SZÁMVITEL

1. SZÁMVITEL

2. Cél: információigény kielégítése  külső és belső érintettek Külső érintettek Tulajdonosok, befektetők Piaci partnerek Hitelezők Belső érintettek munkavállalók vállalatvezetők érdekképviselet Hatóságok Közvélemény Kormányzati költségvetési szervezetek

3. Az információigény súlypontjai • vagyon  vállalkozás rendelkezésére álló vagyontárgyak • pénzügyi stabilitás  eszközök, és azok finanszírozása • jövedelmezőség  nyereséges működés Számvitel célja? A gazdasági egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet adni az egységgel kapcsolatba kerülő minden érdekhordozó számára.

4. A számvitel feladata: • Regisztrációs funkció: a vállalkozást érintő gazdasági események zárt rendszerben való rögzítése, feldolgozása és rendszerezése. • Adatszolgáltatási funkció: adatot szolgáltatni strukturált formában a külső és belső érintettek számára • A számviteli paradigma lényege a keret-jellegű szabályozás! •  vállalat-specifikus szabályok a vállalkozások szintjén • SZÁMVITELI POLITIKA • Általános rész • Eszközök-források értékelési szabályzata • Eszközök-források leltározási szabályzata • Pénzkezelési szabályzat • Önköltség-számítási szabályzat • Számlarend

5. Végelszámolás kezdete Társ. szerz. aláírása Tevékenység vége Üzleti év vége Üzleti év vége Üzleti év vége Üzleti év vége Bejegyzés Vállalati működés számviteli kezelése Fordulónap Mérlegkészítés időpontja

6. BESZÁMOLÁS • Adatszolgáltatási funkció • Adatot szolgáltatni strukturált formában... • Információs igény kielégítése! • Beszámoló részei • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő melléklet • Üzleti jelentés: • A vállalkozás saját elemzései a vállalkozás jelenbeli és jövőbeli működéséről, egyéb információk.  vagyoni és pénzügyi helyzet  jövedelmi helyzet  előbbiekhez tartozó kiegészítések

7. Beszámolási formák • Egyszerűsített beszámoló • részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés • pénzforgalmi szemlélet, egyszeres könyvvitel • naplófőkönyv, pénztárkönyv • csak „egyéb szervezetek” alkalmazhatják (pl. alapítvány) • Egyszerűsített éves beszámoló • részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet • teljesítés szemlélet, kettős könyvvitel • főkönyvi könyvelés • Három mutatóból kettő a határérték alatt(Mfőösszeg<500; Árbevétel<1000; Foglalkoztatottak<50) • Éves beszámoló • részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet • (+ üzleti jelentés) • kettős könyvvitel • főkönyvi könyvelés • Konszolidált beszámoló • kettős könyvvitel • főkönyvi könyvelés

8. MÉRLEG • állományi szemléletű kimutatás (egy időpontra vonatkozik) • a vagyont mutatja, pénzértékben és összevontan • megjelenési forma szerint (eszközcsoportok) • eredet szerint (források) • elkülönítetten tartalmazza a tárgyidőszak eredményét is • Összeállítási módozatok • részletezettség szerint: • éves beszámoló mérlege • egyszerűsített éves beszámoló mérlege • típus szerint • Mérlegszerű („A” típus) • Lépcsőzetes („B” típus) •  a gyakorlatban tehát négyféle számviteli törvény szerint készített mérleggel találkozhatunk!

9. AZ „A” TÍPUSÚ MÉRLEG SZERKEZETE A mérleg két oldala Mérlegfőcsoportok ESZKÖZÖK Befektetett eszközök Immateriális javak FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke Jegyzett, de be nem fiz. tőke (-) Tőketartalék Tárgyi eszközök Eredménytartalék Lekötött tartalék Befektetett pénzügyi e. Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény Készletek Forgóeszközök Céltartalékok Követelések Hátrasorolt kötel. Kötelezettségek Értékpapírok Hosszú lej. kötel. Pénzeszközök Rövid lej. kötel. Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások

10. EREDMÉNYKIMUTATÁS • forgalmi szemléletű (adott időszak teljesítményét tükrözi) • a vállalkozás realizált hozamait és ráfordításait mutatja • tartalmazza a fizetendő adót és osztalékot • alátámasztja a mérlegbe kerülő eredményt • Összeállítási módozatok • részletezettség szerint: • éves beszámoló eredménykimutatása • egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása • típus szerint • Lépcsőzetes („A” típus) • Mérlegszerű („B” típus) • költségelszámolás módja szerint • Összköltség típusú • Forgalmi költség típusú •  a gyakorlatban nyolcféle eredménykimutatással találkozhatunk!

11. KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSI MÓDOK • Összköltség eljárás: • minden felmerülő költség- és ráfordítástényező megjelenik az eredménykimutatásban (Termelési költségek) • ami nem a tárgyidőszaki eredményt terheli, semlegesítendő egy speciális hozam-kategóriával •  aktivált saját teljesítmény • Saját előállítású eszközök aktivált értéke • Saját termelésű készletek állományváltozása • a költségek kötelező csoportjai: • anyagi jellegű ráfordítások • személyi jellegű ráfordítások • értékcsökkenés

12. Forgalmi költség eljárás • megbontjuk a költségeket közvetlen és közvetett költségekre. • a közvetett költségek az eredmény terhére elszámolhatók • a közvetlen költségekből leválasztjuk azokat, melyek vállalaton belüli teljesítményt takarnak • a fennmaradó számolható el, mint értékesítési költség

13. AST ÉCS Személyi Termelési költségek Anyagi Értékesítés közvetett költségei Értékesítés közvetlen költségei

14. A SZÁMVITEL RENDSZER MŰKÖDTETÉSE • Regisztrációs funkció • A vállalkozást érintő gazdasági események rögzítése... • Bizonylati elv: • gazdasági események rögzítése csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehetséges • minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani • minden lényeges bizonylatot rögzíteni kell a nyilvántartási rendszerben • Gazdasági események rögzítése • készpénzt érintő eseményeket azonnal • bankszámlaforgalom esetén a kivonat megérkezésekor • egyéb pénzeszközök esetén a követő hó 15-éig • egyéb eszközöknél legkésőbb a negyedév végéig

15. BIZONYLATOK MEGJELENÉSE A BESZÁMOLÓBAN BESZÁMOLÓ Főkönyvi nyilvántartás Analitikus nyilvántartás Számviteli bizonylat Gazdasági esemény

16. MÉRLEGÖSSZEÁLLÍTÁS Vagyonelemek adatok (Ft) Vagyonelemek adatok (Ft) Készletre adott előleg 110 000 Bértámogatás 190 000 Személygépkocsi 974 000 Váltótartozás 150 000 Társasági adó 184 000 Szállítói kötelezettség 563 000 PIE 6 000 Windows XP 113 000 Pénztár 83 000 Dolgozónak fiz. előleg 92 000 Árukészlet 198 000 AIE 63 000 Előző évek nyeresége 692 000 Elsz. betétsz. 429 000 Munkabér 180 000 Vevőkövetelés 391 000 Beruházási hitel 1 500 000 Jegyzett tőke 300 000 Office XP 109 000 ÁFA-tartozás 110 000 TB-járulék 152 000 Diszkont kincstárjegy 422 000 Idei eredmény 53 000 Számítógép 93 000 Komatsu targonca 623 000 Eszközök – félkövér Befektetett eszközök Saját tőke eleme

17. 1 912 1 045 300 222 1 690 692 1 915 308 53 673 2 839 422 512 1 500 1 339 63 6 3 890 3 890

18. ALAPFOGALMAK Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény; Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé; Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni;

19. KERET JELLEGŰ SZABÁLYOZÁS SZÁMVITELI ELVEK VILÁGOSSÁG ELVE A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. KÖVETKEZETESSÉG ELVE A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. FOLYTONOSSÁG ELVE Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat. Vállalkozás folytatásának elve BRUTTÓ ELSZÁMOLÁS ELVE A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. TELJESSÉG ELVE A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. VALÓDISÁG ELVE A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. EGYEDI ÉRTÉKELÉS ELVE Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. ÖSSZEMÉRÉS ELVE Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. TARTALOM ELSŐDLEGESSÉGE A FORMÁVAL SZEMBEN A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. ÓVATOSSÁG ELVE Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Tartalmi alapelvek Formai alapelvek Kiegészítő alapelvek LÉNYEGESSÉG ELVE Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSÁNAK ELVE A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. KÖLTSÉG HASZON ÖSSZEVETÉS ELVE A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvá-nosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. IDŐBELI ELHATÁROLÁS ELVE Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. Teljesség elve Világosság elve Egyedi értékelés elve Valódiság elve Következetesség elve Tartalom elsődlegessége Összemérés elve Folytonosság elve Lényegesség elve Óvatosság elve Bruttó elszámolás elve Költség-haszon elv Időbeli elhatárolás

20. GAZDASÁGI ESEMÉNYEK • A gazdasági események azok az események, melyek hatást gyakorolnak a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére. • Két típusa: • Alapvető gazdasági esemény – csak a vagyon szerkezetét befolyásolja • Összetett gazdasági esemény – a vagyont és a jövedelmezőséget (tárgyidőszaki eredményt) is megváltoztatja. • Alapvető gazdasági események fajtái: • Eszközkörforgás • Forráskörforgás • Tőkebevonás • Tőkekivonás • Pl. hozzunk létre egy vállalkozást, kezdetben tisztán saját tőkéből, 1500 eFt-os pénzbeli betéttel, és 1500 eFt apporttal (pl. termelő gép)

21. 1 500 3 000 3 000 1 500 1 500 1 500 3 000 3 000

22. Vásároljunk 500 eFt. készpénzértalapanyagot.  készpénzkészlet lecsökken  készletek értékeugyanennyivel nő 1 500 3 000 3 000 1 500 1 500 1 000 500 ESZKÖZKÖRFORGÁS 1 000 1 500 3 000 2 500 3 000

23. 1 500 4 000 3 000 3 000 4 000 1 500 1 500 500 Vásároljunk átutalással 2 500 eFtértékű tárgyi eszközt.  Tárgyi eszközök értéke megnő  Kötelezettségünk keletkezik TŐKEBEVONÁS 2 500 1 000 2 500 5 500 3 000 5 500 3 000

24. 4 000 3 000 3 000 4 000 1 500 500 A szállítói kötelezettség felétberuházási hitelből rendezzük.  Rövid lejáratú kötelezettségértéke lecsökken  Hosszú lejáratúkötelezettség nő FORRÁSKÖRFORGÁS 1 250 2 500 1 000 1 250 1 250 2 500 5 500 4 250 5 500

25. A fennmaradó szállítói kötelezett-ségből 300 eFt-ot készpénzbenrendezünk  Rövid lejáratú kötelezettségértéke lecsökken  Pénzeszközök értéke csökken 4 000 3 000 3 000 4 000 1 500 1 200 500 TŐKEKIVONÁS 2 500 2 200 700 1 000 1 250 1 250 950 5 500 5 200 5 200 5 500

26. Összetett gazdasági események • Az összetett gazdasági esemény hatást gyakorol a vagyonra és a jövedelmezőségre is. • Két típusa: • Eredményt javító • Eredményt rontó események • Eredményt javító gazdasági események: • eredmény nő, eszközök értéke nőPl.: árbevétel kiszámlázás • eredmény nő, források értéke csökkenPl. elengedett kötelezettség • Eredményt rontó gazdasági események: • eredmény csökken, eszközök értéke csökkenPl. káresemény • eredmény csökken, források értéke nőPl. átvállalt kötelezettség

27. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Közös ismérv: tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Bef. pénzügyi eszk. Immateriális javak: Nem anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

28. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Közös ismérv: tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit. Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Bef. pénzügyi eszk. Immateriális javak: Nem anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás érdekeit Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. Befektetett pénzügyi eszközök Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

29. Telek Földterület Erdő Épület Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Ingatlan Rendeltetésszerűen használatba vett földterület és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.  földterület, telek, telkesítés, épület, épületrész, egyéb építmény Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok  földhasználat, haszonélvezet, használat, bérleti jog, szolgalmi jog, hozzájárulások

30. Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek Műszaki berendezések, gépek, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök.

31. Irodai eszközök Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Besorolás!!! • Különös jelentősége: • beszámoló információtartalma • adókapcsolatok (egyes kedvezmények) Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják.  egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, üzemkörön kívüli berendezések

32. Tej Szaporulat Gyapjú Őrzés Lovagoltatás Méz Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek • Tenyészállatok Tenyészállatok Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek (szaporulat, stb.) vagy az egyéb hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését. Figyelem! A tartósság ebben az esetben másodlagos!

33. Beruházás Felújítás Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek • Tenyészállatok • Beruházások, felújítások Beruházások, felújítások Rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, előbbi tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét.

34. Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek • Tenyészállatok • Beruházások, felújítások • Beruházásokra adott előlegek Beruházásokra adott előlegek A beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget. Tartalmában követelés, besorolása rendeltetése szerint, nem feltétel a tartósság!

35. Tárgyi eszközök Azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. TÁRGYI ESZKÖZÖK CSOPORTJAI • Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok • Műszaki berendezések, gépek, járművek • Egyéb berendezések, felszerelések, járművek • Tenyészállatok • Beruházások, felújítások • Beruházásokra adott előlegek • Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tárgyi eszközök értékhelyesbítése  ld. később, az értékelésnél

36. TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE Értékelési alapelv: „aktualizált bekerülési érték”  történeti elvű értékelés, (historic value) Lényege: Kiindulunk a bekerülési értékből (beszerzési árból), és azt módosítjuk az elhasználódásnak, avulásnak, esetleges káreseményeknek megfelelően. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Az üzembehelyezésig felmerült minden felmerülő ráfordítást tartalmazza, beszerzési ár, szállítási költség, stb. – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS Az üzembehelyezéskor megtervezett avulás, elhasználódás értéke, ahogy átadja az eszköz értékét a tevékenységnek. + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA A váratlan események miatt bekövetkező értékcsökkenés. Kötelező elszámolni, az óvatosság elvének megfelelően. = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza lehet írni, ha annak okai már nem állnak fenn.

37. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

38. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege A bekerülési értéket növeli… A bekerülési értéket csökkenti… + Számlázott beszerzési ár + Nem levonható ÁFA – Engedmény + Szállítás, rakodás költsége + Vámterhek – Próbagyártás során létrejött, értékesíthető készlet értéke + Illetékek, közjegyzői, ügyvédi díjak + Az aktiválásig fizetett (vagy járó!)biztosítási díj – Kapott kamat csökkent, de max. a fizetett kamatig + Az aktiválásig fizetett (vagy járó!) beru-házási hitelkamat, hitel egyéb költségei + Beruházáshoz kapcsolódó devizás hitel árfolyamvesztesége – Devizás hitel árfolyamnyeresége

39. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Példa: Gépbeszerzés 2007.02.01-én, számlázott ár: 1500 eFt + ÁFA Engedmény: 10% Szállítás, rakodás költsége: 200 eFt + ÁFA A gépre 2007.02.15-én megkötött biztosítási díjkét hónapra 100 eFt + ÁFA Üzembe helyezés költsége 50 eFt + ÁFA Üzembe helyezés március 15-én. Megoldás: Beszerzési ár 1 500 eFt – Engedmény – 150 eFt + Szállítás, rakodás 200 eFt + Üzembe helyezés költsége 50 eFt + Arányos biztosítási díj 50 eFt = BEKERÜLÉSI ÉRTÉK 1 650 eFt

40. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TARTALMA = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Terv szerinti értékcsökkenés fogalma: Az eszköz a használat során elhasználódik, avul, értéke csökken.  összemérés elve: amíg az eszközt használjuk, fokozatosan számoljuk el költségként az értékcsökkenést. (Felosztjuk a bekövetkező elhasználódást a használat éveire.) Hasznos élettartam: az az időszak, ami alatt a tárgyi eszköz a vállalkozás érdekeit szolgálja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

41. BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) Tegyük fel, hogy veszünk egy új autót. Az autó értéke 6 900 ezer forint. Az autó üzembe helyezéséhez forgalomba helyezési illetéket kell fizetni 80 ezer forintot, valamint az érvényesítő címke további 20 ezer forint. Ezzel az autó bekerülési értéke 7 millió forint. Üzembe helyezéskor meghatározzuk, hány évig akarjuk használni, és a használat végén várhatóan mennyit fog érni.  használati idő legyen 5 év, a használati idő végén az autó értéke 4 millió.

42. 2. év 5. év 0. év 1. év 4. év 3. év BEKERÜLÉSI ÉRTÉK TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE – TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS – TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS + TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS VISSZAÍRÁSA TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS = KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (NYILVÁNTARTÁSI ÉRTÉK) A tárgyi eszköz értéke bekerüléskor 3 millió A tárgyi eszköz értéke a használat végén Az összes értékcsökkenés a használat alatt Évente elszámolt értékcsökkenés 7 millió 4 millió

43. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK • Anyagok • KÉSZLETEK: • A vállalkozói tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, • melyeket • értékesítési céllal szereztek be, változatlan formában maradnak • értékesítést megelőzően a feldolgozás valamely fázisában vannak,vagy elkészült állapotban értékesítésre várnak • Termeléshez, vagy szolgáltatás nyújtásához használják fel • Egyéb eszközök, melyek éven belül elhagyják a vállalkozást ANYAGOK: Melyet a vállalkozás a termelés, szolgáltatásnyújtás során használ fel(alapanyag, segédanyag, üzem- és fűtőanyagok), valamint azok az anyagieszközök a használatbavételükig, melyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. (Szerszám, műszer, berendezés, védőruha, stb.)

44. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK • Anyagok • Áruk ÁRUK: Melyeket a szokásos üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szerez be avállalkozás, változatlan formában maradnak, bár értékük változhat.

45. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK • Anyagok • Áruk • Betétdíjas göngyöleg • Közvetített szolgáltatások • Készletekre adott előlegek KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁS: A vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (megrendelővel)kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben,de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás.A vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a vállalkozó a vásároltszolgáltatást részben vagy egészben közvetíti. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEG: Olyan csomagoló eszköz, amely többször is felhasználható, és amelyre vonatkozóan a kibocsátónak visszaváltási kötelezettsége van.

46. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰKÉSZLETEK • Anyagok • Áruk • Betétdíjas göngyöleg • Közvetített szolgáltatások • Készletekre adott előlegek • Befejezetlen termelés BEFEJEZETLEN TERMELÉS: Olyan saját termelésű készletek, amelyek az értékesítést megelőzően a termelés,a feldolgozás valamely fázisában vannak, további megmunkálásra várnak, ésamelyeken már legalább egy munkaműveletet végrehajtottak. Ide sorolandó amérleg fordulónapjáig elvégzett, ki nem számlázott szolgáltatás(többek között az építési-szerelési, technológiai szerelési szolgáltatás) is.

47. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰKÉSZLETEK • Anyagok • Áruk • Betétdíjas göngyöleg • Közvetített szolgáltatások • Készletekre adott előlegek • Befejezetlen termelés • Félkész termékek FÉLKÉSZ TERMÉKEK: az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak,egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülmentek, azonban készterméknekmég nem minősíthetők.

48. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰKÉSZLETEK • Anyagok • Áruk • Betétdíjas göngyöleg • Közvetített szolgáltatások • Készletekre adott előlegek • Befejezetlen termelés • Félkész termékek • Késztermék KÉSZTERMÉKEK: Olyan saját termelésű készletek, amelyek már feldolgozott, elkészült, a vonatkozóelőírásoknak (például műszaki, minőségi, szakmai szabványoknak,jogszabályoknak) megfelelő állapotban értékesítésre várnak.

49. KÉSZLETEK CSOPORTJAI KÉSZLETEK VÁSÁROLTKÉSZLETEK SAJÁT TERMELÉSŰKÉSZLETEK • Anyagok • Áruk • Betétdíjas göngyöleg • Közvetített szolgáltatások • Készletekre adott előlegek • Befejezetlen termelés • Félkész termékek • Késztermék • Növendék, hízó és egyéb állatok NÖVENDÉK, HÍZÓ ÉS EGYÉB ÁLLATOK: Amelyek a termelés (tartás) költségei eredményeként gyarapodnak, súlyuknövekszik. Akkor is, ha éven túl a vállalkozásnál maradnak!

50. VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE BEKERÜLÉSI ÉRTÉK A raktárba történő beszállításig felmerült minden ráfordítást tartalmazza. Bekerülési ár tartalma: a) engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, b) raktárba történt beszállításig felmerült szállítási, rakodási költség, c) közvetítői díjak, d) bizományi díjak, e) beszerzéshez kapcsolódó vissza nem igényelhető adók, f) vámárut terhelő vámterhek, g) hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak(pl. környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), h) fizetett vagy fizetendő illeték, i) raktárba történő beszállításig (készletre vételig) terjedő időszakraelszámolt biztosítási díj j) bérmunkadíj (idegen vállalkozó által bérmunka szerződés alapjánvégzett tevékenység számlázott összege), k) készlet beszerzéséhez közvetlenül igénybevett hitelek, kölcsönök terhei