A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége

1. A felsőoktatási intézmények területi versenyképessége Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr

2. Felsőoktatás kihívásai • Új helyzet, új környezet • Tömegképzés, létszám növekedés, demográfia krízis • Több szintű képzés,elfogadottság, társadalom és gazdaság • Új képzési irányok, szakok, tudások, új tudásátadás • Fogyasztói igények és társadalmi igények eltérése • Verseny a hallgatókért, az intézmények között, nemzetközi szinten • Új típusú intézmények: köz, magán, nonprofit szektor • Új vezetési, menedzsment technikák: fogyasztó (hallgató)- egyetem – vállalat, a vállalkozó egyetem • A gazdasági (piaci) szereplők elvárásai, gyorsan változó igények/ lassú felsőoktatási szerkezetváltás • Belső gondok; ki minősít kit?, nemzeti stratégia, finanszírozás • Területi beágyazódás, kapcsolatok: regionális egyetemek, helyi főiskolák

3. Kutatási irányok a felsőoktatás területi összefüggéseire • Felsőoktatás és regionális fejlődés kapcsolatának általános jellemzői, egyetemek kutatási kapcsolatainak vizsgálata • Intézményi szerkezet beágyazottsága egy centrumba, vagy térségbe (régióba) • Verseny az intézmények között, piacok meghatározás, azok alakításának stratégiája Előadás: - felsőoktatás területi szerkezetének változási irányai (1990-2009 között), - szempontok az különböző szintű fejlesztési stratégiákhoz (nemzeti, regionális, helyi, intézményi)

4. A területi szerkezet változásai • Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (integráció, szervezeti összevonások, egyesülések, új intézmények megjelenése) • Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (Budapest, 1990: 44,7 %; Budapest 2009: 39,9 %) • Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc • Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)

5. A felsőoktatás területi szerkezete, 1990/1991

6. A felsőoktatás területi szerkezete, 2009/2010

7. A felsőoktatási intézmények székhelyen kívüli képzési helyei, 2009.

8. A területi szerkezet jellemzői • Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) • Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) • Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc • Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) • Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)

9. A felsőoktatás regionális szerkezete, 1994, 2007

10. A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

11. A területi szerkezet jellemzői • Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) • Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) • Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc • Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) • Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) • Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny

12. A felsőoktatásba (alapképzés, nappali tagozat) jelentkezők száma kistérségenként (fő), 2006.

13. A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak lakhelye, 2009

14. A területi szerkezet jellemzői • Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) • Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) • Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc • Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) • Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) • Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny • Regionális és lokális beágyazottság

15. Térségi és helyi üzleti élet Szellemi és társadalmi tőke Helyi önkormányzat EGYETEM Főiskola Tudás Helyi háztartások Vonzerő A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje INPUTOK OUTPUTOK • Változások: • - Képzettség (+-) • - Új cégek • - Migráció (+-) • - Egyetemi-ipari kapcsolatok (+) • - forrás kihasználás (+) • - Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) • - Kulturális és szociális lehetőségek (+) Változások: - Az üzlet volumene(+-) - Adóalap (+-) -Szolgáltatások (+-) - Jövedelem (+) - Foglalkoztatottság (+) - Fogyasztás (+-) Visszacsatolások Előremutató kapcsolatok • Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003. Kiadási hatások Tudás hatások (+-) pozitív és negatív hatások

16. Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Egyetem 24% K+F magán 26% V Beszállító 75% Más cég 74% Régió Ország többi része Külföld Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány Ügyfél 74% Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl)(Forrás: Csizmadia Z. 2007.)

17. Regionális/lokális szférába való beágyazottság,mint stratégiai elem • Növekvő érzékenysége a lokális szférának (önkormányzatok, helyi politika) a felsőoktatás iránt (lásd pólus program) • Települési önkormányzatok minimális forrással rendelkeznek a támogatásra, de időnként adakozók (pl. épület, telek, közös beruházás), illetve jelentős lobbi tevékenységet folytatnak az intézményekért • Helyi/regionális gazdaság változó intenzitással lép fel kutatási és oktatási megrendelőnek, a piac nem kialakult, nem intézményesült, illetve vannak előremutató jelek (RET, KKK, pl. Audi, Mercedes., klaszterek, szervezeti kapcsolatok) • Lokális társadalom büszke a felsőoktatására, fontos marketing elem, helyi végezettek nagy száma, de még nem mecénás, még nem támogató, ennek formái most alakulnak, kommunikációs rendszerek (alapítványok, öregdiák szervezetek) • Lokális gazdaságra gyakorolt hatás jelentős: lakáspiac, kereskedelem, vendéglátás, kulturális fogyasztás, idegenforgalom (pl. konferencia turizmus); változó, átalakuló hallgatói fogyasztásszerkezet és magatartás (pl. hazautazások) • Helyi és regionális fejlesztési stratégiákba való beágyazottság gyenge, esetleges, megjelenés, nem markáns, mérsékelt közös programok, vannak jó példák!!!!! • A felsőoktatás politika, területi politika, tudomány/innovációs politika kapcsolata nem egyértelmű és nem világos (csak jelek vannak, eredmény nem kimutatható)

18. Köszönöm a figyelmüket! rechnj@sze.hu