A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségei

1. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségei Rehabilitációs hozzájárulás 2010-ben

2. Ki a megváltozott munkaképességű? • A legfontosabb kifejezés: az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke. • Jelenleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) szakvéleménye határozza meg a mértékét. • 2007. augusztus 15. előtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) vélemény tartalmazta annak százalékos meghatározását. • A jelenleg legkisebb egészségkárosodási mérték: 40 %(ORSZI) – 49 %(OOSZI). • Nagyon fontos, hogy az érvényességi időre figyelemmel legyenek!

3. Megváltozott munkaképességű és/vagy fogyatékos? • Aki OOSZI vagy ORSZI szakvéleménnyel rendelkezik, és abban legalább 40-49%-ban megállapították az össz-szervezeti egészségkárosodását, ami a munkaképesség csökkenését is jelenti, az a megváltozott munkaképességűek csoportjához tartozik. A legkülönfélébb betegségekkel, pszichiátriai betegségekkel, műtétekkel (pl. szegycsont-kapocs), és a sérüléssel, fogyatékkal élők is ide tartoznak.

4. A fogyatékkal élők: mozgássérültek, vakok és látáscsökkentek, siketek és nagyot hallók, kommunikációjukban nehezítettek (hangképzési zavar, dadogók, artikulációs zavarral küzdők), értelmi sérültek (down-szindróma, autizmus, közepesen mentális retardáció). • Fontos megjegyezni, hogy minden egyes sérülési csoporthoz külön, a személyekre szabottan érdemes a rehabilitációt kidolgozni.

5. Rehabilitációs hozzájárulás: ki fizet, és mennyit? • A nemzetgazdaság valamennyi szektorában, tehát a versenyszférában, a költségvetési szerveknél, és a nonprofit szektorban működő valamennyi szervezet érintett. • Minden vállalkozás rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak, átlagos statisztikai állománya a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5%-át. (Kötelező foglalkoztatási szint.)

6. Mennyit? • 2010. január 1-től 964 500 Ft/év (B° átlagkereset 8%-a) • A rehabilitációs hozzájárulás összege, az 5%-ból hiányzó létszámtól függ! • Fontos figyelembe venni: az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, azaz munkaidő hosszától függetlenül, minden dolgozót egy egész főnek kell tekinteni. Ugyanígy járunk el a kötelező foglalkoztatási szint számításánál is (pl. 20,3 fő=20 fő) • Példa: 50 fős cégnél a kötelező foglalkoztatási szint 5%, tehát 2,5 fő, ténylegesen 3 fő. • Számítás: 3 fő x 964 500= 2 893 500 Ft • Amennyiben számításunkat nem egész számra dolgozzuk ki, hanem pl. 50 fő x 5% x 964 500= 2 411 250 Ft, azaz 482 000 Ft különbséget fog megállapítani az ellenőrző hatóság! • Részmunkaidős dolgozók tervezésénél fontos, hogy a napi 4 órás munkaviszony, illetve a havi 60 órás teljesítés realizálódjon, különben nem számítható be a részmunkaidős munkavállaló, az átlagos statisztikai állományi létszámba.

7. A rehabilitációs hozzájárulás és egyéb támogatások összefüggései • 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható, ha a kötelező foglalkoztatási szintet teljesíti. Ha a munkáltatónak rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége keletkezik, akkor felfüggesztik a támogatás folyósítását, és akkor engedélyezik a további támogatást, amikor teljesíti a kötelező foglalkoztatási szintet. • Annak azonban nincs akadálya, hogy a megváltozott munkaképességűeken túl, inaktív, pályakezdő fiatalt, 50 év feletti álláskeresőt, GYES-GYED, ápolási díjról visszatérőt…stb. (Flt. Szerint) alkalmazzon a munkáltató, és ezért járulékkedvezményben részesüljön.

8. Korábbi felmérések eredményei a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatban

9. A kérés az volt, hogy értékeljék 1-10 skálán az ép, és a megváltozott munkavállalókat a táblázatban szereplő szempontok szerint. • Jól látható, hogy a különbségek kicsik. • Eltérés az épek javára, az elvégzett munka mennyiségében és minőségében van (mennyiség 0,88; minőség 0,37), kezdeményező készség 0,67; betegállományban töltött idő 0,27! • Jobb a fogyatékos és megváltozott munkaképességűek megítélése a monotóniatűrésében 0,43; a megbízhatóságban 0,37; és a lojalitásban 0, 66. • Az általános vélemény szerint 0,11 századdal jobb a fogyatékkal élők megítélése.

10. Lehetőségek a hosszú távú megoldáshoz! • Az elmélet és a gyakorlati alkalmazás között nagy a szakadék! • A megváltozott munkaképességűek közül meg kell találni a megfelelő lehetséges munkaerőt, az alábbi tényezők: egészségi helyzet, szociális tényezők, motiváltság, meglévő munkaképesség, meglévő alkalmazható tudás, tanulékonyság; feltérképezésével. (Adatbázis!) Továbbá, a munkáltatói oldal elvárásainak megfelelően, mentori felkészítése – Molnár Gábor Műhely Alapítvány szolgáltatása. • A már foglalkoztatott, ép munkatársak érzékenyítése a befogadásra – érzékenyítő tréningek, programok – Molnár Gábor Műhely Alapítvány szolgáltatása. • Felső-, és középvezetők, HR munkatársak szupervíziója, ami szintén a team, és a szervezeti vezetés inklúzív módját segíti – Molnár Gábor Műhely Alapítvány szolgáltatása.

11. Köszönöm a figyelmet! Lovas Irén Molnár Gábor Műhely Alapítvány www.mgmalapitvany.hu mgmalapitvany@invitel.hu 06 88 213 844 06 20 802 5895