyakorlati feladatok végzése: • lehetséges munkahelyek felkutatása, • együttműködésbe vonása, • a büntetés letöltésének szervezése, valamint • a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. A büntetés-végrehajtási bíró feladata: • munkahely kijelölése, • az elkövető személyét érintő döntések meghozatala.

10. 1.3. A környezettanulmány készítése A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő : • megtekinti a terhelt lakóhelyét, • iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, • meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, • információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le.

11. 1.4. A pártfogó felügyelői vélemény • 2003. július 1-jétől bevezetett jogintézmény, • az ügyész vagy a bíró felkérésére, • a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készít. Tartalma: • a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékeli az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, • az elkövető cselekményhez való viszonyát, • azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek, • javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, • különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre.

12. 1.5. Az utógondozás Célja: • az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából, • segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A pártfogó felügyelő segít: • a lakhatási kérdésekben, • a munkahelykeresésben, • iratok beszerzésében, egyéb hivatalos ügyek elintézésében, • a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, • indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti. Jellemzői: • a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal kezdődhet, • a segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri, • az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására.

13. 1.6. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) • Helyreállító igazságszolgáltatás céljait megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni. • Legfontosabb jellemzője, hogy a felek vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. • Feladata tisztázni a konfliktus természetét, mindkét fél számára kielégítő megoldás megtalálása. • A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét. • A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. • A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső.

14. A közvetítői eljárások bűncselekménytípusok szerinti megoszlása 2011-ben

15. 2. A jogi segítségnyújtás - 2003. évi LXXX. törvény Az intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak. Feladatai: • tájékoztatás egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben, • biztosítja a jogi segítő (peren kívül) és a pártfogó ügyvéd (peres ügyek) igénybevételének lehetőségét, • határozattal dönt a támogatás engedélyezéséről és annak mértékéről, a kérelem elutasításáról, • már megállapított támogatás módosításáról, felülvizsgálatáról, visszavonásáról, • kérelem esetén a fizetési feltételek módosításáról.

16. A jogi segítségnyújtás igénybevételének rászorultsági feltételei 1. Peren kívüli: A) Állam viseli: - jövedelemre tekintet nélkül (pl. aktív korúak ellátása, közgyógy, hajléktalan, menekült) - 1 főre eső havi jöv. < nyudíjminimum - egyedülállónál < nyudíjminimum 150% - bűncselekmény áldozata < 183.266 Ft B) Megelőlegezett (1 évre) • Havi nettó jöv. < 91.633 Ft 2. Peres ügyekben: A) Állam viseli (ua.mint peren kívüli eseteknél, kivéve bcs. áldozata): + tárgyi költségmentes ügy + bíróság személyes költségmentességet engedélyezett + büntetőeljárásban a kiskorú sértett és magánfél helyett. B) Megelőlegezett (ua. mint peren kívüli eseteknél) + félnek tárgyi költségfeljegyzési joga van + bűncselekmény áldozata < 183.266 Ft

17. Jogi segítségnyújtás fajtái a)peren kívüli segítségnyújtásként: jogi segítők által adott jogi tanácsadás és okiratszerkesztés; (Kizárt a támogatás pl. vám, hitelügyekben, ingatlan adásvételi szerződésekben.) b) polgári eljárásokban: pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása, c) büntető eljárásokban: sértett, magánvádló, magánfél, egyéb érdekelt pártfogó ügyvédi képviselete, pótmagánvádló személyes költségmentességének engedélyezése, és ennek keretében pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása – főszabályként – jogi segítők által. Az ügyfelek a jogi segítői névjegyzékből maguk választhatnak jogi segítőt. A névjegyzéket a KIH vezeti, a 3 évre szóló szolgáltatási szerződést is KIH köti meg.

18. Jogi segítségnyújtás tárgyak szerinti megoszlása 2011-ben

19. A jogi szolgáltatás igénybevétele • A kérelmet az ügyfélnek – az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével, illetékes megyei igazságügyi szolgálatnál kell személyesen benyújtania, vagy postán megküldenie. • A kérelem előterjesztése illeték- és díjmentes. • A peren kívüli jogi szolgáltatást a jogi segítői névjegyzékbe felvett jogi segítők (ügyvédek, közjegyzők, egyetemi oktatók, társadalmi szervezetek) nyújtják. • A peres eljárásokban jogi képviseletet ellátó pártfogó ügyvéd csak ügyvéd és ügyvédi iroda, valamint az a társadalmi szervezet (alapítvány, kisebbségi önkormányzat, stb.) lehet, akinek van ügyvéd megbízottja. • A szolgáltatás igénybevételét a támogató határozatban rögzített (1-3 hónap) határidőn belül meg kell kezdeni.

20. 3. Az áldozatsegítés Célja: Az állam közvetlen segítséget tudjon nyújtani az áldozatoknak. Áldozat: a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és tulajdon elleni szabálysértés közvetlen és közvetett természetes személy sértettje. Az Áldozatsegítő Szolgálat feladatai: • - tájékoztatás; • - érdekérvényesítés elősegítése; • - azonnali pénzügyi segély megállapítása; • - állami kárenyhítés. A támogatások egy része alanyi jogon, másik része azonban csak rászorultság esetén jár. A hatósági eljárás és az igénybe vehető szolgáltatások egyaránt illeték- és díjmentesek.

21. Áldozatsegítés segítségnyújtási formái Segítségnyújtási formák TÁMOGATÁSOK TÁJÉKOZTATÁS Állami kárenyhítés Szolgáltatások Azonnali pénzügyi segély Érdekérvényesítés elősegítése ezen belül jogi segítségnyújtás Védett szálláshely

22. Azáldozatsegítő támogatások igénylése • A támogatások igénybevétele önkéntességen és a hatósággal való együttműködésen alapul. • Azonnali pénzügyi segély és állami kárenyhítés iránti kérelmet nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani személyesen vagy postai úton. • Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás formai megkötés nélkül kérhető. • Az ügyben eljáró szabálysértési vagy nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság által kiállított, a büntető- vagy szabálysértési eljárás adatairól szóló igazolás szükséges. • A kérelemhez szükség esetén a szociális rászorultságot igazoló dokumentumokat is mellékelni kell.

23. Az támogatások igénylésének határideje • Azonnali pénzügyi segélyért a bűncselekményt vagy tulajdon elleni szabálysértést követő öt napon belül lehet folyamodni. • Érdekérvényesítés elősegítése és jogi segítségnyújtás iránti kérelmet határidő nélkül lehet előterjeszteni. • Állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni három hónapon belül lehet folyamodni.

24. Az azonnali pénzügyi segély célja