Intézményfejlesztés, önkormányzati együttműködés / duna stratégia/

1. Intézményfejlesztés, önkormányzati együttműködés /duna stratégia/

2. A Duna • földrajzi kapocs, • közös identitástudat képező elem • települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze, • Konkrétumai:Testvérvárosi kapcsolatok (közel 3000), Eurorégió, Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), településeket tömörítő nemzetközi szövetségek, tárcaközi, kormányközi megállapodások, stb. Cél: • Makro-regionális szinten összehangolt, valamennyi szint értékeit és érdekeit magában foglaló érdek érvényesítési struktúra kialakítása • Az érintett terület legkisebb településéig éreztesse hatását, tegye lehetővé a fejlesztési érdekek megjelenését magasabb döntési fórumokon

3. kormányzati és uniós döntéshozatali struktúra a cél érdekében „Többszintű kormányzás” • Együttműködés, partnerség kormányzati szinten, minden érintett bevonása a döntés-előkészítési, döntéshozatali és végrehajtási eljárásába, • Elvek:együttműködés, szolidaritás, részvétel • Elméleti alap: Európai UnióRégiók Bizottságának Fehér Könyve a többszintű kormányzásról: • Módszert, eszközrendszert kínál a helyi és regionális önkormányzatok szerepének erősítésére a közösségi politikák kialakításában és végrehajtásában, Kritika: elveket rögzít, de a módszer gyakorlati tapasztalatokkal való feltöltése hiányzik „Jó kormányzás” elméleti alap: Európa Tanács Jó Helyi Kormányzás Innovációs Stratégiája Célja: a jó helyi demokratikus kormányzás biztosítása és fejlesztése • végrehajtási mechanizmus (12 alapelv, nemzeti akciótervek, Stakeholders’ Platform, Európai Kiválósági Díj) • a Kormány és az önkormányzati érdekszövetségek is elkötelezettek

4. együttműködési formák Cél • Alternatívnemzetközi jogi, uniós intézményi keretek kialakítása (helyi szint bevonásával) • jogi kötőerővel vagy anélkül, • együttműködés szabadsága (forma és tartalom tekintetében) Eurorégió: tág lehetőségek biztosítása (forma, intézményrendszer, létrehozás módja, általános/ speciális jelleg) Európai együttműködési csoportosulás (ECG): Európa Tanács Madridi Keretegyezményének 3. kieg. jegyzőkönyve teszi lehetővé, EGTC-hez hasonló új jogi eszköz, nemcsak az uniós, hanem ET tagállamokkal operál (szélesebb területi hatály), nemzeti jog erőteljes érvényesülése jellemzi

5. együttműködési formák Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC): • EK rendelet, 2007. évi XCIX. törvény szabályozza • a területi együttműködés minden formájának keretet ad (határokon átnyúló, transznacionális, régiók közötti együttműködés,) • Magyarország zászlóshajó szerepe (szabályozás, gyakorlat terén is) • Rugalmas tagsági kör, valamennyi autonóm testület (saját költségvetéssel, saját szervezettel, saját szerződő képességgel) • Kötelezően létrehozandó szervek (igazgató, közgyűlés) • Szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés • Uniós forrásokra önállóan pályázhat, hatékonyabb forráslehívás Az EGTC legyenpreferált jogi eszköz a Duna Stratégia végrehajtása során (eurorégiók körében végzett felmérés is ezt támasztja alá).

6. Kiemelt feladatok • 2011-es soros EU elnökségi tevékenység és az EGTC felülvizsgálat összehangolása • Folyamatos párbeszéd az egyes szereplők bevonásával: uniós intézmények, nemzetközi szervezetek, tagállamok, helyi és területi önkormányzatok, érdekképviseleti szerveik, egyetemek, civil szervezetek • Tapasztalatcsere: EU és a Duna Stratégiával érintett nem uniós országokra is kiterjedően • az együttműködési törekvések jogi, technikai akadályainak feltérképezése • Kiemelt figyelem: nem uniós tagállamok együttműködésbe történő hatékony és eredményes bevonása

8. ETE (Európai Területi Együttműködés) jogosult programterület

10. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Virág Rudolf közjogi és koordinációs szakállamtitkár Önkormányzati Minisztérium virag.rudolf@otm.gov.hu tel: (1) 441-1495 www.otm.gov.hu/egtc.nsf