1 / 21

Vállalatgazdaságtan II. – HR 5. Bérezés, ösztönzés

Vállalatgazdaságtan II. – HR 5. Bérezés, ösztönzés. Krajcsák Zoltán krajcsak@mvt.bme.hu. Alapfogalmak. Kompenzáció Anyagi és nem anyagi jellegű ellenszolgáltatás. Szervezeti tagságért és munkáért. Javadalmazási rendszer Anyagi jellegű kompenzációs elemek. Külső motivációs tényező.

Download Presentation

Vállalatgazdaságtan II. – HR 5. Bérezés, ösztönzés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vállalatgazdaságtan II. – HR 5.Bérezés, ösztönzés Krajcsák Zoltán krajcsak@mvt.bme.hu

  2. Alapfogalmak • Kompenzáció • Anyagi és nem anyagi jellegű ellenszolgáltatás. • Szervezeti tagságért és munkáért. • Javadalmazási rendszer • Anyagi jellegű kompenzációs elemek. • Külső motivációs tényező. • Ösztönzés (ösztönzésmenedzsment) • Teljesítmény alapú. • Jövőben: a munkavállaló fejlődéséhez kapcsolódik. • Kompenzációs rendszer csoportosítása • Anyagi és nem anyagi jellegű kompenzáció • Külső és belső motiváción alapuló kompenzáció • Rendszeres és eseti kompenzáció • Egyéni, csoportos és szervezeti kompenzációs elemek • Pénzbeli és természetbeni juttatások

  3. Anyagi és nem anyagi jellegű kompenzációs eszközök

  4. Belső és külső motiváció • Munkavégzésből fakad. Egyéni különbségek! • Lehetőségek: • Teljesítmény • Felelősségvállalás • Személyes jelentőség • Fejlődés • Bevonás • Együttműködés • A pénz külső vagy belső motivációt elégít ki? • A felsőbbrendű szükségletekhez is alap lehet • A pénzösszeg motiváló hatása más és más lehet • Relatív pénzmennyiség fontosabb lehet • Fizetésemelés értelmezése – minek köszönhető?

  5. A javadalmazási rendszer célja • A szervezet munkaerő-piaci vonzereje • Állásra jelentkező értékes munkavállalók • A szervezet megtartóereje • Fluktuáció ára (pl. tanulási görbe) – elégedettség • A motiváltság irányultsága • Teljesítmény alapú (mennyiség, minőség, határidők, stb.) • A szervezeti kultúra megerősítése • Pl. csoportmunka vs. egyéni teljesítmény • Szervezeti státuszrendszer kialakítása • A fizetés is rangsorol • A szervezet költséghatékonysága és rugalmassága • Összhangban a szervezeti teljesítmény változásával • Szervezeti konfliktusok szintje • A javadalmazási rsz. és az elégedettség közti kapcsolat

  6. A kompenzációs rendszer típusai • Hagyományos bérrendszerek • Szolgálati idő szerinti bérezés • Érdem szerinti bérezés • Teljesítményalapú ösztönző bérezés • Bónuszok • Egyéni • Csoportos • Nyereségrészesedés • Kompetenciaalapú bérrendszer • Juttatások

  7. A kompenzációs rendszer elemei • Alapbér • Az ösztönzési csomag domináns eleme • időbér, teljesítménybér, ill. ezek kombinációja • Változó bér • Teljesítményalapú ösztönző bérezés • jutalék, bonusz, nyereségrészesedés • Juttatások • Pénzbeli és nem pénzbeli kiegészítők • biztosítás, pénzügyi támogatás, személyes szükségletek kielégítése, vállalati autó • Nem anyagi juttatások • Pénzben nem mérhető, de magas ösztönző erejű javadalmazási formák (Herzberg-féle motivátorok)

  8. Alapbér – 1. • Időbér • A munka volumene nem mérhető közvetlenül • Pl. adminisztráció, szellemi foglalkozásúak, őrző-védők • Előnyei • Egyszerű elszámolás, • Áttekinthetőség, • Könnyen ellenőrizhető • Hátrányai • T-K kapcsolat gyenge • Gyengén ösztönöz • Nem lehet a béreket differenciálni • Teljesítményhez kötött időbér • Időbérezés és teljesítménybérezés keveréke • Teljesítményminimum elérésekor időbér

  9. Alapbér – 2. • Teljesítménybér • Egyéni teljesítménybér • Pl. darabbér • Közvetlenül ösztönöz, de a feltételeket biztosítani kell • Csoportos teljesítménybér • A teljesítmény egyéni szinten nem határozható meg • Felosztás a csoport által, vagy arányszámokkal • Probléma: a csoport tagjai az elvárt teljesítménynívót nyújtják-e? • Minősítő fizetési rendszerek • A teljesítmény nehezen mérhető • A bérezés a szervezeti teljesítménytől és a vállalat számára képviselt értéktől függ

  10. Hagyományos bérrendszerek – 1. • Szolgálati idő szerinti bérezés • A bér a szolgálati idővel párhuzamosan emelkedik • Alapja, hogy idővel szerezhető meg a gyakorlottság és tapasztalat → hatékonyság. • Előnyei: • Kiszámítható előmenetel, • Objektív • Könnyű adminisztrálni és ellenőrizni • Egyszerűen kommunikálható • Hátrányai: • Nem ösztönöz jobb teljesítményre • Demotiváló a jobban teljesítők számára

  11. Hagyományos bérrendszerek – 2. • Érdem szerinti bérezés • Sávok • A fizetés egy része teljesítményhez kötött • Versenyszféra • Osztályok • A dolgozókat osztályokba sorolják (közszolgák) • Teljesítményértékelés alapján plusz béremelés • Változó mértékű béremelés • Szenioritás alap + teljesítmény függvényében növekvő béremelés

  12. Hagyományos bérrendszerek – 3. • Érdem szerinti bérezés előnyei: • Az alapbér emelkedése és az egyéni teljesítmény között összefüggés van • A béremelés egyénre szabott (és nem munkakörhöz kapcsolódik) • Elismeri a tapasztalat által megszerzett kompetenciát • Érdem szerinti bérezés hátrányai: • Költségtöbblet, ha az alapbérbe integrálják • Egyesek számára demotiváló lehet • Nagyban függ a teljesítményértékelés minőségétől

  13. Változó bér – bónuszok – 1. • Egyéni bónusz • Az alkalmazottaknak egyénileg, az alapbéren felül fizetett juttatás • Feladat, teljesítmény elérésének honorálása • Előnyei: • Egyszerre jutalom és ösztönzés, mert teljesítményhez és jövőbeli célokhoz kötődik • Nem válik az alapbér részévé • Gyors • Egyösszegű, nagyobb kifizetés lehetősége • Rugalmas • Hátrányai: • Az eredmény nehezen mérhető • Háttérbe szoríthat más feladatokat • Egyéni teljesítmény preferálása a csoportmunkával szemben

  14. Változó bér – bónuszok – 2. • Csoportos bónusz • A prémiumot nem egyéni, hanem csoportszinten állapítják meg • Előnyei: • Támogatja a team munkát • Méltányosabb ott, ahol az egyéni eredményekhez mások munkája is befolyásolta • Hátrányai: • Rontja az egyéni motivációt • Gyengíti a csoportszellemet • A gyengébb képességűeket a csoport kirekesztheti

  15. Változó bér – nyereségrészesedés – 1. • Vállalati teljesítményalapú ösztönzés (nyereségrészesedés) • A szokásos javadalmazáson felül egy további összeg kifizetése, mely profitfüggő • Formái: • Készpénz, dolgozó részvény, vegyes • Nyereségrészesedés kiosztásának elvei: • Alapfizetés %-ában • Alapfizetés %-ában + szenioritás alapon • Alapfizetés és egyéni teljesítmény kombinációja • Fix összeg • A gyakorlatban az első kettőt alkalmazzák.

  16. Változó bér – nyereségrészesedés – 2. • Nyereségrészesedési rendszerek előnyei: • Erősíti az alkalmazotti elkötelezettséget • Növeli az érdeklődést a vállalati ügyek iránt • Erősíti a menedzsment és a dolgozók kapcsolatát • Erkölcsi elismerést nyújt • Nyereségrészesedési rendszerek hátrányai: • E-T-K kapcsolat nem mindig egyértelmű • A jutalmazás időben távoli • A számítási módszer bonyolult

  17. Kompetenciaalapú bérrendszer – 1. • Kompetenciaalapú bérrendszer • Az outputok helyett az inputra koncentrál • Kompetencia: szakértelem, képesség, készség, tulajdonságok és motivációk együttese • Kompetenciaelemzéssel a munkakörök kompetenciasávokba kerülnek • Előnyei: • Fejlődésre ösztönöz • Jól használható akkor is, ha az eredmény távoli • Ott is bevált, ahol az értékelések minőségi mutatókkal elvégezhetőek • Hátrányai: • Bonyolult • Időigényes és drága • A kompetenciák nehezen mérhetőek

  18. Kompetenciaalapú bérrendszer – 2.

  19. Kompetenciaalapú bérrendszer – 3.

  20. Tendenciák a juttatási rendszerben • A teljesítmény bérezés nagyobb hangsúlyt kap • A csoportbérezés jelentősége növekszik • Az infláció-követő bérezés csökkenő súlyú • A béren kívüli juttatások növekvő aránya • A hosszú távú ösztönzők alkalmazásának erősödése a menedzseri munkakörökben.

  21. Köszönöm a figyelmet!

More Related