Pedagógiai értékelés

1. Pedagógiai értékelés Kaposi József

2. Az értékelés során közvetlenül valamely pedagógiai jelenség vagy teljesítmény „értékét” állapítjuk meg. Az értékelés lényege: viszonyítás a cél és a hatás között. A pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett és differenciált visszajelentésének elmélete és gyakorlata. Az értékelés definiálásaBáthory Zoltán szerint:

3. A tanítás-tanulás rendszerszemléletű modellje (Báthory)

4. A pedagógiai értékelés szintjei I.(Báthory) • a tanulók értékelése (tanító, tanár); • a tanítási-tanulási folyamat értékelése (tanító, tanár); • egy-egy osztály értékelése (tanító, tanár); • az iskola értékelése; pedagógiai terület, tantárgyak helyzetének értékelése (iskolaigazgató, az iskolavezetés tagjai, kutató);

5. A pedagógiai értékelés szintjei II. • egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyzetének értékelése több iskolában vagy egy régióban (szaktanácsadó, kutató); • a neveltség problémáinak (pl. a tanulók érték-felfogása, magatartása) értékelése több iskolában vagy egy régióban (szakértő, szaktanácsadó, kutató); • egy-egy műveltségi terület országos helyzetének felmérése, több azonos témájú és módszerű felmérés időkövető összesítése (kutató); • egy-egy műveltségi terület nemzetközi összeha-sonlítása, az oktatási rendszer értékelése (kutató).

6. Az ellenőrzés és értékelés kapcsolata • Gyakran előfordul, hogy értékelés és az ellenőrzés fogalmát szinonimaként használják. • Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést (az ellenőrzés az értékelés részművelete). • Az értékelés egy hosszú és bonyolult folyamat részeredményét vagy végeredményét viszonyítja a célokhoz. • Az ellenőrzés jellegzetes módon rövid távú és viszonylag egyszerű „értékelés”. • A tanári munka egyik gyakori hiányossága, hogy a tanulók ellenőrzése nem válik értékeléssé, s így az ellenőrzés öncélúvá lesz.

7. A mérés módszerének helye és szerepe oktatásunkban • A mérés a társadalomtudományokban a pontos-ságra törekvést fejezi ki. • Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség (esetünkben a tanuló tudása) számszerűen jellemezhetővé, más hasonló eredményekkel objektíve össze-hasonlíthatóvá válik. Kvantitatív összehasonlí-tást tesz lehetővé. • Mérésen a továbbiakban a szó szűkebb értel-mében eredménymérést, méréses módszereken pedig az eredményvizsgálat során alkalmazott méréses eljárásokat értem.

8. Az eredménymérés funkciója a pedagógiában • Az eredménymérés alapfunkciói: individuális, teljes körű, reprezentatív eredménymérés. • Az individuális eredményvizsgálat hagyományos eszközei: a megfigyelés, a szóbeli feleltetés, a dolgozatírás, a röpdolgozat. • A méréses módszerek fontosabb eszközei: személyiségtesztek, szociometria, képességtesztek, tantárgytesztek.

9. A bloomi általános értékelési taxonómia

10. A megerősítés • Dicséret • Helyeslés kinyilvánítása • Nem verbális helyeslés kinyilvánítása • Visszajelzés hiánya • Nem verbális visszautasítás • Visszautasítás • Feddés • Nagyon differenciált teljesítmény-visszajelzés • Differenciálatlan teljesítmény-visszajelzés • Szociális orientációjú értékelés • Individuális és kritérium-orientált értékelés

11. Mérésmetodikai alapelvek I. Validitás (érvényesség) • Validitáson a teszt érvényességét értjük: azt a tulajdonságát, hogy a teszttel valóban azt mérjük-e, aminek a mérésére a tesztet kidolgoztuk, amit a teszttel mérni kívánunk. • A validitás lehet tartalmi, fogalmi és előrejelző (prognosztizáló). • A feladat tartalmi validitása azt jelenti, hogy amit kérdezünk, az valóban azt fejezi-e ki, amit kérdezni akarunk. • A fogalmi validitás követelménye azt fejezi ki, hogy a mérés tárgya és eredménye között van lényegi összefüggés.

12. Mérésmetodikai alapelvek II. Reliabilitás (megbízhatóság) • Egy módszer megbízhatóságának (reliabilitás) bizonyítása azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja. • A teszt megbízhatóságának mérésére, számszerű jellemzésére az ún. reliabilitásmutatók szolgálnak.

13. Mérésmetodikai alapelvek III.Objektivitás (tárgyilagosság) • A teszt objektivitása azt jelenti, hogy a teszt tárgyszerű, tárgyilagos, nem szubjektív. (A teszttel végzett mérés eredménye független attól, ki végzi a teszttel a mérést.) • Az adatfelvételi objektivitás azt jelenti, hogy a teszteredmény független az adatfelvevő személyétől. • A teszt értékelése objektív, azaz rendelkezik az értékelési objektivitás tulajdonságával, ha eredménye független attól, hogy a tesztek javítását, kódolását, azaz értékelését ki végzi.

14. Értékelési funkciók I.A diagnosztikus értékelés • A diagnosztikus értékelés - Scriven és Bloom eredeti elgondolása szerint - a tanár tájékozódását szolgálja valamely nagyobb tartalmi-tematikus egység tanításának megkezdése előtt. • Az értékelés célja a tanuló ún. előzetes tudásának feltárása.

15. Értékelési funkciók II.A formatív értékelés • A formatív értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője; célja az eredményes tanulás elősegítése. • Nem ítélkezés vagy minősítés (osztályozás), hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása a célja, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. • A formatív típusú írásbeli feleletet nem szabad osztályozni!

16. Értékelési funkciók III.A szummatív értékelés • A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak a befejezésekor alkalmazzák (pl. tanítási témák, szemeszterek vége). • Iskoláinkban jellegzetes szummatív értékelési aktus a témazáró osztályozás, a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány, valamint az érettségi vizsga.

17. A tudásszintmérés tipikus módjai • Szóbeli módszerek • Írásos módszerek Feladatformák szerint A zárt végű feladat Nyitott (vagy nyílt végű) feladat Feladattípus szerint Feleletválasztó Feleletalkotó

18. Feleletválasztó feladatok I. Alternatív választás • Állítás, amelyről el kell dönteni, hogy igaz, vagy hamis. • Feladat, amelyről el kell dönteni, hogy a megadott megoldás jó vagy nem. • Eldöntendő kérdést tartalmazó kérdő mondat.

19. Feleletválasztó feladatok II. Többszörös választás • Egy jó válasz. • Több jó válasz. • A rossz válasz kiválasztása.

20. Feleletválasztó feladatok III. Válaszok illesztése • Egy az egyhez hozzárendelés. • Egy a többhöz hozzárendelés (osztályozás).

21. Feleletalkotó feladatok • Kiegészítés • Rövid válasz • Hosszú válasz

22. Összegzés (Báthory) • A tanulók igazságos és objektív értékelését egy differenciált, a személyiség sokoldalú fejlesztését szolgáló értékelési rendszertől várhatjuk. • Szükség lenne a diagnosztikus, a formatív és szummatív értékelési funkciók világos megkülönböztetésére a tanítási-tanulási folyamatban úgy, hogy ez a tanulók számára is elfogadható legyen. • Indokoltnak látszik a tanári munkában a szóbeli, a jelöléses és a szöveges értékelés egyensúlyát kialakítani.