„Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület

1. „Biztonságunk érdekében” Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület T2. A VÉDELEM NEMZETI KOMPLEX RENDSZERE ÉS A KATASZTRÓFAVÉDELEM NEMZETI RENDSZERE HALLGATÓI TUDÁSTÁR2.Kötet

2. A védelem nemzeti komplex rendszere, és a katasztrófavédelem nemzeti rendszere „Biztonságunk Érdekében” Oktatási és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 2012. Szerkesztő: Késmárkiné Mach Mária Dr. Hornyacsek Júlia HALLGATÓI TUDÁSTÁR 2. kötet T. 4 ISSN: ISBN:

3. Törzsanyag 4. ELŐADÁS Dr. Hornyacsek Júlia

4. T2. K2. H2. A védelmi tanulmányokat folytatók, – legyen az a védelmi szféra bármely területe – gyakran azzal szembesülnek, hogy a terület folyamatos változása, az új szakmai kihívások megjelenése miatt nem könnyű aktuális és átfogó tananyagot találni a vizsgákra való felkészüléshez, szakmai elmélyüléshez. Ez a sorozat segítséget kíván nyújtani a tanuláshoz. A tárgyköröket törzsanyagra, kiegészítőanyagra, valamint háttéranyagokra csoportosítottuk. A bemutatók a lényeges kérdésekre koncentrálnak, de nem elegendőek a felkészüléshez. További olvasásra, forrásanyagok feldolgozására van szükség. BEVEZETŐ Törzsanyag Olvass utána! Háttéranyag Foglald össze! Háttéranyag

5. Az előadás anyagai a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom, valamint a hatályos jogszabályok alapján készültek oktatási célból. A források és a kiegészítő információk a diákon, a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak, amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el. (A nyomtatott változatban az irodalomjegyzékben helyeztük el.) Az ismétlő kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e, vagy ismételnie kell. Az előadások külön is értelmezhetőek, de szerencsésebb egymást követően feldolgozni őket. Használati útmutató Minden jog fenntartva.

6. 4. IV. Téma Magyarország egységes katasztrófavédelmi rendszere Motivációs kérdés: Mutassa be a védelem nemzeti komplex rendszerét!

7. Fő kérdések 4.1. Katasztrófaveszély, katasztrófa fogalma. Veszélyhelyzetet kiváltó okok 4.2. A katasztrófavédelem fogalma, rendeltetése, irányítási rendszere 4. 3. Az egységes katasztrófavédelmi rendszer felépítése, alrendszerei

8. A biztonság alapvető területei Ismétlés gazdasági közbiztonság politikai társadalmi katonai • Területei: • a környezet- és természetvédelem, • az egészségvédelem, • az ipari biztonság, • közlekedésbiztonság, • katasztrófavédelem Környezeti

9. Ismétlés Mi is? Milyen tényezők veszélyeztetik a biztonságunkat?

10. A biztonságrafenyegetések, kockázatok, kihívások hatnak. EZEKlehetnek globális kontinentális regionális belső Ismétlés 10

11. Mo. Biztonságát veszélyeztető kihívások Globális kihívások • Instabil zónák (területek) kialakulása • Tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedése. • A nemzetközi terrorizmus veszélye • Pénzügyi, gazdaági instabilitás • Informatikai-információs kihívások • Globális környezeti kihívások stb. (NBS 2012.) [2] [1]

12. Mo. Biztonságát veszélyeztető kihívások Regionális kihívások • Az országok közötti fejlettségbeli különbségek növekedése. • Az országokon belüli instabilitás. • Oroszország nagyhatalmi törekvései • A mediterrántérség kihívásai. • illegális tömeges migráció. • Határon túli magyarok helyzete • Energia, nyersanyag- és piacbiztonság • Környezetkárosító hatások növekedése stb. (NBS 2012.) [4] [3]

13. Mo. Biztonságát veszélyeztető kihívások [6] Belső kihívások [5] • Szervezett bűnözés • Kábítószerek terjedése • A fekete-gazdaság és korrupció • Demográfiai kihívások • A rendszerváltást kísérő szociálisfeszültségek stb. [7]

14. Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők FENYEGETÉSEK KOCKÁZATOK KIHÍVÁSOK VÁLSÁGOK VÁLSÁGOK Nem katonai jellegű Katonai jellegű Globális Kontinentális Környezeti és civilizációs kihívások KATASZTRÓFÁK Regionális Belső Természeti eredetű Civilizációs eredetű Egyéb veszélyek

15. 4.1. altéma A katasztrófaveszély, katasztrófa, és a veszélyhelyzet fogalma

16. Mielőtt elemeznénk a katasztrófavédelem rendszerét, meg kell ismernünk, hogy a veszélyeztető katasztrófa- eseményeknek milyen szintjei vannak!

17. Aveszélyeztető helyzet tényállása • Katasztrófa-küszöböt el nem érő helyzet • Katasztrófa-küszöböt elérő helyzet Katasztrófaveszély KATASZTRÓFA Különleges jogrendet igényel Különleges jogrendet nem igényel Veszély- helyzet

18. Vizsgáljuk meg, hogy a veszélyeztető eseményeknek milyen szintjei vannak!

19. A veszélyeztető események szintjei 1. Egyensúlyi állapot (Békeidőszak, normál időszak) 2. Baleset, veszélyeztető esemény 3.b, Eszkalálódik 3.a, Rendeződik Magától kiegyenlítődik vagy kis beavatkozással rendezhető I N T É Z K E D É s 4. Katasztrófa veszély 5.Katasztrófa Ha a katasztrófa intenzitása, jellege, következménye különleges jogrend meglétét igényli Veszélyhelyzet

20. Mi a katasztrófa-szintet mégel nem érő mértékű,de azzá válható helyzet vagy állapot?

21. Katasztrófaveszély[8] „Olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.” [9]

22. Ki is? ALAPVETŐ KÉRDÉS:Igaz-e, hogy az egyensúlyi állapot visszaállításához katasztrófa-veszély esetén is meg kell tenni az alapvető intézkedéseket? Kinek a felelőssége? IGAZ A hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója jogosult

23. Teendő katasztrófaveszély esetén: a központi katasztrófavédelmi szerv vezetője a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszély-elhárítási terv szerint azonnal intézkedik: • Az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, • a kritikus infrastruktúrák védelme, • a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, • valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.[10]

24. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetésétel nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely az emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. [11]

25. Mi indokolja a veszélyhelyzet kihirdetését? Ha a helyzet vagy állapot intenzitása, jellege, és/vagy a kialakult károk mértéke miatt, a felszámoláshoz különleges jogrend bevezetése szükséges.

26. Mi a veszélyhelyzet?

27. A veszélyhelyzet [12] M I N Ő S Í T E T T Helyzet olyanhelyzet, amelynek kihirdetésére akkor kerül sor, ha a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott események következtében kialakult helyzet jellege, intenzitása, mértéke ezt indokolttá teszi.(elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek és egyéb eredetű veszélyek)

28. Veszélyhelyzetet kiváltó okok [13] • elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók, ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások. [14]

29. Veszélyhelyzetet kiváltó okok [13] b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen: • ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, • bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.

30. Veszélyhelyzetet kiváltó okok c) egyéb eredetű veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése, cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott. [13] [15]

31. 4.2. altéma Akatasztrófavédelem fogalma, rendeltetése irányítási rendszere Milyen célt szolgál? Mi a katasztrófavédelem?

32. Carl von Clausewitz: „Nem vállalok közösséget azzal a könnyelmű reménnyel, hogy valami véletlen majd megment bennünket”. Jonathan Redh: „Biztosabb, ha semmit sem bízunk a véletlenre, hanem egymással összefogva gondoskodunk a biztonságunkról.”

33. Milyen választ ad Magyarország a kihívásokra? ismétlés

34. Hazánk a különböző kihívásokra, adekvát választ adó védelmi szervezeteket működtet ismétlés kihívások katonairendvédelmi katasztrófák gazdasági válaszok Magyar Honvédség Rendvédelmi szervek Katasztrófa- védelmi rendszer Pénzügyi és gazdasági szervezetek rendszere 34

35. A védelem nemzeti komplex rendszere szervezet- és intézmény-elemeinek csoportosítása Civil elemek Fegyveres és hivatásos elemek Katonai védelem Rendvédelem Magyar Honvédség Rendvédelem szervei Rendőrség, Vám és Pü.ő. Büntetésv. Stb. Katved. hivatásos szervei Védelmi Igazg. Köteles Polgári védelem (A lakosság és az anyagi javak oltalmazása, védelme) Nemzet- gazdaság stratégiai erőforrások Kormányzat ( .) Védelmi Igazgatás OGY, KE, HT, Korm Min., Orsz. hat.sz.,VB-ok Köteles polgári védelem Gazdaság védelem ismétlés [16]

36. Katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezés során azon tervezési, szervezési, összehangolási,végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. 2011. évi CXXVIII. törvény 3. §

37. A katasztrófavédelemrendeltetése A különböző katasztrófavédelmi irányítási szintek jogszabályban meghatározott feladatainak összehangolása és végrehajtása, a lakosság biztonsága, élete és anyagi javainak védelme érdekében.

38. Mi tette szükségessé a katasztrófavédelem kialakulását? Mi is? A hazai és nemzetközi folyamatok és elvárások

39. A katasztrófavédelem kialakulását elősegítő tényezők a 90-es években Nemzetközi környezetvédelmi elvárások hazánkkal szemben A rendszerváltás befejeződésének korszaka A polgári védelem válságának vége A Belügyminisztérium átalakítási folyamata A polgári védelem és a tűzoltóság viszonya Társadalmi igény a katasztrófák elleni védekezés intézményes rendszerének kialakítására. [17]

40. A kialakulásra több hazai és nemzetközi tényező is hatással volt. (lásd jegyzet rovat, [18]) Felmerült az az igény, hogy a különböző tárcák, szervek, szervezetek feladatrendszerében megjelenő katasztrófavédelmi feladatok szervezése, koordinálása, végrehajtása egységes elvek és követelmények szerint valósuljon meg, a végrehajtáshoz szükséges, erők, eszközök koncentráltan és hatékonyan kerüljenek felhasználásra.

41. Elindult a hazai katasztrófavédelmi rendszer kialakulásának folyamata • lépés: • 2000. évi LXXIV. évi törvény • Katasztrófavédelmi Tv.

42. 2000. Tűzoltóság Polgári védelem A tűzoltóság és a polgári védelem KÉTSZINTŰÖSSZEVONÁS Országos szintje IGEN Megyei szintje IGEN Helyi szintje NEM

43. Folytatódott a hazai katasztrófavédelmi rendszer kialakulásának folyamata • 2. Lépés • évi CXXVIII. törvény • a katasztrófavédelemről

44. Tűzoltóság Polgári védelem A tűzoltóság és a polgári védelem HÁROM SZINTŰÖSSZEVONÁS Országos szintje IGEN Megyei szintje IGEN Helyi szintje IGEN 2014.04.02.

45. Hol helyezkedett el a katasztrófavédelem védelem nemzeti komplex rendszerében korábban, és napjainkban? Hol is?

46. Hol és hogyan helyezkedett el a katasztrófavédelem rendszere KORÁBBAN a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 2. 1. • A nemzeti védelmi • rendszer • elemei: • 1. Katonai védelem • 2. Rend- • védelem • 3. Gazdasági • védelem • Köteles • polgári • védelem Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek Nem állami tűzoltóságok A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei B, állami tűzoltóság A)HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:OKF, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, FPVI. 5. OGY, KE, HT, Korm. B, Hivatásos helyi polgári védelemi szerv Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek C, Polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelemi szervezetek 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei voltak: A) + B) + C)

47. Hol és hogyan helyezkedik el a katasztrófavédelem JELENLEG a nemzeti komplex védelmi rendszerben? 2. • A nemzeti védelmi • rendszer • elemei: • 1. Katonai védelem • 2. Rend- • védelem (KV) • 3. Gazdasági • védelem • Köteles • polgári • védelem (KV) Rendvédelmi és egyéb védelmi szervek 1. A HM és a Magyar Honvédség Katonai alakulatai, szervezetei Tű. A)HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELEM:OKF, Megyei, fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságok 5. Katasztrófavédelmi kirendeltségek OGY, KE, HT, Korm. Min., Orsz. hat.sz., Véd biz-ok Hivatásos Pv. A gazdaság működőképességét biztosító szervek, szervezetek B) Polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelemi szervezetek 3. 4. A katasztrófavédelem alapvető szervezeti elemei: A) + B)

48. 4.3 Hogyan épül fel a katasztrófavédelem irányítási rendszere? Hogyan is? Országos Területi Helyi Részletesen a kiegészítő anyagban találod.

49. A KATASZTRÓFAVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Országosszint Országgyűlés K. Kormányzati Koordinációs Bizottság Kormány KKB TT KKB NVK Más Ágazati minisztériumok NEFM HM BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megyei szint Egészségügyi int. és mentő szervezetek Megyei Védelmi Bizottságok Operatív Törzsek Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok Helyi szint Helyi Védelmi Bizottságok Katasztrófavédelmi Kirendeltségek Egészségügyi int. és mentő szervezetek Polgári szervek, gazdálkodó egységek POLGÁRMESTEREK Civil szervezetek, önkéntesek Állampolgárok 49 Polgári védelmi szervezetek

50. Mi is? Az ábrán szereplő szervek, szervezetek többségét ismerem, de mi az a Katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság?Mi a rendeltetése?