1 / 18

Környezetvédelmi engedélyezés

Környezetvédelmi engedélyezés. A környezetvédelmi törvény. „66. § (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel

clara
Download Presentation

Környezetvédelmi engedélyezés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Környezetvédelmi engedélyezés

  2. A környezetvédelmi törvény „66. § (1) A környezethasználat- a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel • a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, • az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, • a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, • az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, • az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.

  3. Az engedélyezés általában Az engedélyezés mint közhatalmi aktus nem feltétlenül csak ezen a néven jelenik meg, nem elnevezése, hanem tartalma adja a lényeget. A fentieket részben megismételve és összefoglalva, az engedély lényegét a következőkben adhatjuk meg: • a jogalkotó egyes tevékenységeket általában, absztrakt módon lehetővé tesz, • azonban a tevékenység tényleges gyakorlását előzetes hatósági aktushoz köti, amely aktus nélkül az adott tevékenység gyakorlása jogellenes; • az engedélyhez kötött tevékenységeket pontosan meg kell határozni; • az engedély kiadásának hatáskörét ugyancsak pontosan meg kell határozni, beleértve a hatósági jogkör terjedelmét is; • az aktus lényege tehát a felhatalmazás, jogosítás kiadása; • az engedélyező aktus követelménye révén mások, akik ilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek, kizártak a tevékenység gyakorlásából, • ennek következtében az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenység szankcióval fenyegetett; • az engedély tartalmú aktus keretében mód van arra, hogy előzetes feltételeket szabjanak, amely feltételek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell; • a hatóság feltételeket szab az engedély kiadása során is, amelyek meghatározzák az engedélyezett tevékenység kereteit; • eljárási kérdés, hogy az engedélyezési eljárás kérelemre indul, • illetve az engedélyezés eljárási is meghatározott rendben folyik.

  4. Az engedély kiadásakor tehát az engedélyre kötelező jogi normában vagy az engedélyt tartalmazó egyedi aktusban meghatározandó kérdések között szerepel: • az engedély alanya, az engedélyes pontos meghatározása; • az engedély tárgya, szintén minél pontosabban meghatározva, figyelemmel a környezetvédelmi követelmények alapvető érdekeket érintő mivoltára; • az engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye; • az engedély időbeli hatálya, határidők; • a tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei, egyebek között az információáramlás szabályai; • a változások bejelentésének kötelezettsége; • a jogkövetkezmények. Szakhatósági hozzájárulás szerepe

  5. Engedélyek és környzetvédelem Az engedélyeket, környezetvédelmi vonatkozásaikat, súlyukat figyelembe véve, ahogyan erre már fentebb utaltunk, annak alapján, mennyire közvetlenül vonatkoznak a környezeti érdekekre, három nagy csoportba oszthatjuk: • a környezet egészének érdekeit integrált szemlélettel felölelő vagy legalábbis erre törekvő engedélyek (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély és a még kiforratlan egybefoglalt környezethasználati engedély); • a környezet egyes elemeihez, illetve az azokat érintő tevékenységekhez kapcsolódó engedélyek (például különböző engedélyek a vizekkel kapcsolatban, engedélyek a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan stb.); • a környezeti érdekekhez csak közvetve kapcsolódó engedélyek, mint az építési engedélyezési eljárás, ahol tehát valóban a szakhatósági hozzájárulás eljárása jelenti a környezeti szempontok figyelembe vételének módját.

  6. Integrált engedélyek Új tevékenységek, illetve jelentős Meglévő tevékenységek módosítás  Környezetvédelmi  Egységes környezet- Környezetvédelmi engedély (környezeti használati engedély működési engedély hatásvizsgálat  (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély

  7. Új tevékenységek Környezeti hatásvizsgálat Egységes környezethasználati en - kötelező esetek listája engedély - mérlegelés listája (a környezeti - kötelező esetek listája hatás jelentősége alapján) (esetkör részben eltér a KHV-tól)  Első lépés  Előzetes vizsgálat Előzetes konzultáció - kérelemre - kérelemre - kötelező KHV és EKE előtt - önkéntes KHV és EKE előtt - nem lehetséges, ha a KHV mérlegeléses listáján van  Előzetes vizsgálat alapján döntés (kötelező) tartalmazza: Előzetes konzultáció alapján vélemény (nem kötelező) tartalmazza: - KHV tartalmi követelményei - EKEtartalmi követelményei - összevonható-e a két eljárás - összekapcsolható-e a két eljárás - elutasítás (konzultáció esetében erre nem kerül sor) - engedély nem adható  Folytatódik a KHV és/vagy EKE eljárás, ha nincs elutasítás az előzetes vizsgálat alapján

  8. Tárgyi hatály A kormányrendelet a hatásvizsgálatra köteles tevékenységeket két csoportba sorolja: • a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek minden esetben hatásvizsgálat-kötelesek, amelyekről tehát már a jogalkotó feltételezi, hogy hatásuk jelentős lehet. (Példaként: vadaskert védett természeti területen és erdőterületen, az un. egyéb külszíni bányászat 25 hektár területtől, cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól, szélerőműtelep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen, gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), repülőtér 2100 m alaphosszúságú kifutópályától vagy sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen, stb.; • a rendelet 3. sz. melléklete azokat a tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel, amelyek esetében a felügyelőség döntésétől függően kell lefolytatni a hatásvizsgálatot, amikor tehát a hatás jelentőségét esetenként kell megítélni. (Például faültetvény telepítése 30 hektártól, húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától, tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől, cellulózgyártás, nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron, geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől, autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól, nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.) Az egységes környezethasználati engedélyek egy harmadik lista alapján

  9. Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció

  10. Előzetes vizsgálati dokumentáció KHV A környezeti hatásvizsgálat esetén az előzetes vizsgálati dokumentáció a következő főbb tartalmi elemekből áll: • a tervezett tevékenység célja; • a tervezett tevékenység számításba vett változatainak – ugyanis lehetőség van arra, sőt kívánatos, hogy egy tevékenységnek több megvalósítási lehetősége is a vizsgálat tárgyát képezze – alapadatai; • a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi tervekkel, koncepciókkal (különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal), amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; • nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; • a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; • a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, így különösen annak tisztázása, hogy a hatótényező milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki (e területeket térképen is körül kell határolni), milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.

  11. Előzetes vizsgálat EKH • a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői; • a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket; • a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása; • a létesítmény tervezett termelési kapacitása; • az alkalmazandó technikák rövid ismertetése; • a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása; • a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat; • az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; • a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.

  12. KHV • az előzmények összefoglalása, • a tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, • a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása, • a várható környezeti hatások becslése és értékelése, • nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén – ezt jelen címen belül később tárgyaljuk – külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, • környezetvédelmi intézkedések, • az egyéb adatok, valamint • a közérthető összefoglaló

  13. KHV eljárás • A felügyelőség a kérelmet e gy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, megküldi a közleményt és a kapcsolódó dokumentációt a tevékenység telepítési helye szerinti település, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjének. A jegyzők gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap. • A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat vonja be. Minden esetben bevonja az ÁNTSZ szervezetét. • A felügyelőség a kérelem benyújtása után – a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén – közmeghallgatást tart. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A felügyelőség az észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.. • A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és a következő határozatokat hozhatja • kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, • a kérelmet elutasítja, illetve • határoz a hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedély összekapcsolásáról, amit azt jelenti, hogy az összekapcsolt eljárás végén kerül sor érdemi határozathozatalra.

  14. Az egységes környezethasználati engedély Az egységes környezethasználati engedély egyik lényegi kérdése az elérhető legjobb technika (BAT – best available technics) A követelmények: • a telepítési helyének jellemzői; • a tevékenység jellemzői; • természetesen az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése; • a felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai; • a létesítmény szennyező forrásai; • a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan; • a hatásterület meghatározása; • a megelőző, vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló megoldások ismertetése; • a kibocsátások mérésére, folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések; • szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint ártalmatlanítására vonatkozó megoldások áttekintése; • az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; • illetve egyes olyan kérdések mint a már említett energiahatékonyság stb.

  15. EKH eljárás • A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a gazdája, amelyik az eljárásba szakhatóságokat von be, ugyanazon követelmények szerint, mint a hatásvizsgálat esetében. • A társadalmi részvétel követelmény • Az engedélykérelmet és a közérthető összefoglalót a telepítés helye szerinti települési önkormányzat, valamint a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat körében kell megfelelő módon ismertetni, mégpedig az erről szóló hirdetmény kifüggesztésével vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon. • A kérelemre az ott élők írásbeli észrevételt tehetnek, és ugyanezt teheti maga az önkormányzat is. • A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. • A társadalmi részvétel visszacsatolását jelenti, hogy az engedélyről szóló határozatot települési önkormányzatoknál közszemlére teszik.

  16. A hatóság az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felülvizsgálja. A környezethasználót adatszolgáltatási kötelezettség terheli. • A környezetvédelmi felülvizsgálatra a környezetvédelmi hatóság akkor is kötelez, ha • a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó – tevékenységében – jelentős változást kíván végrehajtani; • az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; • a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli; • ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. • A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

  17. Környezetvédelmi felülvizsgálat A környezetvédelmi törvény 2001. évi módosítását követően a fenti meghatározott körben a felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi, ha • környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést észlel; • környezetkárosítást észlel; • kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; • a környezethasználó nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, illetve a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; • a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak – ilyen volt például a meglévő hulladéklerakók jogszabályi követelményként megjelent kötelező felülvizsgálata 2000-ben, vagy az egységes környezethasználati engedélyben megjelenő feltételek 2001-ben.

  18. A felülvizsgálat tartalma • Az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatása. • A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása. • A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletek, különösen az anyagforgalom, a be- és kiszállítás, a hulladék- és szennyvízkezelés • Az esetleg bekövetkező meghibásodásokból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyezőanyagok és energia meghatározása • A környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatása. • A tevékenység felhagyása után teendő intézkedések • A tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelése

More Related