Download
1 / 51
520 likes | 682 Views
Moliere. A komikum nagymestere:. A komikum. „ Nincs komikum a sajátosan EMBERIN kívül. Egy táj lehet szép, elragadó, felséges, csúf vagy jelentéktelen, nevetséges sohasem lehet.” ( Bergson ). A komikum.
E N D
Moliere A komikum nagymestere:
A komikum „ Nincs komikum a sajátosan EMBERIN kívül. Egy táj lehet szép, elragadó, felséges, csúf vagy jelentéktelen, nevetséges sohasem lehet.” (Bergson)
A komikum „ A nevetéssel általában együttjár az ÉRZÉKETLENSÉG. Úgy látszik, a komikum csak akkor kelthet rezgéseket a lélekben, ha abban nyugodt, kiegyensúlyozott felületre hull.Természetes légköre a KÖZÖNY. Nincs nagyobb ellensége a nevetésnek, mint egy erős érzelem.(Bergson)
Min nevetünk tehát? … ami emberi, … ami eltér a hétköznapitól, a megszokottól, … ami torz, … ami modoros.
A komikum A görög „kómosz” szóból származik.. Jelentése: Na? Nevettető, mulattató, vidám hatáselem. Lényege: az értékhiány eltitkolása. Fajtái: 1. jellemkomikum 2. helyzetkomikum 3. nyelvi komikum mulatság, ünnep, lakoma
Helyzetkomikum - Petikém, azt hiszem, megtaláltam a mongol futóegeredet!...
Nyelvi komikum 1. „Hogyha neved kezdő hangját levegőbe lehellik:Az lesz csak Pálom végre valódi neved.” 2. „Gépmesék”” 3. „ KÖVET: Férfi ő a talpán, kisasszonyom!BEATRICE: Ha csak a talpán férfi, akkor kisasszonyokkal nem sokra megy.” 4. KATALIN: Honnan ragadt rád ez a szép beszéd? PETRUCHIO:Anyanyelvem. Eszem paraszti ész. KATALIN: Szegény anyád, hogy íly paraszt fia!”
Nyelvi komikum - Zongorán játszik: Grigor Vasziljevics!
IRÓNIA • Látszólagos jóhiszeműség a beszédben. • Helyeseljük valakinek a nézetét,álláspontját, holott nem értünk vele egyet. • A hibát pozitív dolognak állítja be. Pl. „Eljárta eszével Nagy-Cigányországot: Hogy s mikép vesz ő majd új veres nadrágot, Amely senkinek még soha testén nem volt – Ánglia-posztóján bársonybul lesz a folt.”
GÚNY • A hiba túlzó megjelenítése jellemzi, ami már bántó. • A gúny árt, a gúny „öl”, mert nevetségessé tesz. • A gúnynak fullánkja van - gyakran egyetlen szúrással „teríti le” áldozatát. • Kicsinyes hibák leleplezője. Pl. „Dundi asszonyság is, Diridingó társa, Mint egyBradamante, népet öl rakásra; Legény ő talpán! ember ő a gáton! Sebes vágtatással lotyog a lóháton”
SZATÍRA vagy MARÓ GÚNY • A hibát erőteljesen mélyíti, bántó hibafeltárás. • Az arányok megváltoztatása jellemzi (kicsinyítés, nagyítás, túlzás). Pl.Nem ér rá elvinni, ha leoldni ráér, Mert amint görnyedez a szép tarisznyáért, Combja közé akad hátul Dundi kardja, S oly likat hasít, hogy a tarkója tartja.
SZARKAZMUS • Durva, sértő hibafeltárás. • Bántó, szókimondó, „vitriolos” humor. • Esetenként obszcén is lehet. Pl. „Tótágast áll fején; ég felé lába, Megakadt valahogy a nyeregkápába: Lelke pedig, amint mennybe iparkodott, Feljebb-feljebb mászva, kiment ahol tudott.”
Jean-Baptiste Poquelin (1622-1673) - „a király rendes kárpitosa” - College de Clermont - Voltaire
A Béjart család Madeleine BÉJART Armande BÉJART
Kortársak Nicolas BOILEAU Jean de LA FONTAINE
