1 / 12

Sokproblémás családok, intenzív családtámogató szolgáltatások

Sokproblémás családok, intenzív családtámogató szolgáltatások. Elnevezések. Families of the Slums / A nyomornegyedek családjai (Salvador Minuchin és munkatársai, 1967) Szakképzetlen családok (Solt Ottilia , 1977)

cody
Download Presentation

Sokproblémás családok, intenzív családtámogató szolgáltatások

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Sokproblémás családok, intenzív családtámogató szolgáltatások

  2. Elnevezések • Families of theSlums / A nyomornegyedek családjai (Salvador Minuchin és munkatársai, 1967) • Szakképzetlen családok (Solt Ottilia, 1977) • Folytonos krízisben élő családok (familiesinperpetualcrisis, R. Kagan, S. Schlosberg, 1989) • Sokproblémás családok (multiproblemfamilies, Insoo Kim Berg 1991) • Sokproblémás, sok intézményt foglalkoztató családok (multiagencyfamilies, BasVogelvang, 1993) • Feloldódott családok (dilutedfamilies, Jorge Colapinto, 1995) • A krízisről krízisre élő szegény családok (multicrisispoor, P. Minuchin, J. Colapinto, S. Minuchin, 1998) 

  3. Az intenzív családtámogató szolgáltatások nyújtásának módszertani alapelveiEncyclopedia of SocialWork, 1990:976 • Olyan családoknak nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, ahol a gyerek azonnali kiemelésének veszélye fennáll. • A szolgáltatások krízis-orientáltak. A segítő a jelzést követően a lehető leghamarabb felkeresi a családot. • A munkatársak rugalmas munkaidővel dolgoznak, és a hét minden napján elérhetőek. • A felvétel és a felmérés során megbizonyosodnak arról, hogy a gyermek nem marad veszélyes helyzetben. • A családtagok egyéninek tekintett problémáival is foglalkoznak, de a beavatkozás fókuszában a család egésze áll. • A segítő a család otthonában találkozik a családtagokkal, látogatásait az érintettek időbeosztásának megfelelően időzíti. Sokféle szolgáltatást nyújtanak az iskolában és a lakóközösségben is. • Konkrét szolgáltatások és terápiás beavatkozások egységéből áll a szolgáltatás (tanácsadás, készségfejlesztés, információk nyújtása, képviselet, stb.) • Minden szociális munkás kis esetszámmal dolgozik. • A beavatkozások rövid ideig, rendszerint maximum 3-6 hónapig tartanak.

  4. Intenzív családtámogató program 2009. július 1. – 2010. május 31.RÉV8 , Magdolna Negyed Program II.

  5. A program jellemzői • Olyan intenzív segítségnyújtás, mely megakadályozza, hogy a gyereket védelembe kelljen venni, illetve ki kelljen emelni a családból • Olyan gyerekes családoknak szól, akik krízisben vannak • a Magdolna negyedben laknak, • a gyerek(ek)et védelembe vették, vagy • a gyerekekkel foglalkozó intézmények úgy érzik, a családnak átmenetileg sok segítségre van szüksége, de a gyerekek nincsenek védelembe véve • A programban való részvétel a család részéről önkéntes • A szerződésben rögzített időszak leteltével áttekintjük az előrehaladást (család, küldő intézmény), záró konferencia • Ha a helyzet indokolja, a 4-6 hetes intenzív segítség egy alkalommal meghosszabbítható (maximum 4 hét) • A folyamat lezárultával a családot visszairányítjuk elsősorban a küldőhöz, másodsorban a családsegítőhöz, illetve más segítő intézményekhez

  6. A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői I. • A szülők élettársi kapcsolatban éltek, sok gyermeket neveltek, az anyák első gyerekeiket fiatal korban szülték. • Csak szociális jövedelmek, állandó szegénység, a felnőttek minden energiáját felemészti az aznap túlélése. A szülők feketemunkával, illetve illegális vagy fél-legális kereskedéssel (lomizástól a drog-kereskedelemig) egészítik ki jövedelmüket • A szülők többsége állami gondozásban nőtt fel, ahol sokszoros hiányokat élt át, nem tehetett szert megfelelő gyermeknevelési, illetve a mindennapi élet megszervezésével kapcsolatos tapasztalatokra, gyakoriak voltak a kötődési nehézségek. Kettősség a gyerekekkel való kapcsolatban; ez visszatükröződött a velük foglalkozó intézményekben. • A nagyobb gyerekek sokszor szülői szerepet töltenek be saját fejlődési szükségleteik feláldozása árán. • A szülők alacsonyan iskolázottak, tanulási nehézségekkel küzdenek, fogyatékossággal, vagy súlyos betegséggel élnek. Az iskolával, oktatási intézményekkel való viszonyban gyakran fordulnak elő konfliktusok.

  7. A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői II. • A szülők sokszor emberfeletti feladatokat látnak el a sok gyerek felnevelése során, eközben kiégnek, bezáródnak lakásuk falai közé. • Rossz minőségű, olykor bontásra ítélt, vagy felújíthatatlan házakban, vizes, dohos, kis alapterületű (25-30 nm-es) lakások, fürdőszoba használhatatlan , a falak sokszor javíthatatlanul rosszak, a csótányok gyakorlatilag kiirthatatlanok. Néha 7-8-10 gyerekes családok laknak ilyen lakásban, az újszülöttek kivételével jóformán mindenki egy ágyban, vagy földre terített matracokon alszik. Díjhátralék, szabálytalanul vételezett áram. • A tanítási szünetekben az utcán, folyosón, udvaron zajlik az élet, ami gyakori összeütközéshez vezet a kicsit jobb helyzetű családokkal. • Nincsenek játékok, könyvek, privát terek, íróasztalok/tanulósarkok, minden mindenki szeme láttára történik, nincs elkülönülés lehetősége. Színes tévé, internet – ezek a tárgyak jelentik a társadalomhoz kapcsolódás utolsó láncszemét. • A családok nagy részét hosszú ideje, jól ismerték a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi iroda munkatársai. Több gyerek volt aktuálisan, vagy korábban védelembe véve. Hosszú évek óta ingadoznak azon a határon, ahol a gyerekek kiemelése bármikor szükségessé váltatott volna, vagy ez már meg is történt korábban.

  8. Eset-bemutatásA család szerkezete

  9. A családtagok • Az anya sérült születésekor agyi oxigénhiány miatt. Lassan beszél, kevés szót használ. Születésétől állami gondozásban nőtt fel. Első gyerekét 18 évesen szülte, azóta otthon van. Nehézségei vannak a gyerekek gondozásával, irányításával, a háztartás megszervezésével.Azt reméli, hogy az új partnere gondoskodik majd a családról. • A férj/a kislányok apja enyhe értelmi fogyatékossággal él, de jobban boldogul, mint a felesége. Munkanélküli, lomizik. Néha válni akar, máskor azt mondja a születendő gyerekkel kapcsolatban: „Felnevelem, mintha az enyém lenne.” • Az anya élettársa/ a születendő gyerek apja: nem roma, munkanélküli fiatal, nem akar gondoskodni a családról. • Legnagyobb lány: speciális iskolába jár, holott majdnem normális intelligenciával rendelkezik, de a családban nem kapott elegendő, a fejlődését segítő támogatást, az óvoda csak kevéssé tudta kompenzálni a hátrányokat. • A gyerekek elhanyagoltak, gyakran betegek. A szülők a maguk módján gondoskodnak róluk, a gyerekek kötődnek a szülőkhöz. • Az anya nővére, élettársával, valamint nagy testű kutyájukkal a konyhában lakik. A nővér jelentős érzelmi támogatást jelent, de gyakorlatilag felélik a család szociális jövedelmeit.

  10. Kezdeti esetkonferencia, az együttműködés első szakasza • Gyermekjóléti szolgálat jelzése: évek óta egyensúlyoznak a kiemelés határán. Nem tudnak az új terhességről, csak a házastársak közötti konfliktusokról. Aggodalmak: a lakás zsúfolt, piszkos, tele van lomokkal; díjhátralék, szabálytalan áramvételezés, a helyi lakásosztály kilakoltatással fenyegeti őket. • A szülőket kérdezték a közeljövőre vonatkozó terveikről. • Megállapodás: intenzív családtámogatás, ezen belül adósságkezelés, a gyerekek részvétele a közösségi ház gyerekprogramjaiban, lakás rendbetétele. • Új problémák megjelenése: kiderül, hogy nem a férj a gyerek apja, a vagyonkezelőtől ultimátumot kapnak: ha az anya nővéréék nem költöznek el, megszűntetik a bérleti szerződésüket; a védőnő kijelenti, hogy a születendő gyereket nem lehet ilyen körülmények közé hazahozni.

  11. Második és harmadik esetkonferencia, az együttműködés későbbi szakasza • A szülőket kérdezték, ők mit szeretnének – együtt maradni, a gyerekeket felnevelni, ezért vállalják, hogy elküldik az anya nővérééket. Szolgáltatás meghosszabbítása hat héttel. • Koraszülés, hat hónapra, a baba tüdeje éretlen, hosszabb ideig inkubátorban kell maradnia. Az anya minden nap látogatja. Kezdetben az apa látja el egyedül a lányokat. • Az anya nővéréék még mindig ott laknak – vagyonkezelő ellenőrzése, védőnő látogatása várható. A szülők elszánják magukat, és kiteszik őket, a lakást felkészítik a gyerek érkezésére. • Harmadik esetkonferencia: a kisbaba hazahozható, az intenzív támogatás utolsó szakasza kezdődik. • Az újszülött három hónapos korában hazakerül, a család elég jól megbirkózik a négy gyerek nevelésével. A vér szerinti apa időnként pelenkát vesz, gyógyszert vált ki, stb. • A helyi segítők együttműködésének megszervezése.

  12. Összefoglalás • Értékelés: a család új egyensúlyt alakított ki, el tudja látni a gyerekeket, az újszülöttet is beleértve. • Az intenzív támogatást nyújtó szociális munkás sokféle szerepet töltött be. • Az intenzív családtámogatás optimálisan külön keretben zajlik, nem helyi szolgáltatások részeként. • Az első feladat az intenzív szolgáltatások megismertetése. • Intenzív támogatással azok a családok is megmozdulnak, akik hagyományos szolgáltatások mellett évekig elérhetetlennek tűntek. • Határok átjárhatóbbak, nélkülözhetetlen a folyamatos szupervízió, szintén folyamatos elérhetőséggel.

More Related